Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Tócsa-rajzok A játékszabály egyszerű: egy évvel a parlamenti választások előtt sűrűn meg kell szólalni. A mikrofonok, kamerák erdejében újra meg újra el kel! mondani: természetesen az a párt a legesé­lyesebb a nagy győzelemre, amelyiknek én vagyok a vezetője, he­lyettes vezetője vagy vezető propagandistája. Ha esetleg a véletlenek miatt, vagy a korábbi nyilatkozatok nyomasztó üressége miatt mégsem jutna elég alkalommal mikro­fonközeibe, a nyilvánosság elé a politikus, akkor fúnek-fának el kell panaszolni, hogy az ellenfelek kirekesztő politikája érvénye­sül, nehogy a győzelemre legesélyesebb párt vezetője túlontúl népszerűvé váljon ... S rezzenéstelen arccal, egy újszülött tiszta ártatlanságával szemünkbe mondják: nézz meg jól! Az 1994. év választásának győztesét látod! Mert jobb, ha tőlem tudod meg, te igenis rám fogsz szavazni, ha eljön az idő, még akkor is rám szavazol, ha egyelőre még egészen másképpen gondolod . . . A kinyilatkoztatások kombinációs elemei gyakorlatilag végte­lenek. Egyik alkalommal hivatkozni lehet a közvéleménykutatá­sok legeslegújabb eredményeire, máskor a fokozatosan növekvő taglétszámra (bezzeg más pártok esetében éppen ellenkezőleg, zuhan a létszám!), és megintmáskor arról eshet szó, hogy a leges­le gnagyobb nyugati (keleti) konzervatív és liberális és szocialista és szélsőjobb partnerpárt egyszerűen el van ragadtatva magyar- országi testvérmozgalmától, a munkától, amit végzünk, a válasz­tási győzelmünk esélyeitől, amit nyilvánvalónak tartanak . . . Ha nem volna monumentális taglétszám, elhazudható közvé­leménykutatási eredmény, imponáló ismeretség, népszerűség a nyilatkozó politikus keze ügyében, akkor sincs semmi baj, mert ugyanolyan meggyőzően lehet agitálni a párt történelmi hagyo­mányaival, sikereivel, egykori vezető pártpolitikusok kikezdhetet­len tekintélyével, vagy végső esetben akármiféle igazságnak, igazságtalanságnak a felemlegetésével, amely igazság (vagy mél­tánytalanság) mentén a párt majd váratlan, nagy győzelmet fog aratni . . . Ha egészen jópofa, eredeti ötletek jutnak a politikusok eszébe, akkor ezeken hetekig röhög az ország. Például egy-egy pártvezér felesége, húga, unokahuga, a vezér szent nevével a zászlón új pár­tot alapít, egyrészt, hogy megduplázódjanak a voksok, másrészt, hogy a feledékeny állampolgárok majd a szavazóurna magányos riadalmában se felejtsék el, ki a nemzet megmentője, mert az fél­reérthetetlenül oda van írva a listára . . . Végül is: nyár van. Nyaralni indulna az ország, ha módja volna rá. A forró napokat nyári záporok üdítik fel. A játszótér bi­tumen szürkeségén méteres tócsák maradnak vissza, s a kisgyere­kek szándékosan belegurítják a nagy pettyes labdát a tócsába, és ahogy a labda tovább gurul, gyönyörűszép rajzolatok készülnek. Tócsa-rajzok. Első gurítás: virág! Második: bika szarva! Har­madik, sokadik: polip vagy tüskés bogáncs. .. Ahogy kisüt a Nap, a rajzok szinte azonnal felszáradnak. De nincs szomorúság, hiszen ezek a rajzocskák csak a pillanat mulatságai. Valahogy éppen ilyenek mostanában a politikusok sorjázó nyi­latkozatai. Csütörtöki, pénteki, szombati játékok. Hiába, hogy a remény lihegései, hörgései; csak néhány