Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

6 HÍRLAP MAGAZIN 1993. július 8., csütörtök A vasútnak meghatározó szerepe van és lesz! Amikor Széchenyi István, Mikó Imre vagy Baross Gábor a kötöttpályás vasúti rendszer lét­rejöttét tervezték, a Magyar Ál­lamvasutakat megalapították, működését, hálózati kiépülését elősegítették, aligha gondolták, hogy milyen sors jut osztályré­szül ennek a vasútnak. És vele együtt magának a vasutasság- nak. A múlt század végi fejlő­dést először a trianoni diktátum - máig hatóan! - visszavetette azzal, hogy a MÁV szerkezeti rendszere széttöredezett, jármű- és szakember-állománya töre­dékére csökkent, s vonalai megcsonkuitak. A „második vi­lágégés” ismét óriási pusztítást művelt, s az újjáépítés minden emberi lelkesedése sem tudta pótolni az anyagi és műszaki hiányosságokat. Az előző évti­zedekben pedig akadt néhány elkapkodott, szakmai és közle­kedéspolitikai szempontból egyaránt megalapozatlan, fel­előtlen, olykor milliárdos káro­kat okozó döntés, intézkedés. Mindezzel együtt a vasút működött, szállította az utaso­kat, fuvarozta az árut. Szerves, meghatározó és nélkülözhetet­len része volt hazánk gazdasá­gának. Az ország legnagyobb vállalata, szinte „állam az ál­lamban”. Hadseregnyi felelős­ségteljes beosztású, fegyelme­zetten dolgozó szakemeber ke­nyéradó gazdája. Nógrád megyének meghatá­rozó része volt, és ma is az a vasút. Nem csupán a salgótar­jáni vonal egykori államosítása miatt, amely a MÁV létrejöttét eredményezte 125 évvel ezelőtt, hanem mert szervesen beépült és működik gazdaságunkban ma is. A mi vasutunk - minden hiányossága, korszerűtlensége ellenére! Vele és általa kapcso­lódik szűkebb pátriánk az or­szágos és a nemzetközi kötött- pályás „vérkeringésbe”. „Olyan vasút megteremtésén kell munkálkodnunk, amelynek a műszaki színvonala megfelel a korszerűség követelményei­nek, szolgáltatásai pedig iga­zodnak a piacgazdasági körül­ményekhez és rászolgál az uta­zóközönség, a fuvaroztatók el­ismerésére. - nyilatkozta minap dr. Schamschula György közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Nagyon pontos, reá­lis meghatározás, s nagy kár, hogy jobbára csak elhangzott szavaknak tűnnek. Ma ugyanis még csak remélni lehet, hogy talán véget ér a vasút sötét gon­dokkal teli korszaka. Beleértve természetesen megyénket is. Mostanára ugyanis már tisztán láthatjuk, hogy „a kormány nem teljesítette a vasútnak tett ígére­tét”. Ezt Csárádi János vezéri­gazgató mondta pár napja, s tel­jes okkal-joggal. Hiányzik a működtetéshez a minimálisan szükséges állami támogatás, és a jövőbe mutató közlekedési koncepció, s nincs realizálható tevékenységet biztosító vasúti törvényünk sem. Hogy ebben milyen felelősségi rész jut ma­gára a kormányra és hány száza­léknyi a parlamentre, ebben a megközelítésben lényegtelen. A valóság az, hogy nincsen, s ezek nélkül a folyamatos üzemviteli munka biztosítása és végzése emberfeletti erőfeszítést követel szervezeti rendszerének minden szintjén. És ez az erőn felüli tevékeny­ség, ez a felelősségteljes szolgá­latvégzés az egyetlen biztosí­téka jelenleg annak, hogy a me­netrendben meghirdetett sze­mélyvonatok közlekednek ez­után is, és a fuvarozási terv rá­juk háruló részét biztosítják. Sőt, még újabb ötletek, jöve­delmet vagy megtakarítást eredményező javaslatok is megvalósításra egy éve, hogy kerülnek. Alig a balassagyar­mati térségben a budapesti üzle­tigazgatóság korszerű közleke­désszemlélete, rugalmassága, és a helyi önkormányzatok kez­deményezése révén kedvezően változott a személyszállítás helyzete. A salgótarjáni vona­lon