Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

1993. július 23., péntek RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Kenguru Bank és Kereskedőház - ahol élmény a patkányharapás, és óvóbácsi van A felnőtteket egyszerűen véneknek nevezik A „kézművesek” többsége a sátortábor szomszédságában vert tanyát Fotó:-Rigó Tibor­Berkenyén, a labdarúgópá­lyán sátortábor nőtt ki a földből. Hasznosítják természetesen az öltözőket is, hiszen megfelelő higiéniai körülmények nélkül nem képzelhető el a nyaralás sem. A tábort irányító vezető­ség, valamint a „Vita Egyesü­let” tagja Papp György szocio­lógus és újságíró. Vele beszél­gettünk a különleges körülmé­nyekről és feltételekről.- Az ország minden részéről, csaknem valamennyi megyéből érkeztek ide gyerekek - mondta. Összesen 120-an va­gyunk, ebből 89 a fiatalkorú. Van egyébként két-két mozgás- sérült és szellemi fogyatékos is. Olyan gyerekekről van szó, akik családban élnek, de a csa­ládon belül veszélyeztettek. Egyesületünk, amelynek neve a latin vitae, azaz élet szóból származik 1984-ben rendezte első táborát Zebegényben. A nevünket egyébként magyaro­san írjuk, és ez külön értelmet is ad neki...- Miben különbözik ez a nya­ralási forma egy hagyományos cserkész- vagy úttörőtábortól?- Itt különleges körülmények közé kerülnek a gyerekek, hi­szen szakítva a hagyományos tábori szokásokkal mi csalá­dokba szerveztük őket. Össze­sen 11 család van, ahol az ideig­lenes apa és az anya mellett a tábor ideje alatt nagynénik és nagybácsik is élnek. A gyere­kek - bár vannak közöttük test­vérek - de valójában természe­tesen nem azok. A felnőtteket, akik 31-en vannak nemes egy­szerűséggel csak véneknek ne­vezzük. Tulajdonképpen az a cél, hogy átéljék azt, amit egy normális családban is átélné­nek.- Kik jöttek el ide „felnőtt­nek" ?- A legszélesebb rétegek kö­zül kerülnek ki, de végzett pe­dagógus elvétve akad közöt­tünk, ám annál többen vannak a főiskolások. Nekik nagyszerű nyári gyakorlat ez. Amiben csak lehet önálló­ságra törekszünk. Éppen ezért játékosan városnak tekintjük a tábort, és ma este polgármestert is választunk. Önállóan csiná­lunk mindent. Van például ”csi- lingnek” nevezett pénzünk is. A táborozok például hét csilingért kaphatnak ebédet, és megegye­zésünk szerint a berkenyéi üz­letben vásárolhatnak is rajta. Erős pénz egyébként: egy csi- ling 20 forintot ér . . .- A község önkormányzatá­val milyen a kapcsolat?-Nagyon jó! Az óvodában főzik nekünk az ebédet, ez az egyetlen kapcsolatunk az idéző­jelbe tett külvilággal. A terítést és a mosogatást azonban mi vé­gezzük ... Visszatérve Önálló pénzrend­szerünkhöz: minden család ka­pott egy bizonyos mennyiségű csilinget. Nem egyformán, hi­szen a valóságban is vannak gazdagabb és szegényebb csa­ládok. Adtunk persze lehetősé­get arra is, hogy a családok gaz­dagodjanak. Különféle cégek vannak, akik előállítanak vala­mit, és azt eladják. Egyesek agyagoznak, mások szőnek, tex­tilmunkát végeznek, vannak já­tékkészítők, sportszer kölcsön­zők .. . Mindenki kap a munká­jáért fizetést vagy valamilyen részesedést. „Működik” itt egy bank is, a Kenguru és Tsa. Bank és Kereskedőház. Voltak egyébként olyan gyerekek, akik nem is hallottak még arról, hogy valaki elviszi a pénzét a bankba, és ott kamatot kaphat. Elmagyaráztuk a lényeget... Sajnos akadnak ebben az or­szágban olyanok is mind a mai napig, akik körülbelül a múlt század közepének megfelelő színvonalon élnek. Erre gyakor­lati példákat is találunk a tábor­lakók között...- Milyenek programjaik?- A gyerekek bármit kezde­ményezhetnek, amihez kedvük van. Szerveztek kirándulásokat is, egy-egy család járt már Nóg- rádon, voltak Diósjenőn, és ter­vezik. hogy elutaznak Bánkra. Vannak olyan kicsi gyerekek is, akik nem tudnak részt venni a programokban, nekik egy kü­lön óvodát nyitottunk, ahol azonban nem óvónéni, hanem óvóbácsi a vigyázó.- Hogyan kerültek éppen Berkenyére?- Egyik egyesületi tagunk, Novák Károly itt tanít a faluban. Ő vetette fel a látogatás lehető­ségét. Először eljöttünk körül­nézni, és megtetszett a környék. Az önkormányzat is kitűnő partnernek bizonyult. Berkenye jegyzője, Valyó Jó­zsef három, rendkívül fontos dolgot említett meg.- Nemes célú tevékenységről van szó, amit mint emberek mi is szívesen támogatunk. Van azonban gyakorlati haszna is a tábornak, hiszen a közeljövőben lehetőséget látunk Berkenyén a falusi turizmus fejlesztésében. Ezzel kapcsolatosan is szerez­hetünk tapasztalatokat, és az, aki jól érezte itt magát, valószí­nűleg később is visszatér ide. A másik lényeges dolog: a város-falu kapcsolat erősödhet, az emberek - és elsősorban a gyerekek - közelebb kerülhet­nek egymáshoz.-Miből finanszírozták a tá­bor költségeit?- Pályázatokon nyertünk el bizonyos összegeket - mondta Papp György. - Akadnak azon­ban olyan gyerekek is, akik fi­zetnek ezért, hogy itt lehesse­nek: körülbelül ötödük így csi­nálja.-A nyári táborozáson túl a Vita Egyesület él valamilyen közösségi életet?- A táborok előkészítése a fő célja, de találkozni szoktunk ka­rácsonykor is. Egyébként kö­rülbelül 200 ember vesz részt a munkában. Év közben a családi és az iskolai problémák elsimí­tása a fő profilunk ...- A herkenyeiek hogyan köze­lítenek önökhöz?- Meghívtuk őket, jöhetnek ide bármikor. Vasárnap törté­neti sétát is teszünk a polgár- mester asszony vezetésével a fa­luban. A programjainkon is minden további nélkül részt ve­hetnek. Rendezünk egy színi előadást is a jövő héten. Mint megtudtuk, a gyakorlati érzékre vonatkozó megjegyzés nagyon is igaz! Állítólag van­nak olyanok, akik rávették tár­saikat arra, hogy vegyenek fel hitelt a Kenguru Banktól, és ad­ják kölcsön nekik. Ők a taka­rékbetétjüket növelik a „pénz­zel” és a kamat is az övék! Ja kérem, ilyen a valódi élet, meg kell ismerni ezt is ... Faragó Zoltán Rétság és környéke Gázellátás • Keszeg. A község gázellátá­sának kiviteli tervei elkészültek a közelmúltban. Az első ütem­ben a gerincvezeték kiépítteté­sét tervezik, a másodikban ke­rülhet sor a lakossági beköté­sekre. A jelentkezők létszámá­tól függően körülbelül 50 ezer forintba kerül háztartásonként a gázellátás. Járdaépítők • Ősagárd. A község önkor­mányzata 8 fő közmunkást al­kalmaz környezet-karbantartási munkálatok bonyolítására. Pil­lanatnyilag a vízvezeték építése során megsérült járda burkola­tokat állítják helyre, illetve ké­szítenek újakat. A munkálatok az önkormányzatnak csak az anyagköltségbe kerülnek. Útberuházás • Szátok. A községben 1,3 mil­lió forintos költséggel elkészül­tek az ez évre tervezett útépíté­sek. Szilárd burkolatot kapott a Petőfi út, és a Rákóczi út, elké­szült a Kossuth út eleje, és kő­szórással tüntették el a kátyú­kat a fűrészüzemhez vezető út­ról is. Ezzel egyetlen kiépítetlen utca és két burkolatlan járda maradt a faluban. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Vár állott, most kőhalom - neve Nógrád A pecsét nem titok Nógrád község vára ősidők­től fogva magasodik az alatta elterülő község fölé - és egy­ben megyénknek, sőt lapunk­nak is névadója. A Börzsöny lábainál elterülő, csodálatos természeti környezetben talál­ható várhegyen már a népván­dorlás korában is állt erődít­mény. Ellentétben a szerencsé­sebb nemzetek történelmi épü­leteivel az elmúlt évszázadok viharai alaposan megviselték az egykori megyeközpont ne­vezetességét. Ma már csak az omladozó falak, a rendszeres állagmegóvás ellenére is pusz­tuló várkapu, és az egykori to­rony csodálatos módon még mindig álló maradványa emlé­keztet a török idők végvári harcaira. Szerencsétlen eset­ben azonban már nem sokáig! A romjaiban is impozáns ma­radványoknak sürgős segít­ségre lenne szükségük, leg­alább arra, hogy a pusztulás üteme mérséklődjék. Nógrád község polgármes­tere, Piroska János áldozatos munkával, fáradozást nem kí­mélve oklevelet, pecsétnyomót készíttetett középkori mintára, azért, hogy a nagyvonalú ada­kozóknak legalább ezzel meg­köszönje a támogatást. Szpon­zorokat keres, csak azért, hogy szülőfalujának nevezetességé­ért tegyen valamit. Számít mindenkire, aki érdeklődik a történelem, a középkor esemé­nyei iránt, illetve van valami­lyen nógrádi - megyei vagy községbeli - kötődése. Egy várrom helyreállítása rendkívül költséges beruházás, de ha valaki megteheti, miért ne segítsen? Lapunk is igyek­szik a maga szerény eszközei­vel e célt támogatni. Átadták a központot Nagyorosziban néhány nap­pal ezelőtt adták át az új tele­fonközpontot. A község 95 táv­beszélőállomását már rákötöt­ték a rendszerre, és további 305 telefonkészülék telepítésére van lehetőség. Képünkön Veres Gyula, helybeli lakos telefonál az idáig egyetlen távhívásos, posta melletti fülkéből. A ter­vek szerint a jövőben még ket­tőt szerelnek fel a községben. Kirándulás a Székelyföldre Nógrád. A község polgár- mesteri hivatala a Nógrád Ifjú­ságáért Alapítványtól 30 ezer forintot kapott. A pénzt szeret­nék úgy felhasználni, hogy a községben élő fiatalokat mara­dandó élményhez is juttassák egyben. Terveik szerint ezért augusztusban Erdélybe utaznak, ahol a Székelyföld nevezetessé­geivel ismerkednek majd. A ki­rándulás célja, hogy a határain­kon túl élő magyarokkal kap­csolatokat vegyenek fel. n Falugondnokság lesz Osagárdon is Szomszédi együttműködés Alsópetény, Keszeg. Az utóbbi község óvodája bezárt a nyárra, az általános felújítás időszakára. Egy teljes hónapig zárva lesz az intézmény, a konyhával együtt. Azért, hogy a községben élő idős emberek, a szociális étkezésben résztvevők mégis ellátást kapjanak, az al­sópetényi óvoda konyhájáról hordják számukra a napi egy szeri meleg ételt. Ősagárd önkormányzata pá­lyázatot nyújtott be a Nógrád megyében is kialakulóban lévő falugondnokság intézményének létrehozására. A sajátos támo­gatási rendszer kiépítésének részleteiről Agárdi András pol­gármester adott tájékoztatást.- A Népjóléti Minisztérium­hoz nyújtottunk be pályázatot, amelyet el is fogadtak. 1,3 mil­lió forintot kaptunk, amelyet azonban a saját költségvetésünk terhére ki kell pótolnunk bizo­nyos összeggel, hogy egy mik- robuszt vehessünk ... Egy hét-kilenc személyes járműre gondoltunk.- Ki lesz a falugondnok? El­döntötték már?- Ezt a kérdést falugyűlésen szeretnénk rendezni, hogy min­denki megelégedésére dönthes- sünk. A pályázatot egyelőre még nem írtuk ki, mivel a fo­lyamodványunk kimenetele kétséges volt eddig ...-Mi indokolja önöknél a fa­lugondnokság bevezetését?- Sok olyan idős ember él a településen, akiknek szükségük lenne rá. A szociális étkeztetés­től a kórházba járásig, a gyógy­szerkiváltástól a szervezett ki­rándulásig mindent megvalósít­ható lesz ezzel a mikrobusszal! A lakosság szolgálatába sze­retnénk állítani a falugondnok­ság intézményét a mikrobusszal együtt, hiszen a szabad mozgás rendkívül fontos lenne egy ilyen kicsi falu esetében. FZ Névjegy Bakos Pálné gondnok, Bánkról Először azt hittük, hogy ő a bánki ifjúsági táborban a fő­szakács. Aztán kiderült, hogy még ennél is sokkal fontosabb személy: gondnok. Akinek sok egyéb mellett a jó közérzethez szükséges feltételek mellett a gyomor örömeiről is gondos­kodnia kell.- Mindent kell csinálnom, nincs szigorúan nekem kijelölt munkakör, dehát ez így van jól, hiszen én felelek minde­nért a táborban - mondta. - A takarításba éppen úgy besegí­tek, mint a főzésbe ... Azt kérdezi, hogy mit szeretnek a gyerekek? A kedvencük talán a milánói makaróni, meg úgy általában a tésztafélék. Főleg a grízestészta, azért szinte min­denki odavan. Az unokáimnak kicsit más az ízlésük, ők sok­kal jobban szeretik a töltöttká­posztát. Meg a pörköltet, de azt viszont csakis tésztával! Akik most vannak a tábor­ban, ma elutaznak, de a jövő héten dán gyerekek érkeznek helyettük. Foglalt egyébként az egész augusztus hónap is. A személyzet mindent megtesz, hogy a gyerekek itt jól érezzék magukat, és panaszkodni nem is szokott senki... Egyébként három gyerekem és öt unokám van: három lány és két fiú. 17 éves a legna­gyobb közülük. Sajnos a gye­rekeim szétszóródtak az or­szágban, meglehetősen távol él tőlem a többségük. Egyik lányom Szegedre ment férjhez, és egyik vejem Leboniczki, aki a Vasasban volt kapus. Ismerik ugye? Van egy fiam, aki hajós - a Dunát járja 17 éve. Szeretett volna kimenni a tengerre is, de régebben nem engedte a Má­ltáit. Azóta viszont nagyon megszerette a folyamhajózást. Ja, azt mindenképpen el kell mondanom, hogy nem vagyok bánki: 40 évvel ezelőtt költöz­tem ide. Hajdú-Bihar megyei vagyok, bagaméri születésű! Nyugdíjas vagyok egyéb­ként, 23 évig dolgoztam itt a bányászüdülőben, aztán meg nyugdíjba mentem. A táborban két éve gondnokoskodom. Z­A múzeumban a kiállításon túl alkotómunkát is láthat a betérő

Next

/
Thumbnails
Contents