Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
6 HÍRLAP MAGAZIN 1993. július 8., csütörtök A vasútnak meghatározó szerepe van és lesz! Amikor Széchenyi István, Mikó Imre vagy Baross Gábor a kötöttpályás vasúti rendszer létrejöttét tervezték, a Magyar Államvasutakat megalapították, működését, hálózati kiépülését elősegítették, aligha gondolták, hogy milyen sors jut osztályrészül ennek a vasútnak. És vele együtt magának a vasutasság- nak. A múlt század végi fejlődést először a trianoni diktátum - máig hatóan! - visszavetette azzal, hogy a MÁV szerkezeti rendszere széttöredezett, jármű- és szakember-állománya töredékére csökkent, s vonalai megcsonkuitak. A „második világégés” ismét óriási pusztítást művelt, s az újjáépítés minden emberi lelkesedése sem tudta pótolni az anyagi és műszaki hiányosságokat. Az előző évtizedekben pedig akadt néhány elkapkodott, szakmai és közlekedéspolitikai szempontból egyaránt megalapozatlan, felelőtlen, olykor milliárdos károkat okozó döntés, intézkedés. Mindezzel együtt a vasút működött, szállította az utasokat, fuvarozta az árut. Szerves, meghatározó és nélkülözhetetlen része volt hazánk gazdaságának. Az ország legnagyobb vállalata, szinte „állam az államban”. Hadseregnyi felelősségteljes beosztású, fegyelmezetten dolgozó szakemeber kenyéradó gazdája. Nógrád megyének meghatározó része volt, és ma is az a vasút. Nem csupán a salgótarjáni vonal egykori államosítása miatt, amely a MÁV létrejöttét eredményezte 125 évvel ezelőtt, hanem mert szervesen beépült és működik gazdaságunkban ma is. A mi vasutunk - minden hiányossága, korszerűtlensége ellenére! Vele és általa kapcsolódik szűkebb pátriánk az országos és a nemzetközi kötött- pályás „vérkeringésbe”. „Olyan vasút megteremtésén kell munkálkodnunk, amelynek a műszaki színvonala megfelel a korszerűség követelményeinek, szolgáltatásai pedig igazodnak a piacgazdasági körülményekhez és rászolgál az utazóközönség, a fuvaroztatók elismerésére. - nyilatkozta minap dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Nagyon pontos, reális meghatározás, s nagy kár, hogy jobbára csak elhangzott szavaknak tűnnek. Ma ugyanis még csak remélni lehet, hogy talán véget ér a vasút sötét gondokkal teli korszaka. Beleértve természetesen megyénket is. Mostanára ugyanis már tisztán láthatjuk, hogy „a kormány nem teljesítette a vasútnak tett ígéretét”. Ezt Csárádi János vezérigazgató mondta pár napja, s teljes okkal-joggal. Hiányzik a működtetéshez a minimálisan szükséges állami támogatás, és a jövőbe mutató közlekedési koncepció, s nincs realizálható tevékenységet biztosító vasúti törvényünk sem. Hogy ebben milyen felelősségi rész jut magára a kormányra és hány százaléknyi a parlamentre, ebben a megközelítésben lényegtelen. A valóság az, hogy nincsen, s ezek nélkül a folyamatos üzemviteli munka biztosítása és végzése emberfeletti erőfeszítést követel szervezeti rendszerének minden szintjén. És ez az erőn felüli tevékenység, ez a felelősségteljes szolgálatvégzés az egyetlen biztosítéka jelenleg annak, hogy a menetrendben meghirdetett személyvonatok közlekednek ezután is, és a fuvarozási terv rájuk háruló részét biztosítják. Sőt, még újabb ötletek, jövedelmet vagy megtakarítást eredményező javaslatok is megvalósításra egy éve, hogy kerülnek. Alig a balassagyarmati térségben a budapesti üzletigazgatóság korszerű közlekedésszemlélete, rugalmassága, és a helyi önkormányzatok kezdeményezése révén kedvezően változott a személyszállítás helyzete. A salgótarjáni vonalon új árufuvarozási eszközök, létesítmények „állnak munkába” a „kereskedő vasút szemlélet” elvei alapján. Ugyancsak a vasúti vezetés szívós munkájának köszönhető, hogy a Selyp-Somoskőújfalu közötti vonalrész villamosításának tenderét meghirdették. Nagy a valószínűsége, hogy az ezredfordulóra Kandó-mozdonyok vontatják a jelenlegi, „özönvíz előtti” vagonokat felváltó személykocsikat. Természetesen az átépített, korszerű pályán. És akkorra talán még „tisztességes” gyorsvonata is lesz ismét a megyeszékhelynek. (Bár ez utóbbi ma is lehetne, ha a városi és megyei illetékes fórumok képviselői a következő menetrend tervezésekor tárgyalási alapként „valódi” gyorsvonatot javasolnának a jelenlegi, minden fűzfánál megálló, sebesvo- nati jelegű „madzagvasút” helyett!) Jubileumot ünnepel ma a MÁV. Az a vasút, amely nemzetgazdaságunk részeként hazánk eddigi fejlődéséből bőven kivette a részét és amelynek ezután is meghatározó szerepe, korszakformáló jelentősége lesz. Köszöntsük valamennyi dolgozóját, s kívánjunk sok sikert, eredményes, jó munkát mindannyiuknak. * A Magyar Államvasutak megalakulásnak 125. évfordulója alkalmából felállított emléktáblát ma 13 ófa 30 perckor, a Budapesti Üzletigazgatóság vezetője Rigó Zoltán avatja fel Salgótarján Főtér megállóhelyen. G. Szűcs László Feltöltodtek a tartalékok (FEB) Mióta a forintbetéteket megadóztatja az állam, fennáll a veszélye annak, hogy a devizaszámlák kamatai után is adót kell fizetnünk. De vajon mekkora ma ez a veszély? — kérdeztük dr. Sándor Lászlótól, a Pénzügykutató Rt. tudományos munkatársától. - Napról napra reálisabb a devizabetétek kamatadójának bevezetése. Egy-két évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna ilyen lépés, mert az államkasszának szüksége volt a lakosság által gyűjtött devizára. A kamatadó bevezetésekor viszont mindenki kivette volna a bankból a pénzét. Ma az állam már nem tart ettől, mert az ország devizatartalékai feltöltődtek: 4 havi importot lehet finanszírozni belőle. Ha tehát a lakosság egy része meg is szüntetné a számláját, akkor sem kerülne bajba az államkassza ... Egyébként pedig a kisbetéteseket sem rendíti meg alapjaiban a tervezett kamatadó. Előreláthatólag 10 vagy 20 százalék lesz a mértéke - ha valóban bevezetik. Ez 1 000 dollárnál - 3 százalékos kamattal és 10 százalékos kamatadóval számolva - évi 3 dollárral „terheli meg” a betétest. - Ha valóban ilyen alacsony ösz- szegről van szó, akkor a költségvetés nem számíthat komoly bevételre. Mi hát az értelme az egésznek? - Az, hogy semmi sem indokolja azt a gyakorlatot, hogy a forintbetétek kamatait megadóztatja az állam, a devizáét pedig adókedvezményben részesíti. Erre addig volt szükség, amíg az államháztartás devizahiánnyal küzdött. Most, hogy stabilizálódott a pénzügyi helyzet, azonos módon lehet kezelni a hazai és a külföldi fizetőeszközt. - Mi történik, ha a számlatulajdonosok mégis más országokban helyezik el megtakarításaikat? - Ä kisbetéteseknek nem érné meg, hogy pár dollár miatt hosszabb-rövidebb külföldi „túrákat” tegyenek. A nagybetétesek pedig — az 500 000 dollár feletti összeggel rendelkezők minősülnek annak - vagy kereskedelmi vagy spekulatív célból tartják devizában a pénzüket. Mindkét kategóriába tartozók megtalálják a módját annak, hogy „elkönyveljék” a kamatadó okozta veszteségeket. - Egyébként általában azokban az országokban nincs kamatadó, amelyekben a gazdasági-politikai helyzet instabil és így az államnak szüksége van - akár a lakossági betétekből is - devizára. Horvátországban például 12 százalékos kamatot fizetnek a bankok a német márka után. De Ukrajnában és Szerbiában is szívesen látnák a devizabetéteseket. Domi Zsuzsa Mind több a rászoruló ember Egyre több idős, beteg ember vár a szociális otthonban való elhelyezésre. A megyében egyedül a Balassagyramaton lévő intézmény biztosít bennlakásos elhelyezést az arra rászorulóknak, összesen mintegy 220 embernek. Az otthon vezetője, Csillik Józsefné elmondta, hogy a korábbi évekhez képest növekszik az elhelyezésre várók száma. Viszont az is tény, hogy mind nehezebb az egyre több beteg, magatehetetlen idős ember elhelyezése. Az intézet tárgyi feltételei ki- elégítőek, a múlt év végén fejezték be a fűtés korszerűsítését: az összességében 3,5 milliós beruházás eredményeként a korábbi meglehetősen drága gázfűtésről olajjal való tüzelésre tértek át. Idén nyáron a közel húsz éves tetőszerkezet felújítását végzik. Ez a kamat nem az a kamat? Újabb befektetési lehetőségeket kínálnak (FEB) A kárpótlási jegy - tudtuk meg az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivataltól - kamatozó értékpapír. A kamat havonta a névértékhez adódik hozzá, s valójában az ügyfél kérésétől függetlenül tőkésitik. De ez a kamat nem ugyanaz a kamat, mint ami mondjuk egy bankbetétet szaporít! A rendelkezések értelmében ugyanis a kamatot a kárpótlási törvény hatálybalépésének napjától 1991. augusztus 10-től számítják és a kárpótlási jegy kiállításának napját követő három évig lehet felhalmozni, abban az esetben, ha valaki az értékpapírt állami vagyon, vagy lakás vásárlására fordítja. Ez a megkötés azért van, mert jeleneleg csakis ezekben az esetekben tudják a kárpótlási jegyeket garantáltan névértéken beszámítani. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. I ellát ha valaki mondjuk a 100 /er forintos jegyén állami va- Aontárgyat vásárol, annak jelenleg 133 700 forintot ér a papírja. A kamatot nem kérhetik számon a bankokon, akik a frissen megkapott kárpótlási jegyüket azonnal készpénzre váltják. A rendelkezések szerint ugyanis ebben az esetben csak a kárpótlási jegyek forgalmi értékét fizetik ki, ami jelenleg a névértéknek csupán 61 százaléka. Az Állami Vagyonügynökségtől kapott információ szerint forgalomba kerülnek olyan részvények, amelyeket a befektetni szándékozó kárpótlási- jegy-tulajdonosoknak ajánlanak majd: ezeket kamatos kamattal növelt névértéken vehetik majd az államtól az érintettek. A kárpótlási jegyeket a Budapest Bank Rt. fiókjainál, illetve ahol ilyen nincs, ott az OTP-nél lehet átvenni. Aki úgy dönt, hogy inkább kamatoztatja, vagy befekteti a pénzét, e fiókokban hagyhatja letétben a kárpótlási jegyét, ha nem akarja elveszíteni a kamatos kamatra vonatkozójogait. (újvári) Együttműködése A biztonságos villamosener- gia-ellátás érdekében tanácskoztak a minap Sárospatakon, a 43. Villamosenergia Ipari Találkozó keretében Észak-ma- gyarország, Kárpátalja és Kelet- Szlovákia áramszolgáltató szakemberei. Az északi régió és a szomszéd országok közti együttműködés nem új keletű. Most azonban az egységes európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás előkészítéséhez még összehangoltabb, folyamatos együttműködés szükséges. A most aláírt „Minicent- ral” megállapodás szerint, legközelebb ez év szeptemberében, Kassán egyeztetik a feladatokat. Mint megtudtuk, Losonc és Salgótarján között a villamosenergiai együttműködésnek évtizedes hagyománya van, a két várost egy 20 kilovoltos primér távvezeték köti össze. Rárós- pusztán egy 0,4 kilovoltos szekunder vezeték járul hozzá a folyamatos és biztonságos áramellátáshoz. Harmadszor is: Buli! Zircen, a Bakony vadregényes háromhegyi autóspihenőjében július 10-én ismét megrendezik a Buli című, hagyományos, egésznapos, szabadtéri műsort, közismert előadóművészek - Peremartoni Krisztina, Sólymos Antal, Halász Judit, Zorán, a Benkó Dixieland Band, az Old Boys és mások - fellépésével, sátorozási lehetőséggel. A rendezvény ingyenes. A költségeket a mintegy százötven helyi és környékbeli ön- kormányzat, intézmény, vállalkozó és magánszemély adja össze. Újra szabályozzák a vízi motorozást Mentőmellény és hajólevél kötelező (FEB) Vizeinken, egyre több eddig nálunk ismeretlen vízi járművel találkozunk. Újfajta vízi motorbicikli, motoros vízisiklók rohangásznak az üdülőtelepek környékén. A jogalkotásnak követni kellett a technika fejlődését. Ezúttal az újfajta sporteszközök miatt kellett a hajózási felügyeletnek az érvényben lévő rendeleteket módosítania. Ezek a sporteszközök ugyanis nem minősülhettek eddig hajóknak, mert nem feleltek meg azok előírásainak. Ezeken ugyanis nem helyezhető el sem evező, sem. csáklya, sem mentőöv, mert egyszerűen nincs hová tenni azokat. A módosított szabályzat kimondja, hogy á továbbiakban azok a „vízisport céljait szolgáló gépi meghajtású úszó létesítmények”, melyeknek motorteljesítménye meghaladja a 10 kilowattot, motoros vízi sporteszköznek minősülnek. Üzemeltetésükhöz a közlekedési felügyeleten elvégzett műszaki vizsga után úgynevezett hajólevelet kapnak. Ezután e járművekre, illetve vezetőikre a „kisgéphajókra” vonatkozó korlátozások is érvényesek. Többek között a kikötők 200 méteres körzetében, fürdésre kijelölt vízterületeken és a Dunán csak kijelölt zárt vagy nyílt pályán közlekedhetnek. Nyomatékkai hangsúlyozza a rendelkezés, hogy a vízi sporteszközökkel a menetben lévő hajó útját 300 méternél, a légpárnás hajó útját 1000 méternél kisebb távolságra keresztezni tilos, ezek a járművek 30 méternél kisebb távolságra nem közelíthetők meg. A járművek vezetőinek - akik számára kötelező a mentőmellény viselése - vezetői képesítést kell szerezniük. Ezt az erre kijelölt hat - Baranya, Győr, Miskolc, Pest, Szolnok és Somogy megyei - közlekedési felügyelet szervezetében működő hajózási hivatalokban lehet megszerezni. Lehet tanfolyam keretében, de lehet magánúton is vizsgázni. Ez utóbbi esetben vagy valamelyik sportegyesületnek, vagy már két, képesítéssel rendelkező sportolónak kell a vizsgázó tudását igazolnia. Ebben az esetben viszont ha egy balesetet követő vizsgálat során kiderül, hogy „tanítványuk” nem ismeri a szabályokat, a „kezeseket” is felelősségre vonhatják a hatóságok. (koos) Egészen bizonyos, az agyában sokat megfordulhatott, csak nem beszélt róla. Arról, hogy a vagyonmegosztással valami nincs rendjén Szécsényben. Nem is tartotta magát erről hivatottnak szólni. Ő traktorosnak szegődött az újtípusú szövetkezethez, nem szónoknak, idetette le a vagyonjegyét, legfőbb kívánsága: hagyják dolgozni. Vi- doviczki Lajosnak, a traktorosnak ez a legfőbb kívánsága. Mindezt megindokolta jó hangosan:- Én pénzt akarok keresni. Öblös hangú, ami szívén, az a száján ember, napszítta hajjal, jól kitellett termettel, évtizedeket traktorfülkében szorongva, motorzajtól telve a dobhártyája. Emiatt is tán szava hangosabb az átlagnál. De az is igaz - és leginkább -, hogy a rossz is kiváltja az indulatát, és a munkájában mostanában egymást érik a neki nem tetsző dolgok. Ezért, ami eddig az agyában forgott, kimondta hát:- Minket átvertek, de tisztességesen! Ezt a kirohanást az váltotta ki belőle, hogy a munkavégzésének kellős közepén a petrencéző gépe tönkrement. A Káprásal- ján gyűjtötte az idei kaszálásból bálázott rétiszénát. Égetően pörkölt a napfény. Felhevült a rét, úgy, hogy a tikkadt róna sem különbül. A jószág is csak szédelgett a legelőn. Milyen A traktoros kérdése Miért van ez így? meleg lehetett a traktor fülkéjében? Vidoviczki Lajos, hogy szabaduljon ebből az aszaló hőségből, iparkodott a munkát mielőbb befejezni. Hordta a szénát fel a barátréti dombra, gondosan petrencézte, hogy a telet is kiállja, mert sovány a termés, reménytelen a második kaszálás, minden szálra vigyázni kell. A nemes jószág majd ott rálel. Amikor a munkába már jól belelendült, fordult volna az útról a rétre, egy reccsenés, a petrencéző tengelye eltörött, a gép meg lerogyott. Vidoviczki, ki, a magasságos égre emelte tekintetét, mondta a magáét, és idegességében lehúzott egy flakon vizet.- Minden gépünk ócskavasnak való. Az újtípusúban ketten maradtak traktorosok: Vidoviczki Lajos. meg Rádi Ferenc. Erőgéppel és néhány rozoga munkagéppel. Mindketten gyakorlott földművelők, sok dolgos esztendővel a hátuk mögött a mezei munkában. De tudásukkal mit sem érnek gép nélkül. Már úgy elszegényedtek, hogy egy közönséges nyakascsavarért is a jobban felszerelt káeftéseknél kell pitizni. Milyen vagyonmeggosztás ez? Még szerencse, hogy az ottani művezető, Győri Sándor, megértőén kisegíti őket. Valami nincs rendjén Szécsényben. Nem véletlen, hogy Vidoviczi Lajos mindig itt köt ki, ha a gépekről esik szó. Neki van egy külön variációja is ehhez. Az például, hogy a vagyonmegosztás idején a törvényes elnök betegsége miatt nem tudott beleszólni az elosztásba, ennek a következménye, hogy ■ nekik nem jutott jobb gép. A lu- dányhalászi új típusbeliek is nagyon élesen vitatják a vagyonértékelést. És van egy kívülálló személy is, nevezetesen Kelemen Béla, kárpótlási jegygyei rendelkező, aki a vagyonértékelés törvényességét kifogásolja, egészen a bíróságig menve. Vidoviczki Lajos mindezeket ismeri, és a maga módján megoldhatónak is tartja a gondokat.- Minek ezen gyötrődni? Készítsenek egy újabb vagyonértékelést, és kész. Hát igen, Vidoviczki Lajos traktorosnak szegődött a szövetkezethez, nem jogi szakembernek. Ő megmondta, számára mi a lényeg: dolgozhasson, és pénzt kereshessen. Neki mindegy vagyonértékeléssel, vagy anélkül, csak a munka menjen. De ezen óhajának valóraválása itt-ott sántikál, mert azokkal az agyonnyúzott masinákkal nem sokra mennek. Aztán nincs vetőgépük, boronájuk, trágyaszórójuk, fűkaszájuk, rendsodrójuk. A gépek minőségét illetően nem kell messzire menni, csak a város utcájára, amikor áthaladnak rajta. Az a viszonylag még elfogadható erőgépjük olyan dübörgéssel, csattogással halad a házak között, hogy az emberek a fülükhöz kapnak. Hát még a vezető fülkében micsoda zaj van! Itt a zúgás, a meleg, szédülésig ható. Vidoviczi Lajos.meg védekezésből-e vagy mi okból issza a vteet cefetül. Velenczei Zoltán, az ágazatvezető azt gondolja, azért, mert a traktoros szereti a hasát. Lehet e végből is, de leginkább azért, mert a fülkébe szorult meleg elviselésén valamit segít az Ivóvíz. Vidoviczki mondta már korábban, hogy a víz nyugtatja idegeit is. Most az idegességből jó adag kijut neki. A nyárba fordulva, a munka maga alá temeti őket. Dolgoznak szakadásig. A munkaeszköz pedig romlik, és hiánycikk is. Hát ezek után Vidoviczki Lajosnak, a traktorosnak csak jogosan furdalja oldalát: miért van ez így?! Bobál Gvula Napirenden a devizabetétek adóztatása