új árufuvarozási eszközök, létesítmények „állnak mun­kába” a „kereskedő vasút szem­lélet” elvei alapján. Ugyancsak a vasúti vezetés szívós munká­jának köszönhető, hogy a Selyp-Somoskőújfalu közötti vonalrész villamosításának ten­derét meghirdették. Nagy a va­lószínűsége, hogy az ezredfor­dulóra Kandó-mozdonyok von­tatják a jelenlegi, „özönvíz előtti” vagonokat felváltó sze­mélykocsikat. Természetesen az átépített, korszerű pályán. És akkorra talán még „tisztessé­ges” gyorsvonata is lesz ismét a megyeszékhelynek. (Bár ez utóbbi ma is lehetne, ha a városi és megyei illetékes fórumok képviselői a következő menet­rend tervezésekor tárgyalási alapként „valódi” gyorsvonatot javasolnának a jelenlegi, min­den fűzfánál megálló, sebesvo- nati jelegű „madzagvasút” he­lyett!) Jubileumot ünnepel ma a MÁV. Az a vasút, amely nem­zetgazdaságunk részeként ha­zánk eddigi fejlődéséből bőven kivette a részét és amelynek ez­után is meghatározó szerepe, korszakformáló jelentősége lesz. Köszöntsük valamennyi dolgozóját, s kívánjunk sok si­kert, eredményes, jó munkát mindannyiuknak. * A Magyar Államvasutak meg­alakulásnak 125. évfordulója alkalmából felállított emléktáb­lát ma 13 ófa 30 perckor, a Bu­dapesti Üzletigazgatóság veze­tője Rigó Zoltán avatja fel Sal­gótarján Főtér megállóhelyen. G. Szűcs László Feltöltodtek a tartalékok (FEB) Mióta a forintbetéte­ket megadóztatja az állam, fennáll a veszélye annak, hogy a devizaszámlák kamatai után is adót kell fizetnünk. De vajon mekkora ma ez a veszély? — kérdeztük dr. Sándor Lászlótól, a Pénzügykutató Rt. tudomá­nyos munkatársától. - Napról napra reálisabb a devizabetétek kamatadójának bevezetése. Egy-két évvel ezelőtt még el­képzelhetetlen lett volna ilyen lépés, mert az államkasszának szüksége volt a lakosság által gyűjtött devizára. A kamatadó bevezetésekor viszont mindenki kivette volna a bankból a pén­zét. Ma az állam már nem tart ettől, mert az ország devizatar­talékai feltöltődtek: 4 havi im­portot lehet finanszírozni be­lőle. Ha tehát a lakosság egy ré­sze meg is szüntetné a számlá­ját, akkor sem kerülne bajba az államkassza ... Egyébként pe­dig a kisbetéteseket sem rendíti meg alapjaiban a tervezett ka­matadó. Előreláthatólag 10 vagy 20 százalék lesz a mértéke - ha valóban bevezetik. Ez 1 000 dollárnál - 3 százalékos kamattal és 10 százalékos ka­matadóval számolva - évi 3 dol­lárral „terheli meg” a betétest. - Ha valóban ilyen alacsony ösz- szegről van szó, akkor a költ­ségvetés nem számíthat komoly bevételre. Mi hát az értelme az egésznek? - Az, hogy semmi sem indokolja azt a gyakorlatot, hogy a forintbetétek kamatait megadóztatja az állam, a devi­záét pedig adókedvezményben részesíti. Erre addig volt szük­ség, amíg az államháztartás de­vizahiánnyal küzdött. Most, hogy stabilizálódott a pénzügyi helyzet, azonos módon lehet kezelni a hazai és a külföldi fi­zetőeszközt. - Mi történik, ha a számlatulajdonosok mégis más országokban helyezik el megta­karításaikat? - Ä kisbetétesek­nek nem érné meg, hogy pár dollár miatt hosszabb-rövidebb külföldi „túrákat” tegyenek. A nagybetétesek pedig — az 500 000 dollár feletti összeggel ren­delkezők minősülnek annak - vagy kereskedelmi vagy speku­latív célból tartják devizában a pénzüket. Mindkét kategóriába tartozók megtalálják a módját annak, hogy „elkönyveljék” a kamatadó okozta veszteségeket. - Egyébként általában azokban az országokban nincs kama­tadó, amelyekben a gazda­sági-politikai helyzet instabil és így az államnak szüksége van - akár a lakossági betétekből is - devizára. Horvátországban pél­dául 12 százalékos kamatot