percig maradnak meg emlékezetünkben. Tócsa-rajzok, hamis szöveggyöngyökkel díszítve. S a politikus megnyugodva áll fel az interjú-fotelből: az ország megint befo­gadja az eszméimet. S mint egy meleg, omlós, jóízű kalácsot rágcsálja, majd a nép jövő májusig . . . Mintha itt senki se ismerné a tócsa-rajzok múlandóságát. . . Erdős István Az MDF szóvivője Nyilas, és hidegen hagyja a lélekvándorlás Herényi Károly- Döntően? Valahogy kilógott az MDF-esek közül, inkább egy másik pártban tudtam elkép­zelni. Pedig saját bevallása szerint akkor, két hónapja volt először trikóban az örö­kös öltöny-nyakkendő után. Egyébként 42 és fél éves, és bár nem úgy néz ki, ő annyi­nak látja saját magát, amikor a tükörbe néz közelről. Heré­nyi Károly, az MDF szóvivője.- Két hónapja az MDF szóvi­vője. Mit csinált azelőtt?-Az eredeti foglalkozásom vegyész, de elég régóta textili­pari vállalkozásom volt, '88. végétől veszek aktívan részt a politikai közéletben. Balaton- földváron (ahol lakom) alapító tagja voltam az MDF-nek, a vá­lasztások után az MDF Somogy megyei elnöke lettem, aztán, most már több mint egy éve, Für Lajos megkért, hogy jöjjek fel mellé dolgozni a Bem térre, a társadalmi kapcsolatok kiépí­tése volt a feladatom. Az orszá­gos gyűlés után átszervezték a hivatalt, akkor bíztak meg az elnöki titkárság vezetésével.- Tehát nem volt újságíró?- Nem, semmilyen kapcsola­tom nem volt a sajtóval.- Papírforma szerint milyen a jó szóvivő?- Azt gondolom, hogy na­gyon nyitott, jó az arányérzéke, a kapcsolata az újságírókkal, körülbelül ennyi.- Mennyit szabad önállóan gondolkodnia egy szóvivőnek?- Teljes mértékben önállóan gondolkodom.- Ón dönti el. mit mond?- Ha születik egy írásos hatá­rozat, az része a sajtótájékozta­tónak. De semmilyen instrukció nincs, ami arra vonatkozna, hogy korlátozva vagyok a nyi­latkozataimban.- Illik véleményt mondania?- Nem illik. Azt hiszem, a szóvivőnek tudnia kell, hogy mik a hivatala határai. Ha ezt tudja, akkor nem szükséges kor­látozni az ő hatáskörét.-Milyen a kapcsolata az új­ságírókkal?- Én úgy érzem, hogy jó. Nagyon kedvelem őket, és igen kellemesen csalódtam bennük. Sokkal rosszabb hírüket keltik, mint amilyenek valójában.- Kik keltik? Nem kormány- párti körök?- Nemcsak a kormánypárti körök. Elég arra hivatkozni, hogy a nyugati világban sem felhőtlen a sajtó és a politikai közélet kapcsolata, de ez telje­sen természetes.- Milyen egy átlagos napja?- Még nincs igazán átlagos napom, túl új a feladat, de azért elmondom. Általában reggel hétre megyek a hivatalomba, átnézem a napi sajtót. Nyolcra beérkeznek a kollégáim és el­kezdjük a szokásos napi teen­dőket, ami egy kormányzópárt esetében egy titkárságon rend­kívül szerteágazó. Hetente van­nak ügyvezető elnökségi ülé­sek, havonta plenáris elnökségi ülések, kéthavonta választmá­nyi ülések, ezek előkészítése in­tenzív munkát igényel, ezt tesz- szük.- Milyen csillagjegyben szü­letett?- A Nyilas jegyében szület­tem.- Illik önre a csillagjegye?- Amennyit tudok róla, illik, de nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget. Hangulati vonat­kozásaiban egyébként különö­sen... Nagyon optimista.- Érték olyan csapások, ame­lyek letörhették volna az opti­mizmusát?