Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. július 29., csütörtök Nem tagadom: vannak olyan alkalmak - különösen a szep­temberi csengőszó hallatán, vagy a júniusi pedagógusnap tá­ján amikor nosztalgiával gondolok az iskolára, idejeko­rán elhagyott eredeti szak­mámra. Mostanában azonban nem irigylem egykori kollégái­mat. Pedig most már néhány hete oktatási törvény is van, amely zsinórmértéke lehet a munkának. Különös, hogy éppen ez a nagyon várt és oly sokat vitatott dokumentum okoz sok bizony­talanságot már most is, és még inkább konfliktusforrás lehet a jövőben. Ez derült ki a Gondo- lat-jel-ben elhangzott rádióin- terjűból is. A megkérdezettek - igaz mindketten az ellenzék so­raiból - politikai szándékúnak, ideologikusnak, presztízsjelle­gűnek minősítették a közoktatás jogi dokumentumát. Ezekben a jelzőkben lehet vitatkozni - nyilván a mundér becsületét védő minisztériumi hivatalno­kok meg is teszik minden alka­lommal - engem azonban a do­log „mögöttese” izgat egyfoly­tában. Egy ellenzéki politikus nyugodt szívvel nyilatkozhat úgy, hogy „ebből a törvényből a politikai méregfogakat majd ki kell húzni a választások után”, ami az én olvasatomban azt je­lenti, hogy egy másik kormány­zat ott módosítja majd az okta­tási törvényt, ahol csak tudja. (Minden bizonnyal a jelentős energiával, anyagi ráfordítá­sokkal létrehozott regionális ok­tatási központokat szünteti meg.) Jó, jó, de mi lesz addig? A riportalanyok véleménye szerint az intézmények, a peda­gógusok előtt két lehetőség van: vagy nem veszik figyelembe, kijátsszák az oktatási törvényt, vagy pedig helyi szinteken olyan körülmények teremtőd­nek, amelyek azt igazolják, hogy az iskolák életképesek még ilyen felemás törvény kere­tei között is. Nem igazán biztató egyik al­ternatíva sem. Az első azért nem, mert akkor fölösleges volt minden eddigi hercehurca, oda-vissza beszéd - régebben úgy mondták, hogy társadalmi vita -, s végeredményben fölös­leges volt maga a döntés is, ha nem tekintendő érvényesíten- dőnek. A másik javaslat burkol­tan ugyancsak a törvény mellő­zésére biztat. Kiélezi a központi hatalom és az önkormányzatok között amúgy is eléggé parázs helyzetet. Az óvodáknak, iskoláknak azonban ilyen szituációban is működniök, oktatniok, nevel­niük kell. Igenis kell, mert ez nem lehet politikai kérdés, nem lehet pártviták, az egyre erős- bödő választási küzdelmek függvénye. De nem lesz könnyű a változatlanul többféle - a tör­vényt betartani szándékozó és a „törvényellenes” - koncepció harca közepette ... És ráadásul a „háttérben” gyerekek ezreiről van szó. * * * A Magyar Televízióban hó­napok óta „megy” egy sorozatot Szabófalvától San Franciscóig címmel. Mindegyik adásban egy külföldön élő - sikeres pá­lyát befutott - hazánkfia mutat­kozik be. Az eddigiekben látott személyek valamennyien mél­tóak voltak a kiválasztásra, nép­szerűsítésre. Érdekes életpályát futottak be, figyelemre méltó az egyéniségük. A múlt héten egy festőmű­vész volt Érdi Sándor beszélge­tőtársa. A francia-spanyol határ közelében, Biarritztól néhány kilométernyire egy kis faluban élő Emericet csak így ismerik Párizsban, New Yorkban és so­kan még Budapesten is. Tája­kat, virágokat, növényeket - előszeretettel napraforgókat - és zöldségeket (!) fest. Képein sehol egy portré, sehol egy em­ber. Nem véletlen, hogy Érdi el­sősorban azt firtatta, hogy mi ennek