fi­zetnek a bankok a német márka után. De Ukrajnában és Szerbi­ában is szívesen látnák a devi­zabetéteseket. Domi Zsuzsa Mind több a rászoruló ember Egyre több idős, beteg ember vár a szociális otthonban való elhelyezésre. A megyében egyedül a Balassagyramaton lévő intézmény biztosít bennla­kásos elhelyezést az arra rászo­rulóknak, összesen mintegy 220 embernek. Az otthon vezetője, Csillik Józsefné elmondta, hogy a korábbi évekhez képest nö­vekszik az elhelyezésre várók száma. Viszont az is tény, hogy mind nehezebb az egyre több beteg, magatehetetlen idős em­ber elhelyezése. Az intézet tárgyi feltételei ki- elégítőek, a múlt év végén fe­jezték be a fűtés korszerűsítését: az összességében 3,5 milliós beruházás eredményeként a ko­rábbi meglehetősen drága gáz­fűtésről olajjal való tüzelésre tértek át. Idén nyáron a közel húsz éves tetőszerkezet felújítá­sát végzik. Ez a kamat nem az a kamat? Újabb befektetési lehetőségeket kínálnak (FEB) A kárpótlási jegy - tudtuk meg az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivataltól - kamatozó értékpapír. A kamat havonta a névértékhez adódik hozzá, s valójában az ügyfél ké­résétől függetlenül tőkésitik. De ez a kamat nem ugyanaz a ka­mat, mint ami mondjuk egy bankbetétet szaporít! A rendel­kezések értelmében ugyanis a kamatot a kárpótlási törvény ha­tálybalépésének napjától 1991. augusztus 10-től számítják és a kárpótlási jegy kiállításának napját követő három évig lehet felhalmozni, abban az esetben, ha valaki az értékpapírt állami vagyon, vagy lakás vásárlására fordítja. Ez a megkötés azért van, mert jeleneleg csakis ezek­ben az esetekben tudják a kár­pótlási jegyeket garantáltan né­vértéken beszámítani. A kamat mértéke a mindenkori jegy­banki alapkamat 75 százaléka. I ellát ha valaki mondjuk a 100 /er forintos jegyén állami va- Aontárgyat vásárol, annak je­lenleg 133 700 forintot ér a pa­pírja. A kamatot nem kérhetik számon a bankokon, akik a fris­sen megkapott kárpótlási je­gyüket azonnal készpénzre vált­ják. A rendelkezések szerint ugyanis ebben az esetben csak a kárpótlási jegyek forgalmi érté­két fizetik ki, ami jelenleg a né­vértéknek csupán 61 százaléka. Az Állami Vagyonügynökség­től kapott információ szerint forgalomba kerülnek olyan részvények, amelyeket a befek­tetni szándékozó kárpótlási- jegy-tulajdonosoknak ajánlanak majd: ezeket kamatos kamattal növelt névértéken vehetik majd az államtól az érintettek. A kár­pótlási jegyeket a Budapest Bank Rt. fiókjainál, illetve ahol ilyen nincs, ott az OTP-nél le­het átvenni. Aki úgy dönt, hogy inkább kamatoztatja, vagy be­fekteti a pénzét, e fiókokban hagyhatja letétben a kárpótlási jegyét, ha nem akarja elveszí­teni a kamatos kamatra vonat­kozójogait. (újvári) Együttműködése A biztonságos villamosener- gia-ellátás érdekében tanács­koztak a minap Sárospatakon, a 43. Villamosenergia Ipari Ta­lálkozó keretében Észak-ma- gyarország, Kárpátalja és Kelet- Szlovákia áramszolgáltató szakemberei. Az északi régió és a szom­széd országok közti együttmű­ködés nem új keletű. Most azonban az egységes európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás előkészítésé­hez még összehangoltabb, fo­lyamatos együttműködés szük­séges. A most aláírt „Minicent- ral” megállapodás szerint, leg­közelebb ez év szeptemberében, Kassán egyeztetik a feladatokat. Mint megtudtuk, Losonc és Salgótarján között a villamos­energiai együttműködésnek év­tizedes hagyománya van, a két várost egy 20 kilovoltos primér távvezeték köti össze. Rárós- pusztán egy 0,4 kilovoltos sze­kunder vezeték járul hozzá a fo­lyamatos és biztonságos áramel­látáshoz. Harmadszor is: Buli! Zircen, a Bakony vadregé­nyes háromhegyi autóspihenő­jében július 10-én ismét meg­rendezik a Buli című, hagyo­mányos, egésznapos, szabadtéri műsort, közismert előadóművé­szek - Peremartoni Krisztina, Sólymos Antal, Halász Judit, Zorán, a Benkó Dixieland Band, az Old Boys és mások - fellépésével, sátorozási lehető­séggel. A rendezvény ingyenes. A költségeket a mintegy százöt­ven helyi és környékbeli ön- kormányzat, intézmény, vállal­kozó és magánszemély adja össze. Újra szabályozzák a vízi motorozást Mentőmellény és hajólevél kötelező (FEB) Vizeinken, egyre több eddig nálunk ismeretlen vízi járművel találkozunk. Újfajta vízi motorbicikli, motoros vízi­siklók rohangásznak az üdülőte­lepek környékén. A jogalkotás­nak követni kellett a technika fejlődését. Ezúttal az újfajta sporteszközök miatt kellett a ha­józási felügyeletnek az érvény­ben lévő rendeleteket módosí­tania. Ezek a sporteszközök ugyanis nem minősülhettek ed­dig hajóknak, mert nem feleltek meg azok előírásainak. Ezeken ugyanis nem helyezhető el sem evező, sem. csáklya, sem men­tőöv, mert egyszerűen nincs hová tenni azokat. A módosított szabályzat kimondja, hogy á to­vábbiakban azok a „vízisport céljait szolgáló gépi meghajtású úszó létesítmények”, melyek­nek motorteljesítménye megha­ladja a 10 kilowattot, motoros vízi sporteszköznek minősül­nek. Üzemeltetésükhöz a köz­lekedési felügyeleten elvégzett műszaki vizsga után úgyneve­zett hajólevelet kapnak. Ezután e járművekre, illetve vezetőikre a „kisgéphajókra” vonatkozó korlátozások is érvényesek. Többek között a kikötők 200 méteres körzetében, fürdésre ki­jelölt vízterületeken és a Dunán csak kijelölt zárt vagy nyílt pá­lyán közlekedhetnek. Nyoma­tékkai hangsúlyozza a rendel­kezés, hogy a vízi sporteszkö­zökkel a menetben lévő hajó út­ját 300 méternél, a légpárnás hajó útját 1000 méternél kisebb távolságra keresztezni tilos, ezek a járművek 30 méternél ki­sebb távolságra nem közelíthe­tők meg. A járművek vezetői­nek - akik számára kötelező a mentőmellény viselése - veze­tői képesítést kell szerezniük. Ezt az erre kijelölt hat - Bara­nya, Győr, Miskolc, Pest, Szol­nok és Somogy megyei - köz­lekedési felügyelet szervezeté­ben működő hajózási hivata­lokban lehet megszerezni. Le­het tanfolyam keretében, de le­het magánúton is vizsgázni. Ez utóbbi esetben vagy valamelyik sportegyesületnek, vagy már két, képesítéssel rendelkező sportolónak kell a vizsgázó tu­dását igazolnia. Ebben az eset­ben viszont ha egy balesetet kö­vető vizsgálat során kiderül, hogy „tanítványuk” nem ismeri a szabályokat, a „kezeseket” is felelősségre vonhatják a ható­ságok. (koos) Egészen bizonyos, az agyá­ban sokat megfordulhatott, csak nem beszélt róla. Arról, hogy a vagyonmegosztással valami nincs rendjén Szécsényben. Nem is tartotta magát erről hi­vatottnak szólni. Ő traktorosnak szegődött az újtípusú szövetke­zethez, nem szónoknak, idetette le a vagyonjegyét, legfőbb kí­vánsága: hagyják dolgozni. Vi- doviczki Lajosnak, a traktoros­nak ez a legfőbb kívánsága. Mindezt megindokolta jó han­gosan:- Én pénzt akarok keresni. Öblös hangú, ami szívén, az a száján ember, napszítta hajjal, jól kitellett termettel, évtizede­ket traktorfülkében szorongva, motorzajtól telve a dobhártyája. Emiatt is tán szava hangosabb az átlagnál. De az is igaz - és leginkább -, hogy a rossz is ki­váltja az indulatát, és a munká­jában mostanában egymást érik a neki nem tetsző dolgok. Ezért, ami eddig az agyában forgott, kimondta hát:- Minket átvertek, de tisztes­ségesen! Ezt a kirohanást az váltotta ki