Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-17-18 / 165. szám

1993. június 17-18., szombat-vasárnap Indul a táncdalfesztiválon A siker kiegyensúlyozottsága HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE Akkor most van uborkaszezon, vagy nincsen? Mindenesetre akad, ami nyitva van Minden ellenkező híresztelés ellenére, még mindig nagy az írott szó hatalma. Van, aki min­dent szó szerint ért. Minap pél­dául olvasta valaki a Nógrád Megyei' Hírlapban, hogy a bá- tonyterenyei Ady Endre Műve­lődési Központban (is) uborka- szezon van. Oda is mentek gép­kocsikkal a ház elé, akkor most kihasználják az alkalmat. Váltig csodálkoztak, hogy uborka nem volt. Van-e uborkaszezon a nóg­rádi nyári kulturális életben? Ha uborka nincs is, van-e szőnyeg-, ruha- és cipővásár? Ha nincs vásár, akkor mi van? Mindenesetre, azért valami mély csöndesség itt-ott belengi a többnyire anyagi gondokkal küzdő házak környékét. Lássuk, hogyan telik a nógrádi nyár? Kicsiny Miklós, a „Bátonyte- renye Kultúrájáért” Alapítvány Ady Endre Művelődési Köz­pont igazgatója: — Hozzánk jöttek uborkáért, sajnos, hiába. Egész nyáron nyitva vagyunk mi is, a könyv­tár is. Mindkét galériánkban fo­lyamatos a kiállítási program. Az Iványi Ödön Kisgalériában most Balogh Erzsi művei látha­tók, augusztusban Bohály Attila szobrászművész tárlata nyílik. Az emeleti galéria ad otthont je­lenleg Csáki Pál fafaragó mun­káinak. Augusztustól indítjuk a kezdő angol nyelvtanfolyamot, július 17-től szombatonként szőni lehet nálunk, már itt van­nak a szövőszékek, sőt, Mátra- verebélynek is kölcsönzünk né­hányat belőlük, hogy ott is in­dulhassanak a foglalkozások. Ugyancsak július 17-től videó- vetítések kezdődnek, ezeket is rendszeresen tartjuk. A közel­jövőben szervezzük meg Szom­széd András könyvpremierjét a könyvtárban. A különböző ön­tevékeny csoportok, körök nyá­ron is összejönnek, illetve ösz- szejöhetnek nálunk. Tehát, ha nem is uborkából, programok­ból azért lehet válogatni. Tóth Csaba, a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója: — Harmadszor lesz Vidám vásár a Tó-strandon augusztus 19-22. között. Ezt szervezzük az önkormányzat rendelésére és finanszírozásával. A Kert nyá­ron is folyamatosan nyitva van, kertmozival, alkalmanként pó­diumműsorokkal. — Nem kevés ez egy megye- székhelyen? — Dehogynem. Csakhogy, az a szomorú tény, hogy végső­soron az önkormányzat által nyújtott támogatás a folyamatos működést nem teszi lehetővé. Miután ez az összeg teljes egé­szében a bért és az energiát sem finanszírozza, így műsorok vá­sárlására nincs lehetőség. — Idén nincs szabadtéri szo­borkiállítás sem, amit most már csak kétévenként rendeznek. Üres marad a Fő tér. Ha lenne pénz, mit csinálnának? — Elsősorban a nyárhoz illő szabadtéri programokat, több helyszínen, hogy ne legyen annyira kihalt ez a város. Pél­dául rendszeresen szólhatna a térzene a Fő téren, sűrűbbé te­hetnénk a programokat a Kert­ben, s a város más pontjain. Zemeny Józsefné, a rétsági városi közművelődési intéz­mény gazdasági igazgatója: — Nekünk is kevés a pén­zünk, éppen csak fenn tudjuk tartani magunkat. Tartalmi munkára nem tudunk most köl­teni. Gazdasági szempontból legegyszerűbb lenne hat hétre bezárni, így legalább nem fogyna az áram, a víz. De az ér­deklődés is kevés. A korábbi években a Bánki nyár jelentette a nagy programot, most ez el­vált tőlünk. Csak ősszel, szep­temberben kezdhetjük a sze­zont. Egyik helyiségünket játék­teremnek rendeztük be, ez min­dig nyitva van délután és este, hét végén is. Ide körülbelül 20-30 gyerek jár rendszeresen. Van mozi is, négyen-öten nézik a filmeket. Szöllösi Miklós, a pásztói