az oka. Az ember mint tanú, mint résztvevő, mint a lelki kapcsolat alanya akkor is a vásznon van - mondta a hibátlan magyarság­gal beszélő és „gondolkodó” Emeric - ha testi valójában nem jelenik meg. Felesleges duplá­zásnak érezné még oda is fes­teni egy-egy esetleges figurát. Meglehetősen sajátos filozó­fia ez. Még akkor sem elutasí­tandó, ha egy igazi „csodabo­gár”, egy sokat tűnődő, - de végtelenül szimpatikus - piktor mondta. Aki a magyar főváros­ban rendezett kiállításán meg­kérte a tárlatlátogatókat, hogy írják be a vendégkönyvbe: sze­rintük vajon melyik képet miért festette. Szóval - visszatérve az „alak­talan” festményekhez - ember­nek ezen a bolygón igenis - ha akarja, ha nem, ha tetszik neki, ha nem - mindenhez van köze. Nem feltétlenül kell jelen lenni ahhoz, hogy felvetődjék a dol­gokhoz való viszonya, a törté­nésekért érzett felelőssége.- csongrády ­Csütörtököt mondunk Mottó: „A politikai siker titka az őszinteség. Ha már ezt is színlelni tudod, befutottál.” (Murphy törvénykönyvéből) Gyökerek. Mielőtt bárkinek Kunta Kinte, a mandinka törzs távolba szakadt fia ugrana be a címszóról (meg az, hogy a Kambi Bolongo egy folyó) - el kell oszlatni a tévedést. A gyö­kerek most Magyarországon jutnak szerephez: gyökerestül átalakulunk. Már csak az a kérdés, hogy mivé. A népjóléti miniszter kedd reggeli tévényilatkozata szerint gyermekszerető országgá. Nem tudom ugyan, hogy eddig mi állt útjában a gyerek szerelésé­nek. Szerintem semmi. Körül­belül 3746-szor láttuk-hallot- tuk, hogy a gyedet a gyes irá­nyába akarják csökkenteni, és adóztatni a családi pótlékot. Szép. Akkor a miniszter úrnak igaza lesz - és olyan gyerek­szeretők leszünk, hogy ihaj. Legfeljebb még ennyi gyerek sem születik, mint most, s így a szeretetmennyiséget kevesebb részre kell osztani. Miközben Surján László a gyerekszerető társadalom eljö­vetelét várja, addig Salgótarján alpolgármestere, Detre Jenő egészen másban reménykedett: nyomdatűzben. Egyszerű: ha a Magyar Közlöny idei 95. szá­mát előállító nyomda porig égett volna, és nem jelenik meg az 1993. évi LXX. törvény (az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról), akkor nem kel­lene dönteniük a buszjegyárak emeléséről. De nem tudom, nem háborodna-e fel Salgótar­ján vezetése azon, ha az utca embere egyszer a következőt nyilatkozni egy testületi ülés előtt:- Remélem, a napirenden szereplő, rám nézve újabb ter­heket rovó testületi döntés nem lép életbe, mert felgyullad a városháza, és bent ég a testület polgármesterestül-alpolgár- mesterestül-jegyzőstül. (Nö­velné a problémát, ha épp ilyenkor ülne össze teljes lét­számban Salgótarján képvi- selő-testülete...) Mellesleg a nyomda nem égett le. Aki akarja, olvashatja az említett közlönyben a tör­vény szövegét - és ebből a tes­tület is megtudhatja: mihelyt összeül, a problémát tárgyalnia kell. (Cigarettaszünetben azért ügyeljenek a tűzvédelmi elő­írások betartására!) Tüzek tehát nincsenek, de Nógrádnak vannak bajai enél- kül is. Már az idegenforgal­munk (is) a padlón van. A Ka- rancs Szállóból az oroszok, Hollókőről a kulturált vécék hiányoznak. Ipolytamócon legalább erőfeszítések vannak a fellendülés érdekében. Ez legalább dicséretes ... Balázs József Időzített bombák (FEB) A The Times munka­társa betekinthetett a titokzatos Kék Könyvbe, majd a lap ha­sábjain megjelent az a névsor, amely 47 brit honatya nevét tar­talmazta. Ok azok, akiknek képviselői széke alatt időzített bomba ketyeg. Ami robbanás- veszélyt jelent a mindössze 18 mandátumtöbbséggel rendel­kező Major-kormány számára is. A fenyegető kormányválság ezúttal nem bel- vagy külpoliti­kai eseményekre vezethető vissza, hanem a biztosítótársa­ságok „korelnökének”, a 17. században alapított Lloyd's gondjaihoz kapcsolódik. A társaság immár háromszáz éve különösen jól fizető pénz- befektetést kínál a brit felső tízezer tagjai részére. Aki élt ezzel a lehetőséggel, az a bizto- . sítási nyereségből a szokásos részvényosztaléknál sokkal magasabb összegekre számítha­tott. De mint általában a biztosí­tási megállapodásoknál, itt is el kellett olvasni a képletesen szólva apróbetűs megjegyzést: az illetők teljes vagyonukkal felelnek a biztosítótársaság üz­letmenetéért. Mindez formálisnak tűnt, ameddig a Lloyd's állandóan nyereséges volt, de 1990-től lejtmenet kezdődött, milliárdos ráfizetésekkel. A befektetőket sorra a kasszához idézték. Összesen 47 konzervatív képviselőnél ketyeg ez az időzí­tett bomba, köztük van Peter Booke kulturális, David Hunt munkaügyi, lan Lang skótügyi miniszter, s Edward Heath volt kormányfő. Ha nem tudnak fi­zetni, először feltáró esküt kel tenniök, vagyis nyilvánosságra hozni vagyoni helyzetüket és adósságaikat. A parlamenti sza­bályok szerint a feltáró esküt tevő képviselőnek - ha fizetés- képtelen - hat hónapon belül le kell mondania. Ha kitör a lemondási járvány, Anglia felkészülhet a sorozatos pótválasztásokra. Réti Ervin Szőnyi-centenárium Szőnyi István festő- és grafi­kusművész születése közelgő 100. évfordulójának tiszteletére nagyszabású rendezvénysoroza­tot tervez a nevét viselő alapít­vány és a zebegényi otthonában létrehozott múzeum. Az 1994-es Szőnyi-emlékév előkészületeiről a zebegényi múzeum igazgatója elmondta: a jeles évforduló méltó megün­neplésére 1992 őszén alapít­ványt hozott létre Triznya Má- tyásné Szőnyi Zsuzsa - a mű­vész leánya - és Zebegény ön- kormányzata. Az emlékév ren­dezvényei között szerepelnek többek között Szőnyi rendkívül gazdag életművét reprezentáló kiállítások. A központi tárlatnak várhatóan Budapest ad majd otthont, de a kiállítás helyszínét illetően még folynak a megbe­szélések. Egyelőre még a ked­vező válaszra várunk - közölte a zebegényi múzeum vezetője. A művészettörténész annak a reményének is hangot adott, hogy a centenáriumi kiállításon a műgyűjtőktől kölcsönkapott Szőnyi-műveket is láthatja majd a nagyközönség. Szenzációkat várnak Az amerikai EUVE (Extreme Ultraviolet Explorer) űrszondá­nak a Földtől 527 kilométerre húzódó pályáján felfedezték a Vela és Cygnus szupernóvák maradványainak sugárzását. Az EUVE a múlt év június 6-a óta köröz a pályáján és az ibolyán­túli sugarakat feljegyző speciá­lis teleszkópok segítségével fel­térképezi az univerzumot. A „Center for Extreme Ultra­violet Astrophysics” tudósai az EUVE-tól további meglepeté­seket várnak. A szondának töb­bek között fel kell fedeznie ed­dig ismeretlen fehér törpecsilla­gokat, új információkat kell gyűjtenie és megfejtenie a csil­lagok sugárkoszorúiról, vala­mint arról, hogy miért bocsát ki sugarakat az Io, a Jupiter holdja. A 200 millió dolláros kísér­letnek az univerzum eredetéről és fejlődéséről is új adatokkal kell szolgálnia. „Az EUVE ha­tótávolsága túlmegy a mi nap­rendszerünkön. Legkésőbb egy év múlva új információink lesz­nek más galaxisokról. Azt hi­szem, hogy előrehatolunk a kvazárok területére és magyará­zatokhoz jutunk az 5 milliárd fényév távolságra lévő galaxi­sok eredetére vonatkozóan” - mondta Stuart Boyer, a kalifor­niai „Center for Extreme Ultra­violet Astrophysics” igazgatója. Helytörténeti kiállítás A Szondi-emlékünnepséggel egybekötötten nyitották meg Dré­gely palánkon azt a kiállítást, amely a község múltját dolgozza fel az 1273-as esztendőtől napjainkig. Kun Király felvétele Spagettiban űzetik A hírhedt Aga Khan mindig arannyal mérette le a súlyát, a franciák kedvence, Gerard De­pardieu beéri némi száraztész­tával is: testsúlyának megfelelő mennyiségű spagettit kap azért, hogy szerepet vállalt egy rek­lámfilmben. Bemutatását köve­tően harminc százalékkal több fogyott a Barilla-spagettiből. Nem csoda hát, ha a száraz­tészta-menedzserek újra meg­keresték a legférfiasabb francia sztárnak tartott Depardieu-t, és ő ezúttal sem zárkózott el a fel­adattól. Mindössze egy aprósá­got kért: a gázsin felül adjanak neki a tésztagyártók annyi spa­gettit, amennyi a súlya. Az alku megköttetett, így az év végétől Franciaország leg­jobban fizetett színésze újból száraztésztát reklámoz a televí­zióban. A KDNP koalíciós feltétele: az irányváltás Gondok szinte mindenütt A napokban ülésezett a Ke­reszténydemokrata Néppárt Nógrád Megyei Elnöksége. Ko­vács Gábor megyei elnöknek az 1994. évi országgyűlési válasz­tásoknak a megyei előkészítésé­ről szóló tájékoztatása után Herczeg János, Juhász Péter, Tóth Sándor országgyűlési kép­viselők dr. Marton Tibor, Ocsovai László, Tari István vá­lasztókörzet-vezetők fejtették ki véleményüket, mondták el ja­vaslataikat. A megyei elnökség meghallgatta Tőzsér Zsoltnak, az országos intézőbizottság tag­jának beszámolóját az intéző bizottság legutóbbi üléséről. A KDNP Intéző Bizottsága fel­hívta a figyelmet, hogy a koalí­ció folytatásának akkor van ér­telme, ha bekövetkezik az a gazdaságpolitikai irányváltás, amely a gazdasági felemelkedés elősegítésével enyhít a súlyos gazdasági és szociális gondo­kon. A szociális piacgazdaság megteremtése határozott állami közreműködés nélkül nem le­hetséges. E közreműködésnek infrastrukturális beruházások megindításában, vállalkozásba­rát gazdasági környezet megte­remtésében, a lakásépítések tá­mogatásában, a mezőgazdaság jövedelemteremtő képességé­nek javításában kell megnyilvá­nulnia. A lakossági terhek to­vábbi viselésének az igazságos teherviselés jelenleginél foko­zottabb megvalósulásával kell együttjámia. Ezért hatékony adóbehajtást, a gyermekek és eltartottak számát is figyelembe vevő jövedelemadó-rendszer felé való elmozdulást, a rászo­rultakat jobban támogató elosz­tási rendszert kívánják. Felülvizsgálandónak tartják az adókedvezmények rendsze­rét, abból a célból, hogy bizo­nyos körben csökkenjenek a terhek, valamint olyan felada­tok elvállalására ösztönöznek, amelyek az államról jelentős terheket vesznek le. így különö­sen támogatják az új munkahe­lyek létesítésének adókedvez­ményeit, elsősorban a fiatalok első munkába állítása érdeké­ben. Az önkormányzatoknak adott normatív támogatások rendszerében nevesíteni kell a bölcsődei normatívát, hogy an­nak hiánya ne legyen hivatko­zási alap az indokolatlan böl­csődebezárások számára. A gazdasági felemelkedés egyik feltétele a kétes bankhite­lek rendezése, a hitelkamatok csökkenését is eredményező banki konszolidáció. Ez a nem­zetközi pénzintézetek közre­működése nélkül nem valósít­ható meg, minden ilyen gazda­ságpolitikától el kell határo­lódni, amely kalandor akciókkal az ország hitelképességét veszé­lyezteti. A KDNP megyei elnöksége külön foglalkozott a mezőgaz­daság helyzetével is. A mező- gazdaság súlyos válsághelyze­tének egyik oka, hogy sem az egyéni, sem a társas (szövetke­zeti és egyéb) gazdaságok hitel- ellátása és szervezete nincs megoldva. A rendszervál­tozás utáni építőmunkát a me­zőgazdaságban ezzel kellett volna kezdeni, amint azt másutt, például Csehországban tették. A hiba már helyre ugyan nem hozható, de sürgős intézkedések esetén mérsékelhető. A mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari termelés elképzelhe- tetetlen a termelés speciális adottságait, jövedelmezőségét figyelembe vevő, azt kiszolgáló és segítő vidéki szövetkezeti bankhálózat létrehozása nélkül, amelyet már 1990-ben létre kel­lett volna hozni a családi gazda­ságok és az újonnan alakult szövetkezetek működése érde­kében. A KDNP megyei elnök­sége a PHARE-program kereté­ben annak anyagi (15 millió dollár) és szellemi támogatásá­val létrehozandó - a vidék és a mezőgazdaság kedvezményes hitelellátását biztosító pénzinté­zeti hálózat kialakításában a ta­karékszövetkezeti integrációt támogatja. A magyar takarék- szövetkezetek (tksz) 1993. júli­usában indulva hálózatban mű­ködnek együtt, azaz létrehozzák az integrált takarékszövetkezeti bankhálózatot (ITB). A hálózat három központi szerve az OTSZ (Országos Takarékszö­vetkezeti Szövetség), az MTB (Magyar Takarékbank) és az OTIVA (Országos Takarékszö­vetkezeti Intézményvédelmi Alap ). Az ITB létrehozását a PHARE-program (FM) 15 mil­lió dollár - 11 millió dollár pénzügyi, és 4 millió dollár technikai - térítésmentes se­géllyel támogatja. Az így létre­jövő rendszer az ország legki­terjedtebb, legtöbb fiókkal ren­delkező hálózata (1800 fiók, míg az OTP-nek csak 640 van), a legnagyobb magyar tulajdon­ban lévő privát bankcsoportja, az egyetlen vidékhez közelálló, mert főleg vidéken működő bankszolgálata (1100 fiók olyan helyen, ahol semmilyen más bank nincs) lenne. Legalkalma­sabb hálózata lenne a mezőgaz­dasági hitelkonstrukciók közve­títésére a kis- és középgazdák és vállalkozók felé. A Gondolat Könyvkiadó tervei A Gondolat Könyvkiadó két - szegedi és pécsi - boltja pár napra bezár a jövő héten, hogy a dolgozók elvégezhessék az áfa­emelés miatt szükséges árazást. Ezt Lendvai Ildikó, a kiadó igazgatója mondta el az MTI-nek hétfőn. Hozzátette: a könyvkiadók közös problémája, hogy az év közepén kell leltá­rozniuk. A Gondolat Könyvki­adó nagyobb gondja azonban az, hogy a főként értelmiségi­eknek és diákoknak szóló - kis példányszámú - kiadványait re­latíve jobban megterheli az ár­emelés, mint más kiadók nagy példányszámú könyveit. Emiatt tartani lehet attól, hogy az áfa­emelés következtében a vásár­lóik száma tovább csökken. A vkiadó még 22 könyv meg­jelentetését tervezi ebben az év­ben, többek között Bevan Ké­pes anatómia, Jung Pszichoana­litikus írások, Mérei-Binét Gyermeklélektan, Zagó Budd­hizmus, Oltványi Ambrus A szellem szenvedélye, Arieti Skizofrénia a családban. Karikó Sándor A politikai-társadalmi megújulás, O. Nagy Sándor Magyar szólások és közmondá­sok című művét.

Next

/
Thumbnails
Contents