belőle, hogy a munkavégzésé­nek kellős közepén a petrencéző gépe tönkrement. A Káprásal- ján gyűjtötte az idei kaszálásból bálázott rétiszénát. Égetően pörkölt a napfény. Felhevült a rét, úgy, hogy a tikkadt róna sem különbül. A jószág is csak szédelgett a legelőn. Milyen A traktoros kérdése Miért van ez így? meleg lehetett a traktor fülkéjé­ben? Vidoviczki Lajos, hogy szabaduljon ebből az aszaló hő­ségből, iparkodott a munkát mi­előbb befejezni. Hordta a szénát fel a barátréti dombra, gondo­san petrencézte, hogy a telet is kiállja, mert sovány a termés, reménytelen a második kaszá­lás, minden szálra vigyázni kell. A nemes jószág majd ott rálel. Amikor a munkába már jól be­lelendült, fordult volna az útról a rétre, egy reccsenés, a petren­céző tengelye eltörött, a gép meg lerogyott. Vidoviczki, ki, a magasságos égre emelte tekinte­tét, mondta a magáét, és ideges­ségében lehúzott egy flakon vi­zet.- Minden gépünk ócskavas­nak való. Az újtípusúban ketten marad­tak traktorosok: Vidoviczki La­jos. meg Rádi Ferenc. Erőgép­pel és néhány rozoga munka­géppel. Mindketten gyakorlott földművelők, sok dolgos esz­tendővel a hátuk mögött a me­zei munkában. De tudásukkal mit sem érnek gép nélkül. Már úgy elszegényedtek, hogy egy közönséges nyakascsavarért is a jobban felszerelt káeftéseknél kell pitizni. Milyen vagyon­meggosztás ez? Még szerencse, hogy az ottani művezető, Győri Sándor, megértőén kisegíti őket. Valami nincs rendjén Szé­csényben. Nem véletlen, hogy Vidoviczi Lajos mindig itt köt ki, ha a gépekről esik szó. Neki van egy külön variációja is eh­hez. Az például, hogy a va­gyonmegosztás idején a törvé­nyes elnök betegsége miatt nem tudott beleszólni az elosztásba, ennek a következménye, hogy ■ nekik nem jutott jobb gép. A lu- dányhalászi új típusbeliek is nagyon élesen vitatják a vagyo­nértékelést. És van egy kívül­álló személy is, nevezetesen Kelemen Béla, kárpótlási jegy­gyei rendelkező, aki a vagyon­értékelés törvényességét kifo­gásolja, egészen a bíróságig menve. Vidoviczki Lajos mind­ezeket ismeri, és a maga mód­ján megoldhatónak is tartja a gondokat.- Minek ezen gyötrődni? Ké­szítsenek egy újabb vagyonér­tékelést, és kész. Hát igen, Vidoviczki Lajos traktorosnak szegődött a szö­vetkezethez, nem jogi szakem­bernek. Ő megmondta, számára mi a lényeg: dolgozhasson, és pénzt kereshessen. Neki mind­egy vagyonértékeléssel, vagy anélkül, csak a munka menjen. De ezen óhajának valóraválása itt-ott sántikál, mert azokkal az agyonnyúzott masinákkal nem sokra mennek. Aztán nincs ve­tőgépük, boronájuk, trágyaszó­rójuk, fűkaszájuk, rendsodró­juk. A gépek minőségét illetően nem kell messzire menni, csak a város utcájára, amikor áthalad­nak rajta. Az a viszonylag még elfo­gadható erőgépjük olyan dü­börgéssel, csattogással halad a házak között, hogy az emberek a fülükhöz kapnak. Hát még a vezető fülkében micsoda zaj van! Itt a zúgás, a meleg, szédü­lésig ható. Vidoviczi Lajos.meg védekezésből-e vagy mi okból issza a vteet cefetül. Velenczei Zoltán, az ágazatvezető azt gondolja, azért, mert a traktoros szereti a hasát. Lehet e végből is, de leginkább azért, mert a fülkébe szorult meleg elviselé­sén valamit segít az Ivóvíz. Vi­doviczki mondta már korábban, hogy a víz nyugtatja idegeit is. Most az idegességből jó adag kijut neki. A nyárba fordulva, a munka maga alá temeti őket. Dolgoznak szakadásig. A mun­kaeszköz pedig romlik, és hi­ánycikk is. Hát ezek után Vido­viczki Lajosnak, a traktorosnak csak jogosan furdalja oldalát: miért van ez így?! Bobál Gvula Napirenden a devizabetétek adóztatása

Next

/
Thumbnails
Contents