Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

1993. június 22., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Ásatás dönti el a kérdést, addig a földsáncot megóvják Johannita lovagok Nézsán? Megyénkben eddig párat­lan kiállítás nyílt a közelmúlt­ban Nézsán: a falu múltjának dokumentumait mutatják be a harangozóházban berende­zett plébániatörténeti kiállítá­son. Az ötlet Zentai Józseftől, a községi általános iskola igazga­tójától származik, és Láng And­rás plébános segítségével való­sulhatott meg.-A szakdolgozatomat is a nézsai anyakönyvekből írtam, innen jött az ötlet - mondta Zentai József. - Olyan sok régi érték van ebben a faluban, amit a lakosságnak meg kellene mu­tatni ... Az egyházi írásos em­lékekből, régi bibliákból, be­rendezésekből, a XVIII. század elejéről származó első és a ké­sőbbi anyakönyvekből, vala­mint a török idők folyamán el­pusztult templom köveiből állt össze a kiállítás.- A régi templom gyönyö­rűen faragott maradványaiból Szociális támogatás • Nőtincs. A község képvi­selő-testülete a legutóbbi ülésén három lakos részére állapította meg a közgyógyellátási igazol-'' j vány jogosultságát. Rajtuk kí­vül egy személynek 2000 forint __I ö sszegű gyógy- szersegélyt utaltak ki, valamint egy kiskorú/.- 50 százalékos óvodai térítésjf\ díjkedvezményt kapott. Országos rekord? • Ősagárd. A közelmúltban rendezték meg a faluban a má­sodik földárverést. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott az erdők iránt: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy vágá­sérett erdőrészből két aranyko­rona 30 ezer, a többi pedig 20 ezer forint névértékű kárpótlási jegyért kelt el. Ügyfélszolgálat • Diósjenő. A község polgár- mesteri hivatalában ügyfélszol­gálati irodát alakítottak ki, ahol 8 és 16 óra között várják a hely- Sj belieket intéznivalóikkal. Az P ügyfélfogadás egyébként váltó- 1 zatlan maradt: hétfőn és szerdán I 8 és 17, pénteken pedig 8 és 12 óra között keresheti fel a lakos­ság a hivatalt ügyes-bajos dol­gaival. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó- Hogyne, a helybeli és a környező településeken élő vál­lalkozók, cégek, közületek, de magánszemélyek is bérelnek nálunk postafiókot.- Hányán dolgoznak itt?- Ketten vagyunk a felvevő kolléganővel, aki egyben a hír­lapügyeket is intézi. Van egy harmadik kolléganőnk, aki egyelőre a régi épületben ma­radt. Ő kezeli a telefont, de mi­vel rövidesen átadják Nagyoro­sziban is a távhívásos telefon- központot, nem lesz szükség a kézikapcsolásra. Arra a rövid időre meg nem érdemes a postai több is előkerült. Az egyik leg­szebb darabra, egy pillérkőre éppen egy melléképület bontása során bukkantunk - vette át a szót Láng András. - A község házainak alapjában is sok ha­sonló régi építőkő maradt meg, és látható belőlük néhány a templom tornyában is.-Hot állt az egykori régi templom?- A mai temető környékén. Az alapokat körülbelül tudjuk, hogy hol vannak: egyszer majd jó lenne feltárni az egészet, de ez pénz kérdése, és az önkor­mányzatnak kellene finanszí­roznia. Ha mégis sor kerülne rá, egy szép romkertet is létrehoz­hatnánk.- Egyébként a História Do- mus, a plébániatörténet szerint pálos kolostortemplom volt itt egykor, de a ma is látható föl­dsáncból arra következtethe­tünk, hogy johannita szerzete­sek éltek itt. A pálos szerzete­sek regiszterében ugyanis nem szerepel ez a rendház, és nem találtunk erre utaló nyomokat a rend ausztriai központjában sem. Tulajdonképpen csak az ásatás dönthetné el egyértel­műen a kérdést...-Nem biztos persze, hogy Nézsa néven kell keresnünk az oklevelekben a helységet - je­gyezte meg Zentai József. - A környéken több falu is volt a középkorban, lehet, hogy az egykori templomot és a rendhá­zat is ezek adatai között jegyez­ték fel. Egyébként szépek és ér­tékesek az eddig előkerült fara­gott kövek. Jó lenne valami kő­tárat is csinálni, hogy ne rongá­lódjanak tovább.-Mi a legértékesebb doku­mentum a faluról?-Egy oklevél, amit Nógrád megye nemesi gyűlése adott ki, és ami szerint Nézsa kuriális hely volt. 1702. május 11-i kel­tezésű a dokumentum.- Egyébként van korábbi fel­jegyzés is: az első fellelhető írá­Néhány nappal a nyitás után már közel 300 látogató volt sós emlék 1389-ből származik. A falu a török korban elpusz­tult, és csak az 1686-os felsza­badító harcok után települt újra.- Fele részben szlovákok, fele részben pádig magyarok költöztek ide háromszáz évvel ezelőtt - vette át a szót a plébá­nos úr. - A múlt század folya­mán azonban a magyarok jelen­tős része elvándorolt, ezért ma a lakosság körülbelül hetven- hetvenöt százaléka szlovák anyanyelvű, vagy legalább szlovák származású. Faragó Zoltán Gázprogram Nőtincs, Szendehely, Ősa­gárd és Felsőpetény már évek­kel ezelőtt elindították a gáz­programot, amelyhez az idén csatlakozott Alsópetény, Ber­kenye és Keszeg is. Az érintett hét falu gázberuházásának költ­sége meghaladja a 250 millió forintot. A tetemes összeg mér­séklésére pályázatot nyújtottak be az Állami Fejlesztési Inté­zethez, valamint a Környezet­védelmi Alaphoz, és ezen kívül megítéltek a térség számára mintegy 46 millió forint ösz- szegű kormánytámogatást is. A benyújtott pályázatokat jú­nius 30-ig bírálják el, és ameny- nyiben igenlő választ kapnak, úgy háztartásonként 40-50 ezer forintos költséggel megvalósít­ható lesz a lakossági gázbekö­tés. Az érintett hét településnek az idén ötmillió forintjába kerül a kiviteli tervek elkészíttetése. A szervezési munka koordiná­lását a nőtincsi önkormányzat vállalta magára. Névjegy Kovács Lászlóné 72 éves nyugdíjas- Losonci születésű vagyok, a Felvidékről származik a csa­ládom. A szüléimét kétszer utasították ki Szlovákiából, először Trianon után, a 20-as években. Nem kerültünk túl­ságosan messzire Losonctól, hiszen Ipolytamócon teleped­tünk le, az édesanyám ott volt postamester. Amikor a Felvi­dék ’38-tól egy rövid időre visszakerült Magyarország­hoz, a postaigazgatóság felszó­lította azokat, akik beszéltek szlovákul, hogy a visszakapott területeken vállaljanak mun­kát. Az édesanyám csehül és szlovákul is jól beszélt, így egy Losonc melletti, Rap nevű faluba kerültünk, és 1938-tól 44-ig éltünk ott, de akkor meg­int el kellett hagynunk a szülő­földünket. Ipolytamócon tele­pedtünk le ismét, én is ott kezdtem el dolgozni. Utána szinte az egész történelmi Nógrád megyét végigjártam: a szlovák részen kívül éltem és dolgoztam Endrefalván, Ber­eden, Szécsényben, Ludány- halásziban, de aztán 1958-ban Nógrádon kötöttem ki. A férjem, aki hat évvel ez­előtt meghalt, szintén losonci származású volt - miután az orosz hadifogságból hazake­rült, őt is kitelepítették Cseh­szlovákiából. Mind a ketten megszerettük azonban Nógrád községet és környékét, hiszen az itteni emberek nagy szere­tettel fogadtak bennünket. Pos­tamester koromban amiben csak tudtam, én is segítettem nekik, főleg az idősebbeknek, például csomagokat, leveleket, táviratokat feladni. A fiatalo­kat gyorsan megtanítottam a formulák kitöltésére. 37 és fél éven keresztül dolgoztam a postán, de nyugdíj után is visz- szajártam helyettesíteni. Ami­kor azonban betöltöttem a 70-ik életévemet, azt mond­tam, elég volt a munkából. Három fiúnk született, a kö­zépső 22 éves korában meg­halt, sajnos. A másik kettő vi­szont postás lett. Családunkból már a harmadik nemzedék vá­lasztja ezt a hivatást. Rendkívül gyors beruházás zajlott le a közelmúltban Nagy­orosziban: a Budapest Vidéki Postaigazgatóság és a községi önkormányzat együttműködé­sében néhány hét leforgása alatt elkészült a falu új postahivatala. A jövőben a postaigazgatóság bérelni fogja a községtől az épü­letet.- A régihez képest csodálato­sak a körülmények, hiszen a régi helyünkön még egy rendes kézmosó sem volt, itt viszont komplett vizesblokkot is kiala­kítottak. Hosszú évekig dolgoz­tam az előző hivatalban, és a helybeli igényekhez képest elég nehezen fértünk el ott. Sokkal nagyobb a polcrendszerünk, jó­val tágasabb az alapterület, és új szolgáltatásként postafiókot is nyithat, aki akar - mondta Ju­hász Józsefné, a hivatal veze­tője.- Van igény a rekeszekre? Az új postán a forgalom is élénkebb valamivel „Egymás hegyén-hátán dolgoztunk azelőtt” Átadták a nagyoroszi új postát Málnaháborúra készülődve ...- Hiányzik az eső - mondta Nógrád község határában Ger- hát János. - így is a tavalyihoz hasonló termést várok.- Milyen árakra számítanak?- Arról hallgat a felvásárlók többsége. Mi a helybeli hűtő­házzal kötöttünk szerződést hét mázsa málna leadására.- Más években mintha ké­sőbb kezdődött volna a szezon.-Nincs különösebben nagy különbség, alig néhány nap az eltérés.- Mióta termelnek málnát?- Legalább tíz éve csináljuk.- Tavaly mikor értékesítették a termést és milyen áron?- A szezon végére, amikor egyes magánfelvásárlók már 140 forintot is adtak a gurulós málna kilójáért, mi már eladtuk az egész termést. Felháborító, hogy olyan emberek állapítják meg az árakat, akiknek fogal­muk sincs arról, hogy mennyit kell itt dolgozni. Nem vagyunk mi megfizetve.- Meddig tarthat a szezon?- Kemény három heti munka áll előttünk. De ha eső nem jön, akkor leszüretel helyettünk az aszály. Beszélgetésünk végére nagy, kövér cseppekben hullani kez­dett az eső ... A csúcs: 54 láda málna fért be a Trabantba. Gerhát Jánosné a frissen szüretelt terméssel. központot áttelepíteni ebbe az épületbe. Nagyon várjuk már, hogy ő is átköltözzön ide, hi­szen akkor lesz crossbar tele­fonja a falunak.-A kézbesítők hányán van­nak Nagyorosziban?- Hárorn egyesített kézbesí­tőnk van. Ők viszik egyszerre a leveket, a pénzt és a különféle újságokat, hírlapokat.- Valamilyen jelentősebb fej­lesztés is párosult az új hivatal felavatásához?- Igen, kaptunk egy számító­gépet, ami nagyban megköny- nyíti a munkánkat. Simonyi Beatrix egyesített felvevő és Juhász Józsefné hivatalvezető munka közben Fotó: -RT­Jutalmak a legjobbaknak A felsőpetényi alsótagoza­tos általános iskolában is vé­get ért a tanév, lezajlott a bi­zonyítványosztás, és vele együtt az évzáró ünnepség. Az 1992-93-as tanév egyik utolsó felvonásaként megvá­lasztották az iskola „legklasz- szabb” gyerekét is, még­hozzá a diákság szavazatai alapján. Nos, a kitüntető cí­met Bujaki Norbert, negyedik osztályos tanuló szerezte meg. Az iskola legklasszabb gyereke azonban nem biztos, hogy egyben a legjobb tanuló is. Ezért az iskola eminens diákját is megválasztották. Esetében azonban nem kellett szavazni, könnyen megkeres­hették őt a naplóban rögzített osztályzatok alapján. Lacz- kovszky Nikolett harmadik osztályt végzett ifjú hölgy bi­zonyult a legszorgalmasabb és legfelkészültebb diáknak. A két kitüntetett jutalom­ként egy-egy fényképezőgé­pet kapott, amelyeket az ön- kormányzat ajánlott fel erre a célra. Rétság és környéke

Next

/
Thumbnails
Contents