Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
2 KÜLFÖLD 1993. június 28., hétfő Veszélyes keleti ?Mj. aítömreaktorok Hat egykori szocialista ország 25 atomreaktora olyan veszélyes, hogy le kellene állítani őket, es helyettük hagyományos energiaforrású erőműveket kellene építeni — ez áll a Világbank és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) minap ismertetett jelentésében. A magyarországi reaktorokról nem esik szó. A The New York Times című amerikai napilapban közzétett felmérés szerint Oroszország, Ukrajna, Örmény- ország, Litvánia, Bulgária ás Szlovákia nukleáris erőművei bizonyultak a legveszélyesebbeknek a nyugati szakértők vizsgálatai alapján. Japán adócsalók 1 milliárd dollárnyi adót titkoltak el a japánok (vállalatok és egyének együttesen) tavaly az adóhatóság elől — írta az országos adóhivatal éves jelentésében. Első ízben éri el az 1 milliárd dolláros összeget az adócsalás; a múlt évben az adóellenőrök nyolc esetben is nagyobb összegű — mintegy 30 millió dollár értékű — adócsalást derítettek föl. Az adófizetést elkerülök listáját Kanemaru Sin, a kormányzó Liberális Demokrata Párt lemondott elnöke vezeti: tizenhat millió dollárral károsította meg a kimutatás szerint az államot. Amerikai segélyek Az amerikai képviselőház 13 milliárd dolláros hivatalos segélyprogramot hagyott jóvá a jövő évre, s ha a szenátus is ebben a formájában fogadja el az előterjesztést, 1994-ben Izrael után — a hagyományosan második helyezett Egyiptom helyett — Oroszország kapja majd a legtöbb amerikai állami segélyt. Az október 1-jén kezdődő költség- vetési évre a képviselőház 3 milliárd dollárt szavazott meg Izraelnek. A volt Szovjetunió — elsősorban Oroszország — 2,5 milliárd dollár segítséget kap. Ez az összeg tartalmazza azt az 1,8 milliárd dollárt, amellyel az Egyesült Államok járul hozzá a Hetek által korábban megszavazott 24 milliárd dolláros csomaghoz. A listán a következő állam Egyiptom, amely 2,1 milliárd dollárt kap. A kelet-európai országok és a balti államok közösen 400 millió dollár támogatáson osztozhatnak. Bulgária és a külföldi tőke Az év első negyedében mindössze 10,7 millió dollár külföldi tőke áramlott Bulgáriába — közölte a bolgár nemzeti bank. 1991 elejétől számítva is összesen csupán 108,1 millió dollár értékű külföldi tőkét fektettek be Bulgáriában, amely e gazdasági mutatót tekintve még Románia mögött is messze elmaradt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a bolgár leva — a dollárhoz és más konvertibilis valutákhoz viszonyított árfolyamát tekintve — már hosszabb idő óta Kelet-Eu- rópa „csúcsvalutájává” vált. A bolgár gazdasági reform 1991 tavaszi megindításakor 1 dollárért még 29 Tevát adtak, majd — a csaknem teljes árfelszabadítással együtt — „leértékelték” az amerikai fizetőeszközt. Jelenleg 26,5 levát adnak egy dollárért, miközben az évi infláció 80-100 százalék között alakul, s a gazdasági reform megindítása óta számított pénzromlás már jóval meghaladta az 1400 százalékot. Iraki vélemény: „gyáva agresszió” Amerikai támadás Bagdad ellen Bécsi határozat Az iraki vezetés tegnap reggel „gyáva agressziónak” minősítette a Bagdad elleni éjszakai amerikai támadást. A legfőbb iraki hatalmi szerv, a Forradalmi Kormányzótanács által kiadott közlemény szerint a lépés kirívó bizonyítéka „az amerikai hegemónia vad természetének”, s