Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLYASOKNAK 1993. június 21hétfő Támogatás ABC-gazdálkodóknak A tűzoltóság megköszöni A tűzvédelem, a tűz elleni védekezés társadalmi ügy és ér­dek. Előbbi, mára már megko­pott sztereotip kijelentésünkön érdemes mélyebben elgondol­kodni. Mindez nemcsak az építmé­nyek létesítésével és használa­tával kapcsolatos szabályok be­tartását jelenti, hanem azt az ál­talános emberi magatartást, ka­ritatív tevékenységet, amit a jog állampolgári kötelességnek ne­vez. A bajbajutottak, a veszély- helyzetbe kerültek segítését. Ezt azonban nem csupán azokra az esetekre kell érteni, ahol a kia­lakult tűz életet veszélyeztet, hanem úgymond csak vagyoni értéket. Az utóbbi időben mintha ritkábban tapasztalnánk ezt az önzetlen, önként vállalt segítőkészséget egy-egy tűze­setnél. A tavaszi, nyári erdő- és avar- tüzek esetében sajnos többször alakul ki olyan helyzet, mikor a több idejű tűzeset alkalmával az Szomjazó turisták Néhány településen az önkormányzatok víztakarékosságra hi­vatkozva bezártak több közkutat. A képen látható turisták még tudtak inni. De mit tesz a későbbi utazó? Fotó: Kun Királv József Milliók várnak a felhasználókra optimálisnál kevesebb tűzoltó­technika és tűzoltó tud egy-egy erdőtűzhöz kivonulni. Ekkor lenne igazán szüksége a tűzol­tóságnak az állampolgárok tá­mogatására, segítségére. Május 3-án 16 óra 02 perckor villámcsapás következtében tűz keletkezett Cered és Salgótarján között, az úgynevezett Tajti-la- pos környékén egy nagy kiter­jedésű fenyveserdőben. Az 50.000 négyzetméter nagyságú területen égő erdő oltására 14 fő hivatásos tűzoltó vonult ki. Munkájuk nem lett volna olyan eredményes, ha nem tá­mogatják őket a Somoskőújfalui határőrség járőrei és Cered köz­ség önkéntes tűzoltói. Az ese­mény helyszínén megjelent 15-20 fő segítségével sikerült a tüzet lokalizálni, eloltani. Segí­tőkészségüket, önzetlenségüket a hivatásos tűzoltóság ez úton is megköszöni. Szabó János tü.fhdgy. Milyen támogatásokat vehetnek igénybe az agrárvállalkozók, a mezőgazdaságban termelő tevékenységet folytató egyéni gaz­dálkodók, mezőgazdasági kistermelők és társasvállaikozások? A ma rendelkezésre álló támogatási formákról, azok igénybevé­telének módjáról, feltételeiről szól összeállításunk, segítve ezzel mindazokat, akik a tulajdonváltás következtében mostanában fogtak, vagy ezután fognak vállalkozásba. Elsőként a Földműve­lésügyi Alapok által biztosított lehetőségeket ismertetjük. ható állatfajok és élőhelyeik vé­delmére, megőrzésére, a vad- gazdálkodás fejlesztésére, a vé­delmet szolgáló kutatómun­kákra és ismeretterjesztésre. A trófeabírálattal kapcsolatos költségeket igazolás alapján fi­zetik ki az alapból. Az elnyerhető támogatásokat az FM a Vadászati Szakbizott­ság bevonásával közösen álla­pítja meg. Vadgazdálkodás A Vadgazdálkodási Alap célja a vadonélő, vadászható állatfajok és ezek természetes élőhelyének védelme, megőrzése, valamint a nemzetközi vadászati szerveze­tekben az állami képviselet ellá­tása. Az alapból támogatás igé­nyelhető a vadászható állatfajok állományának és élőhelyének védelmére és megőrzésére; a regionális vízgazdálkodás meg­tervezésére; a trófeabírálatra; a nemzeti értékké nyilvánított tró­feák után a vadászatra jogosul­tak kártalanítására; a vadgaz­dálkodás fejlesztésére; a vadvé­delmi kutatómunkákra; ismeret- terjesztésre. Teljes (100 százalékos) térí­tés abban az esetben adható, ha a felhasznált összeg állami fel­adat ellátását szolgálja, mint például a regionális vízgazdál­kodás tervezése, a trófeabírálati szervezet működtetése. Pályázat útján nyerhető el az elbírálás során meghatározott mértékű támogatás a vadász­Erdészet Az Országos Erdészeti Alap az erdők fenntartását, a kitermelt faállomány pótlását, az erdők természeti egyensúlyát és egészségi állapotának megőrzé­sét kívánja segíteni. A támogatás az erdőfenntar­tási járulék befizetési kötele­zettségének terhére az erdőgaz­dálkodó tulajdonában (kezelé­sében) lévő erdő természetes felújítására, az üres vágásterüle­tek erdősítésére, az erdősített te­rületek ápolására, az erdő idő­leges igénybevétele és terme­lésből való kivonása miatt szűk­Köszönet emberségért Miközben szeretnék ; kö­szönetét mondani, azt is sze­retném, hogy mások is meg­ismerjék a Május 1. úti öre­gek napközi otthonának dol­gozóit és az ott tartózkodó idős emberek kezelőorvosát, dr. Zsély Évát. E nemeslelkű emberek mindennapi feladatukat nagy odaadással végzik, így éde­sanyámnak és más idős em­bereknek egy barátságos, kellemes otthont biztosíta­nak napközben. E mellett emberségből is példát mutat­tak mindannyiunk számára, ebben az emberséget egyre inkább nélkülöző világunk­ban. Otthonában rosszul lévő édesanyám iránt érzett ag­godalmuk hatására elindul­tak elé, mert hiába várták ér­kezését. Orvosi Segítséget nyújtott részére a doktornő annak ellenére, hogy nem az ő felügyelete alá tartozik. Közben arról is gondoskod­tak, hogy ebédjét se kelljen nélkülözni: amíg kórházba nem szállították mellette ma­radtak. Kórházi betegágyá­nál is látogatták őt, még erről sem feledkeztek meg. Nagyon örülök, hogy éde­sanyámat ilyen kellemes és gondoskodó emberek társa­ságában tudhatom és nagyon remélem, hogy még nagyon sok idős embernek tudnak ennyi szépet és jót nyújtani, mint neki. Ehhez kívánok mindany- nyiuknak minden jót, nagy tisztelettel irántuk. Tóth György Salgótarján Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A lízingszerződésekről Olvasónk vállalkozó, aki már sokat hallott, de keveset tud a lízingszerződésekről. Ö is szeretne ezzel a szerződési lehetőséggel élni, de mielőtt dönt - az adójogszabályokra is Figyelemmel - részletesebb ismeretekhez szeretne jutni. A Nógrád Megyei Hírlapban vár választ a lízing előnyeiről, a szavatossági felelősségről, a veszélyviselésről, s végül a lí­zing adójogi vonatkozásairól. * A lízingszerződésekről nem adható általános fogalmi meg­határozás, hiszen egyes típusai között is jelentős eltérések adódhatnak, azért célszerű, a lí­zingszerződés legjellemzőbb vonásait és Magyarországban legelterjedtebb típusait meg­vizsgálni. Általánosságban megállapít­ható, hogy a lízing a bérlet és a hitel közötti olyan konstrukció, amikor a tulajdonos a termékét (tartós fogyasztási cikket, beru­házási javakat stb.) rendszere­sen fizetendő díj ellenében leg­alább 365 napot meghaladó idő­tartamra a bérlő használatába adja. A lízingszerződés egyelőre még nincs szabályozva a Pol­gári Törvénykönyvben, de más jogszabályokban már találkoz­hatunk a lízing meghatározásá­val. Példaként említhetem, hogy az 1991. évi LXIX. tv.3. §-a(l.) bekezdésének c./ pontja szerint a pénzintézeti törvény pénzügyi lízingként ingó- vagy ingatlan dolog bérletének lebonyolítá­sára és ahhoz történő hitelnyúj­tásra ad rendelkezést. Nálunk a legelterjedtebb lí­zingtárgy a személygépkocsi, ami többek között azzal is ösz- szefügg, hogy a gépkocsitípu­sok gyakran cserélődnek, a gépkocsi könnyen újraértéke­síthető. A lízingszerződés leggyak­rabban háromoldalú szerződés, ahol az egyik oldalt a lízing­tárgy előállítója, forgalmazója, a másik oldalt a lízingbeadó és a harmadik oldalt a lízingbevevő képviseli. A lízingszerződés előnye, hogy a lízingtárgy beszerzésé­vel összefüggő költségek fo­lyamatosan, az esedékes lízing­díjakon keresztül merülnek fel, ezért a lízingszerződés teljes időtartamára előre meghatáro­zott havi részletek biztos és pontos kalkulációs lehetőséget biztosítanak a használó részére. Jogi szabályozás hiányában a lízingszerződések egyik legkri­tikusabb pontja - a fentebb hi­vatkozott háromoldalúságra fi­gyelemmel - a szavatossági fel­elősség kérdése, illetve a szava­tossági jogok érvényesítése. A veszélyviselés szabályai is el­térnek más, hasonló jellegű szerződések szabályaitól. Mivel a lízing a magyar jog­ban viszonylag új intézmény, kevés még az olyan vitás ügy, melyekben bírósági döntések születtek s különösen nem ala­kult még ki egy szélesebb kör­ben is ismert bírói gyakorlat, ami megkönnyíthetné a vála­szunkat is. Konkrét esetben ezekre is vissza fogunk térni. A lízing adójogi vonatkozá­sairól röviden csak annyit, hogy a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI.tv. 3. § (1.) pontja határozza meg, hogy az adójogi rendelkezések szempontjából milyen ügyleteket tekint lízing- szerződésnek. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. ér­telmében a lízingszerződés ter­mékértékesítésnek minősül. Az adófizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyet az ér­tékesítésről kiállított számlán a részletteljesítés időpontjaként tüntettek fel. A lízingszerző­désnél teljesítési időpontnak a lízingdíjak esedékességének napját kell tekinteni. Jó tudni, hogy a lízingbeadó az előzetes felszámított adó összegét teljes egészében le­vonhatja az általa fizetendő adó összegéből. Ez vonatkozik a személygépkocsi beszerzésére is. Tanácsolom, hogy a lízing- szerződés megkötésénél ajánla­tos körültekintően eljárni, lehe­tőleg szakembertől legalább ta­nácsot, még inkább segítséget kérni. Dr. Verebélvi ségessé vált erdőtelepítés költ­ségeinek fedezetére, a hatóság által elrendelt erdővédelmi munkákra és az ehhez szüksé­ges mérő és megfigyelőrendszer működésével összefüggő költ­ségek fedezetére igényelhető. Támogatás adható ezen kívül az erdei génkészletek és termé­szeti rendszerek megelőzésére, a hosszú távú állami erdőgaz­dálkodás érdekében a tudomá­nyos kutatás, a szakmai oktatás és az ismeretterjesztés költsége­ihez, valamint a nemzetközi er­dészeti szervezetekbe való ál­lami képviselet ellátásának költségeihez. Az alapból nyújtandó vissza nem térítendő támogatás nagy­ságát a gazdálkodó által az adott évben kitermelt faanyagmeny- nyiség után fizetendő erdőfenn­tartási járulék, valamint az el­végzendő erdőfelújítási beruhá­zás összege alapján ítélik meg. A hatóságilag elrendelt erdő­védelmi munkák költségeit ak­kor téríti meg az alap, ha a gaz­dálkodó a szükséges megelőző intézkedéseket megteszi, illetve a veszélyeztető körülményeket jelzi az erdőfelügyelőségnek. Az erdőgazdálkodással össze­függő tudományos kutatáshoz, szakmai oktatáshoz és ismeret- terjesztéshez a támogatás pá­lyázat útján nyerhető el. Az erdőfenntartási járulék befizetését, az alapból igényel­hető támogatás összegét és fel­tételeit az erdőfelügyelőség bí­rálja el, s államigazgatási hatá­rozatban közli annak eredmé­nyét. A pályázati kérelmeket az FM az Országos Erdészeti Szakbizottság bevonásával bí­rálja el. A halgazdálkodási alap a vizek halállományának védelmét, megőrzését, a halállomány fej­lesztését, a halpusztulások megelőzését, valamint a halá­szati s horgászati vízhasznosí­tással összefüggő állami felada­tok ellátását segíti. Támogatásban részesíthető az állami halász- és horgász- jegykiadás, a természetes vizek halállományának pótlása, a hal- pusztulással összefüggő károk megelőzése, a halállomány re­habilitációja, a különféle tudo­mányos vizsgálatok, a halgaz­dálkodással összefüggő szak­mai képzés és ismeretterjesztés. A különleges értékű, vagy ve­szélyeztetett halállomány fenn­tartása, valamint a természetes vízi élőlények rehabilitációja is támogatható. Az állami horgászjegy kiadá­sával foglalkozó szervek ré­szére a FM megtéríti a jegykia­dással kapcsolatosan felmerülő költségeket. A támogatáshoz pályázat útján lehet hozzájutni. E kérelmeket az FM a Halgaz­dálkodási Bizottság bevonásá­val bírálja el. ( Folytatjuk) Egy régi kirándulásról Igaz, hogy már nyári szünet van, de szeretnék beszámolni egy felejthetetlenül még a télen történt csodálatos osztálykirán­dulásról, mert eddig erre nem volt időm. Kisebb-nagyobb viták köze­pette elhatároztuk, hogy Szlo­vákiába megyünk, méghozzá a Magas-Tátrába. Elég unalmas­nak indult a program, de amikor a lanovkával elindultunk felfelé a csúcsra, mindenkinek jó kedve lett. Megnéztük a Csorba-tavat, a Tarpataki-víze- sést, melynek vize valami egé­szen kitűnő ízű volt. Míg itt, Tarjánban minden ember napfényben úszott, addig mi jégesőben és 20 cm-es hó­ban bandukoltunk a Tátrában. Hógolyóztunk, és nevettünk azon, hogy minden ruhánk csu­rom vizes volt és hogy jégda­rabkák kopogtak a fejünkön. Elhaladtunk néhány sípálya mellett, én meg is jegyeztem, hogy arra még síléc nélkül sem mennék fel. Mikor visszaérkez­tünk a hotelba, már senkinek nem volt kedve mászkálni, mert kellemesen elfáradtunk. Elek Zsuzsanna Salgótarján, Madách gimn. az idegen szavakat! A Nógrád Megyei Hírlap július 7-i számában olvas­tam Takács Lajosné cikkét: Magyaroknak - magyarul. Én sorait bővíteném. Nyel­vünk tönkretételét nem csak a televízió gyakorolja. Szo­rosan nyomában liheg rá­dió, a sajtó, a közélet - és nem utolsó sorban az Or­szággyűlés (parlament). Úgy gondolom, rájöttem az okára. Egyik alkalommal a ronggyá olvasott idegen szavak szótárában öt ma­gyar változatot találtam egy szóra, és az öt között alap­vető eltérések mutatkoztak, így ki tudja magyarázni a szóhasználó, hogy halat vagy húst akart mondani - amennyiben netán kérdésre választ kell adnia. Hazánkban már annyi mindent tönkre tettek, ipart, mezőgazdaságot, ok­tatást, egészségügyet. Most miért próbálkozunk a nyel­vünkkel is? Erre a legke­vésbé sem tudjuk ráfogni az aduszót: PÉNZ-KÉRDÉS. Nálam sokkal okosabb emberek mondták már a múlt században: nyelvében él a nemzet, és ha eltűnik a nyelv, meghal a nemzet. Szeretném, ha a Nógrád Megyei Hírlap lehozná Rá­kosi Viktor múlt században írt novelláját: A fölolvasást. Rövid tartalma: egy vidéki kisváros, hogy évente 40 szegény gyereket felöltöz­tessen, fölolvasást rendez. Neves közgazdászt hívnak meg Budapestről előadó­nak, aki az idegen szavak dobálózásával egyáltalán nem fukarkodott. Ilyenkor hosszantartó taps és éljen­zés következett. Csak az est végén nyúlt meg az előadó arca, amikor az asztaltársa­ság elnöke közölte: fizessen be a klub pénztárába „nyolc forint 30 vasat”, mert min­den kiejtett idegen szó után egy hatos a büntetés. Javas­lom ezt az Országimban (és természetesen az írásom ele­jén említett többi területen) is bevezetni. P. Tóth László Salgótarján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents