Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
1993. június 3., csütörtök NŐI DOLGOK HÍRLAP 9 Felejtsük el a manikűrollót! Napjaink „vegyszeres” világában meglehetősen sok gondot okoz a kézápolás. Ráadásul manikűröztetésre manapság keveseknek telik - érdemes tehát a kéz helyes kezelésének sajátkezű módszereit alkalmazni. A háztartási teendők ellátása közben például gyakran előfordul, hogy különbözőféle élelmiszerek (például a burgonya) nehezen eltávolítható elszíneződést okoznak a bőrön. A forgalomban lévő kéztisztítószerekkel ugyan eltüntethetők a nem éppen üde színfoltok, de még a kímélő vállfajok sem igazán „bőrbarátok”; citromlével viszont könnyen, gyorsan lemoshatjuk a konyhai munka nyomait. A „kéz-karbantartás” egyik legjobb módja a bőrgyógyászok szerint is, az úgynevezett zsíros pakolás. A recept: hetente legalább egyszer vastagon kenjük be kezünket patikában kapható vazelinnal, babakrémmel, húzzunk rá pamutkesztyűt és így legalább 20 percig pihentessük. Ennyi elegendő a bőr fellfrissülésé- hez és a körmök megpuhu- lásához, azaz a manikűrözés- hez való előkészítéséhez is. A körömápolást illetően a bőrgyó- gyász-kozme- tológusok azt ajánlják: mieRészesítsük előnyben a reszelőt! lőbb „nyugdíjazzuk” a manikűrollót. Ha tudniillik éles és jól vág, könnyen fölsértheti, elfertőzheti a körömágyat: ha életlen - a nehézkes vágás, feszegetés károsítja a szaruanyagot. Ehelyett reszelőt használjunk; az újabban forgalomba került mikron-reszelőcsalád tagjaival könnyen kialakíthatjuk a köröm kívánt hosszát és formáját. A körömre ránövő bőrt se vágjuk le, hanem a reszelő tompa végével nyomkodjuk vissza. Általában 4—5 hetenként érdemes körmeineket is „radírozni”, vagyis a reszelő élével a kissé megkopott, esetleg sérült szaruréteget óvatosan lekaparni. Akik lakkozzák a körmüket, szánjanak egy kis időt az előkészítésre: mintegy 3 percig áztassák ujjvégeiket hideg vízben. Ha ezután viszik föl körmükre a lakkot, a fénylő réteg hosszabb ideig megmarad. Változó divat: blézer módi Ahol minden és annak elenkezője is megeshet Martina szakított Martina Navratilová (balra), a tenisz nemrég volt első számú női teniszezője szakított régi szerelmével, s most új hölggyel víkende- zett Rómában. FEB-fotó Visszatérnek a nőies formák A hölgyek körében az egyik legnépszerűbb viselet a blézer. A zakó-jelleget puhább, nőies formák váltották föl; a váll gömbölyű, kissé tömött, a gombolás mély és gyakori a karcsúsítás. Ezúttal két, egymástól merőben eltérő, ám az új divattrendnek megfelelő fazont mutatunk be. Angolos blézer Enyhén karcsúsított, hátul viszont egyenes szabású. Főbb jellemzői: csípő alatti hossz, mély gombolás, az eleje és a zsebfedő elkerített. Ujja visszahajtható háromnegyedesre, így a mintás (esetleg csíkos bélés) egyben díszítőelem is. A dísztűzés elmaradhatatlan - ez adja angolos jellegét. Anyaga tavaszra könnyű szövet, nyárra a rusztikus szövésű len- vagy pamutvászon. Színben legjobb a natúr, a törtfehér, a beige, a homokszín - ezek általában jól hordhatók, más élénk színű holmival. Nagyon elegáns, ha egy sima kis blúzt is készítünk bélésének anyagából. Franciás blézer Erősen karcsúsított, csípőnél kifelé szabott, így - az új módinak megfelelően - a mell és a csípő válik hangsúlyossá. A hossz változó - lehet csípő alatti, de egészen rövid, pencerFazon karcsú nőknek szerűen kurta is. Ez a fazon karcsú nőknek való. Könnyű nyári ruhákhoz nagyon jól illik, kivált ha például santungból, gyöngyvászonból, jó tartású rippsz-se- lyemből vagy zsorzsettből készül. Sportos öltözékhez ilyen stílusú blézer nem való. Akinek azonban van már egy egyenes, galléros, zakóhoz hasonló, annak érdemes ilyet beszerezni, mert az új divatnak még a kezdetén vagyunk. Mindkét típushoz illik egyébként a mini és a midi is, ez utóbbi azonban magasan fel- sliccelve az „igazi”. Záhonyi Lujza A rossz álmok is jót tesznek Jóból is megárt a sok A vitamin-túltengés is ártalmas Divatba jöttek az álmoskönyvek, az álomfejtések, amiben nincs semmi kivetni való. Mert a tudomány mai állása szerint nincs mégegy olyan titokzatos és izgalmas lelki megnyilvánulásunk, mint éppen az álom, amelyhez ősidők óta babonák, hiedelmek sokasága fűződik. Az alvás élettani fontosságát senki sem vitatja, ám sokan úgy vélik: aludni kell, álmodni nem. .. Ezzel szemben az igazság az, hogy álmodni is kell. Nemcsak azért, mert egyes betegségekre, kóros állapotokra éppen az álom hiánya a jellemző, hanem azért is, mert az álomélményeknek jótékony hatásuk van a közérzetre és általában az idegállapotra. Ami a miértet illeti: annyit bizonyosan tudunk, hogy alvás közben szürkeállományunk az agykéreg gátlása alá kerül, de a gátlás-hatás alól egyes sejtek vagy sejtcsoportok mentesítik magukat, s afféle éber őrökként fennmaradnak. Feltételezhetően elsősorban azok, amelyek előzőén intenzíven dolgoztak. A virrasztó sejtek és sejtcsoportok egymással kapcsolatot tartanak - ez magyarázza, hogy álmainkban olykor a legbizarrabb képek, helyzetek tűnnek föl. Az álomvilág eseményei minden logikai kapcsolatot nélkülöznek, leomlanak a tér és idő határai, s néhány pillanat alatt lepereghetnek hosszú napok, hetek történései. Az agykéreg sejtjei gyakran külső vagy belső hatások miatt kerülnek ki a pihentető gátlás állapotából, s maradnak ingerületi készültségben. Ilyen hatás lehet egyszerűen a hideg is: aki alvás közben fázik, azt álmai - a külső hatáshoz igazodva - esetleg zimankós tájakra vagy hómezőkre röpítik. A negatív hatások közé tartozhat a túlméretezett, zsíros-fűszeres vacsora - a tele gyomor közvetve ingerületi állapotban tart agyi sejtcsoportokat, s a következmény: lidérces, nyomasztó álom... A belső feszültségek, gondok, érzelmi megpróbáltatások szintén előidézhetik azt, hogy az agykéreg nem kerül gátlás alá. A szakemberek szerint azonban az álomvilágbéli kellemes és kellemetlen kalandok egyaránt fontosak és hasznosak. Komoly jelzés-értékük van, ha nem is olyan, amilyet a babonák és az álmoskönyvek beléjük magyaráznak. Az álomképeknek rendszerint olyan események, gondok és gondolatok az ihletői, amelyek erősen foglalkoztatnak bennünket, visz- sza-visszatérő feszültségforrások, s főként érzelmi töltésűek. Alvás közben a jó vagy rossz álom szelepein át e belső feszültség kisebb-nagyobb része eltávozhat, s így javulhat a lelki egyensúly. Dr. Takács Ilona Táplálkozási szokásaink reformjának egyik fő célja a szervezet vitaminigényének minél teljesebb kielégítése. Egyet is értenek ezzel az élelmezéstudomány szakemberei, hiszen a vitaminhiány számtalan betegség, kóros folyamat előidézője lehet. A kutatások azonban arra utalnak, hogy a „vitamin-tőke” mértéktelen gyarapítása nem kívánatos egészségügyi hatásokkal is jár.-Igen, ez ma már egyértelműen bizonyított tény - erősíti meg dr. Lex László kandidátus, a Béres Rt. Kutatóközpont tudományos munkatársa. - Ehhez tudni kell, hogy lényeges különbség van vitaminok két nagy csoportja között. Vannak a táplálékból vízzel kioldható vitaminok; ilyen a C, a Bl, B2, a B6, a B12 - ezek könnyen fölszívódnak, illetve kiürülnek. Ezekből az emberi szervezet nem gyűjt tartalékokat, fontos tehát a folyamatos „beszerzés”, vagyis az ilyen alkotó elemeket tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása. A másik csoport - az A, a D, az E és a K vitamin - nemcsak abban különbözik az előzőtől, hogy kizárólag zsiradékkal oldható ki a táplálékból, hanem abban is, hogy szervezetünk mind a négy vitaminfajtából nagy mennyiségeket képes tárolni. És éppen ez a sajátosság rejt veszélyeket magában. Ha ugyanis a tényleges szükségletnél nagyobb készletek halmozódnak föl szervezetünkben, káros mellékhatások jelentkezhetnek, főként az A és a D vitamin esetében. Az A-vitaminból például a felnőttek napi igénye 2.000- 3.000 NE (nemzetközi egység), ám ebből a többszörös dózis mérgezési tüneteket, fejfájást, étvágytalanságot, émelygést, hányingert, hajhullást, látászavart, májkárosodást okozhat. A D-vitamin felnőtteknek ajánlott napi adagja 200-400 NE; a túladagolás erős szomja- zással, fejfájással, hasmenéssel, lázzal, vesekőképződéssel, csontelváltozással járhat.- Töményen, koncentrált mennyiségben természetes élelmiszereinkben ezek a vitaminok nem fordulnak elő, a különféle gyógyszerekben, tablettákban azonban igen. Ezért a manapság divatba jött multivitamin tabletták szedésében feltétlenül ajánlatos az óvatosság; az ilyen készítményekkel csak orvosi javaslatra és az általa ajánlott mértékben éljünk.- S még egy tanács: a gyógyszeres dobozokon föltüntetik az NE egységeket. A tényleges szükséglet ismeretében ennek alapján is mérsékelhetjük, „beállíthatjuk" a vitamintabletták fogyasztásának helyes szintjét. Asszonysorsok A második búcsúzás Kati már közel járt a harminchoz, amikor elszánta magát a férjhez menetelre. Sokan próbáltak közeledni hozzá, de ő nem akart kapcsolatot kezdeni senkivel. Arra gondolt: beteg édesapja, idősödő édesanyja és nem egészen ép elméjű húga mellé nagyon is elkel az állandó segítség, felügyelet. Érett fejjel, alaposan átgondolta a jövőjét, s önként, mindenféle külső ráhatás nélkül döntött így. Távolabbi tervei között egy állami gondozott árva örökbe fogadása is szerepelt, de sem erről, sem választott életformájáról nem beszélt senkinek. Ha a férjhez menésről faggatták, ügyesen elterelte a szót. Esténként, ha nem nyomta el rögtön az álom, olvasott akár éjjel egyig is. Imádta a regényeket. Arról szó sem volt, hogy nem esett kísértésbe, ha egy csinos fiatalember a nyomába szegődött, s dicsérte a hosszú, gesztenyebama haját, alakját. Jólesett a figyelem, de fegyelmezetten betartotta, amit magának fogadott, s finoman, módszeresen, de nagyon határozottan leépítette a legkitartóbb fiúkat is. Eltelt két év, s már azt hitte, nem lesz része zaklatásban, amikor váratlanul megszólította egy férfi. Jól ismerte Tibort, (vagy legalábbis ezt hitte) akinek fiatalon meghalt a felesége. Néhányszor őt is sikerült leráznia, ám egy alkalommal a férfi kijelentette: ne is igyekezzen hasonló trükköket produkálni, mert nem hajlandó távozni. Még azt is tudni vélte: tisztában van azzal, hogy Kati „önkéntes száműzetése” kész őrültség, nem egyéb, és egyébként is vegye már észre, hogy kettejüket egymásnak teremtette a sors .. . Katinak a nyelvén volt a csípős válasz, de valami okból visszatartotta, majd sarkon fordult, otthagyta a dühös Tibort. Pár napig nem találkoztak, aztán az udvarlójelölt egyik este, egy csokor virággal a kezében megkérte Katit. A lány páncélja, a fogadalma, megtört: megadta magát. Megesküdtek, s most már a férj fogadkozott. hogy a felesége annyit törődhet a szüleivel, testvérével, amennyit akar. O ebben soha nem akadályozná, sőt: amivel tudja, istá- polja a családot. így is történt. A feleség nem csalódott a házastársában. Tibor nehéz fizikai munkát végzett, s esténként nagyon jólesett neki egy-két pohár ital, aminek a száma a hónapok múltával lassan gyarapodott. Nem részegeskedett, s csak néha hangoskodott Katival. viszont az alkohol kikezdte az egészségét. Négyéves házasok voltak, amikor Tibor először került kórházba. Felépült, de fél év elteltével újra visszaesett, komoly szervi problémái miatt. Az italozgatással teljesen felhagyott, de már késő volt. Betegsége súlyosbodott, állapota romlott. A kezelések szünetében, egyik éjjel erős rosszullét fogta el, s mire a mentő megérkezett. már nem volt életben. Kati óriási önfegyelemmel intézte a temetést, s szinte nem is fogta fel, mi történt. Gépiesen, száraz szemmel tette a dolgát, de a szertartáson elhagyta az ereje. Fél évig zárkózottal! élt, a könyvek sem érdekelték. Ő viszont érdeklődést keltett egy hozzá hasonló sorsú, szerencsétlenül járt, magányos férfiban, akinek már felnőttek a gyerekei. Egyedül éldegélt a nagy családi házban, de minden alkalmat megragadott, hogy „vigasztalhassa” Katit. A nőnek nem volt ellenére, hogy esténként meglátogassa, s a nagy diófa alatt beszélgessenek. A találkozásokból vonzalom, majd kapcsolat lett, s hamarosan új fejezet nyílt az asz- szony életében. Ismét férjhez ment, s a férje megértő, biztos támasznak bizonyult. Egyikük sem sejtette: közös napjaik meg vannak számlálva. A férfi ugyanis gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, s erről nem tudott. Egyik hétről a másikra csontig lesoványodott, a haja kihullott. Nem lehetett megmenteni. Másfél évi házasság után végleg búcsút mondott Katinak. (M.J.)
