Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. június 15., kedd Nehéz dilemma előtt az orvostársadalom Megmondani vagy elhallgatni? Az orvos- és jogásztársadalom széles köreinek bevonásával készül a Népjóléti Minisztériumban az új egészségügyi törvény. A formálódó jogszabály sok vitatott pontja között is talán a legvitatottabb a betegfelvilágosítás kérdése. A hatályos törvény 45. paragrafusa úgy rendelkezett, hogy „indokolt esetben a tájékoztatástól az orvos eltekinthet”. Ezt a passzust azonban 1990-ben törölték, vagyis adott esetben kötelező megmondani a páciensnek, hogy az orvostudomány mai állása szerint betegsége nem gyógyítható. A jogászok megítélése szerint az elv egyértelmű - ugyanakkor a gyógyítás gyakorlata nagy kérdőjeleket vet föl.- Ezt nem lehet jogi kérdés- kéht kezelni - mondja dr. Broo- ser Gábor, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. - Annak ellenére sem, hogy napjainkban sok vonatkozásban a jog pótolja a morál megkopott, kiveszett hiányát. A hit ugyanis tud gyógyítani - a haláltudat pedig tud ölni is. Ezt megtapasztaltam magam is saját orvosi gyakorlatomban.- Csakhogy a fejlett országokban a beteg alapvető emberi jogaként kezelik a kötelező tájékoztatást.- Ez igaz. De hadd hozzak egy egyszerű, gyakorlatias példát. Az Egyesült Államokban például az esetek nagy részében a tájékoztatás után a beteg arra összpontosít, hogy mégis mit tehet az életben maradás, a gyógyulás érdekében - nálunk hasonló helyzetben a biztos halál tudata megbénítja az érintettek döntő többségét. Tehát majd akkor kezelhető követendő analógiaként az amerikai gyakorlat, ha gyerekeink ugyanolyan egészségügyi képzésben, felvilágosításban részesülnek, mint amilyen az USÁ-ban általános. Addig azonban az orvosok empatikus képességére kell bízni, hogy mit, mennyit és milyen formában közölnek betegeikkel. Meggyőződésem, hogy ezt „kívülről” nem lehet szabályozni. Itt nem a jogé a meghatározó szerep; a szabályokat nem lehet mindenkire egyformán alkalmazni, mert más és más hatást vált ki az emberekből. Az egyik beteg föladja a küzdelmet, ha szembesül súlyos állapotával - a másik talán épp ennek hatására összpontosítja erőit az életben maradásért. A betegfelvilágosítás nagy dilemmája hitem szerint csak akkor fog megoldódni, ha az orvos-beteg kapcsolatban sikerül visszaállítani az ideális bizalmi viszonyt; s ha a gyógyítás újra szent hivatássá válik. Domi Zsuzsa Ferenczy Europress Békés-tarhosi zenei napok Erkel-díszhangversennyel kezdődik szombaton Tarhoson a zenepavilonban a tizenhetedik alkalommal szervezett Békés-tarhosi zenei napok eseménysorozata, amelynek zárókoncertjeként július 18-án - szintén a zenepavilonban - Bach- és Haydn-estet tartanak. Az 1945 után Tarhoson alapított első magyar állami énekiskola hagyományait ápoló zenei rendezvény második hétvégi programja — június 26-27-én — a zenepavilonban a citerások országos találkozó lesz, június 29-én pedig Békésen, a református műemlék templomban rendezik meg a Sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyeskar hangversenyét. Ugyancsak a békési templom ad helyet Ella István orgonaestjének, a művész július 4-én vendégszerepei Békésen. Július 12-én a tarhosi Zenepavilonban Matuz István fuvolaestjét élvezheti a közönség, július 13-án pedig Friss Antal emlékére lesz Tarhoson hangverseny. A Békés-tarhosi zenei napok egyéb rendezvényei közt a hagyományos vonószenekari diáktábor, beszédművelő tanfolyam, nemzetközi kürtkurzus, Matuz István fuvolamester kurzusa, énekkari tábor, valamint karvezetői továbbképzés is szerepel. Iskolában, munkahelyen Lélegezz szabadon!-oHaI intlf: '«CiF" ■ ..............<4 : S zívós ' Télvilágosító propagandamunkára rendezkedett be az Országos Dohányfüstmentes Egyesület. A sziszifuszinak tűnő kampányok célpontjai a veszélyeztetettek, ebben az esztendőben az egészségügyi szolgálat munkatársai. A május 31-ei dohánymentes világnap alkalmából kibocsátott felhívásuk csatlakozik az Egészség- ügyi Világszervezet akciójához. Ezúttal az orvosokat, az egészségügyi dolgozókat kérik példaadásra. Mindazokat, akiknek lehetőségük van a lakosság, ezen belül különösen az egyre többet füstölő fiatalok dohányzó szokásainak a megváltoztatására. Drámai felhívásukban megfogalmazott helyzetképük reális tényeken alapszik. : Mintegy százezerre tehető Magyarországon a légzési betegségben szenvedő, és megközelítően 25-30.000 az új daganatos beteg. Sokan vannak közöttük, akiknek az állapotát a saját vagy mások dohányzása váltotta ki, illetve súlyosbította. Az egyesület tagjai kérik az orvosokat, az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat, hogy személyes példájukkal segítsék kampányukat. Kérik, hogy akik felhívásukkal és szándékaikkal egyetértenek, csatlakozzanak az 1992. februárjában elindított „Lélegezz szabadon!” országos mozgalmunkhoz. Címük Országos Dohányfüstmentes Egyesület Budapest V. Arany János u. 6-8. Telefon: 132-3100 Magyar címerek „Magyar címerek a népművészetben” címmel vándorkiállításon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a hazai városokban vándorló kiállításon a népművészet e sajátos szeletével. Egyik érdekessége a vándorkiállításnak, hogy elsősorban Bor- sod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Nógrád megye területéről mutat be tárgyakat. A kiállítás jelenleg az egri Dobó István Vármúzeumban tekinthető meg, augusztustól pedig a balassagyarmati Pakk Múzeumban lesz látható. Mint olvasóink már arról értesültek, a Magyar Távközlési Rt. 1993. május 15-étől kezdődően országosan bevezette a vidéki 6 jegyű telefonszámokat. A 6 számjegy kialakítása úgy történt, hogy a korábbi 5 számjegyű kapcsolási számok változatlanul hagyása mellett a számok elé egy 3-as került. A bevezetés szükségességéről, az időközben eltelt idő tapasztalatairól és a további tervekről kérdeztük Salgótarjánban a távközlési üzem főközpontjának vezetőjét, Adám Lászlót.- Mi indokolta a hatjegyű számok bevezetését?- Megindult az országos mértékű beruházás, telefonhálózat-fejlesztés, amelynek következtében a jelenlegi számozási rendszer telítettsége hosszú távra nem tette lehetővé a megfelelő bővítést. Röviden fogalmazva eddig 5 számjeggyel százezres nagyságrendben tudta a telefonközpont az előfizetőket kiválasztani, viszont a jelenlegi 6 számjegy már milliós tételszámot tesz lehetővé. Természetesen ezek csak elméleti számok, hiszen ebből a nagyságrendből elég sok a lekötött szám - gondolok itt a 0-val kezdődő speciális hívószáPéldát kell mutatni a fiataloknak Elsősorban a gyerekek körében kell erősíteni a felvilágosító munkát Árulkodó jelek a fluoreszkáló bűvös alagútban / Évente fél fogkefét használunk el A lakosság 92 százaléka még nem tudja, hogyan kell szájat helyesen ápolni - hallottuk a közelmúltban Budapesten megrendezett fogorvosi világkonferencián. Éppen ezért elsősorban a gyerekek körében kell erősíteni a felvilágosító munkát, ami a sokat emlegetett megelőző tevékenység egyik legfontosabb része. Magyarországon az Egészsé- gyügyi Világszervezet, a WHO támogatásával 1986-ban indult egy komplex gyermekfogászati megelőző program, nemcsak a fogszuvasodás, hanem az íngyulladás, a fogágybetegség és egyes fogászati rendellenességek megelőzésére is. Az egy lakosra jutó fogkefehasználatunk évente 1/2 darab, fogkrémből 1,5 tubust használunk. Ezzel szemben viszont évi cukorfogyasztásunk 40 kg személyenként. A nemzetközi program hatására az elmúlt hét évben több már az ép fogú gyermek. A vizsgált és a programban részt vett gyermekek fogszuvasodási aránya 1986-ban 75,8 százalék, a 12 éveseké 84,8 százalék volt. Ugyanennek a korcsoportnak a fogszuvasodási aránya 1992-ben 65,5, illetve 77,9 százalék. A változást kiváltó módszerek közül a legfontosabbak: a célzott táplálkozásirányítás, a gondos szájápolásra nevelés, és a fluoridok alkalmazása külsőleg és belsőleg. Ezekhez társul a rendszeres gyermekfogászati ellenőrzés, a korai kezelés. A fluoridbevitelre napjainkban valamennyi óvodában, illetve az általános iskola alsó tagozatában lehetőség van. A tablettafogyasztás önkéntes. Szülői döntés alapján a gyerekek rendszeresen ilyen tablettákat térítésmentesen kaphatnak. A korszerű szájhigiénia általánossá tételéhez a témával foglalkozó fogorvosok egyéni és csoportos játékos módszereket találtak ki. Ilyen például a bűvös alagút, amelyben a gyerekek fogait fluoreszkáló anyaggal vonják be, így teszik láthatóvá, hol nem mosott fogat a gyerek. Óvodákban és iskolákban rendszeresen szerveznek úgynevezett rágó napokat. A WHO által támogatott program első szakasza lezárult: a 12 éves gyerekek körében csökkent a fogszuvasodás. Mindezek ellenére a gyerekek mindössze egynegyedének egészséges valamennyi foga. A tapasztalatok szerint az iskolás korú gyerekek 15 százaléka, az óvodásoknak kétharmada egyáltalán nem jár fogorvoshoz, holott a rendszeres fogorvosi ellenőrzés már ebben a korban is szükséges lenne. Nemzetközi vásár Békéscsabán Százhetven hazai és külföldi kiállító mutatja be termékeit Százhetven kiállító jelentkezett a ma megnyíló békéscsabai nemzetközi vásárra, amelyen a hazaiakon kívül román, ukrán, orosz, szlovák, görög, olasz, osztrák "és japán cégek mutatkoznak be. A Csaba-expó ’93 a városi sportcsarnokban és környékén zajlik, a hazai és külhoni üzletemberek 2.500 négyzetméter fedett, s 20.000 négyzetméter szabad területen teszik közszemlére termékeiket. Az elsősorban a keleti piacokra tekintő békéscsabai nemzetközi vásáron a kiállítók elsősorban az építő- és építőanyag-ipart, a mezőgazdaságot, a műszaki és villamosipari ágazatot, valamint a gépkocsigyártást és a kereskedelmet képviselik. A mai megnyitót követően több szakmai nap lesz a hatnapos békéscsabai vásáron. Június 16-án, szerdán például a vállalkozások, csütörtökön a mezőgazdaság és az élelmiszeripar napját rendezik meg, pénteken a kelet-európai üzletemberek tárgyalásaira kerül sor. A vásár június 20-ám közönségnappal zárul. Tallózás a 3-as szám körül mokra (01, 02, 03, 04, 05. 07, 09) - de ezek nélkül is 800-900 ezer vonal építhető ki az előfizetők között, melyben a jelenlegi állomány is beletartozik.-Az áttérést a gyakorlatban hogyan valósították meg?- Az országos számkapaci- tás-bővítést több ütemben, először Budapesten, majd vidéken kellett végrehajtani. Az első lépcsőben Budapesten 6 számjegyről 7 számjegyre való áttérés 1989. szeptember 2-án történt meg. A vidéki helységekben a második lépcsőben kaptak hatjegyű telefonszámot.- Bizonyára sokakat izgat, hogy miért a 3-as számra esett a választás?- Ez nem technikai kérdés, célunk csupán egy volt, hogy a telefonszámok kezdeteként ne duplázódjanak a számjegyek. Egyébként elmondanám, hogy a hármas előtétszám mellett a négyes is felhasználásra került Pécs előfizetői vonzáskörzetében.- Hogyan fogadták, miként reagáltak az előfizetők a változásokra?- Személyes visszajelzést nem kaptunk, kizárólagosan központjainkon keresztül tudtuk mérni. A bevezetést követően a hétfő reggeli forgalmat figyelve nagyjából az összes hívás 20 százalékban régi számjegyen próbálták lebonyolítani, amely délután 15-16 óra körüli időre már 5 százalékra csökkent le. Jelenleg ez a szám átlagosan 1,5-2 százalék között mozog, amely elég jó eredmény. Mindezekből az állapítható meg, hogy az emberek gyorsan megszokták, átálltak új telefonszámainkra.-A telefonra várókat érintő kérdés: várható-e ezzel kapcsolatosan a megszokottól eltérően nagyobb Ütemű, gyorsabb hálózatbővítés?- Beszélgetésünk elején említett nagyságrendeket jelenlegi központunk nem tudná kiszolgálni, így nagyobb számkapacitású központról kell gondoskodnunk, amelynek beszerzése folyamatban van. Az új központ már digitális rendszerű lesz, amely eleget tud tenni a megnövekedett számú telefonra várók igényeinek is. A hálózatbővítés folyamatosan, jelenlegi lehetőségeinkhez képest történik, nagyobb kiugrásra az elméleti számnövekedés következtében ne számítsanak.- Ha már az új központot említette, helyileg hol és mikorra fog megépülni?- A jelenlegi budapesti Alagút utcai épület átalakításával nyerünk helyet az elhelyezésre. Az üzembehelyezés várhatóan 1994 év vége 1995 eleje.- Végül utolsó kérdésként arra lennénk kíváncsiak, hogy a közeljövőben milyen további, az előfizetőket érintő változásokat kívánnak bevezetni?- Természetesen üzemünknél folynak az átalakítások, amelynek eredményei előfizetőinknél szakaszosan jelentkezik. E folyamat keretében a következő - harmadik - lépcsőben, várhatóan ez év végéig bevezetésre kerülnek a mágneskártyával működő utcai telefonok. További célunk, minél több vidéki helységben a központok kezelő nélküli működtetése, éjjel-nappalivá tételére áttérni. A fentiek minél előbbi megvalósítása érdekében és azon túl is kérnénk a lakosságot a már meglévő távbeszélő-hálózat és telefonfülkék fokozottabb védelmére, hiszen mint tudják a telefon segítségével szükség esetén életet menthetünk meg. Mokos Zsolt