Te­leki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazga­tója: — Az önkormányzat műve­lődési bizottsága most fogadta el az integrált intézmény szak­mai programját. Költségveté­sünk időarányosan teljesült, be­vételeink jól alakultak. Jelenleg folyik nálunk egy számítógépes tanfolyam. Készülünk augusz­tus 20-ára, a hagyományos ün­nepre a barokk színpadon. Egyébként nemrég fejeződött be egy 10-12 éves, hátrányos helyzetű gyerekeknek rendezett kéthetes olvasótábor, amit a könyvtár szervezett. Július 19-én indul egy önköltséges kézműves tábor, ugyancsak a könyvtár rendezésében. Tart a hangversenysorozat a városban. Emlékezetes volt a közelmúlt­ban tartott Rajeczky Benjamin emlékest. Pásztó francia kap­csolatai révén július 21-től 28-ig fiatal francia szociális munkások lesznek a város ven­dégei, a Muzsla táncházat ren­dez számukra. A kaszinóban rendszeresen van diszkó. Horváth Józsefné, a balassa­gyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ügyinté­zője: Nem tudom, honnan terjedt el a pletyka, eszünk ágában sem volt bezárni az intézményt. Nyáron a Palóc Ligetben a sza­badtéri színpadon tartunk kon­certeket, legutóbb Zámbó Jimmy volt itt, július 28-án Gergely Róbert-show lesz. Au­gusztus 20-ára nagy folklórmű­sort rendezünk. Mindhárom ki­állítóhelyünk is nyitva van, a Horváth Endre Galéria, a Szerbtemplom és a Városi Kép­tár. Szervezzük a nyári gyerek­táborokat, köztük például a né­pitánc-, a kézművestábort, fel­nőttek számára a hímző-, felnőt­tek és gyerekek számára a fafa­ragó tábort. Persze, vásárokat, cipő-, szőnyegpadló- és ruhavá­sárokat is tartunk, ezek terem­bérletesek. Ugyancsak terem­bérletes hétvégeken nálunk a diszkó. Újból megkezdi adását július 28-án a Balassagyarmati Városi Televízió, ami nem azo­nos a kábeltévével. Vaskómé Orosz Júlia, a szé- csényi Városi Művelődési és If­júsági Centrum előadója: — Az anyagi gondok minket sem kerülnek el, viszonylag ke­vés a lehetőségünk. A város la­kói igazi kulturális csemegére számíthatnak július 29-én: ná­lunk szerepel az izraeli néptán­cegyüttes. Készülünk az au­gusztus 20-i Palóc szőttesre. Kuruc tábor nyílik július 24-én általános iskolásoknak. Hétfőn­ként van a mozi, alkalmanként 100-150 nézővel. Nyitva van a galéria, ahol most fotókiállítás várja az érdeklődőket. —tóth— Karda Beáta A közelmúltban Salgótarján­ban, a Tarján vendéglőben járt a népszerű énekesnő. Karda Be­áta. A korábban befutott sztá­rok közül ő még talpon van. Si­kere volt Salgótarjánban is.- Mikor kezdődött énekesi pályafutása?- A hetvenes évek táncdal­fesztiváljainak idején. A lehető legfiatalabb voltam az énekesek között, aki a Rádió stúdiójába jelentkeztem. Többezer jelent­kező közül bekerültem a leg­jobb hét közé. Onnantól fogva kaptam dalokat, indultam né­hány táncdalfesztiválon, itt fi­gyeltek fel rám a külföldi szer­ződésekkel foglalkozó mene­dzserek, az akkori Interkoncert emberei. Több külföldi feszti­válra neveztek be velem, s ezek sokkal nagyobb szerencsét hoz­tak nekem, mint az itthoniak. Pályám kezdetén el voltam szomorodva, hogy itthon nem sikerült nyernem a dalokkal, de „nem a győzelem a fontos, ha­nem a részvéteP’-gondolkodás visszaadta az önbizalmamat.- Külföldön hol ért el jelen­tősebb sikereket?- Egyiptomban, az alexand­riai fesztiválon közönségdíjas lettem. A hajdani NDK-beli Drezdában harmadik, Rostock­ban első helyezett. Írországban előadói díjat kaptam: a dalom harmadik lett, Párizsban pedig a zsűri különdíját szánták nekem. Ebből is érezhető, hogy külföl­dön sikeresebb voltam. Zenész családban nőttem fel, és a szü­leim biztattak, hogy ne hagyjam abba a hazai közönségnek sem az éneklést.- Térjünk vissza a mába. Mire készül most?- Augusztusban indulok az egri táncdalfesztiválon. Ezt au­gusztus 14-én közvetíti majd a televízió. Az induló számom címét még nem árulhatom el, de annyit mondhatok, hogy a „Be­áta” jeligével fog szerepelni. A fesztivál gálája egybeesik a szü­letésnapommal - szeptember 4-ével tehát egyszerre ünne­pelhetném a részvételemmel együtt. Milyen szép is lenne!- Szabad óráiban mi a ked­venc időtöltése?- Szeretek a kislányommal moziba, színházba menni, ki­rándulni járni. Imádok autót ve­zetni. Ha lenne kifejezetten nőknek autóverseny, én bizto­san beneveznék.- Milyen a levélforgalma?- A mai napig szépen jönnek a levelek. Volt egy idő, amikor sokat kaptam, de ez mostanában csökkent.- Hová írhatnak a rajongói?- Mindenkinek válaszolok, ha küld válaszborítékot. A cí­mem: Karda Beáta, 1013 Buda­pest, Attila út 4. Csuberda Judit Munkában a társadalombiztosítási önkormányzatok Nógrád megyei igazgatási szervezetei Összehangolt munkával a biztosítottak érdekében A társadalombiztosítási ön­kormányzatok megválasztását örömmel és várakozással fogad­ták az emberek, de ugyanakkor igen sok a tb működésével kap­csolatos bizonytalanság. Ezért is kerestük meg dr. Viczián Gyulát, a megyei nyugdíjbizto­sítási igazgatóság vezetőjét, hogy informálja olvasóinkat a változásról.-Igazgató úr! A korábban egységes társadalombiztosítás területén mi történt a májusi vá­lasztások óta, s jelenleg hol tar­tunk?- Az talán tudott dolog, hogy az Országgyűlés már 1991-ben döntött a társadalombiztosítás önkormányzati irányítás alá he­lyezéséről. A törvény azt is tar­talmazza, hogy a két önkor­mányzat saját hivalati szerve­zete útján végzi majd a hatósági ügyintézést, ám addig is meg kell kezdeni - az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság és szerveinek szétválasztá­sával és átszervezésével - a nyugdíjbiztosítási és egészség- biztosítási ágak központi és te­rületi igazgatási szerveinek kia­lakítását. Ez utóbbi intézkedés végre­hajtását, a szétválasztás módját és időpontját illetően, hosszú vi­ták előzték meg. Végül is mára sikeres önkormányzati válasz­tásokat követően került sor a kormány döntésére, amely sze­rint még az önkormányzatok tényleges működését megelő­zően meg kellett ejteni a szer­vezet szétválasztását. Az erre vonatkozó kormány- rendelet - amely 1991. június 9-én született - rendelkezik az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság szervezetének megszűntetéséről, helyette két ágazati igazgatási szerv, neve­zetesen az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létrehozásáról, s az ez­zel összefüggő intézkedésekről. A rendelet végrehajtása 1993. június 12-ével megtörtént. Az egységes szervezet megszűnt, s létrejött a törvény szerinti két szervezet. A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság élére dr. Barát Gábort, az Egészségbiztosítási Pénztár élére pedig Fejes Lász­lót nevezték ki.-Mi történt a szervezeti és személyi változásokat köve­tően?-A kinevezéseket követően rendkívüli igazgatói értekez­letre került sor, ahol felvázolták a területi igazgatási szervek szétválasztásával kapcsolatos tennivalókat is. Ettől kezdve, pontosan június 12-i hatállyal megszűntek a megyei társada­lombiztosítási igazgatóságok, mint jogi személyek. Helyükre létrehozták a megyei nyugdíj- biztosítási igazgatóságokat, és a megyei egészségbiztosítási pénztárakat. Már maga a kor­mányrendelet intézkedik arról, hogy ezek vezetését miképpen kell megoldani. Eszerint az igazgatóságok eddigi vezetői - a területi koordinációs feladatok ellátása mellett - választhatták valamelyik ágazat igazgatói te­endőinek ellátását. Erre rövid határidőn belül valamennyi­ünknek választ kellett adni. Magam a nyugdíjbiztosítási ágazat igazgatói teendőinek el­látását vállaltam el. Mellette természetesen ellátom a megyei társadalombiztosítási tevékeny­ség koordinálását, mint ezzel megbízott vezető.- Nagyon újak ezek a szerve­zetek. Vajon ismeri-e már eze­ket a közvélemény?- Őszintén szólva az új szer­vezeteket és elnevezéseket még mi magunk is nehezen szokjuk, a környezetünk pedig még ne­hezebben. A közelmúlt egyik példája szerint még a sajtót is megkísérti a szokás hatalma. Mutatja ezt, hogy nevem mel­lett - világos megjelölése elle- ére is - a régi beosztásomat kö­zölte a megyei lap. Ez természe­tesen félreértésekre is adhatott okot. De túl vagyunk rajta, s remélem, ez az eset és tanulsága már megóv majd hasonló téve­désektől.-A másik területi szerezet­nek ki lett a vezetője megyénk­ben?- A megyei egészségbiztosí­tási pénztár igazgatója Morov- nyán Tihorné asszony lett, aki addig a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság igazgató he­lyettese volt.- Az imént említette, hogy Ön a társadalombiztosítási ügyek koordinátora is. Ez mit jelent?- Már a kormányrendelet is célul tűzte ki, hogy ez a szerve­zeti változás semmiféle fenn­akadást ne okozzon a feladatok ellátásában. A kormány bölcsen ismerte fel: ezt a szervezeti kér­dést úgy kell rendezni, hogy a megújulás és a folyamatosság egyidejűleg legyen biztosítva. A rendelet tehát ehhez is útbai­gazítást ad. Létrejött a két igazgatóság, ámde ezek tevékenysége millió szállal kapcsolódik egymáshoz. A napi adatszolgáltatástól kezdve a biztosítottak, a jogo­sultak, az igénylők ügyeinek in­tézésén át, egészen a határoza­tok meghozataláig. Most, a kezdeti időszakban különösen nagy szükség van a koordináci­óra, hiszen még nem körvona­lazódtak kristálytisztán, hogy mely feladatok kerüljenek egyik, vagy másik ágazatba. A lényeges részekben döntés van, mert azokat a tevékenysé­geket, amelyek mindkét ágaza­tot érintik, s eddig a volt igazga­tóság szervezetében úgyneve­zett önálló gazdasági szervezet­ben a volt gazdasági igazgató- helyettes irányításával folytak, a kormányrendelet előírásának megfelelően az egészségügyi pénztár megyei igazgatóságá­nak működési körébe kellett in­tegrálnunk. Ez az igazgatóság végzi tehát mostantól a járulékok kirovásá­val, nyilvántartásával, beszedé­sével, a behajtással, végrehaj­tással kapcsolatos feladatokat és látja el a pénzügyi-, számviteli-, könyvviteli tevékenységet. Fel­adatkörébe tartozik természete­sen az egészségbiztosítással kapcsolatos valamennyi teendő, köztük az egészségügyi szolgál­tatások igénybevételével, a fi­nanszírozással, a betegségi ellá­tással. táppénzsegélyezéssel és azok ellenőrzésével összefüggő tevékenység elvégzése. Ellátja továbbá a családi pótlék, a gyermekgondozási ellátások, valamint a várandóssági pótlék megállapításával és folyósítá­sával kapcsolatos feladatokat is. Egyértelműen a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság feladatkörébe tartozik viszont a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellá­tások megállapítása, továbbá a járulékok bevallásával, kirová­sával, beszedésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenység. Vannak ugyanakkor olyan tennivalók, amelyek mindkét területet érintik, s az ezt végző munkatársak hovatartozása még eldöntendő kérdés. Mindenkép­pen el kell viszont kerülni, hogy a tevékenység duplifikálódjék, ezért a két ágazat - megállapo­dás alapján - egymásnak is nyújt majd szolgáltatást. Nehezen tartom tehát elkép­zelhetőnek, hogy a koordiná­lásra hosszabb távon is ne le­gyen majd szükség.-A munka megkezdődött és folyamatos. Hogyan, milyen tervek, elképzelések szerint dol­gozik a két szervezet a további­akban?- Az elképzelésekről az ön- kormányzatokat kellene kér­dezni, bár félek, hogy ma még az önkormányzatok, vagy azok vezetői maguk is nehezen szán­nák rá magukat egy ilyen jós­lásra. Jószerével most alakultak meg ezek a testületek, s azt gondolom, számukra ma a leg­főbb kérdés nem az igazgatási szervezet azonnali módosítása, változtatása. Megalakulásuk alkalmával az alapvető kérdésekben szab­ták meg a fő célokat. Az igazga­tási szervek működésével kap­csolatban pedig megerősítették beosztásukban a kormány által kinevezett főigazgatókat, el­várva tőlük a zavartalan mun­kavégzés biztosítását, azt. hogy a tevékenységben, különösen az ellátások megállapításában és folyósításában még átmenetileg se következzen be fennakadás. Hogy a végkifejlet mi lesz, abban ma is rendkívül eltérőek a vélemények. Éppen ezért csak az egyéni véleményemet mond­hatom: rövid távon nem látok reális lehetőséget arra, hogy mind a két ágazat teljes szerve­zetével, az előbb említett tevé­kenységek teljes szétválasztá­sával állhasson fel. Bár a végle­ges és igazán tiszta megoldás bizonyára ez lehetne, így azon­ban elkerülhetetlenné válna bi­zonyos tevékenységek, s az ezekhez szükséges munkaerő duplázódása, vagy legalábbis számottevő megnövelése. A rendelkezésre álló források azonban ma, és belátható időn belül ezt nem teszik lehetővé. Addig is marad tehát reális lehetőségként a két szervezet szoros és korrekt együttműkö­dése. Hadd említsek meg egy biztató jelet, amely ezt ma ga­rantálni látszik: a két országos igazgatási szerv első számú ve­zetője - a két főigazgató - kez­dettől fogva összehangoltan, nagy egyetértésben hozza meg és továbbítja döntéseit a megyei igazgatóságok vezetőihez.- Tehát a keretek már kiala­kultak, de még formálódnak. A nagy elvekben megfogalmazott tartalom azonban ez után reali­zálódik az új keretek között?- így igaz, de addig is na­gyon fegyelmezetten, kemé­nyen és összehangoltan kell dolgoznunk. A bevezetőjében elhangzottakra szeretnék itt visszautalni, s mindenfajta bi­zonytalanságot eloszlatni. Sen­kinek nem kell nyugtalankodnia a társadalombiztosítási ellátá­sok miatt. Megyénkben ez a te­vékenység teljesen zökkenő- mentesen folytatódik, hozzánk mindenki ugyanúgy fordulhat problémáival, mint ahogyan a szervezeti szétválás előtt tette. Aki nem először jön hozzánk valamilyen gondjával, annak nem kell keresgélnie, mert ugyanannál az információs szolgálatnál, ugyanabban a szo­bában kap választ kérdéseire, ügyeit a korábbról megszokott munkatársak intézik, legfeljebb a határozatokra és ügyiratokra kerül - az elmúlt hónap közepé­től - más szövegű bélyegzőle­nyomat, vagy bizonyos ügyek­ben másik igazgató aláírása. Nem okozott gondot a fo­lyamatban lévő ügyek intézése sem. hiszen a feladatokat egy­más között átadtuk, megosztot­tuk. Az érkező újabb beadvá­nyokat, megkereséseket pedig a címzéstől függetlenül rövid úton irányítjuk egymáshoz, leg­feljebb arról értesítjük a feladót, hogy ügyében - a szervezeti változásra tekintettel - a másik igazgatóság vezetőjétől kap majd választ. Örömmel mondhatom, hogy a változással kapcsolatban sem igazgató kolléganőmhöz, sem hozzám nem érkezett panasz. A biztosítottak az állampolgárok, a velük kapcsolatban álló mun­káltatók és más szervek szinte észre sem vették, hogy a két cégtábla mögött valóban két cég működik, mert annyira össze­hangoltan igyekeztünk és igyekszünk dolgozni. Eddig ezt tartom legnagyobb eredmé­nyünknek, s a jövőre nézve is ez a legfőbb célkitűzésünk.- Köszönöm a beszélgetést. Pádár András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents