Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03-04 / 153. szám
2 KÜLFÖLD 1993. július 3-4., szombat-vasárnap Repülőjáratok és városok Á r ■- K* ‘' * .'kelet-európai városok közül Budapesttel van a legsűrűbb légi összeköttetése Németországnak —jelentette a DPA a német repülőterek szövetségének adataira hivatkozva. A magyar fővárost heti 117 járat köti össze német repülőterekkel, míg a második helyen álló Moszkvát 116, Prágát 112, Varsót pedig 89. Megduplázódott, heti 24-re emelkedett a légi összeköttetések száma Rigával, a lett fővárossal. A romló gazdasági helyzet ellenére fejlődik Németország légiforgalma a kelet-európai térséggel. IMF-hitel Oroszországnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújt Oroszországnak azzal, hogy ha a reformprogram a kívánt ütemben folytatódik, Moszkva még idén további 1,5 milliárdot kap. Az IMF a minap •'jelentette be a döntést, egyúttal tájékoztatott az intézmény elvárasairól. A stabilizálási hitelek í azt célozzák, hogy a jelenleg havi j >20-25 százalékos orosz infláció ß az év végére egyszámjegyűre csökkenjen. A költségvetés tavalyi hiányát felére kell csökkenteni, és a deficit nem haladhatja meg a nemzeti össztermék 10 százalékát. i Mi is kell | az EK-tagsághoz? Barre volt francia miniszterel- , nők továbbra is azt tartja szükségesnek, hogy Közép- és Kelet- Európa azon országai, amelyek felvételüket kérik az Európai Közösségbe, hozzanak létre egymás között egy gazdasági szervezetet, mert ez meggyorsíthatja fejlődésüket, az EK-felvételhez szükséges mutatók elérését, így EK-tagságukat is. Az USA-ba irányuló tőkeexportról A japánok megelőzték a briteket az USA-ba irányuló tőkeexportban — jelentette az AP az USA kormányzatának adataira hivatkozva. Tavaly 4,1 százalékkal, 96*7 milliard dollárra’nőtt az egy vállalkozáson belül legalább 10 százalékos tulajdoni résszel bíró japán tőkcbefeketetés az USA-ban, míg a brit — 5,6 százalékkal — 94,7 milliárd dollárnyira csökkent. A harmadik helyen Hollandia áll, 1992-ben 3,3 százalékkal 61,3 milliárd dollárra növelte tőkéjét az USA-ban a legalább 10 százalékos tulajdoni arányú tőkekategóriában. A negyedik Kanada 39 milliárd dollárral és 4,5 százalékos növekménnyel, míg Németország az ötödik 29,2 milliárddal, 2,1 százalékos emelkedéssel. Dráma a felhőkarcoló 34. emeletén Vérfürdő San Franciscóban Egy ámokfutó csütörtökön egy san franciscoi felhőkarcoló 34. emeletén valóságos vérfürdőt rendezett: 8 embert agyonlőtt, legkevesebb 7-et — részben életveszélyesen — megsebesített, majd magával is végzett. Frank Jordan polgármester közlése szerint a mintegy 50 esztendős férfi helyi idő szerint délután behatolt egy összesen négy emeletet elfoglaló ügyvédi iroda helyiségeibe. Két géppisztoly és egy revolver volt nála, először A kazahsztáni köztársasági elnök egyik tanácsadója csütörtökön kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az orosz katonai ellenőrzést a Kazahsztán területén lévő bajkonuri űrrepülőtér fölött. A tanácsadó szerint Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter javaslata a többi olyan FÁK-or- szág számára is elképzelhetetlen, akik önálló űrprogramokat hajtanak végre. — Kazahsztán rugalmasan akatja megoldani az űrrepülőtér problémáját, úgy, hogy ne sértse egyik FÁK-ország érdekeit sem. A terület kazah ellenőrzés alatt állna, de az itteni létesítményeket más országok is használhategy konferencia résztvevőire nyitott tüzet, majd emeletről emeletre haladva, több embert célba vett. Amikor egy rendőrkülönítmény beavatkozott, és megközelítette a vérengző férfit, az végzett magával. Az ámokfutó tettének indítékai ismeretlenek. A polgármester a Reuter szerint úgy tudja, hogy valamiféle jogi vitába keveredett, és „hajtóvadászatot” akart rendezni egy vagy több bizonyos személyre, mielőtt ámoknák — közölte a magát megnevezni nem kívánó tanácsadó. Oroszország és Kazahsztán még februárban megállapodott arról, hogy az idén közösen viselik Bajkonur anyagi terheit, amelyeket eredetileg 32 millió dollárra becsültek. Az infláció miatt azonban ez az összeg már most 6 millió dollárral magasabb a tervezettnél. Oroszország még nem fizette ki a ráeső részt. A tárgyalások folytatódnak, ám ezzel egyidőben az alulfizetett szakemberek egymás után hagyják ott bajkonuri munkahelyüket jobb állás reményében — írja a Reuter. (MTI) futásba kezdett volna. A vérfürdő idején alkalmazottak és látogatók ezrei tartózkodtak a felhőkarcolóban, minthogy ez a san franciscoi üzleti élet egyik központja. A rendőrség felszólította az épületben tartózkodó embereket, hogy zárkózzanak be a szobákba. Csak este szabadították ki a kényszerű fogságba zárt embereket, miután meggyőződtek arról, hogy a tettesnek nincs társa. (MTI) Harcok Boszniában A szerb tüzérség csütörtökön Gorazde térségét lőtte. ENSZ- tisztviselők szerint a harcok során négy ember, köztük egy négyéves kislány vesztette életét. A világszervezet illetékesei élesen bírálták a szerbeket, mert ismét megállítottak egy segélyszállítmányt, és arra kényszerítették, hogy forduljon vissza. A 14 járműből álló konvoj mintegy 800 tonna élelmiszert vitt volna az ostromlott városba. A zágrábi televízió ugyanakkor arról számolt be, hogy a hor- vát erők egy nagyszabású ellen- támadás eredményeként kiszorították a muzulmánokat az általuk elfoglalt területek többségéről. A televízió jelentése szerint a horvát támadás célja Mosztar megszerzése. A bosnyák rádió viszont azt jelentette, hogy a szerb és horvát tüzérség csütörtökön egész nap lőtte Maglajt. Heves harcok voltak Zepcében is, ahonnan emiatt kivonták az ENSZ tisztségviselőit. Suskevics mégis marad? A fehérorosz honatyák többsége megszavazta ugyan a parlament elnöke, Sztanyiszlav Suskevics ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, mégsem sikerült elmozdítani őt tisztségéből. Csütörtök este a szavazatok ösz- szeszámlálása után kiderült, hogy a leváltáshoz szükséges 174 helyett csupán 166 képviselő mondott igent az indítványra. Orosz-kazah vita Bajkonur ellenőrzéséről A La Libre Belgique cikke Magyarország és a szlovák ET-tagság Azzal, hogy az utolsó percig a levegőben hagyta az esetleges, Szlovákia Europa Tanács-tagságát megakadályozó vétó lehetőségét, a magyar diplomácia kétségtelenül elérte célját: tartósan felkeltette a figyelmet, és garanciákat csikart ki a szlovák területen élő mintegy 570 ezer magyar számára — állapítja meg a La Libre Belgique tegnapi száma. Christine Dupre, alap prágai tudósítója Szlovákia és Csehország szerdai európa tanácsi tagfelvétele kapcsán tért ki röviden a magyar-szlovák viták pillanatnyi állasára. • A cikk szerzője szerint a magyar diplomáciai offenzíva mégis elsősorban belpolitikai szem- pontbóívolt hasznos Antall József miniszterelnöknek, aki csak éppen most szakított pártja ultranacionalista szárnyával, s aki így demonstrálhatta, hogy továbbra is megmaradt a magyar érdekek védelmezőjének. A történtek növelhetik viszont a feszültséget a két szomszédos ország között akkor, amikor Budapest és Pozsony immár megegyezett a bősi dosszié H᧠ai Nemzetközi Bírósághoz való enyújtásában, és a helyzet megnyugodni látszott — teszi hozza a lap munkatársa. A „paranoiás” jelenségek újbóli feltűnésére példaként a szlovák tévé egyik hétfő esti műsorát említi, amelyben hosszasan azzal riogatták a nézőket, hogy az „egykori magyar megszállók” a jövőben esetleg területi autonómiát követelnek maguknak az amúgy is kicsiny szlovák államon belül. A cikk végül megemlíti, hogy Csehország láthatóan szolidáris maradt Pozsony iránt, és utal Václav Havel elnök gesztusára, amellyel berendelte magához Varga György prágai magyar nagykövetet, kifejtve rosszallását Magyarország „barátságtalan” hozzáállása miatt. Törvény a bérlakásokról Az Országgyűlés tegnap elfogadta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező törvényjavaslatot. Az új jogszabály hatálya kiterjed minden lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. Az előírás szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásos szerződése hozza létre. A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti. Új vonása a szabályozásnak, hogy önkormányzati lakás esetében a házastarsak is csak a bérbeadóval együttes megállapodás esetén válhatnak bérlőtársakká. A viszonyok egyértelműbbé tétele értelmében a szerződésben tételesen fel kell sorolni, hogy a bérbeadót milyen kötelezettségek terhelik. A törvény változtat azon ajelen- legi állapoton, hogy a lakás jogcím nélküli használója lényegeben alig fizet magasabb dijat, mint a bérlő. Lehetővé teszi, hogy átmeneti idő után a bérbeadó a használati dijat emelje. Az előírások szerint a bérlő a lakásba más személyt a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Önkormányzati lakásba a bérlő házastársát, gyermekét, unokáját, valamint szüleit hozzájárulás nélkül is befogadhatja. A törvény kimondja, nogy tartási szerződést csak a bérbeadó hozzájárulásával lehet kötni. Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó tartásra nem képes. A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségeit nem teljesíti, az együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít vagya lakást rongálja, illetve rendeltetésével ellentétes módon használja. Új szabály a minden bérbeadó részére biztosított úgynevezett cserelakásos felmondási ok. A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármely cserélő fél egészségügyi ok, munkahely megváltozása, illetve személyi körülményeinek lényeges módosulása miatt akarja elcserélni a lakást. Az új szabályozás a minden tulajdoni formára érvényes jogutódlást kizárólag a bérleti jog folytatására kötött tartási szerződ dés esetén ismeri el. A lakásbérleti jogviszonyt alanyi jogon csak a bérlő házastársa, gyermeke és szülője folytathatja. Kötelező előírás vonatkozik arra, hogy a bérlő csak a lakás egy részét adhatja bérletbe és ehhez szükséges a bérbeadó egyetértése is. önkormányzati es állami lakás esetén az albérleti szerződést írásba kell foglalni. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg. A törvény a hatályba lépését követő egy év elteltevei az ön- kormányzatokat hatalmazza föl az önkormányzati lakások lakbérének megállapítására. A lakbér mértékével kapcsolatban előírja, hogy meghatározásánál figyelembe kell venni a lakás alapvető jellemzőit, így különösen: komfortfokozatát, alapterületét, minőségét, a lakóépületen belüli elhelyezkedését, a lakóépület állapotát. Rendelkezés szól arról is, hogy az önkormányzat az arra vagyoni, jövedelmi es szociális körülményei alapján rászorulónak lakbértámogatást nyújthat. A jogszabály új intézményként véíe/yogoí biztosít a határozatlan időre bérbeadott önkormányzati tulajdonú lakás bérlője, továbbá a bérlőtársak és meghatározott mértékben a társbérlők számára. E fő szabály alól két esetben van kivétel. Az egyik azon lakásokra vonatkozik, amelyeket eredetileg a központi feladatokra szolgáló keretből juttattak a bérlőnek vagy fegyveres testületi szolgálati lakásként utaltak ki számára. A másik kivételhez tartoznak az önkormányzati rendeletben meghatározott azon épületek, amelyekre nézve kizárt a vételi jog gyakorlása. A vételi joggal nem érintett önkormányzati, illetve állami lakások esetén a bérlőt, a bérlőtársakat és meghatározott arányban a társbérlőt elővásárlási jog illeti meg. Munkanélküliek és az előnyugdíj Az Országgyűlés tegnap Tamóczky Attila és Rudics Róbert MDF-es képviselők előterjesztése nyomán — egyetlen ponton módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A módosítás értelmében a munkanélküli előnyugdíj megállapítását kérheti, ha legalább 180 napja munkanélküli-járadékban részesül vagy legalább 180 napon át munkanélküli-járadékban részesült, és a munkanélküli-járadék folyósítása időtartamának lejártát követően munkanélküli-ellátásra nem jogosult. A törvényszöveg pontosítása lehetővé teszi, hogy megoldódjék a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munkanélküliek ellátása. Kérdőjelek Szerződések 1 rögös útjai Mikor iktatják törvénybe a magyar-orosz alapszerződést? _f Ratifikálása immár két alkalommal akadt el a moszkvai parla- 1( mentben, látszólag nem tartalmi kifogások miatt, hanem azért, 9, mert hiányzott a határozatképesség. Am, hogy mégsem csupán _l arról volt szó, hogy számos képviselőnek váratlanul sürgős dolga i ( akadt, s nem tudott résztvenni az ülésen, arra fényt derített a kül- ; ügyi bizottság elnökének megjegyzése. Szerinte újra kellene tárgyalni az 1956-os eseményekről szóló cikkelyt, s akkor fokozódna a honatyák jelenléti kedve. 1956 igazságos megítélése a magyar-orosz alapszerződésen múlik? Nem, hiszen erről már a történelem szavazott, és Jelcin orosz elnök is megkövette a magyarokat. A moszkvai parla- : mentben — s ezt lényegében nyíltan is értésre adták — az elnök konzervatív ellenzéke a kormányzat helyzetének gyengítésére, tekintélyének megtépázására akarja felhasználni a huzavonát. Hasonló eset történt akkor is, amikor a parlament külügyi bizottsága bírálta az amerikaiak bagdadi rakétaakcióját, hiszen ebben az esetben is elsősorban saját kormányát próbálta kikezdeni, mert az szolidáris volt a washingtoni lépéssel. Elfogadható gyakorlat, hogy egy ország belpolitikai viszonyai ennyire meghatározóak lehetnek a külpolitikai állsáfogalá- sokat illetően is? A dolgok természetes rendje, hogy bármely ország külpolitikai cselekvéseit alapvetően annak belpolitikája határozza meg. Ez csak akkor fenyeget elfajulással, veszélyes torzulásokkal, ha a napi belpolitikai csatározások taktikai szempontjai, vagy éppen egyes pártok és irányzatok „pontszerző” akciói nyomj ák rá bélyegüket a külpolitikára, s háttérbe szorítj ák az általános nemzeti érdekeket. A múlt és jelen tapasztalatai egyaránt azt sugallják, hogy amikor bizonyos erők önös érdekből megpróbálják ráütni saját bélyegüket egy ország külpolitikájára, ez hosszabb távon mindig visszaüt, s kárt okoz az országnak. Ezért nem lehet szó a már aláírt alapszerződés újratárgyalásáról. Akkor most kiknek kell lépniük? A moszkvai ratifikálás ügyét azoknak kell nyugvópontra juttatniuk, akik tudják, hogy ez orosz nemzeti érdek is. (FEB) Ismét zsákutcában a közel-keleti tárgyalások Csütörtökön minden érdemi haladás nélkül ért véget a közel- keleti béketárgyalások 10. fordulója is, és nincs kilátás az utolsó percben előteijesztett amerikai közvetítőjavaslat elfogadására sem. Izrael 1991 ősze óta tárgyal arab szomszédaival és a palesztinokkal a helyzet rendezéséről, ám a folyamatot már több ízben csak az amerikai közbelépés mentette meg a teljes összeomlástól. A legutóbbi forduló utolsó napjaiban az Egyesült Államok javaslatot terjesztett elő az ellentétek áthidalására, de mindkét fél jelezte, hogy a washingtoni elgondolásokat nem tartja elfogadhatónak. Jóllehet a javaslatot nem hozták nyilvánosságra, sajtóértesülések szerint azok érintik KeletJeruzsálem jövőjét és a jelenleg izraeli megszállás alatt lévő területeken élő kétmillió palesztin tervezett önkormányzatát. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Jeruzsálem arab részét is, és a várost egységében meg kívánja tartani, míg az arabok hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak a számukra szent helynek számító városrészről. Warren Christopher amerikai külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatában arról beszélt, hogy nem lepte meg a javaslat fogadtatása, és úgy véli: a jeruzsálemi kérdést csak a tárgyalások zárószakaszában, tehát hosszú évek múlva kell majd napirendre tűzni. Washington hagyományosan elkerüli az állásfoglalást a Jeruzsálem körüli vitában azzal, hogy a kérdés rendezése az érintett felekre tartozik. Vezető amerikai kormány- tisztviselők este azt mondották a sajtónak, hogy izraeliek és szírek között csak „elméleti viták” zajlottak az elmúlt hetekben. A két ország korábban először tárgyalt az Izrael által megszállt Golán- fennsík visszaadásáról, de a jelek szerint végül semmire nem jutottak. Izrael és Jordánia között gyakorlati kérdésekben közeledés tapasztalható — tájékoztattak az amerikaiak. Washington egyébként újabb erőfeszítéseket tesz a tárgyalások megmentésére: a külügyminisztérium illetékes vezető munkatársai már a jövő héten a Közel-Keletre utaznak, hogy megkíséreljék az álláspontok közelítését. Az osztrák tartózkodási törvény és a diákok Jelentős kedvezményeket kapnak az Ausztriában tanuló külföldi diákok, ösztöndíjasok és az oktatási létesítmények vendégprofesszorai —jelentették be Bécsben. Erhard Busek alkan- cellár, a tudomány- és kutatási ügyek minisztere és Franz Löschnak belügyminiszter megállapodott arról, hogy az 1993/ 94-es téli szemeszterre felvételt nyert diákok mindenképpen megkapják a szükséges tartózkodási engedélyt, amelyért hazájuk nagykövetségén nekik is folyamodniuk kell. Nekik azonban elegendő a felvételt igazoló dokumentumot mellékelni, s a tanulmányok tényleges megkezdését, a megkötött betegségbiztosítást és szállásukat csak az első hosszabbításnál kell igazolniuk — ezek hiánya tehát nem lehet ok az első engedély megtagadására. A vendégtanárok, avagy ösztöndíjasok számára — akiknek a törvény szerint nem szükséges munkavállalalási engedélyt szerezniük — enélkül is, mindenképpen megkapják a tartózkodási engedélyt. Ez kivételes rendelkezés, eredetileg július 1-je után minden tartózkodási vízum feltétele a munkavállalási engedély. (MTI) * „Érzékeny kérdések” Hrebenciuc, a román kormány főtitkára, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának elnöke látogatást tett az RMDSZ szék- házaban, és megbeszélést folytatott az RMDSZ képviselőcsoportjának néhány tagjával. Az eszmecserén — ahogy Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke közölte — sor került néhány, úgynevezett érzékeny kérdés megvitatására. Elsősorban egyes gyakorlati kérdések megoldásáról volt szó, ami az RMDSZ vezető szervének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi állásfoglalása értelmében szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ benn maradion a tanácsban. A megbeszélés a képviselő elmondása szerint az ígéretek szintjén maradt, nevezetesen azt illetően, hogy a történelem és a földrajz tanítása a magyar nyelvű elemi iskolákban anyanyelven történhet, és hogy a kolozsvári Babes- Bolyai tudományegyetemen 350 helyet tartanak fenn a magyar nyelvű pedagógusképzésre, magyar csoportok indítására. Általánosságban mozgott a kétnyelvű táblákról, a nyelvhasználatról folyó vita, bár ez a vendég szerint kormányhatározattal megoldható. Tokay elmondta, a látogatásra az ET parlamenti közgyűlésének politikai bizottságában lezajlott szavazás után került sor. Ott elfogadták, hogy ajánlják Románia felvételét az ET-ba. Az RMDSZ ezt támogatja abban a mértékben, ahogy Románia teljesíti az ET ajánlásait.
