Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. június 18., péntek Beszélgetőpartnerünk: Linda, azaz Görbe Nóra Nem becsüli le a vidéki szereplést Ice-T — nem fél (FEB) Igaz, még csak a tár­gyalások folynak a népszerű so­rozat folytatásáról, de ha min­den jól megy, akkor jövőre ta­lán elkezdődhetnek a forgatá­sok. Most az Albatrosz együt­tessel járja az országot.- Hogyan kezdődött ez a „házasság” ? - kérdem Görbe Nórát.- Jó három-négy éve, amikor éppen terhes voltam a kis fi­ammal, felkerestek az együttes tagjai és mutattak egy anyagot, amely gyerekeknek szóló da­lokból állt. Nagyon tetszettek. Azelőtt csak a tini korosztály­nak énekeltem, de 1990 tava­szától körülbelül a kétszázhet­venedik műsornál tartunk az Albatrosszal.-A vidéki fellépéseket a csa­lád mennyire tolerálja?- Az én szótáramban ilyen kategória nem létezik, hogy „vidék”. Szarvasi lévén szere­tem a kis városokat. A gyere­Új fegyver a rák ellen A retin-A krém nemcsak a ráncok és pörsenések ellen hat, hanem talán a rák két külön­böző formájának kifejlődését is képes megakadályozni. Az Amerikai Onkológusok Társa­ságának vizsgálata bebizonyí­totta, hogy a diszpláziás, a méhnyakrákot megelőző álla­potban lévő nők negyvenhárom százalékánál eltűntek a sejtvál­tozások a Retin-A krém haszná­lata után. A Retin-A krémtől remélik a bőrrák megelőzését is. Anyaje­gyek, amelyek már a bőrrák irá­nyába való változást jeleztek a kísérletek során, a Retin-A krémmel a normális állapotba fejlődtek vissza. A társaság onkológusai mégis azt vallják, hogy a Re­tin-A krém hatását tovább kell kutatni, mielőtt a krémet e két rákmegelőző állapotnál rutin­szerűen alkalmaznák. keim persze nem örülnek a hosszú távollétnek. „Mama, ne menj dolgozni!” mondogatják. Azért igyekszem az egészséges arányt megtartani: ha Pesten vagyok, úgy intézem a dolgai­mat. hogy este öt után otthon legyek és velük foglalkozhas­sak.-r- Színházban mikor lépett fel utoljára?-Április 15-én a Vidám Színpad Kisszínházában mutat­tuk be Lakatos László darabját Vágy egy ágy után címmel, Zsudi József rendezésében. A zenés vígjátékban Nádas Gábor és Horvát Jenő dalait énekelem. A közönségnek mindeneste kell egy kis idő, mire elhiszi, hogy valóban én vagyok a tornacipős Görbe Nóra.- Linda a kedvenc szerepe?-A főiskola elvégzése után drámai színésznőnek készül­tem. Üdítő figura volt ezek után Linda. Később, amikor már szü­A pekingi császári palotában 12 méter magas, háromemeletes óratorony áll, ez a világ legna­gyobb, ismert vízórája. Egy londoni mérnök elhatározta, hogy a leírások alapján, a tech­nika modern eszközeit felhasz­nálva megcsinálja a mását. El­készült, megtekinthető a liver­pooli múzeumban. Mindkét egytonnás „égi kerék" 600 al­katrészből áll. Ehhez képest miniatűr vízó­rát használtak a görögök a nép- gyűlések szónokainak korláto­zására: amikor a víz kifolyt egy kis edényből, a be kellett fejezni a beszédét. Ha oly lenyűgöző volt, hogy az egybegyűltek folytatását akarták, valaki beki­áltott: „Adjatok neki még egy kis vizet”. A császári óratornyon kívül Kínában számtalan évezredes műremek található. Van olyan lői értekezletre jártam és a gye­rek osztálytársai úgy köszöntek, hogy „Szia Linda”, egy kicsit zavart ez a „skatulya” és meg­próbáltam hadakozni ellene. Aztán rájöttem, hogy ez buta­ság.-Mit kapott ettől a szerep­től?- A hírnevet és még valamit: amikor a forgatások elkezdőd­nek, minden energiámra szük­ség van. Ha Linda vagyok, ak­kor egy évig más semmi nincs. Naponta edzek, növelem az ál­lóképességem. Az biztos, hogy sokat lendített rajtam ez a sze­rep és vele együtt a film is.- A nyári tervei?- Csak a munka! Nem ter­vezek semmi hosszabb nyara­lást. Legfeljebb ellátogatunk a nagymamához és a csodálatos Kőrös-parton kipihenjük ma­gunkat a gyerekekkel együtt. Nekem ez mindennél többet ér! Szeli Sára mesterséges tó, ahol úszó mű­hattyúk mutatják az időt, és van olyan is, aminél egy kisfiú könnyei követik egymást szabá­lyos időközökben. Nagy Ká- rolynak olyan víziórája volt, amelyen csilingelő aranygolyók jelezték az időegységeket. Az olaj- és homokóra egyszerű le­lemény, a meggyújtott olaj, il­letve a lepergett homok fogyása volt a mérce. Európában a XIV. században jelentek meg az első kerek órák, immár szerkezettel, számlappal. Hennein mester 1510-ben mu­tatta be Nünbergben az első zsebórát, a holland Huygens 1656-ban az első ingaórát. De óratörténelmi szenzáció a legú­jabb óra. svájci Reutter Atmosa is, mert 60 millió darab ilyen szerkezet 600 év alatt annyi energiát igényel, mint egyetlen 15 wattos izzó. Ice-T, - mondják, - zseniális, de felelőtlen, groteszk és cini­kus. És főleg veszélyes. Ice-T - a maga módján - forradalmár, ám annak is túl nagy szájú, túl gőgös és túl erőszakos. És főleg veszélyes. Önmagára is. Már meg is fenyegették: meg akar­ják ölni. Olyan levelet kapott, melyben ez áll: Tudod-e, miért van a királyok fején korona? Hogy a merénylő össze ne té­vessze őket valaki mással. Nos, a merénylő az alkalmas pillanatra vár. Ice-T-t, a királyt pedig, saját legényein kívül, az FBI is őrzi. Ritkán lehet fény­képezni, és akkor sem akárhol, most már állandó ellenőrzés alatt áll. Otthon, a tévében, ha próbál, ha színpadon van, min­denütt. Nem lehet leányálom az élete, és aki haragszik rá, lehet hogy csak ezt akarta elérni, az állandó veszélyérzetet, az örö­kös feszültséget, a soha szűnni nem tudó nyugtalanságot, a fél­elmet? Hát persze, így is le­hetne mondani, csakhogy Ice-T azt mondja, hogy egyáltalán nem fél. Akkor meg minek is­mételgetni ezt olyan hangosan?- Mitől félnék, mondja meg? A testvéreim, akikért kiállók, megvédenék. De ha nem sikerül nekik, hát odaadom értük meg az ügyünkért az életemet. A fonógép feltalálásával (Crompton - 1779 ) a 18. szá­zad 90-es éveiben egyre nőtt a gyárosok igénye a gyapot iránt. Az angol gyapotipar a nyers­anyagot igyekezett nagy téte­lekben Északi-Amerika déli ál­lamaiból beszerezni. Az ameri­kai gyapotnak azonban jelentős hátránya volt, hogy rendkívül nehéz volt a magoktól megtisz­títani. Ezt a problémát oldotta meg az amerikai Eli Whitney 1793-ban feltalált gyapottisztító gépével. Ennek lényege az volt, hogy egy 1.2 méter hosszú és You shouldda killed me last year, - Már tavaly meg kellett volna, hogy ölj. - csúfolódik „vígan” az Original Gang-ster című nagylemezén. Amikor most eldúdolja a sort, a szem­üvegéhez kap, talán, hogy az amúgy is sötét üveg alatt még kevésbé lássák a szeme:-És tudja, miért? Mert ta­valy, mikor George Bush eljött Los Angelesbe, hogy meg­nézze, mi maradt még épen a lázadás után, azt mondta, hogy mindennek én vagyok az oka. És tudja, mit csinált velem a cé­gem? Nem ott lenn, ahol szeret­tek a Wamernél, és segítettek nekem évek óta, és ahol úgy tudták intézni a dolgokat, hogy soha nem éreztem, hogy például cenzúráznak. Fönn, egész fönn, a vállalat multinacionális fejé­ben, ott döntötték el, hogy per­sona non grata, nemkívánatos személy vagyok, miután vagy kétszer is hónapokkal vissza­dobták a Home Invasion megje­lenését. Akkor egyszer csak ideadtak szalagokat, videót meg mindent és egy szép summa végkielégítéssel mehettem, ahová akartam. A lemezt én ad­tam ki végül a saját vállalatom­nál. Ice-T a szövegeiben elsősor­ban a szociális és megélhetési nehézségekről beszél. A bőrszín ugyanilyen széles hengert 5 centiméteres fűrészfogszerű ké­sekkel látott el, majd a hengert kézzel forgatták, így sikerült rövid idő alatt a gyapotból a magokat eltávolítani. Mivel a növény szárai rácsavarodtak a hengerre, a feltaláló később még egy hengert szerelt fel, amely forgásával megtisztította az előbbit. A gép szabadalmi levelét 1794-ben maga George Washington írta alá. Whitney gépe óriási gazdasági sikert ho­zott Amerikának, mert az 1793-as 220.000 kg-os gyapot­exportja 1800-ra fokozatosan problémája nem igen érdekli, mert azt mondja, hogy az Egye­sült Államokban sajnos termé­szetes. Ő nem akar ezen rá­gódni. Talán emiatt sem veszi annyi fekete a lemezeit, mint fehér.- Meg aztán az is igaz, hogy azok között, akiknek én rappe- lek. és akiket érdekelnének a gondolataim, a négereknek van kevesebb pénzük - mondja. Két éve Hollywoodban lakik, a dombokon, a gettók fölött egy négyemeletes, pazar házban. Néha sikerül egy-egy viszály- kodó gang főnököt, vagy né­hány közönséges bandatagot meggyőznie, hogy jobb a bé­kesség, az egymás segítése, mint a hol erőteljes, hol csende­sebb, de tulajdonképpen örökös háborúskodás, bosszú, leszámo­lás. Kiszakadt a gettóból, ami mindig is vágya volt, de meg­vannak a régi barátok, haverok, akik rendszeresen beszámolnak neki arról, milyen az élet ott lenn, azokban az utcákban. Szomorú, mondja, hogy a javu­lás a változás mennyire lassú. Hiszi, hogy nem kerül oda vissza, s a lányának már más élete lesz, mint az övé volt majdnem mostanáig. Vass Imre Whitney találmánya 16 millióra emelkedett, de azért is jelentős volt, mert az USA déli államaiban rabszolgamun­kát szabadított fel. K. A. Hogyan mérték az időt ötezer évvel ezelőtt? Képes technikatörténet Az első gyapottisztító gép „Az a hangverseny sikeres, amelynek hatására a közönség legalább a ruhatárig jobb lesz” - idézte Faschang Árpád, a ma­gyar zenei élet jeles személyi­sége Bárdos Lajost, a nem ke­vésbé neves szakembert a salgó­tarjáni pedagóguskórus fennál­lásának 35. évfordulója alkal­mából, a zeneiskolában rende­zett kedd esti koncert alkalmá­val. Nos, e szép gondolat alap­ján azok. akik részesei lehettek a háromórás ünnepi hangver­senynek, hosszú időre magukon viselik majd e rendkívüli él­mény jobbító hatását. A Pedagógusok és Barátaik Egyházi Kórustársasága - az 1958-ban alapított pedagógus- kórus- a jubileumra nagy számban hívott vendégeket is, köztük a város, az országos ze­nei élet vezetőit. Dr. Zsély And­rás Salgótarján polgármestere el is fogadta az invitálást és kö­szöntő beszédében méltatta a kórus több mint három évtize­des tevékenységét, sikeres sze­repléseit, díjait, a város kulturá­lis életében betöltött szerepét és megköszönte az alapító karnagy bilánsokat a Füleki Férfikar, amelyhez egyre szorosabb szá­lak fűzik a salgótarjániakat. Nem véletlenül tisztelte meg az ünnepséget Fülek város delegá­ciója is, élén Kasza Tibor pol­gármesterrel. Az est folyamán megérkezett a Balassagyarmati Dalegylet dísztávirata is. A hangversenyen az ünnepelt kórus mellett fellépett a finnor­szági Lieksa városból érkezett Pielisen Laulu nevű vegyeskar is - a sors különös játéka foly­tán - Virág László vezényleté­vel. Ugyancsak bemutatta mű­sorát a Füleki Férfikar, amelyet viszont szintén Fehér Miklós, a salgótarjáni pedagógusok kar­nagya vezet. S, hogy még színe­sebb legyen a kép, a kórusok nemcsak külön-külön. hanem többféle variációban együtt is énekeltek. Közös fellépésükön közreműködött a nagybátonyi kamarazenekar is. A zárótételek egyikében Dicse Zsuzsanna, - aki maga is tagja a Pedagógu­sok és Barátaik Egyházi Kórus­társaságának - vezényelt. A koncert igazán méltó volt a felemelő alkalomhoz. A finn vegyeskórus, élén Virág Lászlóval Virág László - aki éppen har­minc éven át vezette az együt­test - valamint Fehér Miklós - aki 1990-ben, a kor szellemé­nek megfelelően megújította a kórust - munkáját. Baross Gá­bor karnagy, a Magyar Énekka­rok és Zenekarok Szövetségé­nek elnöke oklevéllel tüntette ki a kórus volt és a jelenlegi kar­mesterét. A meghívottak között voltak az együttes régebbi tagjai, akik egy szál vörös szegfűt kaptak a mai kóristáktól. Kapott az egy­üttes is ajándékot - megkapó szavak kíséretében - a hajdú- szoboszlói testvérkórus vezető­jétől. s szintén köszöntette a ju­Férfikar a szomszédos Fülekről Fotók: Gyurkó Péter Örömünnep a salgótarjáni pedagóguskórus jubileumán A Pedagógusok és Barátaik Egyházi Kórustársaságát Fehér Miklós vezényli „Viva, viva la musical” A hódító dohány A pipát már az óvilági népek is ismerték, sőt szenvedélyesen használták. A gallok, szittyák, kelták, germánok nem dohány­nyal tömködték pipáikat, hanem a legkülönfélébb szárított növé­nyekkel. A dohányzás a mi föl­drészünkön 400-500 éves múltra tekint vissza. A dohány őshazája Amerika, és az indián őslakók rendszeresen hódoltak ennek a szenvedélynek. A dohány hírét Kolumbusz Kristóf hozta magával 1492-ben. Az első dohánynö- vényt Mexikóból - II. Fülöp spanyol király megbízásából - 1519-ben ben Toledo hozta a spanyol udvarba. Jean Nicot, a francia király követe hozzáju­tott a dohány növényhez, gyó­gyítás céljából eljuttatta a kirá­lyi udvarba. A dohány élvezete viszonylag gyorsan hódította meg az egész világot. Hazánkba elsőnek Bornemissza Pál erdé­lyi püspök hozta be 1568-ban, de más források Apaffy Mi­hályt, Erdély fejedelmét emlí­tik. aki a budai pasától kapta ajándékba. A dohányzás hazai terjesztői a törökök voltak. A meghonosodás óta eltelt négy és fél évszázad alatt a do­hánytermesztés óriási mérték­ben megnőtt. A dohány méreganyagot tar­talmaz, amely elsősorban az ér­rendszerre fejt ki káros hatást. A füst leszívása az alsó légutakra és a tüdőre ártalmas, mert a ni­kotin nagy felületen át kerül a szervezetbe. Ha a szív és az ér­rendszer megbetegszik, vagy egyéb rendellenesség tapasztal­ható. a dohányzást azonnal abba kell hagyni. Horváth János

Next

/
Thumbnails
Contents