Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
HÍRLAP GAZDASÁG ES TAESADALOM 1993. július 29., csütörtök Nincs ok izgalomra: lesz kenyerünk! Mi kerül a raktárakba? A nagy szárazság miatt megyénkben is a szokásosnál jóval korábban fejeződött be az őszi búza aratása. A hozamok nemcsak elszomorítóak, hanem esetenként tragikusak, mert akadnak olyan gazdaságok, ahol az 1972. évi átlagszintet éppen hogy megközelítik. Mivel a baj nem jár egyedül, a terméskiesést tetézte az a korábbi helytelen kormánypolitika, az ebből fakadó meggondolatlan intézkedések, aminek következtében jelentősen nőtt a megmüveletlen, bevetetlen területek nagysága. Ilyen körülmények között indokolt a kérdés: mi van, mi kerül még a gabonaraktárakba, lesz-e elég kenyérnek való az újig? Kérdéseinkre Schuchmann Rezső, az egyszemélyes állami tulajdonú Nógrád Megyei Gabona Rt. igazgatója válaszolt.-Mennyi őszi búzát szándékoznak, illetve tudnak felvásárolni a megye termelőitől?- Csak annyit, amennyi termelő kapacitásunkhoz szükséges. Ez 30-32 ezer tonna malmi I-es búzát jelent, ami megfelel a tavalyi szintnek. Ennek 50-60 százalékát tudjuk csak a megye termelőitől megvásárolni. Azért csak ennyit, mert jelentősen pusztított az aszály, nagymértékben visszaesett az őszi búza vetésterülete, a termelés finanszírozásának akadályai miatt elmaradtak a gazdagabb termést megalapozó technológiák. Mindezek hatására a termésátlagok a három évvel ez előttinek csupán a 60 százalékát érik el. Vagyis a hektáronkénti hozamok a korábbi 4,5 tonnáról 2,5-3 tonnára estek vissza, s ez igen elszomorító.- Tudomásom szerint a nagyüzemek többsége az őszi búza vetéséhez szükséges termelési költségek megszerzése érdekében részben, vagy teljes egészében már tavaly ősszel eladta önöknek az idei terméshozamot.-A termékértékesítési szerződés alapján kaptak a bankoktól hitelt a gazdaságok a növényápolási munkák elvégzésére. Engedményező nyilatkozatot is tettek, amelyben vállalták, hogy termésüket nekünk értékesítik, annak ellenértékét pedig átutalják a hitelt adó bankoknak. A közösen kialakított felvásárlási ár 8.000 forinttól 8.500 forintig terjed. Ez a malmi I-es őszi búzára vonatkozik.- Van-e szabadon felvásárolható kenyérnek való a megyében?- Igen. A gabonatulajdonosok pénzügyi helyzetüknek megfelelően a jelenleginél kedvezőbb értékesítési árra várnak. A kenyérnek valón kívül 3-5 ezer tonna olyan minőségű búzát szeretnénk még felvásárolni, amit a takarmánygyártásnál kívánunk felhasználni.- Azonnal, vagy jóval később fizetnek?- Az átadást követő 15 napon belül a szerződésben foglaltaknak megfelelően kapják meg a pénzüket a termelők.- Ha jól emlékszem, akkor a jó gabonatermésű években is a búza minőségének javítása céljából több tonnára valót más megyékből szereztek be.- Az idén az alföldi megyékből 10-12 ezer tonna őszi búzát kívánunk megvásárolni. Jelenleg a tervbe vett mennyiség felénél tartunk. Szeptember végéig az összes mennyiség a raktárunkban lesz.- Többet fizetnek érte, mint a megye termelőinek?- A szállítási költségeket is figyelembe véve csaknem any- nyit. .-A közóhajnak megfelelően kérdem: a kenyérnek való elég lesz a következő aratásig?-Akikkel lisztszállítási szerződést kötöttünk, azok igényét kielégítjük. Vagyis lesz elég kenyérnek való a megyében.- Szóba került a takarmány- keverékhez szükséges búza felvásárlása is. Ezzel kapcsolatban kívánkozik ki belőlem a következő. A tari keverőüzem bezárását újabbak követik?- Nem. Arra is azért kényszerültünk, mert nagymértékben csökkent az állatállomány. A szécsényi és magyarnándori üzemünk egész évben működik majd. Az innen kikerülő keverékek, tápok ára a mindenkori piaci árfolyamhoz igazodik. Ez jelenthet emelkedést, vagy csökkenést, a világpiaci felvásárlási-beszerzési ár függvényében, tekintettel a takarmánykukorica magas árára.-Az ország gabonaforgalmi vállalatai közül a privatizáció során néhány már átalakult. Önökre mikor kerül sor?- Az ÁVÜ határozata alapján július elsejétől már egyszemélyes állami tulajdonú részvény- társaság vagyunk. Cégbírósági bejegyzésünk folyamatban van. A hivatalos dokumentum kézhezvétele után kezdjük meg a privatizációt. Részvényeket vásárolhatnak termelők, vállalatok, vállalkozók, pénzintézetek, s egyéb más jogi személyek. Az átalakulás során számolunk kedvezményes hitellehetőségekkel. Ebben az 'évben a decentralizációs privatizálás keretében újabb pályázatot írunk ki vállalatunk csaknem valameny- nyi egységére.- Végül érdekelne, hogy az állam milyen nagyságú, kötelező tartalékot írt elő?- Annyit, amennyit a tartalékgazdálkodási igazgatóság megszabott. Ez másfél havi, őrlési szükségletnek felel meg. Venesz Károly / Értékes helyen A legtöbb ember szereti böngészni a ranglistákat vagy az összehasonlító táblázatokat, legyen szó az olimpiai érmekről, a gazdasági eredményekről. Különös érdeklődésre tarthat számot, ha rólunk, az emberről van szó. Ezért annyira figyelemreméltó az ENSZ fejlesztési programjának az idén már negyedik alkalommal kiadott jelentése az emberi fejlődésről. Mértékegységnek egy viszonylag újkeletű, s nem mindig könnyen meghatározható fogalmat választott ki: az élet minőségét. Ami nemcsak egy önmagában igen jelentős mutatót foglal magába - például az egyes országok társadalmi össztermékét vagy az életszínvonalat -, hanem egyszerre teszi nagyító alá az oktatás színvonalát, az egészségügyi viszonyokat, mindenekelőtt a várható élettartamot, a munkanélküliséget, a beleszólási lehetőséget saját és környezete sorsának alakulásába. Az ENSZ-szakértők 173 országot állítottak párhuzamba, s három csoportba osztották azokat egy életminőségi világranglista alapján. Hazánk az 55 államból álló élmezőnybe került, s abban az értékesnek tekinthető huszonnyolcadik helyezést vívta ki. A sort egyébként Japán vezeti Kanada és Norvégia előtt. A közép- és kelet-európai új demokráciák közül a huszonhatodik helyen Csehszlovákia áll. Hogyan jöhet létre az ember- központú világ? - kérdezik a jelentés összeállítói. Válaszuk egyértelmű: az ésszerű gazdasági fejlődés, a biztonsági igények kielégítése, a társadalmak és egyes emberek tevékenyebb szerepvállalása, beleszólása, a hatékonyabb nemzetközi együttműködés révén. Réti Ervin Szociális földprogram (FEB) A munkanélküliség társadalmi méretű gondjainak enyhítésére a népjóléti tárca szociális földprogramot kezdeményezett. Mint Lakner Zoltán, a Szociális Válságkezelő Iroda kormánybiztosa elmondta, a mezőgazdasági munkanélküliek körében jelentős számban vannak olyanok, akik gyakorlatilag semmiféle szakismerettel nem rendelkeznek, így szinte kilátástalan az elhelyezkedésük. Ráadásul sokan közülük sem kárpótlás révén, sem egyéb módon nem juthatnak földtulajdonhoz. Megélhetésükhöz tehát nélkülözhetetlen az önkormányzatok szociális támogatása.- Azt tapasztaljuk, hogy sok helyütt önkormányzati tulaja donú földek maradnak parlagon, s nagy teljesítményű gépek, gépegyüttesek állnak kihasználatlanul - teszi hozzá a kormánybiztos. - Nos, ez adta az ötletet, hogy kísérletképpen Békés és Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében elindítsunk egy sajátos szociális földprogramot. Ennek lényege, hogy a családok a helyi önkormányzattól ingyen kapják bérbe vagy használatba a földet, a vetőmagot, továbbá a géphasználat lehetőségét. Van, ahol a családoknak átadnak élő állatot is, s annak szapomlatát „forgatják vissza” a szociális alapba. A szaporulatból egy a gazdáé, egy az önkormányzaté. Biztosítási tudnivalók kistermelőknek (FEB) A szeszélyes időjárás alighanem a nyár hátralevő részére is tartogat meglepetéseket. Érdemes tehát megjegyezni: a mezőgazdasági kistermelők - a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal ellentétben - csak jégkárra köthetnek biztosítást. Az előírások azt is rögzítik, hogy a társaság kizárólag akkor fizet, ha a kár mértéke meghaladja a növények jégverés nélkül várható terméshozamának 5 százalékát. A biztosítási díj attól függ, hogy a termesztett növényben mekkora kárt okozhat egy esetleges jégverés. Ennek megfelelően a biztosító öt kockázati osztályba sorolja a növényeket:- az első osztályba tartozik például a kevésbé érzékeny cékla, lóhere, lucerna, répa, zellergyökér:- a másodikba az árpa, a brokkoli, a burgonya, a búza, a kukorica, a káposztafélék, a napraforgó, a rozs, a zab, a sóska, a spenót;- a harmadikba a bab, a borsó, a kapor, a mák zsán, a saláta és gyógynövény;-a negyedikbe a dinnye, a dohány, a paprika, a paradicsom, az uborka, a szójabab, a zöldborsó, a vöröshagyma;- az ötödikbe pedig a legérzékenyebbek, azaz a szőlő és a gyümölcsök. a padliaz összes A biztosítási díj az ötödik kockázati osztályban akár tízszer akkora is lehet, mint az első osztályban. Egy kisebb - 1-2 hektáros - földterület biztosítási díja ennek megfelelően szezononként 60-70 000 forint körüli összeg. Felét a szerződés megkötésekor, a teljes összeget pedig a betakarítás, illetőleg a szüret után kell kiegyenlíteni. Az egyéni szerződéseken kívül köthetnek a gazdák úgynevezett csoportos biztosítást is egy-egy szakcsoport vagy község nevében. Ilyenkor elegendő 10 százalék előleget lefizetni - a fennmaradó részt a termés eladása után, a termés árából kell kifizetni. Domi Zsuzsa Kovács Ágnes, Oláh Gábor és Marcsok Zoltán a pasztőrözött kész termékek között válogat. Most az uborka a sláger A salgótarjáni Tartós Kft. savanyítóüzemében ezekben a napokban csemegeuborkát dolgoznak föl. A szállítók kizárólag kisvállalkozók, szerződött termelők, főként Varsány és Balassagyarmat környékéről. Most is a szezon, jelenleg az uborka ad munkát és diktálja a tempót a kft. üzemében. A vártnál gyengébb a termés - mondta Szolnoki Elemér, a telep vezetője, aki maga is kiveszi részét a produktív munkából. - Sajnos a termelők keveset foglalkoztak a védekezéssel, nem gondozták megfelelően a termést. Ezért van sok beteg uborka. A cég — kapacitásának teljesebb kihasználása érdekében - a piaci igényeknek megfelelően ősszel paprikát, szilvát, málnát és hűtött epret kíván feldolgozni. Kép és szöveg: Kun Király József A félév befejeztével egyre többen készíthetik el féléves munkájuk eredményének értékelését. így van ez a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Nógrád Megyei Felügyelőségénél is. A félév történéseiről kérdeztük Fóka György felügyelőségvezetőt.-Milyen tapasztalataik vannak az idei ellenőrzések alapján?- A félév során tizenegy központi témavizsgálatot fejeztünk be, melyek foglalkoztak például a vendéglátással, élelmiszer-kereskedelemmel, építőanyag-, cipő-, kerékpár-forgalmazással, gépjármű-árusítással, javítással. A kereskedelmi morál érezhetően nem javult. A kereskedelmi egységek száma ugyan jelentősen megnövekedett, de ezeknek a vállalkozásoknak nagyobb része kényszerből jött létre. A megyében jelentkező munkanélküliség elől választják az emberek a megélhetésnek ezt a formáját, így nem is alakul ki a sok üzlet között igazi verseny. Ez magyarázható a pénztelenséggel, a A hiszékenységnek súlyos ára van Nem javult a kereskedelmi morál szakképesítés hiányával, azzal, hogy a vállalkozók nem ismerik a szabályokat. Másrészt a problémák forrása, hogy a fizetőképes vásárlóerő jelentősen csökken, a vásárlók hajlamosak a kevésbé igényes áruk (lásd lengyelpiac) megvásárlására is. Sok a minőségvizsgálat nélkül forgalomba hozott iparcikk, melyek minőségi problémáit felügyelőségünk nem tud orvosolni.-Az ellenőrzéseket terv szerint, vagy bejelentések alapján végzik?- Minden időszakra, tehát éves szinten vizsgálati programtervet készítünk. Az ebben szereplő témákat egy-egy témafelelős irányítása alatt végezzük. Önkormányzati felkérésre is dolgozunk azokban a esetekben, mikor az önkormányzat saját hatáskörében nem tudja megoldani a problémát. Természetesen lakossági bejelentések alapján is végzünk vizsgálatokat. Az ellenőrzéseket vagy saját munkatársaink, vagy valamilyen ellenőrzőszerv segítségével végezzük. Ilyenek például az APEH, a rendőrség, a tiszti- orvosi szolgálat. Az ilyen vizsgálatok közös vonása, hogy mindig legalább két illetékes személy jelenléte kell az ellenőrzés lefolytatásához.-Az érvényben lévő törvények, rendeletek és a megváltozott kereskedelmi és reklámigények okoznak-e problémákat, konfliktusokat?- Sajnos nem is keveset. Nagyon nagy problémát jelent többek között a médiatörvény hiánya. Az érvényben lévő törvények, rendeletek elavultak, nem biztosítanak megfelelő hátteret a fogyasztóknak, sem elfogadható irányelveket a kereskedőknek, vállalkozóknak. Gondot jelent még az is, hogy sokszor olyan határozatok vannak érvényben, melyek a hazai piac védelme helyett a külföldi árukat támogatja. Sokszor nehéz eldöntenünk, hogy tulajdonképpen kit is terhel egy-egy probléma kapcsán a felelősség.-Itt a nyár, az idényjellegű árusítók szezonja. Az ellenőrzések rendje, gyakorisága válto- zott-e?- Nem. De mi is gondoltunk a szezonra, így programterv alapján idegenforgalmi vizsgálatokat fogunk tartani, kiemelten a strandok, kirándulóhelyek területén, alkalmi ajándékpavilonokban árusítókra helyezve a hangsúlyt.-Érvényben van a nyugtaadási kötelezettség. Eljárnak-e önök az ilyen téren mulasztást elkövetőkkel szemben?- Mi csak az áru eredetével foglalkozunk. Tehát a beszerzést a kereskedőnek számlával igazolnia kell. Amennyiben a próbavásárlás során nem kapunk számlát vagy nyugtát, jelzést küldünk az ÁPEH részére. A párhuzamos vizsgálatok elkerülése érdekében tájékoztatjuk egymást, illetve sok esetben közösen végezzük az ellenőrzéseket. Végezetül szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, aki szereti a pénzét, egy újabban elharapódzó problémára. Néhány, magát csomagküldő szolgálatnak nevező vállalkozás, gátlások nélkül használja ki a lehetőségeket. Kér mindenkit, hogy a felkínált nyerési lehetőség elfogadása előtt olvassa el a katalógust. Lehetőleg ne rendeljenek olyan katalógusból, amely mögött nem áll valós cím, csak postafiók. Sokáig tartana, míg felsorolnánk az apróbb figyelmeztetéseket, így csak abban bízhatunk, hogy mindenki átgondolja, hogy mikor, kitől, hol vásárol. Megkárosításunkat mi, vásárlók is megelőzhetjük. Talán nem kellene ilyen hiszékenynek lennünk. Márton Ildikó Rátóti Zoltánná (balra) és Horváth Anna a szalagnál csomagolás közben