- Nem ért még olyan csapás, ami után ne lennék optimista. Nagy csapások értek már, de vi­szonylag könnyen túl tudom tenni magam rajtuk. Csinálni kell, az embernek dolga van, felelőssége js van, és kész. Meg kell vizsgálni, miért következett be az a csapás, mennyire vol­tunk annak előidézői, és le kell vonni a megfelelő tanulságokat.- Mennyire alakítja a saját sorsát az ember ön szerint?- Nagyon.-Ez érdekes dolog. A leg­több ember életében vannak nagy kihívások. Ha azt észreve­szi, felismeri, és nem csak oly módon használja ki, hogy él az adott lehetőséggel (ami esetleg csak egyszeri), hanem ahhoz igazítja a későbbi életét, akkor nagyon tudja befolyásolni.- Mondhatja, hogy magá­nügy, de.:, vallásos?- Nem mondom, hogy magá­nügy, anonim keresztény va­gyok. Nem vagyok templomba- járó. A keresztény erkölcsiséget vallom és gyakorlom. Viszont a hit klasszikus értelemben vett kegyelmében még nem része­sültem.- Szokott gondolkodni a túl- világi életen?- Nem, soha nem gondolkod­tam. Egy csomó dolog van az evilági életben, ami ezt nem te­szi lehetővé. Leköt. Nem szok­tam, mert nem érdekes.-Általában sokat foglalkoz­nak mostaná­ban a lélek­vándorlással.- Divat. A divat engem általában érint, de ez hidegen hagyott. Evi- lágon kell tisz­tességgel hely­tállni.- Akartam kérdezni, hogy hisz-e a lélek­vándorlásban, ezek szerint egyszerűen nem foglalkoz­tatja?- Nincs vé­leményem róla. Nem mondhatom, hogy hiszek, meg azt sem, hogy nem. Ugyanúgy az ufókkal sem foglalkozom annak ellenére, hogy láttam egyet Földváron. Nem biztos, hogy jó az ufó kife­jezés, valami olyan fizikai je­lenség, aminek jelen pillanatban nem ismerjük az okát.- Nem tartja félelmetesnek, ha vannak ufók meg földönkí­vüli lények?- Ha ufók vannak és rossz szándékúak. nem tudok ellenük védekezni, ebből következik, hogy félni sem érdemes. Nem érdemes törődni vele.- Mit gondol, mit csinál egy év múlva? Túl leszünk a követ­kező választásokon.- A legnagyobb kormányzó­párt szóvivője leszek.- És az melyik lesz?- Hát az MDF. Jó, nem tu­dom, melyik lesz a legnagyobb kormányzópárt, de azt tudom, hogy közel sem olyan rosszak az MDF esélyei, mint az a saj­tóból, a másodlagos informáci­ókból vagy a közhangulatból megfogalmazható. Dudellai Ildikó Mitől lesz rend a temetőkben? Mikor mecénás a Mecénás Messzire vezet, ha azt boly­gatjuk, mitől lesz rend a teme­tőkben? Nem lehet megke­rülni a társadalmi erkölcsök, a munkanélküliség, a rosszul kitöltött szabadidő kérdéseit, a bűnözést. Mindezekről elő­ször dr. Tanner Miklóssal, Salgótarján rendőrkapitá­nyával beszélgettünk.- Azért, hogy a temetőben rend legyen, hogy például sír- gyalázásokra ne kerülhessen sor, ki tud igazán tenni ön sze­rint?- Ketté kell bontani a kér­dést. Van feladata a polgármes­teri hivatalnak és van természe­tesen a rendőrségnek. A hivatal feladata gondoskodni a közte­metők fenntartásáról, és véle­ményem szerint ide tartozik az is, hogy meg kell oldani a teme­tők bekerítését, temetőőr alkal­mazását és a látogatás szabá­lyozását. Természetesen ezzel nem lehet teljesen kizárni a bűncselekmények elkövetését.- Elképzelhetőnek tartja pél­dául, hogy éjszakára bezárják a temetőket?-Igen.- A rendőrség bűnüldöző szerv, de gyakran hangoztatják, hogy fontos feladatuknak tart­ják a bűnmegelőzést. Ez viszont már nagyon komplikálttá teszi ezt a kérdést.-A rendőrség alapvető fel­adata a bűnüldözés, és vannak közrendvédelmi feladatok, ide tartozik a bűncselekmények megelőzése, megszakítása, il­letve az elkövetők felderítése, az állampolgárok élet- és va­gyonbiztonságának védelme. Azt viszont, tekintettel arra, hogy a városban még számos veszélyeztetett hely van, nem tudjuk felvállalni, hogy a teme­tőben állandó legyen a rendőri jelenlét. Ugyanakkor a temető­ben elkövetett bűncselekmé­nyek társadalmi megítélése mi­att mindent elkövetünk, hogy a tetteseket felderítsük, felelős­ségre lehessen vonni őket. Ez történt a közelmúltban Zagyvapálfalván is, ahol egyébként az elmúlt időszakban sokat tettünk a közbiztonság ja­vítása érdekében. A körzetmeg­bízottak létszámát növeltük, szolgálati gépkocsival láttuk el őket, s nyomozócsoport meg­alakítására is sor került, a jövő évi létszámfejlesztésünk ter­hére.- Beszéltek ilyen vonatkozású együttműködésről a polgármes­teri hivatallal?- Korábban erről nem tár­gyaltunk.-Közben az jutott eszembe, hogy mennyire lehet hatékony egy temetőőr, ha egy társaság­nak eszébe jut, hogy ott „töltse" az éjszakát?- Mint az előbb is mondtam, nem biztos, hogy ezek az intéz­kedések minden esetben megfe­lelő visszatartó erőt jelentené­nek. Azonban az a vélemé­nyem, hogy ha ezek meglenné­nek, nem tudnának gátlástalanul virágokat, vázákat lopni, s lenne, aki időben értesítené a rendőrséget.- Nappal.- Az pedig bizonyos fokig nehezíti a bűncselekmény elkö­vetését, ha éjszaka zárt területre kell bemenni.-A zagyvapálfalvai temető­ben is elhangzott, hogy az elkö­vetőket nem büntetik meg any­nyira, hogy elmenjen a kedvük a következőtől. Egyetért ön ezzel?- Nagyon nehéz általános vé­leményt mondani a büntetések súlyosságáról.- Nem vesznek észre olyan tendenciát, hogy mivel kevésbé büntethetőek a fiatalkorúak, ők ezért „bátrabbak”?- Szerintem a fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűncselekmények nem hozhatók össze azzal, hogy ők enyhébb büntetést kapnak. Ezt az élettapasztalat hiányával, meggondolatlansággal magya­ráznám inkább.- Tehát ezért nem. De látni-e olyan tendenciát, hogy emelke­dik a fiatalkorú bűnözés?- Émelkedik. Magyarorszá­gon az ismertté vált elkövetők 10-15 százaléka volt eddig fia­talkorú. Megnéztem az első öt hónap statisztikáját, Salgótarján működési területén ez közel 20 százalék.-Mivel magyarázza ezt a rendőrség, társadalmi erköl­csökkel, munkanélküliséggel, a szülők rá nem érésével?- így van. Sok a szabadidő és nem mindenki tud ezzel élni. Szerepet játszhat a családi hát­tér is. A városháza képviseletében Detre Jenő alpolgármestert kér­deztük:-Egyetértek Tanner Miklós­sal, de nem levéve a mi felelős­ségünket azt mondom, hogy a bezárt temetőkapunál praktiku­sabb megelőzés, ha többször látják arra a rendőrségi járőrt. Alapvetően viszont oda kellene eljutnunk, hogy az emberek ne rohanják meg a sírokat, ne rug­dossák, törjék össze azokat. (d. i.) Többen kérdezték a pályázati pénzek szétosztása után, kik a Nógrádi Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagjai? Brunda Gusztávtól, az alapítvány titká­rától, a megyei közművelődési központ vezetőjétől kaptunk vá­laszt. A névsor: Bőgős Tamás, a magyamán- dori művelődési ház igazgatója, Brunda Gusztáv, Földi Péter salgótarjáni festőművész, dr. Hir János, a pásztói múzeum igazgatója, Nagy Zoltán, salgó­tarjáni néprajzgyűjtő-zenepe- dagógus, Oroszlánná Mészáros Agnes, a balassagyarmati könyvtár igazgatója, dr. Rozgo- nyi József, a megyei közgyűlés tanácsnoka, Tóth Elemér író, dr. A. Varga László történész-levél­táros, az alapítvány elnöke.