ezt a bűntettet Washington válasznak szánta az ENSZ-embargóval szembeni iraki helytállásra. • A hírügynökségek által ismertetett dokumentum szerint abszurdok és teljesen alaptalanok azok az állítások, hogy Iraknak köze volt a korábbi amerikai elnök, George Bush elleni áprilisi kuvaiti merényletkísérlethez. Ezeket a vádakat „minden részletében a kuvaiti vezetés dolgozta ki, együttműködve az amerikai titkosszolgálatokkal; WasNegyedszer jelent meg a napokban egy új román nyelvű kiadvány, a Magrbpress, amely elsősorban a romániai magyar sajtót hivatott megismertetni a román közvéleménnyel. Erre utal már a neve is jelezve, hogy a magyar sajtó román szemléjéről van szó. A kolozsvári Korunk Baráti Társasága által megjelentetett füzet egyelőre két-három hetente 60 oldalon ismerteti románul a romániai magyar sajtóban megjelent írásokat. A nyelvi korlátok következtében az igen változatos romániai magyar sajtó írásai általában nemigen jutnak el a román olvasókhoz, illetve jobbára csak olyan írások tartalmával ismerkedhetnek meg nemcsak az olvasók, de a román közvéleményt tájékoztató újságírók is, amelyekkel már valamilyen célt követnek a fordítók. A Magropress — mondta el az MTI tudósítójának Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője — objektív és változatos képet kíhington ugyanis igyekszik különböző hazugságokat kiagyalni és válságokat provokálni, csak hogy folytathassa az iraki nép elleni bűnös politikáját” — olvasható a nyilatkozatban. A dokumentum egyébként megállapítja, hogy az amerikaiak nem pusztán az iraki hírszerzés központját lőtték robotrepülőgépeikkel, hanem két szomszédos lakónegyedet is, s az akció nyomán több polgári személy életét vesztette. Az iraki polgári védelem egyik vezetője szerint legalább három civil halt meg, s közöttük van az ország egyik leghíresebb színésznője is. A nyugati újságírókat egyelőre nem engedték a titkosszolgálati épület közelébe, de a környező al-Manszúr negyedet már meglátogathatták: itt a Reuter ván adni a romániai magyar publikációkról, nem csupán politikai, de társadalmi, kulturális téren is tükröztetve a romániai ma- arságéletéüproblémáit, vitáit, szerkesztők nem politikai szempontok szerint válogatnak, hanem az írások súlya, fontossága, tematikája szerint „csemegéznek”. A Magropress mutatványpéldányait egyelőre térítés nélkül juttatják el a román címzettekhez. Jelenleg is már 300 helyre küldik. A pénzügyi fedezetet alapítványi forrásoKból biztosítják ebben a szakaszban, de később remélik, hogy olyan érdeklődés nyilvánul majd meg iránta, hogy a kiadvány eltartja önmagát. A Magropress minden száma több romániai magyar lap legfontosabb adatait ismerteti, majd témánként csoportosítva, számonként mintegy 20-25 magyar publikációból válogatva, néhány sortól 100-150 sorig terjedő ismertetéseket közöl. jelentése szerint legalább három ház rombadőlt, s a céljukat tévesztett rakéták 10 méter mély gödröket vájtak a földbe. Az utcákat sár és törött üveg borítja, a negyedet porfelhő takaija. Az AFP egyik helyszínen járt tudósítója négy lerombolt és nyolc megsérült lakóházról tesz említést, s arról, hogy két férfi holttestét maga is látta az utcán. A hírügynökségi jelentések szerint egyébként Bagdad lakóit meglepte a támadás: eleinte sokan egyszerű gyakorlatnak hitték, főleg, hogy az iraki fővárosban — kipróbálásra — szombaton rövid időre amúgy is megszólaltatták a légvédelmi szirénákat. Az AFP azt közölte, hogy az éjszakai riadalom után tegnap reggelre Bagdadban az élet visszatért a normális kerékvágásba. Antall-interjű „A rossz forgatókönyv” megvalósulása esetén a reformok az egykori Szovjetunió területén és Ke- let-Közép-Európában összeomlanának, ami „a Nyugat számára is fenyegető lenne”. A Nyugatot nem csupán a migrációs hullámok destabilizálnák, de katonai téren is fenyegetésnek lenne kitéve — mondta Antall József miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársának. „Amennyiben a világ demokratikus kormányai eltűrik egy agresszor akcióit, ha lenyelik az agressziók nyomán előállott befejezett tényeket, amennyiben megbocsátanak az agresszomak, nem lesz megállás. A huszadik század összes tapasztalati kincsét semmivé tesszük, az összes tapasztalatot, amire, kezdve a bolsevizmustól egészen a hit- lerizmusig, szert tettünk, ameny- nyiben ismét defetista, alkalmazkodó politikát folytatunk, akár a külpolitikában, akár a demokrácia kérdéseiben, a belpolitikában, vagy a piacgazdaság ügyeiben...” jelentette ki a miniszterelnök a lapban megjelent interjúban. Mint mondta, „a jó forgatókönyv” az lenne, ha hazánk a a visegrádi csoport országaival együtt az EK teljes jogú tagjává válnék. Pénteken késő éjszakába nyúló záróüléssel, a Bécsi határozat című záródokumentum egyhangú elfogadásával véget ért az ENSZ emberi jogok világértekezlete. A záróünnepség programja változott a tervezetthez képest: Butrosz Gáli ENSZ-fő- titkár az utolsó pillanatban lemondta részvételét, így az ünnepségen csupán a konferenciához intézett üzenetét olvasta fel Ibrahima Fali főtitkárhelyettes. Záróbeszédében Alois Mock osztrák külügyminiszter határozott cselekvésre szólított fel, s a találkozó eredményei közül kiemelte, hogy azon megerősítést nyert az emberi jogok egyetemessége. Az értekezlet egyik eredménye, hogy mostantól nagyobb politikai nyomást lehet gyakorolni az emberi jogok tisz- teletbentartása érdekeben. Az előzőleg a szerkesztő bizottság által igen hosszadalmas viták után, pénteken hajnalig tartó, majd szinte azonnal folytatódó ülésen kidolgozott dokumentumot a záró plenáris ülés ugyan konszenzussal elfogadta, de ezután az egyes küldöttségvezetők még kifejtették álláspontjukat. A natározat nem tartalmazza az emberi jogi főbiztosi poszt megteremtését, csupán elsőbbséget kér a témának az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, az emberi jogi bíróság létesítése még ilyen fogalmazásban sem szerepei. Elismeri viszont emberi jogként a női egyenjogúságot. Igen határozott elvi és gyakorlati megfogalmazásokat tartalmaz a kisebbségvédelem tekintetében, jogosnak minősíti az ön- rendelkezés követelését, tartalmazza a bennszülöttek jogait, s elismerésben részesíti a nem kormányszervezetek tevékenységét. Általánosságban szerepel az ENSZ ellenőrző mechanizmusainak erősítése, az eszközök bővítése. Összességében az általános megfogalmazásokban pozitív, ám kevés a konkrétum a dokumentumban. A magyar törekvések — ahogyan azt Endreffy Miklós küldöttségvezető külön nyilatkozatban hangsúlyozta — kielégítően érvényesültek. Mind a kisebbségi jogok védelme, mind az általános ellenőrzési mechanizmusok erősítése megfelelőképpen tükröződik a bécsi határozatban. A kisebbségi jogok tekintetében figyelemre méltó, hogy általános elvek épp úgy bekerültek, mint gyakorlati megfogalmazások, s ez túlmegy minden várakozáson. A konferencia előtt a magyar küldöttségnek olyan aggályai voltak, hogy nemhogy továbblépni nem sikerül, de a már elért eredmények rögzítése is harc kérdése. MiG 29M — egy űjabb szuperrepülő? Szárnyain ötágú csillaggal, te- repszínu kivitelben mutatkozott be a minap zárult párizsi repülőszalonon a Mikojan orosz tervezőiroda úi vadász-konstrukciója, a MiG 29M. A lassan immár tíz éve (1984) rendszerbe állított alaptípus harci kvalitásait két- háromszorosan felülmúló változat voltaképpen minden időben, minden napszakban alkalmazható, könnyű, együléses, többcélú szuperszonikus harci gép. Külsejében hasonlít elődeire, de valójában nemzetközileg igen versenyképes, új minőségeket képvisel. A MiG 29M légi és földi célok leküzdésére egyaránt alkalmas. Fedélzeti rádiólokátora 100 kilométer távolságból felismeri és azonosítja a célt. Fegyverzete az elképzelt feladatoktól függően alakítható. A félszámyak alatti fegyverfelfüggesztő pontokra nyolc „levegő-levegő’^ rakéta, négy „levegő-földfelszín” rakéta szerelhető, valamint 80, 130 és 240 miiliméteres nem irányított rakéták gazdag választéka. A gépre 30 mm űrméretű gépágyút szereltek, a MiG 29M ezen kívül 4,5 tonna összsúlyú légibombákat szállíthat. A MiG 29-es család új tagjának felszálló tömege 15.000 Kilogramm, legnagyobb óránkénti sebessége 2600 kilométer, gyakorlati csúcsmagassága 18 kilométer, üzemanyag utántöltése nélkül megtehető legnagyobb repülési távolsága 3200 kilométer. Magropress Egy hézagpótló kiadvány Romániában Tárgyalások a boszniai rendezésről Nem volt szó területek és térképek megvitatásáról, mint ahogy formálisan nem is tárgyalni ültünk le, hanem csak kölcsönösen tájékoztattuk egymást a kérdésről alkotott álláspontokról. Ennek megfelelően a felek a megbeszélés során nem is fogadtak el, de nem is utasítottak el semmit, hanem meghallgatták egymást. Az EK-nak egyébként sincs tárgyalási mandátuma, csupán közvetít a helyzet békés rendezése érdekében — hangsúlyozta Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter az EK-trojka és a boszniai elnökség hét tagjának szombati, a tervezettnél is hosz- szabbra elhúzódó találkozója után. Amihez néhány perccel később — ugyanott — a Brüsszelbe érkezett teljes hét tagú bosnyák küldöttség még azt tette hozzá: tájékozódni akartak, s így ennek ismeretében is hallgatják majd meg ma Genfben a reményeik szerint immár részletes szerb- horvát föderációs javaslatot. Amelynek ismerete nélkül a kérdésben egyelőre nem óhajtanak állást foglalni. Petersen szerint a trojka a megbeszélésen ismertette a „Ti- zenketteknek” Bosznia kérdésében legutóbb Koppenhágában megfogalmazott álláspontját, hangsúlyozva, hogy az EK számára minden, a boszniai mohamedánok rovására és beleegyezésük nélkül hozott döntés elfogadhatatlan, s hogy alapvetőnek tartják a londoni egyezmény elveinek — különösen a területi integritás sérthetetlenségének — a tiszteletben tartását. Számos kérdés firtatta, menynyiben tekinthető legitimnek az elnök és helyettese nélkül érkezett bosnyák elnökségi delegáció — mint az egyik brit újságíró fogalmazott: olyan ez, mintha a brit kormány John Major kormányfő nélkül kezdene tárgyalásokat —, válaszul azonban mind Douglass Hogg, mind pedig Petersen azt hangsúlyozta, hogy a bosnyák elnökség kollektív testület, amelynek kilenc tagjából heten eljöttek, s egyébként Izet- begoviccsal is módjukban állt találkozni a hét elején a dán fővárosban. „Hiba lett volna visszautasítani a találkozóra vonatkozó kérést” — vélte Hogg, amihez Petersen még hozzátette: magát Izetbegovicot is meghívták, és igen sajnálatosnak tartja, hogy a bosnyák elnök elzárkózott a részvételtől. Különösen érzékenyen reagáltak a legitimitás kérdésére a boszniai küldöttség tagjai. Válaszaikban több ízben is megismételték, hogy a bosnyák parlament a testület egészére ruházta át a döntéshozási jogkörök nagy részét, s e testületből heten most is itt vannak, s azonos nézetet vallanak. Igaz, a mohamedánokat csupán egy fő képviseli, de képviseli — érveltek a delegáció tagjai, s rámutattak, hogy jogállásukat maga a tény is megerősítette, hogy az EK-trojka leült velük tárgyalni. (MTI) Ellenzéki győzelem Az ellenzéki pártok előretörését hozták a marokkói parlamenti választások: a szavazás első szakaszában a négy ellenzéki csoport, élükön a Népi Erők Szocialista Szövetségével (USFP) mintegy 50 százalékkal javította az előző választáson elért pozícióját, a 222 képviselői helyből 99-et szerezve meg. Az egyes pártok közül a legtöbb hely az USFP-nek jutott, szám szerint 48, míg a második helyen a szintén ellenzéki Isztiklal végzett, 43-mal — közölték a hírügynökségek, hivatalos rabati forrásokra hivatkozva. A centrista pártoknak összesen 116 hely jutott, s ez 45-tel kevesebb az 1984-es választásokhoz képest. Rudolf Scharping, avagy: a legfiatalabb „unoka” Komámasszony, hol (volt) az operatőr? Összeomlott vállalatbirodalom A hitelező bankok ellenőrzés alá vonták a tőzsdén összeomlott Ferruzzi-Montedison vállalatbirodalmat, és új vezetőket állítottak az élére a Ferruzzi család tagjai helyett. Olaszország második legnagyobb magánkézben lévő ipari vállalatcsoportjának elnöke a bankok megbízásából a 62 éves Guido Rossi, a tőzsdetanács volt elnöke, volt kommunista szenátor, az egyik legismertebb és legfelkészültebb vállalati jogász. A vezérigazgatói posztra pedig Enrico Biondi került, aki a Monte- disonnál kezdte menedzseri pályáját, s jelenleg az egyik Fiatvállalat, a Gilardini élén állt. A Ferruzzi, amely családi vállalkozásként indult, s ma a világ számos országában 350 vegyipari és élelmiszeripari üzemet ellenőriz, s 50 ezer főt foglalkoztat, azért került válságba, mert túlzott hitelfelvételek révén adósságai már meghaladják a tőkeértéket. Egy csődöt mondott „unoka” után egy újabb próbálja kihúzni Németország Szociáldemokrata Pártjának szekerét a kátyúból: Rudolf Scharping, mainzi miniszterelnök. „Brandt-unokák- nak” nevezik az SPD hajdani elnöke körül csoportosult fiatalabb évjáratú politikusokat, a néhai kancellár, az „apafigura” köré gyűlt politikai nevelteket. A Björn Engholmból, Oskar Lafontaine-ből, Gerhard Schrö- derből és másokból álló „óvodában” Rudolf Scharping a legfiatalabb: 1947-es születésű. A minap a szociáldemokrata párt közel 900 ezer fős tagságát arról kérdezték meg, hogy kit tart a legalkalmasabbnak a pártelnöki posztra, miután egy másik „unoka”, Engholm másfél hónappal ezelőtt feladta a nyűgnek érzett pártelnöki megbízatást a kancellárjelöltséggel együtt. Arra hivatkozott, hogy 1987-ben egy vizsgáló bizottság előtt nem viselkedett etikusan, nem akarja, hogy miközben emiatt piszkálják, besározódjon maga az SPD. A párttagság, legalábbis a szavazók, Scharpingot találták, ha nem is legalkalmasabbnak, de a legrokonszenvesebbnek, szemben a hatalmat nagyon akaró al- só-szászországi Gerhard Schrö- derrel és a „vörös Heidivel”, Heidemarie Wieczorek-Zeullal. Kétségtelen azonban, hogy Scharping nemcsak szerénységével, de szakértelmével is pontokat szerzett, mint ahogy eddigi legnagyobb sikerét, a rajna-pfal- zi CDU-uralom megdöntését is ennek köszönhette két évvel ezelőtt: 44 év CDU-kormányzás után az ő vezetésével váltottak fel a kereszténydemokratákat Rajna-Pfalzban, Kohl kancellár szűkebb hazájában. Megválasztása az SPD elnökévé az esseni rendkívüli kongresszuson, június 25-én várható. A szemüveges, körszakállas, mély hangú Scharping Niederel- bertben született, bútorkereskedő családban, heten voltak testvérek. Bonnban politológiát, jogot és szociológiát tanult. A pártba 18 éves korában lépett be, s hamarosan a fiatal szocialisták helyettes pártelnöki tisztségéig vitte. A bonni vizsgák után Bun- destag-képviselők mellett kezdte el politikai pályafutását, 1975- ben bekerült Rajna-Pfalz tartományi parlamentjébe, tíz évvel később átvette a frakció, valamint a tartományi SPD irányítását. Már 1987-en is megpróbálta a CDU-t megfosztani a hatalomtól, de ez csak második nekifutásra sikerült. Lahnsteinben él Jutta nevű feleségével és 17, 16, valamint 11 éves lányaival. Scharping a rendkívül közvetlen, könnyen barátkozó politikusok közé tartozik. Hobbija a barkácsolás, a főzés, a sakkozás, a labdarúgás és a kerékpározás. Ha eddig csak sejtettük, most már biztosan tudhatjuk, hgy nincs idilli béke a televíziósok nagy családjában. Jobb sorsra érdemes műsorpercekből, újsághasábokból értesülhettünk aról, hogy kitört a (mostoha)testvérháború A Hét és az Egyenleg között. Egészséges rivalizálás? A sportszerű versengésnek többnyire nemcsak a győztes, hanem a közönség is hasznát látja. Ennek a kommunikációs pankrációnak azonban mi, nézők csak kárvallottai lehetünk. Aligha leljük örömünket abban, hogy láthatjuk-hallhatjuk, miként lehet sejtésekből, ingatag feltételezésekből súlyos vádakat gyúrni, hogyan kell e vád-malomkövet elhajítani, s egyáltalán: egy viszo- lyogtató belső csatározást közüggyé dagasztani. Csak a tévéről van szó? A kérdések kérdésévé az vált, hogy az a bizonyos tarfejű ifjú azt a bizonyos árpádsávos zászlót jó nyolc hónapja a Kossuth téren lengette-e, vagy sem. A kandi kamera ott rögzítette-e az államfőt elnémító „spontán” megnyilvánulásokat, vagy képhamisítás történt. A tájékoztatás hitelessége, a tévés műhelyek presztízse szempontjából természetesen mindez nem mellékes. Újraélednek az őrült eszmék? A Kossuth Lajos téri történetben nekünk, műsorfogyasztóknak nem az a fontos, hogyan végződik ez a furcsa „komámasszony, hol volt az operatőr” játék. Hanem az, hogy csakugyan újra élnek és hatnak-e a fajgyűlölet, a nácizmus, az irredenta őrület eszméi? Csakugyan újra fertőznek az embertelenség vírusai? Ne féljünk a farkastól? Bizonyára megtudjuk, hogy a parlament előtt rögzítette-e az operatőr a zászlólengető ifjoncot vagy másutt. De megtudjuk-e, mi történik a Kossuth téri események értelmi szerzőivel? Világossá válik-e, hogy csak a kertek alatt jár a faji eszmék farkasa, vagy már a kapukon belül...?
