Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

HÍRLAP NYUGDÍJASOKNAK 1993. július 22., csütörtök Beszélgetőpartnerünk: a Família nagymamája Családias, oldott hangulatban Bőd Teréz a filmforgatásról, a magánéletről Ebben a famíliában egy kicsit minden vidámabb, minden gro­teszkebb, mint az „igaziban”. Itt talán még a nagymama is „na- gyibb”. Civilként jókora sport­szatyorral érkezik, de amikor a konyhából az ikrek harsány „csókolom nagyi”-val köszön­tik, már akarva-akaratlanul át­lép a Família Kft.-beli szere­pébe ... Családias, oldott a hangulat, az ügyelő hangja sza­kítja meg a csevegést: Bőd Te- cát várják a sminkben. Negye­dóra múlva, mikor kigyulladnak a reflektorok, Bőd Teréz tetőtől talpig Família-nagymama, ami­lyennek a képernyőről ismeri az ország.-A szerep és a magánélet igencsak összekeveredik - mondja a rövid forgatásközi szünetben. — Ezért is szeretjük ezt a produkciót. Nem kell ki­bújnunk a bőrünkből, bár persze a színésznek azt is tudnia kell. így azonban a fárasztó felvéte­lek sem olyan fárasztóak. Ez a jó értelmű összemosó­dás a Família-nagyi esetében már csak azért sem meglepő, mert Kalmár András, a sorozat egyik rendezője „mellesleg” Bőd Teréz férje. Főiskolai is­meretségből született a szere­lem, aztán a most már több évti­zedes házasság. (Már az unoka - az igazi - is hamarosan eladó­sorba lép: 14 éves.)- Kezdő színésznőként olyan művészek partnere lehettem az ország első színházában, mint Bajor Gizi, Somlay Artur, Szö­rényi Éva! Később Szolnokon a Keres Emil-féle, ma már szinte legendás társulat tagja voltam. Belekóstoltam a színházalapí­tásba is: Egerben Ruttkai Ottó­val szerveztük a kollégákat. S amikor újra Pestre kerültem, húgával, a felejthetetlen Rutt- kay Évával játszhattam a Víg­ben - a Rómeó és Júliában én voltam a dajkája.- Az évek gyorsan szaladtak ... a korom miatt már nem is gondoltam új, nagy szerepekre, így most külön öröm, hogy be­kerültem a tévéscsaládba. Egyébként a rádiós Szabó csa­ládban is szerepeltem. Jósorsom ott is sok kitűnő kollégával ho­zott össze, s ottani ajándék számomra Fónay Márta barát­sága. Tőle rengeteg finomság receptjét is eltanultam. A töltött káposzta Fónay-módra - felül­múlhatatlan. A színésznő-nagymama szí­vesen háziasszonykodik?-Hogyne. Akárhogy is ala­kul az elfoglaltságom, minden áldott nap magam főzök. Egyébként ha jó idő van, a fá­radtságot elűzi a kert; a szabad­ban töltött hétvégek kivasalják belőlem a forgatás gyűrődéseit. Mert persze van jelenet, amit tízszer is fölveszünk. Mi taga­dás, fárasztó az ilyesmi, de a színész csak akkor lehet törő­dött, ha a forgatókönyv úgy írja elő... Szabó Margit Elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok A 70 éves Gassman az öregségről A közelmúltban lépte át a 70. életév kapuját Vittorio Gass­man, a világszerte népszerű filmszínész, rendező, aki mel­lesleg a színészvilág egyik leg­nagyobb mókamestere is. A ke­rek évforduló egyszeri és ko­moly alkalmából azonban az ünnepelt ráállt - ha nem is könnyen -, hogy tréfás kedvét félretéve nyilatkozzék koráról és az öregedésről. _ Ön tíz. éyevalosággal dep- resszitiira 'esétt, most még olyán, mintha újjászületett volna. Ho­gyan sikerült ez?-Megbékéltem a korommal. Nem igaz az, hogy az ember minél öregebb lesz, annál oko­sabb. Éppen ellenkezőleg. Oly módon születtem újjá, hogy le­mondtam a szüntelen görcsös erőfeszítésről, amellyel bizony­gatni akartam: még mindig erős és legyőzhetetlen vagyok. Szó­val elfogadtam magam olyan­nak, amilyen vagyok.- Az öregkor küszöbén sokan a vallásban keresnek menedé­ket, olyanok is, akik fiatalon A világhírű művész kérlelhetetlen ateisták voltak. Mi a véleménye az ilyen késői' megtérésről?- Kétségtelen, hogy jó dolog, ha valaki egy istenség védel­mébe helyezheti magát. Nehéz időszakomban ez nekem is vi­gaszt nyújtott. Ne legyünk túl­ságosan szigorúak a lelkiisme­retünkkel - ha valaki remény­kedik a túlvilágban, szíve joga, tegye azt. Én csak félig lettem hívő, a hitem tele van homály- lyal. Irigylem azokat, akik ké­tely nélkül tudják megközelíteni Istent.- Milyen hibákat kell elke­rülniük az öregeknek?- Például azt, hogy csak a ve­lük egykorúak társaságát kere­sik. Holott a fiatalok jelentik a menedéket, ők nem hagynak megöregedni. Persze két ve­szélyt azért el kell kerülni. Ne játsszuk meg társaságunkban a nagyokos öreget. S húszévest sem, mert az hamis és visszatet­sző. Viszont a játékosság és a humor, az irónia kortalan.- Ön mitől fél?- A pokoltól. Olyannak kép­zelem, amilyennek gyerekko- romi könyveim illusztrációin láttam: hatalmas, vörös lángok lobognak, az ördögök meg vas­villával szurkálnak bennünket. Szörnyű, nem? Esztétikailag ugyanakkor ellenállhatatlanul vonzó. Főként ha nem engem szurkálnak ... Hogy érzik magukat a mai öregek? Lakótelepi magány: százak között egyedül (FEB) Hogy érzik magukat, milyen gondok, gondolatok fog­lalkoztatják a mai öregeket? Egyebek közt ezt kutatta az a gerontológiai világtalálkozón is nagy érdeklődéssel fogadott át­fogó vizsgálat, amelynek alanya 1 600 hatvan éven felüli Bács-Kiskun megyei városi, nagyközségi, illetve tanyasi la­kos volt. Valamennyien 1 SO­HO kérdésre adtak feleletet, s a válaszokból nemcsak életkö­rülményeikről, szociális, anyagi helyzetükről, hanem közérze­tükről, gondolkodásmódjukról is érdekes kép alakult ki. A gerontológusok érdeklőd­tek például arról, hogy a min­dennapok sokféle fontos dolga (jövedelem, egészségi állapot, elfoglaltság stb.) közül szá­mukra melyik a legfontosabb. Kiderült, hogy túlnyomó több­ségük első helyre az önállóságot tette. Azt az igényt és reményt, hogy képes önmagát ellátni és eltartani, nem kényszerül arra, hogy alamizsnáért kopogtasson az önkormányzat vagy akár a közvetlen családtagok ajtaján. Á közhit szerint az öregek többnyire a múlt felé fordulnak, kevéssé érdeklik őket a ma és a holnap dolgai. A felmérés ereidményei ezzel szemben azt mutatták, hogy a múlt-je- len-jövő hármasából döntően a jövő kilátásai állnak gondola­taik, érdeklődésük középpont­jában. Igaz, elsősorban nem a saját, hanem gyermekeik és fő­ként unokáik sorsának alakulása foglalkoztatja őket. Kondíciójukról, egészségi ál­lapotukról a 60-on túliak „önarcképe” - szembesítve az orvosi-demográfiai adatokkal - nem igazán hiteles. Amíg vi­szonylag jól bírják magukat, alábecsülik a betegség, a kopás kezdeti tüneteit, s a tényleges­nél kedvezőbb az öndiagnózi­suk. Ha azonban ágynak dől­nek, ápolásra szorulnak - a va­lóságosnál jóval betegebbnek érzik és vallják magukat. Több kérdés firtatta a hajlott korúak kapcsolatait közvetlen környezetükkel. Legelhagyatot- tabbnak a városlakók, köztük is a telepi panellakásokban élők érzik magukat. A szomszédok fizikai közelsége ugyanis leg­többször nem jelent baráti, is­merősi közelséget. Náluk még az egyedülálló tanyasiak is könnyebben viselik el a ma­gányt, mert látogatók, jó szom­szédok híján velük legalább a kutya és a ház körüli többi jó­szág feledteti a társtalanságot. Az esernyős A tari Bangó Aladár 76 évesen is javítja az esernyőket Szeptemberig megérkezik a kompenzáció Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóságon csak a kormány végrehajtási utasítá­sára várnak, hogy az Országy- gyűlés határozatának megfele­lően máris megkezdhessék az áfa-kulcsok emelése miatt járó kompenzáció számfejtését és folyósítását. Mint ismeretes az áfa növekedése miatt a legsze­rényebb jövedelműek egyszeri kiegészítést kapnak. Dr. Kis Gyula, a parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának el­nöke szerint az áfa-kulcsok mó­dosítása 2-2,5 százalékkal nö­veli az inflációt. Az árdrágulás nem mindenkit érint egyfor­mán, ezért az összességben 6,5 milliárdos ellentételezés szét­osztásakor a 15 ezer forintos bruttó bérnél kevesebbet kere­sőkre, a kisnyugdíjasokra, a többgyermekes családokra és a munkanélküliekre gondoltak. A jövedelmek szerinti jutta­tás esetében 10 000, illetve a 15 000 forint a határ. Minden munkavállaló és nyugdíjas (ide értve minden nyugdíjszerű ellá­tásban részesülőt, pl. özvegyi nyugdíjast, járadékost), akinek havi bruttó jövedelme 10 ezer forint alatt van, egyszeri 1 500 forintos támogatást kap. A 15 ezer forintnál kevesebb bruttó bérrel rendelkezők esetében ez az összeg 1 000 forint, és ugyanennyi pénzhez jutnak a 11 300 forintnál kisebb nyugdíj­jal rendelkezők is. Azért éppen itt húzták meg a határt, mert a 15 000 forintos bruttó bér min­tegy 11 300 forintos nettó jöve­delemnek - ebben az esetben nyugdíjnak - felel meg. Az intézkedés a nyugdíjasok több mint felét érinti, nekik ösz- szesen mintegy 2,9 milliárd fo­rint támogatást folyósítanak.A munkanélküliek 1 500, a két­gyerekesek 1 800, míg a három­vagy ennél többgyerekesek 4 000 forintot kapnak. Fontos tudnivaló, hogy a bármilyen Végre megérkezett a nyugdíj jogcímen kapott egyszeri támo­gatás adó- és tb-járulékmentes; nem kell beszámítani a szemé­lyi jövedelemadó-alapba és tár­sadalombiztosítási járulék sem terheli. Nyugdíjasok esetében to­vábbi szempont, hogy a kom­penzációra való jogosultságnál az augusztus havi járandóságot veszik alapul, a szeptemberi nyugdíjemelés tehát senkit nem zár ki a mostani térítésből, füg­getlenül attól, hogy esetleg va­laki csak szeptemberben kapja meg a pénzt. Jó tudni, hogy a szeptemberben esedékes 4 szá­zalékos nyugdíjemeléskor és a jövő évi emelés alapját képező idei nyugdíjátlag kiszámítása­kor sem veszik figyelembe az I 000 illetve 1 500 forintos egy­szeri kompenzációt, mivel azt az állami költségvetésből utal­ják át az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóságnak. Az egyszeri támogatás ősz- szegét legkésőbb szeptember közepéig kapják kézhez a nyugdíjasok. A nyugdíjfolyó­sító igazgatóság a tervek szerint külön utalványon postázza a kompenzációt. Azok, akiknek közvetlenül a tb folyósítja a csa­ládi pótlékot, és jogosultak a kompenzációra, szintén a nyug­díjfolyósítótól kapják meg a pénzt. Szabó Margit Ifjú önszerveződési forma: idősek tanácsa Hetvenezer „nagyi” klubokban Gyorsabban nő a nyugdí­jasklubok hálózata és tagsága, mint a nyugdíjasok tábora: ma már az országban 570 ilyen klub működik, s a „hiva­talos” - azaz a díjat is fizető - tagok száma mintegy hetve­nezerre tehető. A rendszeres látogatók száma azonban en­nek három-négyszerese, mert a „nagyikat” gyakran elkísé­rik családtagok: gyerekek és unokák.- Örömmel tapasztaljuk, hogy az idős generáció mind­inkább felismeri: érdemes és szükséges élnie az önszerve­ződésben rejlő lehetőségekkel - mondja Krizsán Sándor, a klubokat és az „Életet az éveknek” mozgalmat össze­fogó országos szövetség alel- nöke. A közösség tagjai pél­dául szervezett és kedvezmé­nyes gyógyüdülésen vehetnek részt Berek-, illetve Zsórifür­dőn. Sok nyugdíjasklub kap­csolatot épített ki külföldi partnerekkel, így rendszere­sen csereüdülési programokat bonyolít le; számos kisközös­ség pedig hazai országjáráso­kat szervez. A klubfoglalko­zások - műsoros estek, talál­kozók, évfordulós megemlé­kezések, éleménybeszámolók stb. - sorában legnépszerűb­bek az orvosi és az étkezési tanácsok, továbbá a jogsza­bályismertetők. Őszre egyéb­ként meghirdetjük az idősebb korosztályok országos Ki mit tud? vetélkedőjét.- Mái természetű, de ígére­tes kezdeményezés: nyugdíja­saink az elmúlt hetekben, hó­napokban számos településen Idősek Tanácsát alakítottak - folytatja Krizsán Sándor. -El­sősorban azért, mert úgy ér­zik: az önkormányzatok rit­kán, keveset foglalkoznak körzetük idős lakóinak gond­jaival. A társadalmi testületek arra vállalkoznak, hogy fel­mérik, folyamatosan figye­lemmel kísérik a helybeli öregek életkörülményeit, helyzetét, s a tapasztalatokról és a tennivalókról időről- időre tájékoztatják az önkor­mányzatokat. Hivatalos jogo­sítványaik nincsenek, de az ebben az újszerű önszervező­dési formában fellépő nyugdí­jasok bizonyára kivívnak ma­guknak olyan tekintélyt, hogy partnernek, kortársaik felelős szószólóinak tekintsék őket az önkormányzati testületek és vezetők. A nyugdíjasok or­szágos szövetsége erejéhez mérten minden segítséget megad ahhoz, hogy minél több településen létrejöjjön és működjön az idősek tanácsa - mondta befejezésül az alel- nök. - borgó ­Az unokáknak is ízleni fog A mesterszakács zöldreceptjei Itt a zöldségfélék évadja, de a vitamindús táplálékból készülő hagyományos ételek népszerű­sége az új ízek kedvelői köré­ben csökkenőben van. A mes­terszakács ezúttal néhány olyan receptet ajánl, amely sikerre számíthat az ínyencek, sőt a zöldfélékért nem rajongó gye­rekek körében is. Sajtos zöldségremegős. Hoz­závalók: 15 dkg sárga­répa-kocka, 15 dkg zöldbab, 10 dkg morzsolt csemegekukorica, 15 dkg kifejtett zöldborsó, 2 dl tejszín, 2 tojás, 10 dkg reszelt parmezán sajt, 2 dkg vaj, só, őrölt bors. A zöldségeket meg­főzzük, lecsepegtetjük és kevés sóval, őrölt borssal ízesítve ösz- szekeverjük. Betöltjük egy vaj­jal kikent serpenyőbe vagy pás­tétomformába. Ráöntjük a 2 nyers tojással, reszelt sajttal alaposan kikevert tejszínt. Kö­zepesnél alacsonyabb hőfokra hevített sütőben 30-40 percig pároljuk. A serpenyőből óvato­san tálra borítjuk és így - mele­gen, remegősen - tálaljuk. Zöldségpüré főtt marhahús­sal. Hozzávalók: 80 dkg marha­nyak vagy lábszár, 15-15 dkg sárga és fehérrépa, 10 dkg kara­lábé, 5 dkg zeller, 15 dkg vö­röshagyma, pár szem egész bors, só, 1 csomag snidling, 5 dkg vaj, 1 citrom, őrölt bazsali­kom, őrölt bors. A vöröshagy­mát és a zöldségeket megtisztít­juk; 1 fej vöröshagymát (kb. 5 deka) finomra vágunk. Két liter vízbe egészben tesszük bele a sárga- és fehérrépát, a zellert, a karalábét és a maradék vörös­hagymát. Ha a víz felforrt, ak­kor tesszük hozzá a marhahúst. Sóval, egész borssal ízesítve lassú tűzön főzzük puhára. Ke­vés vajon megpirítjuk a mara­dék finomra vágott vöröshagy­mát és hozzáadjuk a burgonya­nyomón áttört, főtt zöldségeket. Citromlével, bazsalikommal, sóval, őrölt borssal ízesítjük és a felszeletelt - snidlinggel meg­szórt - hús mellé tálaljuk. Liszcsinszky Béla mesterszakács

Next

/
Thumbnails
Contents