- Mit gondol, miért mondták a kérdezők, hogy úgysem hoz­zák nyilvánosságra a névsort?-Teljesen nyilvános az ala­pítvány tevékenysége - foly­tatta Brunda Gusztáv, időközi beszámolókat is tartunk, nem csak a végeredményről tájékoz­tatjuk az érdeklődőket és az érintetteket. Ez osztó alapít­vány, és van néhány lényeges alapkoncepciónk. Soha nem fi­nanszírozunk teljes egészében semmilyen programot, kimon­dottan támogatást nyújtunk. Nem szervezetet, intézményt m vagy magánszemélyt, hanem minőséget próbálunk támo­gatni. Mindig véleményeztetjük szakemberekkel a pályázatokat, de a kuratórium fenntartja a jo­got, hogy ő dönt, persze figye­lembe véve a szakemberek vé­leményét.- Mennyi pénze kellene, hogy legyen az alapítványnak, ha igazi mecénás akarna lenni?- Most negyven milliós pá­lyázati igény érkezett be (5,8 milliót osztottak kulturális te­vékenységek támogatására - d. /.), azt hiszem, évi 20-30 milli­óból lehetne éltetni a helyi fo­lyamatokat. (d. i.) Ez itten, kérem, Magyarország Borzasztó ez a meg nem értés Már az éjjel sem aludtam va­lami jól. Nyomaszt engem a sajtónak ez a lelketlensége. Próbáltam én jókedvű lenni, de mindig beárnyékolta a lelke- met, hogy nem átallották egye­sek arra vetemedni, hogy durva támadásoknak tettek ki egy mozgalmat. Esti társalkodásom alatt is erőltetettre sikerült a mosolyom, elfúlt olykor a han­gom. Én nem értem, hogy le­hetnek némelyek ilyen kegyet­lenek. Aztán meg beszélünk közben arról, hogy baj van a fi­atalokkal. De ha tenni kellene értük valamit? Összejön egy csoport, csupa életerős, patro- nálásra váró fiatal, és mit kap a felnőttektől? Meg nem értést, bizony. Szeretnének sátorozni, hát olyan nagy baj ez? Megad­ják nekik a lehetőséget? De nem ám! Pedig mi rosszat ten­nének szegények? Hallgatná­nak egy kis történelmet, soha­sem árt egy gyereknek, ha ta­nul. Jó levegőn lehetnének, egyházi felügyelettel, amiből megintcsak nem lehetne baj. Lehet valami gond a felnőt­tekkel is, akik képtelenek tole­rálni a másságot. Jó, ezek a gyerekek a fajvédés jegyében egyszer-egyszer jól megrug­dosnak valakit, de hát a meg­rugdosott nem is mindig hal ebbe bele, nem kell mindent annyira sötéten látni. Valami­vel le kell kötniük magukat, és gondoljanak bele, egyiken sem vagyunk tökéletesek. Van, aki például állandóan kezet mos, mégsem üldözik érte. És nem támadják durván a sajtóban. Szóval, addig-addig, hogy el­halasztották a skinhead-talál- kozót, mozgalmuk és eszméik védelmében nem jönnek Ba­lassagyarmatra, mert nem értet­ték meg szegényeket. A szerze­tesek is kénytelenek lettek el­halasztani áldásos tevékenysé­güket. Vannak, akik nem szere­tik a skinheadeket. Pedig szé­pek, fiatalok és életerősek. Borzasztó ez a kegyetlenség. Lehet, hogy ma éjszaka sem al­szom valami jól.- Dudellai -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents