Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

8 HÍRLAP ÉG-IGÉRÖ 1993. június 10., csütörtök Egy különös vállalkozás: Magyarország gyermekszemmel Az idei nyáron Nógrád megyét „metszik” Ötödik éve már, hogy egy gyermek képzőművész kör el­indította különös, meglehetősen nagyszabású vállalkozását. Nyaranta kerékpárra ülnek és linómetszeteket készítenek egy-egy megye valamennyi te­lepüléséről. A képeslap méretű metszetekről közvetlenül ké­szülhetnek képeslapok, így igen kis példányszámú megrendelést is ki tudnak elégíteni. A lapok tehát postai forgalomba kerül­hetnek. Ezen a nyáron, július végén, augusztus elején Nógrád megye kerül sorra. A polgármesteri hi­vatalok a napokban kapják meg a gyerekek leveleit, amelyben azt kérik, valaki mutassa meg nekik, mit érdemes kimetszeni a településen. — Technikailag hogyan zajlik a túra, hogy tudja huszonnégy- gyerek két hét alatt bejárni az egész megyét? - kérdeztük Szá­vai Istvánt, a Szolnoki Metsző­kor Egyesület elnökét.- Első nap megérkezünk Jobbágyiba. Innen másnap há­rom fős kiscsoportok indulnak a környékbeli településekre. Ott már várják őket a helybeli gye­rekek. Minden metszőkörös kap egy-két „tanítványt”, együtt raj­zolnak, metszenek, általában meg is ebédelnek valamelyik családnál, vagy az önkormány­zat vendégeként. Amikor a met­szetek elkészültek, lenyomatják őket, majd délután visszabicik­liznek Jobbágyiba. Ha a helybeli gyerekek előre elkészítik a rajzokat, vagy met­szeteket, akkor a metsző túra helyett játszóházat tartunk, ahol a helybeli gyerekek belekóstol­hatnak abba a képzőművészeti munkába, amit a metszőkor műhelyben végzünk. A legjobb metszetek készítői pedig részt vehetnek az egész túrán, ha egy Ezt a linómetszetet Szilágyi Patrícia Szolnokon készítette szolnoki előtáborozáson bizo­nyítják fizikai és közösségi fel­készülésüket.- Mi ez a közösségi felkészü­lés?- Meglehetősen sajátos sza­bályai vannak táborunknak. Er­ről sokat mesélhetnék, de csak néhány fontos alapelvet emlí­tek. Aki szeret lustálkodni, vagy nem képes elviselni mások el­térő világát, nem tud alkalmaz­kodni az új helyzetekhez, nem valószínű, hogy megszokik ná­lunk.-A lapok hátulján az áll: Magyarország gyermekszem­mel. Tényleg az egész országot fel szeretnék dolgozni? Az - ha évi egy megyét számolunk - még tizenöt év.-Sőt több is, mert például Zalával nem végeznénk egy év alatt. De nem szeretnénk ennyi ideig várni. írtunk a gyerekek­kel egy bőven illusztrált köny­vet a linómetszés technikájáról, készítettünk néhány prototípust, egy olcsó, házilag is előkészít­hető, de minden igényt kielégítő linómetsző, nyomtató, készlet­ből. Jövőre országos akciót sze­retnénk indítani, a vállalkozó kedvű csoportoknak átadjuk az akciószervezéshez szükséges dokumentációt, szolnoki előtá- bort szervezünk. És persze egyéni jelentkezőket is foga­dunk.-Milyen eredményeket értek el eddig?- Van egy katalógusunk, több mint kétezer linómetszet­tel. Ezek többsége négydúcos, 16 színű metszet. Ezekben már több tízezer munkaóra fekszik. Legnagyobb eredménynek ezt a rengeteg végigdolgozott órát tartom, amíg a gyerekek gon­dolkodtak, terveztek, önfe­gyelmet tanultak. Versenyekre nem szívesen küldünk, de a tá­mogatók megszerzése időnként szükségessé teszi ezt is. Torun- ban 32 ország több ezer műhe­lye közül nyertük el az egyik különdíjat és jó néhány egyéni díjat.- Kik támogatják a műhelyt és ezt az akciót?- A legnagyobb támogatóink maguk a gyerekek. Évente több tízezer forintot árulnak a ki a grafikáikból. Emellett üzemek, alapítványok adnak támogatást. Tavalyi, Heves megyei túránkat pl. a szolnoki önkormányzat és az Országos Gyermek és Ifjú­sági Alapítvány támogatása tette lehetővé.- Egyéb támogatásra már nincs is szükségük?- Általában azok a gyerekek látják vendégül egy-egy ebédre a települést metsző túrázókat, akik megmutatják nekik a lát­ványt, esetleg maguk is rajzol­nak, metszenek. Legtöbb helyen a polgármesteri hivatal szokta meghívni mindannyiukat. Sze­retnénk nagyobb becsületet sze­rezni a gyerekrajznak, a gye­reknek. —Mi lehet az oka, ha nem rendelnek meg egy-egy lapot?- Már mi is próbáltunk min­denfélére gondolni. hiszen olyan sok ügyeskedő jelent meg újabban az egyesületek között, nem vélhetnek bennünket is ef­félének? Nem tűnhet akciónk valami haszonszerző körútnak, vagy rossz emlékeket idéző tö­megmozgalomnak? Mi elkészí­tünk egy metszetet, nyilván eléggé egyenetlenek ezek a munkák, de a három közül az egyik gyereknek általában „el­sül a keze.” Azt mondjuk a pol­gármesternek: 2000 forintért küldünk önnek 500 darab ké­peslapot. a hátuljára azt nyo­munk. amit kér. Nyilván min­denütt van egy bolt, ahol a szo­kásos áron el lehet adni a lapo­kat. Nem is az a néhány ezer fo­rint anyagi haszon az érdekes, ami a lapokból bejön, hanem hogy a választók megtudják: az önkormányzatnak van szociális alapja és ezt lehet támogatni. Idegenforgalmi szempontból sem mellékes a dolog. Eddigi megrendelőink azt hiszem fel­ismerték munkánk valódi jelen­tőségét. Sz. I. Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Reflektorfényben a szakképzési törvényjavaslat A belpolitikai élet kisebb-na- gyobb hullámverései közepette is vitathatatlanul főszereplő, első számú parlamenti vitatéma ezekben a hetekben az oktatá­sügy. Ott van a ház asztalán a szakképzési törvényjavaslat is - ezer szállal kötődve a közokta­tási törvényhez, mégis önálló előterjesztésként. Mi indokolja ezt a „különutas” jogi megol­dást - kérdeztük Bagics Lajos­tól, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető helyettesétől.- A gazdasági szerkezetvál­tás, az új gazdálkodási formák kialakulása, a tulajdonviszo­nyok változása nyomán felért­ékelődött az iskolarendszeren kívüli képzés. Egyidejűleg vilá­gossá vált, hogy a gyorsan vál- , tozó munkaerőpiaci igényeket a viszonylag merev iskolai for­mák között nem lehet követni. A közoktatás intézményháló­zatába persze szervesen beletar­toznak a szakmunkásképzők, a szakközépiskolák és a szakisko­lák, s nem kérdőjelezhető meg, hogy létesítésükről, fenntartá­sukról a közoktatási törvényben kell rendelkezni. A működé­sükkel kapcsolatos követelmé­nyek gyakorlatilag ugyanazok, mint a középfokú oktatási in­tézményeké. Vannak azonban specialitások, köztük az iskolák és a gazdaság kapcsolatának, a szakma struktúrájának kérdései, továbbá a tanulók munkavégzé­sének és jogvédelmének prob­lémái, amelyeknek szabályozá­sára a szakképzési törvény hiva­tott. Talán nem érdektelen azt sem megemlíteni: egy kereken 100 esztendős hazai hagyomány élesztünk fel a tanulószerződés intézményének feltámasztásá­val. Lényege, hogy a fiatalok - mielőtt tanműhellyel nem ren­delkező szakmai iskolába je­lentkeznek - szerződést kötnek egy-egy vállalkozóval. A meg­állapodás egyes elemei néhány szakmában (fodrász, kozmeti­kus stb.) már ki is alakultak. A rendszer egésze azonban csak a gazdasági kamarák megalaku­lása után léphet működésbe, mert az elgondolások szerint a tanulószerződések nyilvántar­tása, a gyakorlati képzés elle­nőrzése és felügyelete e testüle­tek feladata lesz.- Rögzíti a jogszabály terve­zete azt is, hogy a szakképzés­ben azok az iskolák vehetnek részt, amelyek gondoskodnak az adott szakma elsajátításához szükséges tárgyi, technikai, anyagi és személyi feltételekről. A közoktatási törvényjavaslat pedig úgy rendelkezik, hogy a szakmai képzés a tankötelezett­ség teljesítése és az eredményes alapvizsga letétele után kez­dődhet meg.- Az első szakképesítés meg­szerzésének költségeit, a szük­séges szolgáltatásokat az állam, az iskola fenntartója, s a gya­korlati képzés szervezője bizto­sítja. Tanköteles korig még az évismétlések is ingyenesek; a szülőknek csak a második szakma megszerzésével járó költségek jelentenek terhet.- Kitér a szakképzési tör­vényjavaslat arra is, hogy gya­korlati oktatásra bárhol sor ke­rülhet, ahol a feltételek megfe­lelnek a törvényi előírásoknak. Talán nem megalapozatlan a remény - mondta Bagics Lajos -, hogy ez a lehetőség a gazdál­kodó szervezeteket is arra ösz­tönzi: saját igényeik szerint ak­tívabban kapcsolódjanak be a holnap szakembergárdájának nevelésébe és szakmai felkészí­tésébe. Dr. Kecsmár Ilona Háromszoros áldás Hammer, a neves rapénekes ötéves volt - olvasható a Ra­der's Digest Válogatás-ban -, amikor leégett a család faháza és elváltak szülei. Anyjával, há­rom lánytestvérével és két báty­jával zsúfolt kis lakásba költö­zött. A család szociális segélyre szorult. A fiút tizenegy éves ko­rában érte az első áldás: az oak- landi baseballstadion előtt tán­colt, amikor felfigyelt rá az Oakland mindenható tulajdo­nosa és munkát adott neki a sta­dionban. Hammer is baseballjá­tékos akart lenni, de a főiskolán kiderült, nem igazán tehetséges. A csalódott fiatalember ott­hagyta a főiskolát, és ismét any­jához költözött. A környéken azonban a fiatalok kábítószert árultak, vagy loptak. Elhatá­rozta, hogy kiemelkedik kör­nyezetéből: jelentkezett a hadi­tengerészethez. Ez volt a máso­dik sorsdöntő fordulat az életé­ben. A leszerelés után részesült harmadszor áldásban: bátyja és egy barátja elvitte Oakland pünkösdista templomába. Gyermekszervezetek kerekasztala Gondok „takarásban” A hazai gyermekszervezetek egy csoportjának kezdeménye­zésére a közelmúltban létrejött a Gyermekszervezetek kerékasz­tala elnevezésű fórum. Legutóbbi tanácskozásukon közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben „reménnyel üdvözlik az újonnan kinevezett ifjúsági ügyekért felelős miniszter (dr. Surján László) szándékát, melyben kinyilvánítja, hogy új­raindítja ifjúságpolitikai érde­kegyeztető mechanizmust, ter­mészetesen az ifjúsági szerveze­tek igényeinek messzemenő fi­gyelembevételével. „Sajnáljuk, hogy a korábbi felelősségi rend­szerben ez a mechanizmus konfliktusokkal, kudarcokkal volt terhes” - hangsúlyozza a nyilatkozat. Fontosnak tartja, hogy az általános ifjúsági érde­kek körében autonóm módon „artikulálódjanak” a gyerek- és a serdülői érdekek. Szerintük sokszor előfordul, hogy a jelentős ifjúsági problé­mák a politikai gondolkodás­ban, az állami, önkormányzati gondoskodásban eltakarták a gyerekosztály problémáit. Elha­tárolódnak „minden olyan meg­különböztetésre irányuló törek­véstől, amely a gyerek- és ser­dülőszervezetek közé éket verne, és a gyerekek körében végzett munka nem az esélyek egyenlősége elvén és nem a va­lóságos teljesítménye, haté­konysága szerint kívánja mérni”. Kutyamelegben is Hírlap Kun Király József felvétele Tudod-e honnan ered a: Vérszemet kapni Azok a vadászok kaptak vér­szemet, akik a megsebesített, de kézre nem került vadat keres­gélve vércseppeket találtak a földön, s ebből a nyomból jöt­tek rá, merre kell a menekülő vad után eredni. Azokra a kié­hezett ragadozókra is mondták, hogy vérszemet kapnak, ame­lyeknek vérbeborult a szemük. Amikor ő még kissrác volt Negyed évszázadnyi tüzüldözés Férfiember - úgy tíz éves koráig - alig néhány mestersé­get tart magához méltónak. Ilyen például a kamionsofőr, a mozdonyvezető, a nyomozó, a tűzoltó ... Megyénk tűzoltópa­rancsnoka, Bállá Géza alezre­des azonban nem akármilyen kitérőkkel jutott,el hivatásáig.- Gyermekkorában is volt valamilyen kapcsolata a tűzol­tósággal, illetve tűzoltással? Bállá Gézu- Nem különösebben, de azért akad egy-két emlékem. Hugyagi születésű vagyok, és az öcsém olyan öt éves korában felgyújtotta az udvarunkban a szénakazlat. Szórakozásból csinálta: édesapánk éppen a gazt tüzelte a kertben, ő meg utánozni akarta ... Később aztán önkéntes tűz­oltó voltam a faluban. A nyári szünetben, az aratás idején tű- zőrséget adtunk. Figyelnünk kellett, hogy nem gyullad-e ki valahol valami.- Volt valamilyen emlékeze­tes esete abból az időből?- Inkább szórakozás volt az, a társaság kedvéért csinálta mindenki. Egyébként sosem ütött ki tűz, amikor én voltam szolgálatban ...-Jó ómennek tűnik a ké­sőbbi hivatáshoz . . .- Én tulajdonképpen ma­gyar-történelem szakos tanár­nak készültem. Balassagyar­matra jártam, a Balassi gimná­ziumba, de érettségi után saj­nos nem vettek fel az egye­temre, viszont behívtak tartalé­kos tiszti iskolára. Leszerelé­sem után Érsekvadkerten taní­tottam képesítés nélkül. Ott ke­resett meg az akkori megyei tűzoltóparancsnok, hogy van-e kedvem náluk dolgozni. Igent mondtam, és ebben a bátyám­nak is szerepe lehetett, aki Ba­lassagyarmaton volt tűzoltó. A tanévet még befejeztem Vad­kerten ...- Nem volt furcsa a katedrá­ról műszaki iskolára kerülni?-A főiskolán is tanulmányi felelős voltam, de más gyere­kekkel, és más felnőttekkel foglalkozni. A két pályát per­sze össze lehet hozni, hiszen megfelelő szinten a tűzoltóság is emberekkel foglalkozik. Ér­tem ez alatt, hogy itt is folyik kiképzés. Rendszeresen foglal­kozunk az általános és közép- iskolás fiatalokkal is.- Egyébként diplomát végül Moszkvában szereztem, a tűz­oltómérnöki főiskolán. Öt évig éltem az orosz fővárosban.- Mit tegyen a fiatal, ha tör­ténetesen tűzoltó akar lenni?- Munkaerő ellátottságunk Bállá Géza jó, létszámgondjaink nincse­nek, bár itt közrejátszik a jelen­legi munkaügyi helyzet is ... Ha valaki az egészségügyi vizsgán megfelel, akkor kap egy hathetes kiképzést, és utána fél évi próbaidő követke­zik. ami után tűzoltóvá nyilvá­nítjuk. A továbbképzés miatt célszerű, ha a jelöltnek érettsé­gije van. gépkocsi vezetői en­gedélye és ipari szakmája.- Folytatja valaki a család­ból az ön hivatását?- Mind a két fiam tűzoltó akart lenni kiskorában, de aztán az autóversenyzés elcsábította őket. . . Faragó Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents