Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

KÜLFÖLD 1993. június 8., kedd Álmok Nagy-Szerbiáról A horvátországi szerbek „par­lamentje” június 19-re és 20-ra népszavazást írt ki a „boszniai szerb köztársasággal” való egye­sülésről. A népszavazás a jöven­dőbeli „Nagy-Szerbia” létreHó- zatalának első lépéseként Hor­vátország egyharmadát és Bosz­nia-Hercegovina kétharmadát vonná össze. Letartóztatások Izraelben Tömeges letartóztatások vol­tak nemrég Izraelben. Jichak Rabin miniszterelnök bejelen­tette: sikerült őrizetbe venni a Hamasz iszlám fundamentalista mozgalom 120 tagját, akiket kü­lönböző merényletekkel gyanú­sítanak. A letartóztatások több­ségét Ciszjordániában hajtották végre. Kitüntetés Boeselagernek Az Európa Unió érdemérmé­nek különfokozatával tüntették ki Freiburgban a magyar szárma­zású Csilla von Boeselagert, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját és első elnökét. Csilla von Boeselager a Közép- és Ke- let-Európa megsegítésében szerzett érdemeiért részesült a kitüntetésben. Üj elnök Guatemalában A guatemalai parlament meg­választotta az ország új elnökét. Az 51 éves Ramiro de León az eddigi elnököt, Jorge Serranót váltja fel, aki május 25-én felosz­latta a parlamentet, s magához ragadta a hatalmat. De León há­rom éven át ombudsman volt, és a lakosság körében komoly elis­merést vívott ki magának számos emberi jogi ügyben a jelentős be­folyással bíró hadsereggel szem­ben. Az új elnök megbízatása 1996 január végéig tart. Súlyos összecsapások Mogadishuban Hatvanhat halálos áldozata van az ENSZ-békefenntartók és Szomáliái fegyveresek között Mogadishuban kirobbant össze­csapásoknak. Mint az olasz hír- ügynökség különtudósítója je­lentette, a heves harcokban 28 pakisztáni kéksisakos és 38 Szo­máliái fegyveres vesztette életét. Az ANS A úgy tudja, hogy az in­cidens során három amerikai, 58 pakisztáni és 131 Szomáliái sebe­sült meg. Négy pakisztáni ENSZ-katona a szomáliaiak fogságába esett. Házasodik a japán Naruhito herceg Trónörökösi esküvő, razziák közben Hétfőn Tokióban nagyszabá­sú rendőrségi mozgósítást ren­deltek el, harmincezer rendőrt összpontosítottak a fővárosba a szerdai trónörökösi esküvő al­kalmából. Naruhito herceg, a krizanté- numos trón örököse szerdán há­zasodik össze Ovada Műszaká­val, a japán külügyminisztérium 29 éves volt munkatársával. Az ünnepi hangulatot sokak szerint kissé feszültté teszi az erőteljes hatósági jelenlét — a rendőrök már most állandó razziákat tar­tanak, a belváros utcái hemzseg­nek a rendőrautóktól. A nagy­szabású erődemonstráció oka az, hogy az egyik szélsőbaloldali szervezet fegyveres támadással fenyegetőzött. A bejelentés sze­rint az esküvő utáni parádét akarják megzavarni, megakadá­lyozni azt, hogy az ifjúpár nyitott autón végighaitva a varoson üd­vözölje az embereket. A várakozások szerint 200 ez­ren kísérik majd figyelemmel a menetet annak a mintegy néjgy kilométeres útnak a menten, ahol a trónörökösi pár végighaj­tat. Háromméterenként áll majd egy-egy rendőr az út mentén, és igyekszik eleiét venni esetleges incidenseknek. A sorfalat álló nézőknek le kell majd adniok személyes tárgyaikat, az út menti több száz boltnak, étteremnek pedig illendő zárva tartani az ün­nep ideién. A boltosok 80 száza­léka jelezte, hogy eleget tesz a rendőrség felkérésének. Tízezer­nyi tűzoltó is készenlétben áll, ha netalán szükség lesz beavatko­zásra. Japánban ekkora rendőrségi erődemonstrációt korábban csak más hasonló császári ese­mény kapcsán rendeltek el. Aki- hito császár trónra lépésekor, há­rom évvel ezelőtt 37 ezer rend­őrt, a néhai Sova császár temeté­sekor pedig 32 ezer rendőrt moz­gósítottak. (MTI) EK-miniszteri „nagyhét Luxembourgban EK- miniszteri „nagyhét” kez­dődött hétfőn Luxembourgban: délelőtt a Tizenkettek gazdasági és pénzügyminiszterei, illetve — külön tanácskozás keretében — közlekedési miniszterei ültek asztalhoz. Késő délután a kül­ügyminiszteri tanács lát munká­hoz, és szokatlanul hosszú, szer­da délig elhúzódó ülés keretében próbál majd minél több, még nyitott dossziét lezárni. Valamennyi tanácskozás a koppenhágai EK-csúcs előtti utolsó simítások jegyében zajlik. A külügyminiszterek ülése még kiegészül annyival, hogy szerdán délelőtt közösen találkoznak Warren Christopherrel, az ameri­kai diplomácia vezetőjével is, akivel mindenekelőtt ismét a boszniai helyzetet vitatják meg. Míg a szakminiszterek szinte kizárólag az EK belső problémá­ival foglalkoznak majd, a tizen­két külügyminiszter ideje nem kis hányadát Kelet- és Közép- Európának fogja szentelni: a délszláv válságtól az Oroszor­szággal esedékes együttműködé­si megállapodáson át a visegrádi országokkal kapcsolatos bizott­sági jelentésig számos téma kerül majd az asztalukra, beleértve az újratárgyalt szlovák és cseh tár­sulási szerződések kérdését is. Ami a visegrádi országokat illeti, a miniszterekre vár, hogy végle­gesítsék azt a dokumentumter­vezetet, amelyet féléves egyezte­tés után néhány héten belül má­sodszor terjeszt eléjük a brüsszeli A rendőrgyilkossággal kezdődött a baj Az ETA tárgyalni akar a békéről Huszonöt évvel azután, hogy egy ETA-fegyveres agyonlőtte az első spanyol rendőrt, a baszk szeparatista mozgalom „a padlón hever” — úja a Reuter brit hírügynökség. Egy közleményben, amelyet az ETA Egin című lapja közölt, a szervezet azt kérte, hogy tárgyalhasson az új spanyol kormánnyal, bárki is legyen a miniszterelnök. Az ETA gerillái 25 év alatttsaknem 800 embert öltek meg. — A konfliktus túl régóta tart már, és be kell fejezni. Általános kö­vetelés, hogy tárgyalásos megegyezésre jussunk — mondta Santi Val, az ETÁ Nemzeti Bizottságának tagja. — Az ETA-t politikailag legyőzték és társadalmilag elszige­telték. Megegyezést kell keresni tárgyalások útján — hangoztatta Mario Onaindia, aki az ETA harcos szárnyának tagja volt. Spa­nyol és baszk politikusok egyaránt azt gondolják, olyan megol­dást kell találni, hogy a gerillák letehessék a fegyvert anélkül, hogy tekintélyveszteséget szenvednének. Ramon Jauregui, a Baszk Szocialista Párt vezetője így foglalta össze a helyzetet: „Az a probléma, hogyan öltöztessük fel a babát”. 1968. június 7-én lőtte le egy ETA-gerilla az első rendőrt, San Sebastian mellett. A gyilkost később elfogták és kivégezték. Ez a terrorcselekmény volt az első abban a küzdelemben, amelynek célja egy független baszk állam megalakítása vott. A gerillák fő­leg spanyol biztonsági és politikai szereplőket öltek meg. A világ 1973-ban figyelt fel a mozgalomra, amikor egy gépkocsi alá he­lyezett bomba megölte Franco miniszterelnökét, Luis Carrero Blancot. Polgári személyeket is meggyilkoltak. Egy bomba pél­dául egy barcelonai élelmiszerpiacon 22 ember halálát okozta 1987-ben. — Éveken át helyesnek tartottuk a terrorcselekményeket. Most azonban az ETÁ-ban is győzött az a felfogás, hogy meg kell teremteni a békét társadalmunkban — hangoztatta Onaindia. — A dolgok nem mehetnek úgy tovább, mint eddig, és ebből a szempontból nem számít, ki kerül hatalomra Madridban. Tár­gyalnunk kell a békéről — mondotta. (MTI) bizottság, s amely fokozottabb piacnyitást javasol ezen orszá­gok termékei előtt; a politikai párbeszéd kiszélesítését és intéz­ményesítését szorgalmazza, és felveti, hogy a közösség állam- és kormányfői formálisan is ismer­jék majd el közös célnak a már társult országok tagsági törekvé­seit. A nagykövetekből álló Ál­landó Képviselő Tanács a múlt hét közepén már látta és értesü­lések szerint lényegében jóvá­hagyta a szöveget. Brüsszeli megfigyelők bonyo­lultabb kérdésnek tartják az — elviekben szabadkereskedelmi kapcsolatok lehetőségét is felve­tő — orosz-EK kereskedelmi és együttműködési szerződés ügyét. Ennek elfogadásától függ, hogy végül is Borisz Jelcin orosz elnök formálisan is találkozhat-e majd a Tizenkettek elsőszámú vezetőivel. Törékennyé váló parlamenti többség A Financial Times — Csurkáék kizárásáról A Csurka István vezette magyar nacionalisták várhatóan új, szélsőjobboldali pártot alakítanak, miután a hét végén hivatalosan is kizárták őket a Magyar Demokrata Fórumból — jelentette hétfőn a Financial Times. A lap budapesti tudósítója, Nicholas Denton szerint Csurka valószínűleg a Magyar Igazság nevű frakció és Magyar í/ímozgalom összeolvasztásával hozza létre az új pártot, amelybe reményei szerint a Magyar Igazság 29 tagjának mintegy felét fogja ma­gával vinni. Ezzel törékennyé válik a mérsékelt irányzatot követő A mail Jtíz.ve/miniszterclnök par­lamenti többsége. A miniszterelnök munkatársai abbanbíznak, hogy a szélsőjobboldal szavazatainak arányát sikerül 10 százalék alatt tartani, és a Tria­non elleni pénteki tüntetésen tapasztalt gyér rész­vétel is arra utal, hogy a szélsőséges nacionalizmus­nak csekély támogatottsága van — fűzte hozzá Denton. A tudósító szerint kormánytisztviselők úgy vélik, hogy a jobboldalon elvesztett támogatást vissza­nyerhetik a centrumban, Csurka kizárása után pe­dig az MDF könnyebben találhat magának új koalí­ciós partnereket. (MTI) Draskovic ügyvédei eljárást indíttatnak a belügyesek ellen Még mindig vizsgálati fogságban Vük Draskovic szerb ellenzéki vezetőt és feleségét 15 neves ügyvéd védi majd a tárgyaláso­kon. Erről a szerb Megújhodási Mozgalom elnöksége döntött. A mozgalom elnökét a keddi tünte­tések óta fogságban tartják, s pénteken meghosszabbították a vizsgálati fogság időtartamát harminc nappal. Vük Draskovic szabadon bo­csátása érdekében már szót emelt Konsztantin Micotakisz görög kormányfő és Francois Mitterrand francia elnök, a kiala­kult helyzet miatt aggodalmát fe­jezte ki Oroszország. Draskovi- cot őrizetbe vétel után súlyosan bántalmazták, és feleségét is megverték. A Draskovic házas­párt védelmező ügyvédi csoport eljárást indíttat majd a belügyi alkalmazottak ellen, panaszt tesz a vizsgálati fogságról szóló dön­tés miatt, s kérvényt terjeszt be a büntetőeljárás megszüntetése céljából. (MTI) Emberi jogi világtalálkozó 1993. június 14. és 25. között Bécsben rendezik meg az ENSZ második emberi jogi világtalál­kozóját. Az első ilyen találkozót 1968-ban tartották Teherán­ban, az emberi jogok nemzet­közi éve és az Emberi Jogok Nyilatkozatának huszadik év­fordulója alkalmából. A mosta­ni konferencia összehívásának gondolata 1989-ben, az ENSZ közgyűlésének 156/4-es számú határozatában szerepelt elő­ször, a Világszervezet főtitkárá­nak címzett ajánlásként. A Közgyűlés 1990-ben a 155/ 45-ös határozatban döntött a vi­lágkonferencia 1993-as összehí­vásáról. A határozat hat célt tűzött a konferencia elé. 1. Az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatának 1948-as elfo­gadása óta eltelt időszak áttekin­tése, az- emberi jogok általános helyzetének felülvizsgálata. A megvalósulást akadályozó ténye­zők feltárása és elhárításuk lehe­tőségeinek felkutatása. 2. A fejlődés és a gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári és politikai jogok közötti összefüg­gés tanulmányozása. 3. Javaslatok kidolgozása az emberi jogok színvonalának ja­vítását szolgáló intézkedésekre. 4. Az e téren alkalmazott ENSZ-módszerek hatékonysá­gának vizsgálata. 5. Javaslatok az ENSZ emberi jogi tevékenységének és mecha­nizmusának javítására. 6. Javaslatok arról, hogyan le­het az ENSZ emberi jogi tevé­kenységének hatékonyabbá téte­léhez megfelelő anyagi eszközö­ket biztosítani. A konferencia megrendezésé­re pályázófővárosokközülaz el­ső választás Berlinre esett (ere­detileg Budapest is jelentkezett házigazdának, ám Berlin javára visszalépett). Később Hans-Diet- rich Genscher akkori külügy­miniszter a várható tetemes költ­ségek és a Németország helyze­tében az egyesülés után létrejött változás miatt visszalépett. Bécs 1992 márciusában jelezte foga­dókészségét, s a belpolitikai vál­sággal küzdő Olaszországgal (Velencével) szemben rövidesen megkapta a rendezés jogát. A tényleges konferenciát négy előkészítő bizottsági ülés előzte meg: 1992 novemberében Tu­niszban az afrikai, 1993. január­ban Bangkokban az ázsiai, 1993. márciusban San Jóséban a latin­amerikai országok tartottak regi­onális egyeztető értekezletet. Ezek eredményeit 1993 márci­us-áprilisában Genfben össze­geztek az utolsó előkészítő ta­nácskozáson, amely a záródoku­mentum tervezetét is elfogadta. Ugyancsak véglegesen döntött az előkészítő bizottság arról, hogy a nem kormányszerveze­tek, amelyek a világtalálkozót megelőzően, annak helyszínén szintén fórumot rendeznek, ma­gán a tulajdonképpeni ENSZ- tanácskozáson is reszt vehetnek bizonyos feltételekkel. AIDS-világkonferencia Berlinben Pusztít, akár a háború Az AIDS pusztító ereje a háborúhoz hasonlítható, családokat rombol szét, aláássa a gazdaságot és fenyegeti a társadalmat — jelentette ki 1992 decemberében az AIDS elleni küzdelem világnapja alkal­mából tartott sajtóértekezletén Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. Szavai döbbenetesek, de cseppet sem túlzóak: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg 13 millió ember fertőzött a HIV-vírus­sal, s számuk naponta ötezerrel növekszik. A betegek száma meghaladta a kétmilliót, az ezredforduló­ra pedig várhatóan 40 millióra növekszik a vírushordozók száma. Az AIDS-betegséggel kap­csolatos problémákban legin­kább Afrika érintett. A fekete kontinensen a szomorú előrejel­zések szerint mintegy tízmillió gyerek fogja elveszteni legalább egyik szülőjét az ezredfordulóig. A tíz éve felfedezett A IDS évi száz­ezer embert öl meg világszerte, és e betegség, amelyet Nyugaton még mindig inkább csak híres színészeket, zenészeket és más, kicsapongó életet élő egyéneket sújtó csapásnak tartanak, sem­mint közveszedelemnek, hova­tovább tönkreteszi a fejlődő or­szágok amúgy is sérülékeny gaz­daságát. Ugandában például az Államvasutak dolgozóinak 10 százalékát már elvitte az AIDS, Zambiában attól félnek, hogy a rézbányák szakmunkásai, műve­zetői és üzemvezetői gyorsabban halnak meg AIDS-ben, semhogy pótolni lehetne őket. Az AIDS következtében elhunyt híressé­gek névsora napról napra gya­rapszik. Korunk pestisének lett áldozata Cyril Collard francia filmrendező és író — akinek „Vad éjszakák” című filmjét hét Cesar-dijra jelölték közvetlenül a halála előtt, Peter Allen ausztrál zeneszerző, Jean-Luc Bírsotti, a Cannes-i Nemzetközi Táncfesztivál megalapítója, An­thony Parkins amerikai színész, Arthur Ashe amerikai teniszező, az első fekete bőrű wimbledoni bajnok és sokan mások. És a sor folytatódik, hisz nem­régjelentették be, hogy az AIDS vírusával fertőzött a világhírű rockzenész, Holly Johnson is. Az Egészségügyi Világszerve­zet szerint Közép- és Kelet-Eu- rópát ugyanolyan AIDS-hullám fenyegeti, mint amilyet Fekete­Afrika és Délkelet-Ázsia éltvagy él át. „Itt megtalálhatók mind­azok a rizikófaktorok, amelyek Afrikában és Délkelet-Ázsiában megkönnyítették a betegség ki­fejlődését: a gazdasági válság, a munkanélküliség, a polgárhábo­rúk, a kábítószer-fogyasztás és a prostitúció terjedése, a szociális háló szétfoszlása” — közölte áp­rilisban a WHO AIDS elleni programjának igazgatója, Mi­chael Merson. Az orvostudomány egyelőre tehetetlen a gyilkos kórral szem­ben, ezért változatlanul a meg­előzés, a védekezés jelenti az egyetlen lehetőséget az AIDS ter­jedésének megakadályozására. A nemzeti AIDS-programok kulcskérdése — így a hazaié is — változatlanul a tájékoztatás és az oktatás, mivel a vírus átadása kellően tájékozott és felelősség­teljes magatartással megelőzhe­tő. Az AIDS elleni küzdelem azonban rettentő sokba kerül. A WHO Globális AIDS-program- ja szerint a járvány terjedésének megelőzéséhez a világon a mai befektetések mintegy Tiússzoro- sa lenne szükséges, hogy a siker­re egyáltalán esély legyen. Gyógyszer hiányában a na­pokban zajló berlini AIDS-vi­lágkonferencia is várhatóan a megelőzésre és az ismerettelj esz- tésre fordítja a fő figyelmet. Fel­hívásokban, programokban, kü­lönböző AIDS-ellenes rendez­vényekben persze nincs hiány, sőt megdöbbentő rendezvé­nyekről is hírek érkeznek. Az Egyesült Államokban például egy hat hektár felületű, 22 ezer darabból álló AIDS-emlékken- dőt készítettek. Közel száz galé­riában kiállították egy amerikai képzőművész harangjait, ame­lyek tízpercenként megszólaltak, arra emlékeztetve, hogy a statisz­tikák szerint az Egyesült Álla­mokban ennyi időnként hal meg egy ember AIDS következtében. Határon túli színházak fesztiválja Marosvásárhelyé a fodíj A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulata kapta a Hatá­ron Túli Magyar Színházak V. Fesztiváljának fődíját. Az erdélyi művészek Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő című zenés vígjátékával szerepeltek, s arat­tak nagy szakmai és közönségsi­kert a kisvárdai seregszemlén. A zsűri különdijjal jutalmazta a komáromi Jókai Mór Színház, a Marosvásárhelyi Színművésze­ti Akadémia és a beregszászi Ily- lyés Gyula Színház fesztiválpro­dukcióját. Elismerésben része­sült a Szatmárnémeti Északi Színház társulata is. A legjobb férfialakítás diját — megosztva — Dráfi Mátyás (Komárom) és Czinios József (Szatmárnémeti) kapta. A legjobb női alakításért járó dijat Elekes Emma (Szat­márnémeti) vehette át. Epizód- szerepéért Kassai Csongor (kas­sai Thália Színház) és Lőrincz Ágnes (Szatmárnémeti) ugyan­csak elismerésben részesült. A legjobb rendezőnek járó dijat Beke Sándor (Komárom) érde­melte ki. Az életmű-dijat Gyur- kovics Mihály (Kassa) kapta. A közönségdíj a Nagyváradi Álla­mi Színház társulatához került. A tájelőadásokon nyújtott telje­sítményt külön értékelték: a sep­siszentgyörgyi Tamási Áron és a temesvári Állami Csiky Gergely Színház művészeit jutalmazva. Nyakó Béla, a Kisvárdai Vár­színház igazgatója bejelentette: a fesztiválon legjobb művészi tel­jesítményt nyújtó színészekből alkalmi társulatot alakítottak. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents