Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. június 8., kedd Clinton bátyja énekel Robert Clinton, az USA elnökének bátyja énekel, táncol és igen csinos fiatalember. Megjelent első CD-albuma „Red roses fora Blue Lady” címmel, és rendkívül nagy visszhangot keltett. Betétbiztosítás - új rendszer szerint Szabó János a privatizáció gyorsítását ígéri Milyen nehéz az agrártárca? Szabó János másfél hónappal ezelőtt vette át a mezőgazdasági tárcát, ekkor függesztette fel praxisát. Huszonnyolc eszten­deig ügyvéd volt, most minisz­ter. A hagyomány tisztelete éppoly fontos számára mint az értékek becsülése, a köz javán való munkálkodás.- Ilyen menyasszonyra szá­mított, amikor elvállalta a mi­niszteri posztot?- A munka nagyságától soha nem riadtam vissza. Korábban ügyvédként nem volt fix fizeté­sem, ebből következően a mun­kám eredményességének meg­felelően kaptam a honoráriu­mot. Nem engedhettem meg magamnak a lazítást. Később, amikor a kisgazdák frakcióját vezettem, természetesen még több lett a tennivalóm. De ami itt fogadott, az minden képzele­tem felülmúlta!- Mondják, reggel hétkor már bent van a minisztériumban-Átlag napi 16 órát dolgo­zom.- Hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy felgyorsítja a pri­vatizáció és a kárpótlás folya­matát. Mi történt azóta?- Miniszteri biztost nevez­tünk ki, hogy ezt a feladatot mi­nél gyorsabban és hatékonyab­ban, a mainál kedvezőbb anyagi és személyi feltételek biztosítá­sával lehessen végrehajtani. Fel kell gyorsítani a földek kiméré­sét, hogy a kárpótlási hivatalok minél előbb meg tudják hozni a határozatokat, megtörténjen a föld birtokbaadása, a tulajdon­jog telekkönyvezése. Ehhez mintegy 1,3-1,4 milliárd forint pótköltségvetésvetésre van szükségük a földhivataloknak. Igényüket hamarosan az Or­szággyűlés tárgyalja.-A kisgazdapárt a választá­sokon nem ezt az agrárátalaku­lást hirdette meg. Ön mennyire érvényesíti a kisgazdák elképze­léseit? Vagy inkább kompro­misszumra törekszik a pártja és az MDF földkoncepciója kö­zött?- Tény, hogy a kisgazdák ag­rárkoncepciójának sarkalatos pontja a földtulajdonnak az 1947. december 31-ei állapot szerinti reprivatizációja volt. A választásokon a nagyobb testvér győzött, amely a kárpótlás és a privatizáció mellett döntött. Annak idején a kisgazdák nevé­ben Torgyán pártelnök is alá­írta, hogy tudomásul veszi ezt a tényt. így ma már nehéz lenne reprivatizációról beszélni. A fo­lyamat visszafordíthatatlan. Miniszterként elsősorban a kormány nemzeti megújhodási programját kell szem előtt tar­tanom. Ennek lényege: a ma­gántulajdon, a farmergazdaság az elsődleges a mezőgazdaság­ban.- Ellenzéki, de kormánykoa­líciós körökből is egyre gyak­rabban bírálják a kormányt és az agrártárcát, hogy koncepció nélkül folyik az élelmiszeripar privatizációja.- Programunkban olyan prio­ritásokat jelöltünk meg, mint a munkahelyek megőrzése, a termelők tulajdonhoz juttatása, a hazai befektetők esélyegyen­lőségének biztosítása, a munka- vállalók és a menedzsment tu­lajdonossá válásának elősegí­tése. Mindezeken túlmenően a gabona, a tej- és a húsiparban konkrét, kidolgozott stratégiá­val rendelkezünk.- Melyek ezek?- Három megyében megtart­juk a gabonaipari vállalatokat, mert „ráérett” a privatizáció az új termésre. A volt tulajdonos már nem, az új pedig még nem rendelkezik azzal a rendkívüli nagy mennyiségű likvid tőké­vel, amellyel fel tudná vásárolni a gabonaiparban a következő évre őrlendő mennyiséget. Ezért döntöttünk úgy, hogy e három megyei gabonaipari vál­lalatot megsegítjük, állami tu­lajdonban maradnak, likvid tő­kével. A többi vállalatot decent­ralizált privatizáció keretében értékesítjük. A Budapesti Tej­ipari Vállalatot reorganizációs program keretében anyagilag feljavítjuk és csak ezután érté­kesítjük, a többi tejipari vállala­tot pedig szintén decentralizáció útján értékesítjük. Hasonló el­képzeléseink vannak a húsipari vállalatokat illetőn is.-Érezhetően „mozog a föld?' az új tulajdonosok körében. Ön szerint a kisgazdaságoké vagy a nagygazdaságoké a jövő?- Egyértelműen a kisgazda­ságoké. Ezt nem a mundér vé­delme mondatja velem, hanem a tények: a kisgazdaságok sze- mélyenkét 750 ezer forintig adómentesek, általános költsé­geik általában alacsonyabbak, mint a nagygazdaságoké, ol­csóbb a munkaerő, s az Európai Közösség is csak természetes személyt, tehát magánvállalko­zókat támogat, cégeket nem. Ezek mind olyan előnyök, ame­lyekkel előbb-utóbb csak nye­rők lehetnek. Természetesen nem dolgozunk a nagygazdasá­gok ellen, az alkotmány is esé­lyegyenlőséget biztosít szá­munkra. A maguk módján he­lyük van a mezőgazdaságban, de szerintem hosszú távon csak „ezüstérmesek” lehetnek.-Mit üzen a falu népének?- A történelem legnagyobb mértékű tulajdonváltása zajlik ma hazánkban. Sok az ellen­drukker, s működnek még a régi beidegződések is. A tárca igyekszik rövid- és hosszúlejá­ratú hitelekkel, támogatásokkal segíteni, az agrárpiaci rendtar­tás eszközeivel kivédeni a piac zavarait. A rendelkezésükre álló összes lehetséges módon próbá­lunk segíteni abban, hogy ez a jobb sorsra érdemes gazdasági ágazat ismét el tudja foglalni méltó helyét, s a benne dolgo­zók tisztességesen megélhesse­nek. Újvári Gizella A betétbiztosítás új rendsze­rének jelentőségéről, az Orszá­gos Betétbiztosítási alap létre­jöttéről, céljairól, felépítéséről, valamint eddig végzett tevé­kenységéről nemrégiben tájé­koztatta a? újságírókat a magyar Nemzeti Bank székházában Bőd Péter Ákos, az alap igazgatóta­nácsának elnöke és Terták Ele­mér, ügyvezető igazgató. Az új rendszer megalkotásá­nak szükségességéről az 1991 novemberében elfogadott pénz­intézeti törvény határozott. En­nek megfelelően az Országgyű­lés ez év márciusában döntött az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról. Az alap felállításával Ke­let-Európábán elsőként a piac- : gazdaság egy elengedhetetlenül fontos intézménnyel gazdago­dik a pénzügyi rendszer. Tevé- [kenységével hozzájárul a beté­tesek biztonságának növelésé­Az étvágy Sokgyerekes, nehéz kö­rülmények között élő munkáscsaládban vacso­ráznak. Zsíros kenyér, retekkel díszítve. Szinte gyönyörű, kívánatos, ahogy a lelki- ismeretes édesanya feltá­lalja. A tea is finom. A han­gulat is bizakodó. Esett egy kis eső a veteményes kertre ... Csak a háro­méves óvodás kis Ági morcos. Három falat után eltolja maga elől a szép­séges szép zsíroske- nyér-falatkákat.- Anya! A zsíroske- nyér-étvágyam elfogyott, már csak téliszalámi-ét­vágyam van. Olyat kérek . Apa, anya egymásra néznek, egyik se tudja, sírni kéne, vagy nevetni.- Téliszalámi majd holnap lesz, kislányom - szólal meg az anya. A nagyobb gyerekből kirobban a kacagás. S ez­után már lehet módosí­tani.- Vagy holnapután, Agikám. Erdős István hez, a pénzintézeti rendszer sta­bilitásának előkészítéséhez. Az alap tagintézetévé vált az eddig betétgyűjtésre jogosult valamennyi bank, pénzintézet. A törvény hatálya így jelenleg 38 bankra és 256 takarékszö­vetkezetre terjed ki. Ezen tagintézmények esetle­ges fizetésképtelensége esetén intézetenként és betétesenként 1 millió forint értékhatárig azt az intézmény vállalja július elseje után a nevesített és az alap által biztosított forint- és devizabeté­tek kifizetését. A törvény megalkotása óta eltelt időszakban az Országos Betétbiztosítási Alap a szerve­zeti és biztosítási tevékenység feltételeinek megteremtésére összpontosította erőfeszítéseit, amelyhez az Európai Közösség PHARE-programjának kereté­ben külföldi tanácsadók munká­ját is igénybe veszi. Medárd: „ Földművelő ajkán zendül esengve a dal . Istvánffy Miklós 16. századi magyar költő verse is bizo­nyítja, hogy ősidők óta re­ménysége népünknek a tavaszi aszály idején Szent Medárd püspök esőt hozó segítsége. De vajon honnan való az Eu­rópa szerte ismert hiedelem, hogy ha június 8. esőt hoz, ak­kor utána negyven napig esik, ha pedig száraz lenne ez a nap, akkor aszályos a nyárelő? A monda szerint egy alka­lommal mulatozó társaságot intett erényes életre a szenté­letű Medárd püspök. A jámbor szó nem hatott, ezért imái nyomán megnyíltak az ég csa­tornái és negyvennapos eső kergette szét a korhely csapa­tot. Igencsak vígan lehettek, ha egy kiadós zápor nem tette meg a magáét. A negyvenes szám kitünte­tett szerepe a Bibliában közis­mert. A néphagyomány sajátos logikája szerint a vízözön Me- dárdkor kezdődött, ezért tart ennyi ideig a medárdi időjárás. A népies kalendárium jósnap­jai Szent György ünnepétől egészen az aratás végéig ha­sonló tartalmú időszakokra osztják a naptárt. Ebből is sejt­hető, hogy Szent Medárdnak eredetileg vajmi kevés köze lehetett az időjáráshoz, inkább csak a népi meteorológia meg­figyelései kötődtek ehhez a naphoz. A jósláson túl azonban va­rázslással is próbálkoztak a ré­giek a jó idő érdekében ezen a napon. Az algyői asszonyok kakast fürdettek, ettől remélve frissítő záport. A Medárdnak szentelt, jég­verés ellen állított fogadalmi szobrok pedig sok faluban ma is láthatók. A hazánkban élő szlávok „dodola-járás” néven ismert esőkérő szertartással éltek ezen a napon. Fiatal lánykát kísértek mezítelenre vetkőz- tetve a szerb falvakon végig. A „dodolát” minden háznál dé­zsából meglocsolták, miköz­ben kísérői esőkérő dalokat énekeltek. A nyugati keresz­ténységben inkább a Szűza­nyához intézett imáktól remél­tek segítséget, mert ez hatáso­sabb, mint bármely szent - akár Medárd - közbenjárása. Régi német legenda szól ar­ról, hogy hiába jártak a hívek mezítláb körmenetet a szen­tekhez könyörögve, csak a Szűz Máriához folyamodók himnuszai nyomán indult meg az égi áldás. Parlamenti kulisszatitkok A képviselők gombjai Miért nem fenékig tejfel? Valamennyi országgyűlési képviselő előtt, az asztallapon két „műszer” kapott helyet. Az egyik a hangosító, a másik a szavazatszámláló berendezés­hez tartozik. A hangtechnikai egységen egy gomb és két - egy piros és egy zöld - lámpa van. Hozzá­szólásra jelentkezni - a házsza­bály előírásának megfelelően - az ülés kezdetéig a Ház elnöké­nél kell. A soronkívüli - két perces - hozzászólást vita köz­ben a mikrofongomb felvilla­nása nyugtázza. Ha a képviselő szót kapott, akkor a zöldlámpa kigyullad. Ekkor előkerül a fi­ókból a csipesszel zakóhoz, inghez rögzíthető mikrofon. A szavazatszámláló berende­zésen három gomb van. Ezek­kel lehet igennel, vagy nemmel szavazni, netán tartózkodni a szavazástól. A szavazatok lea­dására rendszerint 10 másod­perc áll a képviselők rendelke­zésére. A számítógép pillanatok alatt kiszámítja a végered­ményt, ami az ülésterem két ol­dalán felfüggesztett kijelző táb­lán jelenik meg. Amikor a jelenlét ellenőrzése történik, akkor bármelyik gom­bot meg lehet nyomni, hiszen a gép nem a szavazatot, hanem, a kezelő ottlétét regisztrálja. Szavazási időn kívül, amikor a vita folyik, a gép bármelyik gombjának megnyomásával a teremügyeletest hívhatja a kép­viselő. Ha legalább harminc honatya írásban kéri, akkor név szerint szavaznak a képviselők. Ilyen­kor a felszólításra felállva, han­gosan és egyértelműen kell ál­lást foglalni. Az e fajta szava­zást nem rögzíti a szavazat- számláló berendezés, hiszen az hangokra nem, csak gombnyo­másra reagál. Ezért a név sze­rinti szavazás úgy történik, hogy egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő alfabetikus sorrendben hangosan szólítja a képviselőket. A két jegyző fel­váltva írja fel a szavazatokat. A 368 képviselő névsora 13 lapra fér rá, ahol a nevük mellett há­rom rovat - igen, nem és tartóz­kodott szerepel. A jegyző a vá­lasznak megfelelő helyet X-el jelöli, a távollevő képviselő so­rát pedig kihúzza. A kontrollt ezúttal a parlamenti gyorsírók jelentik, akik most is, mint máskor, az ülésen elhangzó minden szót leírnak. A gyakor­lat szerint a képviselők névsze­rinti szavazása 30-35 percig tart. Miután a nyugodt és megbíz­ható számlálás az elnöki pulpi­tuson nem végezhető el, ezért a jegyzők a jegyzői irodába men­nek, s ott oldalanként összead­ják a szavazatokat. Ezután a 13 oldalnyi szavazati jegyző­könyvben külön összeadják a páros és páratlan oldalakon sze­replő voksokat, majd a két eredmény összege adja a név­szerinti szavazás végeredmé­nyét, amit közölnek a számító- központtal is. így tehát, amikor az ülés elnöke bejelenti a szava­zás eredményét, az a kijelölt táblán is megjelenik. Az értékelés nem tart tovább 10-15 percnél, a jegyzői irodáig oda-vissza megtett út pedig csaknem ugyanennyi időt vesz igénybe. Ezért kell az eredmény kihirdetésére fél órányit várni. Minden parlamenti szavazás nyilvános, ami azt jelenti, hogy azok eredménye évekre vissza­menően is megtekinthető. A Parlament irodaháza és a számí­tógéprendszer között közvetlen összeköttetés van, ezzel az egyes frakciók bármikor saját számítógépük monitorjára „kérhetik” az egyes szavazások részleteit. A régebbieket nemi­gen szokták kérni, a legfrisseb­beket viszont mindig, mert minden frakciónak szavazate­lemző rendszere van. kiértéke­lik, hogy az adott kérdésben mire voksoltak a különböző pár­tok képviselői. (koós) Ferenczy Europress Ha valaki egy edénybe szedi a tej fölét, vagy egy doboz tej­fölt vásárol, annyi tejfelhez jut, amennyit megszedett, vagy amennyit vásárolt. Egy idő múlva azonban magából a tej­felből is, mint előbb a tejből, kiválnak azok a zsírrészecskék, amelyek a tejfel javát alkotják. Ebből az következik, hogy a tej­feles edény alján már aránylag rövidebb állás után is több-ke­vesebb savó marad, ami olykor egészen vízszerűen híg. Ez a lé egyébként értéktelen folyadék, ami nem használható a tejföllel azonos célra. Éppen ezért a tej­feles edényekben sosincs fené­kig a tejfel, mint ahogy sajnos az életben sem csak csupa kel­lemes és szép dologgal találko­zunk. A Galapagos szigetek egyikén, Kerguelen él egy kisfiú. A 10 éves Benjamin az első gyerek, aki ezeken a szigeteken nő fel. Életta­pasztalata azonos lehet a hajótörött Robinsonéval.

Next

/
Thumbnails
Contents