Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. július 14., szerda Takarékosság vagy valami más? Emlékkiállítás Simenon tiszteletére Földárverések meghirdetése - megyei lapok kizárásával Beszélgetés egy interpelláció hátteréről (FEB) Áltájékoztatás vagy valami más - közpénzen? Az interpellációs kérdést dr. Paris András (SZDSZ) tette föl a parlament egyik ülésén. Elmondta, hogy egy 91-es kormányrendelet úgy intézkedett: a kárpótlási hivatalnak a földárverések kitűzését az árverés előtt 30 nappal a Magyar Közlönyben, egy megyei lapban és egy országos lapban közzé kell tennie. Ez év tavaszán azonban egy módosítás nyomán a felsorolásból a „megyei lap” kitétel kimaradt. Ráadásul a közzététel fórumának választott orgánum olyan, a kormány által preferált napilap, amelyet - ahogy a képviselő ironikusan fogalmazott - példányszáma alapján merészség országosnak minősíteni. A válaszadó igazságügyi államtitkár, dr. Isépy Tamás a rendelet-módosítást takarékossági okokkal magyarázta: a hirdetmények megyei sajtóban történő közzétételének mellőzésével 130 milliót spórolt meg a költségvetés. Ugyanakkor az Új Magyarország kedvezményes díjtétellel publikálja e közleményeket, s információhiány miatt sehonnan nem érkeztek panaszok. A Ház a választ - 115 igen, 83 nem szavazattal és 9 tartózkodással - elfogadta. Dr. Páris Andrást az interpellációs közjáték után az ügy hátteréről és részleteiről kérdeztük.-A lakóhelyem és választó- körzetem, Somogy megye legnagyobb példányszámú napilapjában olvasott kis „dohogás” hívta föl a figyelmemet erre a furcsa ügyre. Mert aligha kell bizonygatni: a földárverések iránt érdeklődőknek a Magyar Közlöny nem napi olvasmánya, s az Új Magyarország szintén csekély publicitást jelent. De hát a válasz nem is hagyott kétséget afelől, hogy a kormány exkluzív szerződést kötött a lappal, ily módon preferálva azt. Lényegében az történik, hogy az adófizető polgár pénzéből fizetik ezeket a hirdetéseket, s egyben mintegy kötelezik is arra, hogy a saját pénzéért azt az egy lapot olvassa.- Végül is országos napilap az az egy . . .-E lap példányszámát illetően a Somogy megyei adat áll rendelkezésemre: ebből a napilapból 500 érkezik a megyébe, de hogy mennyi fogy el belőle, nem tudom. Viszont a megyei lapot 50 000 példányban nyomják és majdnem mind elfogy. A hirdetések elsődleges célja, hogy minél több olvasóhoz eljusson, s nem az, hogy egy bizonyos lapot támogasson. Arról nem is szólva, hogy a megyei lapok összpéldányszáma jóval meghaladja az 1 milliót.-Azért 19 megyei orgánumban hirdetni drága dolog . . .- Igaz, de vajon megkérdezték-e a vidéki lapokat, hogy hajlandók-e legalább olyan mérsékelt áron közölni a hirdetéseket, mint azt állítólag az Új Magyarország teszi? Azt is korrekt megoldásnak tartottam volna, hogy az illetékesek azt mondják: ennyi pénzünk van e célra, hajlandók vagytok-e közölni ennyiért ezeket a fontos közérdekű közleményeket. Biztos, hogy minden lap örömmel vállalta volna ... De nem ez történt. Ha kicsit is gyanakvó vagyok, arra is gondolhatok: a választások előtt ez az akció nem egyéb, mint kemény pénzek elmentése. S ennek ellenkezőjéről sajnos Isépy államtitkár úr nem győzött meg. (K. T.) Sejtvadász molekulák a rák ellen (FEB) Amerikai tudósok újabb kutatásai szerint vegyszerrel kezelt molekulákat sikerrel lehet felhasználni rákos sejtek elpusztítására. Az eljárás olyan bombázáshoz hasonlítható, amelynek során úgy semmisítik meg az ellenséges célpontokat, hogy a közeli, építményekben nem tesznek kárt. A módszert egyelőre csak állatokon próbálták ki az Egyesült Államokban, de a patkányokon előidézett emberi daganatok kezelésében 94 százalékos gyógyulást is elértek. Ma még gondot okoz, hogy a felhasznált antitestek esetleg megtelepedhetnek a szervezet emésztőrendszerében s ott is okozhatnak kisebb pusztítást. Ennek ellenére az eredmények olyannyira biztatóak, hogy a tudóscsoport azt tervezi: fél éven belül engedélyt kér emberen történő kipróbálásra. Amennyiben az új módszer beválik, elsősorban a mellrák, valamint a bél- és tüdődaganatok gyógyításában lehet majd felhasználni. Könyvtári nyár A Balassi Bálint .megyei könyvtárban a nyár ellenére sincs „uborkaszezon”: a látogatottság nagyobb az átlagosnál, hiszen a nyári szünidőt sokan használják fel olvasásra. Az olvasási lehetőség mellett több szolgáltatással is kedveskednek a belátogatóknak: van videomozi, s egyének, csoportok részére szerveznek szakkörszerű foglalkozásokat. Mint az egyik felvételen látható: számítógép is szolgálja az olvasókat: a megyei önkormányzat rendeletéi képernyőről is olvashatók. Átfogó gazdag anyagú kiállítást rendeznek George Simenon 90. születésnapjáról való megemlékezésképpen. A kiállításon ritka dokumentumok láthatók, az író első írógépe, és négy hónapig a közönség Liége-ben szinte érezteti azt az atmoszférát, amelyben Simenon alkotott. FEB-fotó Megyei drogpoplista - figyelmeztető tanulságokkal Program tanítóknak Alighogy befejeződött az 1992/93-as tanév, máris kezdetét vette a következőre való felkészülés. Az alsó tagozatos alternatív programokat vállaló pedagógusok részére rendezett a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet nyári tanfolyamokat, amelyek a napokban fejeződtek be. Balassagyarmaton a Lovász-módszerrel dolgozó 1 -2. osztályos tanítók kaptak útmutatást, Bátonyterenyén a Tolnai-módszert vállalók részesültek felkészítésben. Egy harmadik, a Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommunikációs program tanfolyamát augusztusban rendezi meg az intézet Salgótarjánban, az Arany János Általános Iskolában és Szakiskolában. Ugyancsak sikerrel zajlott le az intézet szervezésében a bátony- terenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthonban megrendezett kézműves-tanfolyam. Magyari Tamás könyvtáros segít a számítógépes adatkeresésben. (FEB) Riasztó jelzések érkeznek a kábítószerfrontról: erőteljesen nő a forgalmazók és a fogyasztók tábora. Dr. Gere- vich Józsefet, a Magyar Narko- lógiai Társaság főtitkárát arról kérdeztük: milyennek ítéli a kábítószer elleni küzdelem hazai kilátásait?- Sajnos, derűlátásra nem látok semmi okot. Elkészült a múlt évi drogtérkép, s az adatok önmagukban is komoly figyelmeztetést jelentenek. Pedig korántsem tükrözik a teljes valóságot, mert például - pénz hiányában — jó néhány olyan ön- kormányzat is kénytelen volt bezárni a drogambulanciát (azaz a hiteles adatforrást), amely idejében felismerte a veszélyt, s anyagilag is támogatta ezeket a rendeléseket.- A konkrét adatok már nem titkosak?-Nem, sőt talán a hatékonyabb fellépést segíti szélesebb körű megismertetésük. íme, a számok arról, hogy tavaly hol, hány kábítószeresről tudtak: Budapest: 12 605, Hajdú-Bi- har: 8 850, Nógrád: 7 479, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg: 4 372, Békés: 4 024, Vas: 3 957, Borsod: 3 287, Bács-Kiskun: 3 055, Pest megye: 2 990,Jász-Nagy- kun-Szolnok: 2 968, Baranya: 2 937, Csongrád: 2 612, Győr-Sopron: 2 389, Fejér: 2 198, Tolna: 2 163, Veszprém: 1 924, Heves: 1 083, Zala: 1 594, Komárom-Esztergom: 1 390, Somogy: 1 068.-Az adatsorból sok minden kiolvasható, egyebek között az, hogy a kábítószerezés szempontjából melyek a leginkább fertőzött és veszélyeztetett régiók. De a rangsorolással és következtetésekkel óvatosan kell bánni, hiszen nincs egységes jelentési kötelezettség, s - mint említettem - sok helyen a drogambulanciák fenntartására sem futja a pénzből.- Milyen körből verbuválódik a kábítószeresek tábora?- Ma már nemcsak a hátrányos helyzetűekből, az alacsony iskolai végzettségűekből és a bűnözőkből. Egyre több a szenvedélybeteg a jó körülmények között élők és a diplomások körében is. Még aggasztóbb új fejlemény a kábítószer-kereskedelemben: ma már általános iskolás korú gyerekek is szép számmal vannak a „füveket” árusítók között. Meggyőződésem, hogy a kábítószer elleni harc nem csak egészségügyi vagy bűnüldözési kérdés. Ezért is nagyra tartom az Egészséges Ifjúságért Alapítvány kezdeményezését: képzett középiskolások, „kortársvezetők” közreműködésével fiatalok széles köreivel ismertetik meg a drogok gyilkos hatását, következményeit és azt, hogyan lehet kiszabadulni e szerek rabságából. Jó lenne, ha a pedagógusok is csatlakoznának a felvilágosítást vállaló diáksereghez, mert a 24. órában vagyunk, hogy útját áll- juk a kábítószerezés tömegessé válásának. Szabó Margit Az elkülönített boxokat szívesen látogatják. Az olvasók napilapok között is válogathatnak. Szakértői felmérések szerint Érdeklődés övezi a kisbefektetői részvényvásárlási programot Az ÁVÜ által közzétett felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok komoly érdeklődéssel várják a kisbefektetői részvényvásárlási program bevezetését. Az eredmények arra utalnak, hogy az emberek többsége támogatja a privatizációt, de ez idáig nem érezte lehetőségét annak, hogy részt vehessen benne. Ezt célozza meg a mostani program. A felmérést június 17-22 között végezte a Gallup Hungary Kft. Összesen 1500-an vettek részt a kérdőív kitöltésében, amely egy országosan reprezentatív minta alapján készült. Az eredmények hibalehetősége maximum 2,5 százalék (a 95 százalék megbízhatósági szinten). A felméréssel kapcsolatban, a kisbefektetői részvényvásárlási programot irányító team vezetője, Lajtai György megjegyezte: Ezen eredmények figyelembevételével az ÁVÜ tanácsadó csapata izgalmas feladatnak tekinti egy olyan program kifejlesztését, amely minél több ember részvételét biztosítja. A befektetések „új” területe: a régiség (FEB) Az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek föl gazdasági folyóiratokban, újságok gazdasági mellékleteiben műkincsekről, régiségekről szóló Írások. Gondolhatná, hogy az efféle közléseknek inkább múzeumi kiadványokban, netán a kulturális rovatokban volna a helyük. A cikkek tartalmából azonban kiderül: nincs szó profiltévesztésről. Manapság ugyanis ezeket a tárgyakat, régiségeket nem pusztán esztétikai, tartalmi, vagyis tradicionális értékeik szerint lehet osztályozni, hanem abból a szempontból is, hogy alkalmasak-e vagy sem befektetési célokra. Meg kell tehát barátkozni a nálunk talán még szokatlan ténnyel: a régiségekre, műkincsekre bizonyos értelemben ugyanolyan mércék alkalmazhatók. mint például az ingatlanokra és az értékpapírokra. Megítélésük attól függ, hogy mennyire gyarapszik az értékük, van-e esély arra, hogy az idő múlásával emelkedik az áruk és - nem mellékes szempont! - a várhatóan magasabb áron viszonylag gyorsan, kis költséggel értékesíthetők-e? A nemzetközi gyakorlatban természetesen kialakultak a megítélés normái is. Jó befektetésnek azt tekintik, amelynek hozama, azaz évenkénti várható áremelkedése legalább 5-7 százalékkal nagyobb, mint az inflációs ráta. Értékének gyarapodása tehát körülbelül olyan mértékű, mint a reálkamaté. A várható értéknövekedés mérlegelésekor figyelembe veszik az adott műkincs relatív ritkaságát csakúgy, mint a gyűjtőkör várható bővülését vagy szűkülését. Sőt arra is figyelnek, vajon várható-e olyan tárgyak megjelenése a piacon, amelyek magukhoz „szippantják” a gyűjtők figyelmét és pénzét. A régiségek nálunk is kikövetelik az őket megillető helyet a befektetési piacon. S azt a következtetést érdemes megszívlelni, hogy ezen a piacon is csak kellő körültekintéssel, tájékozódással és szakismerettel felvértezve számíthatunk sikerre. Persik Györgyné könyvtáros eligazít a katalógusban.
