Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14-15 / 189. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. augusztus 14-15., szombat-vasárnap Magánpatika a város szélén Sepsey Tamás a kárpótlási törvények végrehajtásáról Több mint kétezer új nógrádi földtulajdonos Salgótarjánban, a kórház tő- szomszédságában található a város egyetlen magángyógy­szertára, a Borostány patika. Vezetőjével, dr. Bállá László­idéval beszélgettünk.-Mi adta az ötletet a ma­gánpatika megnyitásához?- Az a felismerés, hogy a jövő útja egyértelműen a ma­gángyógyszertáraké. Nekünk mások a lehetőségeink. Gyor­sabban, rugalmasabban tudunk reagálni az új gyógyszerekre, a beszerzési lehetőségekre. Eset­leg figyelmesebben tudunk bánni a betegekkel.- Honnan a borostyán név?- Olyan nevet próbáltunk vá­lasztani, ami az egyszerű ember számára is érthető, megjegyez­hető és valamilyen módon kap­csolatban van a gyógyászattal, a gyógy szerészettel.- Hány munkatárssal dol­goznak?- Szakvizsgával rendelkező kollégákból állítottuk össze a „csapatot”: jelenleg két szak­gyógyszerésszel, egy szakasz- szisztenssel és két asszisztens­sel működünk.- A gyógyszerek társadalom- biztosítási támogatása havonta változik. Milyen reakciót vált ki ez a betegekből?- A támogatás változása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a betegeknek többet kell fizetniük az adott gyógyszerért. Ezt saj­nos el kell fogadni. Nem rajtunk múlik elsősorban, központi in­tézkedésről van szó. Sokan nem (Ferenczy Europress)- Hogyan hat a Nemzeti Bank pénzügypolitikájára a nyugat-európai valutaválság?- kérdeztük dr. Hárshegyi Fri­gyest, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét.- Két évig a dollár és az ECU volt a magyar valutakosár alapja. Tudatosan választottuk ezt a két valutát. De tavaly szep­tember óta az ECU célszerűsége megkérdőjeleződött, s már ak­Dr. Bállá Lászlóné tudják a felírt gyógyszert kivál­tani, nagyon gyakran előfordul, hogy két doboz helyett csak egyet visznek el.-Milyen a gyógyszerellátá­suk?-Az állami gyógyszertárak keze meg van kötve: csak a ba­lassagyarmati gyógyszertári központtól tudnak rendelni. Nekünk rengeteg más lehetősé­günk van, amivel élünk is. Az országban harminc-negyven nagykereskedő működik, elvi­leg bármelyiktől rendelhetünk. Hiánycikkünk őszintén szólva alig van, kizárólag csak az olyan termékek, amelyek az or­szágban nem beszerezhetőek. Ha egy betegnek extra kíván­sága van, két-három napon be­lül azt is teljesíteni tudjuk.- Az új gyógyszerkészítmé­kor elhatároztuk, hogy ha to­vább rosszabbodik a helyzete, akkor a német márkát tesszük helyette a kosárba.- Hogyan érinti ez a forint árfolyamát?- Ez a technikai változtatás önmagában nem okoz jelentős forint árfolyam változást.- A forint tehát felértékelődik a francia frankkal, a belga frankkal, az olasz lírával, a spanyol pezetával és néhány nyék érkezéséről tájékoztatja-e - és ha igen, milyen formában - a körzeti orvosokat?-Ez nem a mi feladatunk. Ezt egyrészt az új termékeket kibocsájtó gyógyszergyárak végzik, másrészt a tisztiorvosi szolgálat. Ha bárki hozzánk fordul információért az új gyógyszerek hatásának, vagy mellékhatásának kérdésében, nagyon készségesen felvilágo­sítjuk, szükség esetén a doku­mentációról fénymásolatot is készítünk.-Háromhetenként a Boros­tány látja el a hétvégi ügyeletet. Nem esik túl messze a város- központtól?-Relatív, hogy kinek esik messze. Természetesen nem tu­dom felmérni, hogy kijön-e minden beteg, mert nem tudom, hányán fordulnak meg az or­vosnál, hánynak írnak fel kivál­tandó gyógyszert éppen akkor, de szép számmal visszajárnak hozzánk a betegeink.- Milyenek az eddigi tapasz­talataik?-A környéken élőkből ál­landó törzsvendégkörünk van. A kezdeti bizalmatlanság most már oldódik. Ugyanis a betegek azt hitték, hogy mivel magánpa­tika vagyunk, áraink is ehhez szabottak. Erről szó sincs. Sok orvossal is nagyon jó a kapcso­latunk. Ha új gyógyszer után érdeklődnek, biztos, hogy hoz­zánk fordulnak.- Nyereséges a vállalkozá­suk? más ország pénzével szemben?- Igen. Ha ezekben az orszá­gokban erős a magyar exportő­rök pozíciója, akkor ott poten­ciális árveszteség fenyeget. Vi­lágos tehát, hogy ezt tudomásul kell vennünk, vagy ha tudunk, árat kell emelnünk, esetleg más valutában kell szerződést köt­nünk.- Végső soron a sok nyugati valuta hektikus mozgása ho­gyan hat gazdaságunkra?- Remélem, hogy hosszú tá­von az lesz, de nem aranybánya, mint sokan gondolják. A mai adórendszer nem igazán vállal­kozáspárti. A kölcsönöket tör­leszteni kell és a fejlesztés is napi probléma. A nyereségün­ket vissza kell forgatnunk a vál­lalkozásba, mert rengeteg bőví­teni valónk van még.- Nem akarnak a belvárosba költözni?-Nem, mert ebben a város­részben nincs gyógyszertár, nem is volt. A környéken sze­retnénk egy állandó helyet ke­resni.- Miért akarnak az épületből elköltözni?- Nem akarunk, de itt csak bérlők vagyunk. Nyilván a tu­lajdonos előbb-utóbb szeretné a saját céljára felhasználni a he­lyiséget.- Hogyan sikerült valóra vál­tani terveiket?- Kegyetlen tempóval jutot­tunk el idáig. Ez nem napi nyolc, hanem tíz-tizenkét órás munka. Aztán itt van még a hét­végi ügyelet és az adminisztrá­ció. Nagyon komoly szakmai színvonalat kell elérnünk ah­hoz, hogy pozíciónkat tartani tudjuk.- Mit tanácsol azoknak, akik a privatizálandó gyógyszertá­rakat megpályázzák?- Feltétlenül vágjanak bele bármilyen nehéznek látszik is előre. Bízniok kell önmaguk­ban, szakmai tudásukban. Kurucz Anita- Külkereskedelmünk szer­ződéseit zömmel dollárban és német márkában kötötte. Mi­után a német márka átlagban a dollár ellen mozog — vagyis ha a dollár emelkedik akkor a német márka értéke csökken, ez meg­fordítva is érvényes -, mozgá­suk kiegyenlíti egymást. Min­dent egybevetve, meggyőződé­sem, hogy ami most a nyugati valutákkal történik, nem hat ki a gazdaság egészére.-Az első vagyoni törvény alapján június végéig több mint 700.000 határozatot hoztunk, s a kibocsájtott kárpótlási jegyek értéke, utalványokkal együtt, meghaladja a 45 milliárd forin­tot - mondta dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke.-E törvény alapján egyéb­ként még mintegy 130.000 igényt kell elbírálnunk - foly­tatta az államtitkár. - Ez előre­láthatólag augusztus végéig megtörténik. Meg kell jegyezni: a nagy tömegű kérelemnek min­tegy a fele olyan, hogy ha most döntenénk sorsukról, elutasító határozatot kellene hoznunk - megfelelő bizonyító dokumen­tumok hiányában. Ezért inkább várunk az állásfoglalással, bízva abban, hogy a földhivatal­tól vagy a levéltártól ügyfeleink még meg tudják szerezni a ked­vező határozathoz szükséges bizonyítékokat. A második vagyoni törvény nyomán beérkezett kérelmek közül is több mint 20.000-et el­bíráltunk és várhatóan október végéig ezekben az ügyekben is befejezzükahatározathozatalt. A politikai üldözöttek kárpótlá­sára vonatkozó törvény alapján benyújtott kérejmek közül több mint 70.000-et bíráltunk el, hát­ráltatja azonban a kárpótlási fo­lyamatot, hogy meglehetősen sok a hiányos, pótlásra szoruló beadvány. A vagyoni törvények végre­hajtásának helyzetét jellemezve az államtitkár elmondta: a du­nántúli megyék a benyújtott ké­relmek 95-97 százalékát már elbírálták; Heves és Nógrád megyében pedig az első törvény végrehajtását befejezték. (A kárrendezés ottani munkatársai most a szabolcsi, a csongrádi, a borsodi és a Bács megyei ügyin­tézés gyorsítását segítik.) Békés és Hajdú megyében egyébként előreláthatóan a kitűzött határ­időre „saját erőből” megoldja a vagyoni kárpótlási jogszabá­lyok végrehajtását. Megyei hivatalaink mindent megtesznek azért, hogy akik az árveréseken földet akarnak venni, mielőbb rendelkezzenek a vásárláshoz szükséges kárpót­lási jeggyel - folytatta Sepsey Tamás. - A legfrissebb adatok szerint június végéig az elárve­rezett földek értéke meghaladta a 10 millió aranykoronát, s kár­pótlási jegy révén országosan több mint 110 ezren lettek tu­lajdonosok. Néhány részadat: Békésben 10.619-en, Szolnok megyében 10.063-an, Zalában 8.136-an, Tolnában 6.535-en, Bácsban 6.199-en, Fejérben 5.163-an, Vasban 4.436-an, Hevesben 3.650-en, Baranyá­ban 3.644-ben, Komáromban 3.421-en, Somogybán 3.299-en, Nógrádban 2.250-en jutottak kisebb-nagyobb földterület bir­tokába. Ha az ütem változatlan ma­rad, könnyen lehet, hogy az év végére eléri a 200 ezret az új földtulajdonosok száma. Eddig egyébként Békés megyében ár­verezték a legtöbb aranyko­rona-értéket (1 millió 500.000), a legkevesebbet pedig - a dom­borzati viszonyai miatt hátrá­nyos helyzetben levő - Nógrád­ban (83.000). A számok talán önmagukban is illusztrálják, hogy a kárpót­lási hivatalok kollektívái - meggyőződéssel állíthatom - eddig erejükön felül teljesítet­tek. Dolgozóink nagy része nyári szabadságának rovására is segíti a kárpótlás folyamatosságát. Egyebek közt azért, mert fontos célnak tekintik, hogy Szabolcs­ban, Hajdúban, Csongrádban és másutt ősszel földhöz jussanak mindazok, akik vásárolni, il­letve gazdálkodni akarnak - mondta befejezésül az államtit­kár. Vágó Tibor A nyugati valuta mozgása kiegyenlíti egymást Magyarországon „vakációs” közoktatási törvény született Amilyen gyorsan elfogadták, olyan átgondolatlan Nyáron - amikor tanár, diák vakációzik - nálunk közoktatási törvény született. Az illetékes miniszter szerint nem lesz ka­tasztrófa az iskolákban. De, hogy mi lesz, azt a megvalósítás feltételei pontos ismeretének hiányában - kis túlzással - még senki sem tudja. Egyelőre a bi­zonytalanság a biztos. A fejlődés tendenciái a fejlett ipari országokban mindenütt az integrált iskola, illetve a komp- rehenzív iskolarendszer irá­nyába mutatnak. Egy lakókör­zet gyerekei minden iskolafo­kozatban közös iskolába járnak, amely egy fedél alatt kínál szá­mukra sokszínű képzési lehető­séget, s biztosítja az esélye­gyenlőséget. Kelet-Közép-Eu- rópában viszont a német kultú­rához való hagyományos kötő­dés a szelektív iskolarendszerek átvételére ösztönöz. Az új okta­tási törvény is korai iskola-, il­letve pályaválasztásra kénysze­rít, nem teremt megfelelő struk­turális feltételeket a hosszabb alapképzéshez, korán megje­lenő esélyegyenlőtlenséget in­dukál. Az alábbiakban véleménye­ket, szülői megjegyzéseket idé­zünk, annak előrebocsátásával, hogy mindenki hangoztatta: a törvény szövegét még nem is­meri. Van más út is Czene Gyula, a Petőfi Iskola igazgatója, az Iskolai Esélye­gyenlőségért Egyesület elnök­ségi tagja és országos titkára:-Mi olyan, 12 osztályos is­kolamodellt építünk, ami telje­sen elüt az oktatási törvényben leírt szerkezettől. S azt hisszük, soha aktuálisabb modell nem volt, mint ez, ami megmutatja, lehet más út is. Ugyanis a mi 9-10. évfolyamunk szervesen épül az előző évfolyamokra, há­rom szinten próbálunk differen­ciálni, és erre építjük a 11-12. évfolyamot. Az oktatási törvény által deklarált tízosztályos álta­lános képzés viszont nem eléggé átgondolt, teljesen zava­ros. Éppen ezért az egyesüle­tünk készül egy állásfoglalás kiadására. Ezzel nem változtat­juk meg a helyzetet, de legalább a következő kormány figyelmét felhívjuk arra, ami nem jó.-Miben látja a legnagyobb problémát?- Az egyik legnagyobb gond: szépen hangzik ugyan, hogy tízosztályos lesz az általános is­kola, de ez „maradék iskola” lesz, „maradék” gyerekekkel, hiszen a középiskolai képzés 10, 12, 14 éves korban elindul­hat, s aki a „váltási pontokon” nem tud, vagy nem akar tovább lépni, az tankötelezettségét 16 éves korig szakiskolában telje­sítheti, ahol szintén vannak strukturális bizonytalanságot. De ami a lényeg, az a szelektivi­tás igen korai megjelenése az iskolaszerkezetben. A gyerekek javát, a tehetségesebbeket, vagy még inkább a tehetős szülők gyerekeit elviszik a 6 és 8 osztá­lyos gimnáziumok, s átgondo­latlan, hogy a „maradék” isko­lában mivel foglalkozzanak. Pillanatnyilag úgy tetszik, hogy a „maradék” gyerekeknek pró­bálnak valamilyen szakiskolai képzést adni. Vagyis, az egész 9-10 évfolyam abszolút zava­ros, „szakiskolai elfekvőnek” ígérkezik. Addig is, amíg a va­lóban szükséges modernizációt széles körű konszenzuson ala­pulva, komolyan előkészítve megkezdték volna, védeni kel­lett volna a 8 osztályos általános iskolát. Nem volt igazi vita-Akkor mégis mi indokol­hatta a törvény ilyen gyors elfo­gadtatását?- Véleményem szerint, •semmi. Ugyanis a jelenleg ér­vényes törvények, az eddigi, 1985-ben életbe lépett oktatási törvény, a közalkalmazotti tör­vény (ha tényleg működne), va­lamint az önkormányzati tör­vény biztosíthatná az oktatá­sügy folyamatosságát, a műkö­dést. Nem vitatom, hogy egy egységbe foglalt, pontosan strukturált, a nemzeti alaptan­tervvel együtt megvalósítandó uj oktatási törvényre szükség van, de egyrészt, ezt már jóval korábban meg lehetett volna hozni, másrészt, az első változat kivételével igazi vita nem igen volt, azt se tudni, mikor lesz nemzeti alaptanterv, tehát lehe­tett volna várni. Az oktatási mi­niszter szerint, néni lesz ka­tasztrófa az iskolákban szep­temberben. De igenis lesz ide­geskedés, kapkodás, sok, az ok­tató-nevelő munkától elterelő momentum. Ráadásul, lesznek dolgok, amelyek azonnal életbe lépnek, mások jóval később. Az iskolák nehéz helyzetbe kerül­nek, mert például készülnek a kollektív szerződések, új mű­ködési szabályzat, új házirend stb. kell. A közalkalmazotti ta­nácsoknak is működniük kel­lene, az iskolaszékeknek majd később, és így tovább. Úgy lát­szik, sok formális, jórészt feles­leges munka is terheli majd az iskolákat, miközben a műkö­désre alig van pénz. Annyi pót- cselekvésre kényszerülhetünk, hogy szinte lehetetlenné válhat a működés. Márpedig az iskola lényege a stabilitás és most ez inoghat meg. Szerintem az álta­lános iskolát egyelőre nem szétverni kellett volna, hanem megerősíteni. Arról nem is szólva, hogy például erős cent­ralizációs törekvések, nosztal­gikus elemek is megjelennek az új oktatási törvényben. Attól tartok, hogy így még a törvény­kezés tekintélye is csorbulhat. Ha ugyanis végrehajthatatlan törvények születnek, akkor az állampolgár hite meginoghat magában a törvénykezésben is. Márpedig például a közalkal­mazotti törvény több pontja szintén végrehajthatatlan, vagy nem akarják végrehajtani, pénzhiány miatt. Lehet, hogy az oktatási törvénnyel is így já­runk?- Dr. Huszárné Kraft Valéria óvodai tanácsos:- Az óvodákban szeptember I -jével szintén kezdődik a neve­lési év, s az oktatási törvény nyomtatott szövegével még nem találkozhattunk. (A be­szélgetés időpontjában - A szerk.) A Köznevelésben a tanév végén volt egy melléklet a szöveggel, de ezután még min­tegy 800 módosító indítványt nyújtottak be. Igaz, hogy a tör­vény fokozatosan kerül beveze­tésre, ennek ellenére kívánatos lett volna az érintettekkel idő­ben mindent pontosan megis­mertetni.- Mennyiben jelent újat a törvény az óvodák számára?- Jelenleg csak koncepciókat ismerünk, így erre a kérdésre nem tudok igazán választ adni. Annyi talán bizonyos, hogy például a középfokú végzett­ségű óvónők pedagógiai asz- szisztensként sorolhatóak be, ami a fizetésüket is kedvezőtle­nül érintheti. „Kísérleteznek a gyerekeinkkel” Sipos Akosné, szülő:- A szeptember számunkra mindenekelőtt anyagi gondot je­lent. Mindhárom gyermekem a Kós Károly Építőipari és Mű­szaki Szakközépiskolába jár. Ez technikusi végzettséget nyújt, legalábbis egyelőre így tudjuk. Az iskolában a rajztáblától a munkaruháig mindent nekünk kell megvenni. Nem tudom, hogy ezután tandíjat is kell-e már fizetni? A tankönyvek és minden más szükséges eszköz ára emelkedik. Mi mondjak: az oktatási tör­vény ezek után már nem is na­gyon foglalkoztat. Olvastam va­lamit róla az újságokban. Az a véleményem, hogy jobb nem lesz. Pálmainé M. Marianna, szülő:- Az én fiam még kicsi, most lesz másodikos a Gagarinban. Olvastam az oktatási törvényről az újságokban, egy darabig nyomon követtem a fejlemé­nyeket, aztán abbahagytam. Za­varos az egész. Nem tudom, most tízosztályos lesz-e az is­kola, vagy mi történik. Az em­ber azt se tudja, mi lesz, ját­szunk a jövő nemzedékével, kormányváltásonként kísérle­teznek a gyerekeinkkel. Azt se tudjuk, mi lesz mindennek az anyagi vonzata. Sebestyén Kálmán, pedagó­gus, szülő:-Az én gyerekem még nem jár iskolába. Az a véleményem, hogy a 9-10. osztály gyors kié­pítéséhez nincs meg a feltétel. Eleve zavaros, hogy a tananya­got hogyan osztják el, mit taní­tanak a 9-10. osztályban. Mert, ha két évvel megnövelik a ta­nulmányi időt az általános kép­zésben, akkor vagy szét kell húzni a tananyagot, vagy úgy kell elosztani, hogy az eddiginél kevesebbet, de minőségileg többet nyújtsunk. Márpedig erre nincs meg a koncepció. Nem biztos, hogy ezzel a törvénnyel átjárhatóbbá, nyitottabbá válnak az iskolatípusok, párhuzamos­ságok is beépültek, sőt, zárt párhuzamosságok. A 9-10. osz­tály tönkreteheti a szakképzést, mert itt szó van szakirányú kép­zésről, ami mégsem igazán az. S a bizonytalansági tényezőket még hosszan sorolhatnám. Mindenesetre, többet tudunk majd szeptemberben. - tóth -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents