Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
H t L I » • BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. AUGUSZTUS 13. PÉNTEK IV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Már telefonon is előfizethet a Nógrád Megyei Hírlapra! Hívja a (32) 312-542-es telefonszámot! Jogtalanul igénybe vett támogatások Csupán egy önkormányzatnál derítettek fényt súlyos visszaélésre az Állami Számvevőszék szakemberei a megvizsgált ezer önkormányzat közül az elmúlt két évben — közölte Sándor István, az ÁSZ alelnöke sajtótájékoztatón. Gondokat találtak viszont a központilag kiutalt állami hozzájárulásokkal, az ellenőrzések eddig összesen 700 millió forint jogtalanul igénybe vett központi támogatást mutattak ki. A Romániába utazók figyelmébe A Magyar Államvasutak Rt. értesíti a Romániába utazókat, hogy a szomszédos ország mozdonyvezetőinek sztrájkja miatt a határállomástól bizonytalan a továbbutazás. A MÁV kéri, hogy az utazás megkezdése előtt mindenki érdeklődjön a vasúti információs szolgálatnál az utazási lehetőségekről. Üdvözlő távirat II. Albertnek Belgium új királya: II. Albert Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap, trónralépése alkalmából táviratban üdvözölte II. Albert belga királyt — tudatta a Külügyminisztérium a távirati irodával. Hatékony az ötven kilométeres sebességkorlátozás Az első fél évben mintegy 25 százalékkal csökkent a közlekedési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest — közölték a közlekedési minisztérium sajtótájékoztatóján. Gyur- kovics Sándor államtitkár elmondta, hogy különösen az 50 kilométeres sebességkorlátozás bevezetése után volt érzékelhető a javulás. A BBC támogatásával ÄT ...ff | ' “‘TÉt'T ■ ifj * í ^>1 s iii A Balassagyarmati Ipoly Bútorgyár Rt. megrendelés hiányában kéthetes kényszerpihenő után hétfőtől nyolcvan-kilencven százalékos megrendelésállományal dolgozik. Felvételünkön irodai íróasztalok készülnek. Gyurkó Péter felvétele Leszereltek a sorkatonák Sorkatonai szolgálatuk befejeztével csütörtökön 22 ezren szereltek le, közülük 3 ezren a határőrség alakulataitól — tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium Sajtóosztálya. Fegyelmi okok miatt 287 katonát visszatartottak, ők büntetésük letöltése után mehetnek vissza a civil életbe. Kormányszóvivői tájékoztató Elfogadta a kormány a vendégforgalom és a gyógyturizmus fejlesztési koncepcióját. Ennek alapján elkészülhet — szeptember-októberi határidővel — a fejlesztés részletes munkaterve. Az irányelvek szerint a legfontosabb követelmény, hogy az expo idejére jelentősen javuljon a magyar turizmus nemzetközi versenyképessége. Antall József kormányfő ma reggel sajtótájékoztatón számol be németországi útjáról. (MTI) Törvény és közalkalmazott van, pénz nincs A fedezet mindenütt hiányzik Kérdőjelek Temetés, ingerültségekkel? Valóban elképzelhetetlen ingerültségek nélkül Horthy Miklós újratemetése szeptember elején? Úgy tűnik, igen: hiszen 1993- at írunk, Magyarországon élünk, s Európának éppen azon a pontján, ahol minden téma kényes, ha történelmi, s főként, ha a huszadik századhoz kötődik. Tehát tényként kell kezelni mindenkinek, hogy mindmáig vannak — nem kevesen —, akikben az egykori kormányzó személye indulatokat ébreszt, s ezt nem is titkolják. Sokan amiatt aggódnak — nem indokolatlanul —, hogy milyen következményei lehetnek a temetésnek itthon és határainkon túl? Mindezt azoknak, akik Horthy Miklós hazahozatalát kezdeményezték és megszervezték — s ők sincsenek kevesen —, gondosan számításba kell venniük minden lépésüknél. Mást nehezen is tehetnek. Érdemes-e még vitázni azon: kell-e egyáltalán az újratemetés? Ez a kérdés eldőlt, feleslegesnek tűnik ezért most erről hadakozni, miközben úgyis sok az indulat. Horthy Miklós szerepéről lehet, sőt kell vitázni, de arról aligha, hogy íllyési értelemben „magyar az, aki magyarnak vallja magát”, magyarként szerepelt a világban haláláig, s ezt ő akarta így. Ö kívánta azt is, hogy végül hazai földbe kerüljön, s hívei — családjával együtt — most látták kedvezőnek a körülményeket arra, hogy e végakaratot teljesítsék. Jól ítélték-e ezt meg, vagy sem? Erre csak az idő ad majd választ. De tény, hogy ma csak arról érdemes még véleményeket gyűjteni: milyen legyen a temetés tényleges jellege? Milyennek fogja látni Kenderest Magyarország, és milyennek Magyarországot a világ? Mert ez közös felelőssege az újratemetés híveinek és kritikusainak, ha akarják, ha nem. Magántemetés lesz Kenderesen? A tervek szerint az, ameny- nyire egy ilyen szertartás magánügy lehet Magyarországon és jó néhány szomszédunk szemében. Ezért országos közügy az: szolgáltasson a temetés minél kevesebb ürügyet arra, hogy „ügy” legyen. (FEB) Közalkalmazott van, róla szóló törvény van. Utóbbi megvalósításához pénz kell, az viszont nincs. Ám előírták, hogy legyen. Ettől azonban nem lesz, ezért afféle eshetőség sem zárható ki, hogy az önkormányzat nem épít utakat, hogy ezen az áron teljesítse a közalkalmazotti törvény végrehajtását. Összeállításunk arról szól, hogyan vélekednek minderről az önkormányzati illetékesek? Tv-film ’56-ról Kamondy László Fegyencek szabadsága című novellájából forgat tévéfilmet Kenyeres Gábor rendező. A történet az 1956- os forradalom idején, október 25. és november4. között játszódik, ekkor nyitották ki a börtönöket — tájékoztatta a rendező tegnap az újságírókat a forgatás egyik helyszínén, a váci fegyház- ban. A film hat olyan emberről szól, akik bent maradtak a börtönben : két politikai fogoly, egy kommunista, egy közbűntényes, egy fegyőr és a pap. A rendező az alkotásról szólva elmondta: a f egyház falain belül ugyanaz játszódik le, mint kint. Ugyanazok az összefüggések, a tragédiák. A 85 perces tévéfilmet a tervek szerint október 23-án láthatják a nézők. Gál Ándorné, a balassagyarmati polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője:- Amikor megjelent a törvény, felmérést végeztünk az intézményeink körében. A törvény végrehajtásához (bér és tb-vonzatokkal) 135 millió forintot kell biztosítanunk évente. (Ez a számítás a kórház nélkül készült.) A hiányzó összegnek mindössze 20 százalékát fedezte a központi támogatás. Amit az önkormányzat saját erőből biztosítani tudott, azt megtette július elsejétől - ez 25 százalékot jelent -, de még így is hiányzik 80 millió forint a végrehajtáshoz. A kormány a helyi adóbevételek növelésére helyezi a fő hangsúlyt, de ez sem jelentene megoldást. Gyakorlatilag az önkormányzat még nem foglalkozott konkrétan a 100 százalékra történő bérbeállással, mert a kormány a költségvetési törvény javaslatában (Folytatás a 3. oldalon) SZDSZ: nincs még listavezetői?) Az SZDSZ sajtóirodája csütörtökön az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Szabad Demokraták Szövetsége májusi küldöttgyűlésén elfogadott alapszabálya szerint az országos listát az SZDSZ Ügyvivői Testületé állítja össze és az SZDSZ Országos Tanácsa hagyja jóvá. Ennek értelmében az országos lista vezetőjéről és a miniszterelnök-jelölt személyéről is e két testület dönt. Mint azt a sajtónak az SZDSZ vezetői többször elmondták, az illetékes testületek ez ügyben november elején fognak döntést hozni, eddigi napirendjükön a kérdés nem szerepelt. Ennek megfelelően a ma reggeli Nap Tv-ben az SZDSZ listavezetőjének személyéről elhangzott kijelentés téves információn alapult.” Az MTI bővebb információkért megkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ ügyvivőjét, a párt kampányfőnökét, ám a szabaddemokrata politikus elhárította a nyilatkozatot, mondván: a közlemény önmagáért beszél, ahhoz nincs hozzáfűznivalója. A Napkelte csütörtöki adásában egyébként az az információ hangzott el: az SZDSZ már döntött arról, hogy országos listáját Pető Iván pártelnök vezeti, s így egyúttal ő a szabaddemokraták kormányfőjelöltje. Brassói magyar adás Egy hét múlva, augusztus 19- én a brassói rádió megkezdi kísérleti magyar nyelvű adását. A Rádió Brassó jelenleg a BBC támogatásával sugárzó adó egy kft. gondozásában, amely egyidejűleg német nyelvű adást is indít a jelenlegi román nyelvű adások mellett. A magyar műsor szervezői már tárgyaltak egyfelől a Romániai Magyar Demokrata Szövetség brassói szervezetével, másfelől a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségével. Az a céljuk, hogy a brassói magyar műsor ne fedje a bukaresti és a marosvásárhelyi rádió magyar műsorát. A brassói adás a megye valamennyi magyarlakta települése életének tükrözője kíván lenni, összhangban lesz a helyi magyar sajtó és televízió tevékenységével, hogy szervesen és hasznosan egészíthessék ki egymást. Őrmestereket keres a Magyar Honvédség Előnyös továbbtanulási és pályaválasztási lehetőséget kínál a Magyar Honvédség a középfokú képzettségű, 25 évesnél fiatalabb férfiaknak, illetve alapkiképzésben részesült sorkatonáknak — tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. Összesen mintegy 100 tiszthelyettest keresnek parancsnoki, technikai és repülő szakokra. A kétéves képzés ideje alatt a hallgatók teljes és ingyenes ellátásban, valamint illetményben részesülnek. A sikeres vizsgát tett fiatalok őrmesteri — a kiválók főtörzsőrmesteri — rendfokozatban kezdik meg hivatásos tiszt- helyettesi szolgálatukat. Jelentkezni augusztus 25-éig lehet a lakóhely szerint illetékes megyei hadkiegészítő parancsnokságokon, illetve katonáknak az alakulatuknál. A parancsnoki szakra felvettek Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a technikai szakosok Budapesten, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán, a repülősök pedig a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán tanulhatják ki szakmájukat. MDF-„nem” az MSZP-nek Az MDF szervezetei a 176 egyéni választókerület közül már több mint 60-ban kiválasztották képviselőjelöltjüket, akiknek kétharmada ma is parlamenti képviselő — mondta el Herényi Károly szóvivő tegnap délelőtt az MDF szerda éjszakai ügyvezető elnökségi üléséről rendezett sajtókonferencián. Az ügyvezető elnökség megítélése szerint a választási kampánynak rövidnek, olcsónak és tisztességesnek kell tennie. A szerda éjszakai ülésen válasz született Horn Gyula MSZP-elnök levelére is. Az ügyvezető elnökség úgy döntött, hogy az MDF nem kíván részt venni az MSZP által javasolt megbeszéléssorozaton. Ennek két fő oka van — mondta a szóvivő -: olyan témák is szerepelnek a javaslatban, amelyek a választójogi törvény módosítását igényelnék, tehát azokról csak a Parlament dönthet. A másik ok, hogy a részt venni kívánók között van néhány olyan szervezet, amelyekkel az MDF nem kíván leülni tárgyalni. Újságírói kérdésre Herényi Károly elmondta, hogy ilyen Torgyán József és a Munkáspárt, de nem tartozik ezek sorába a Magyar Igazság Párt. Munkáspárt: nyílt külső erőszak A Munkáspárt Elnöksége arra kéri a magyar kormányt, hogy — az ENSZ Biztonsági Tanácsában — ne támogassa a NATO katonai beavatkozását Boszniában — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula pártelnök. Hozzátette: pártja úgy véli, hogy a NATO döntése — az esetleges légicsapásokról — a nyílt külső erőszak alkalmazását jelentheti, és ez lehetetlenné teheti a délszláv válság politikai rendezését. A Munkáspárt szerint a magyar kormánynak meg kellene tiltania a NATO AWACS-gépeinek járőrözését hazánk felett, ugyanis egy esetleges katonai akció esetén Magyarországnak csak az adhat garanciát, ha nincsenek légterében idegen repülők és területén idegen katonák. (MTI)
