Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12-13 / 135. szám

1993. június 12-13., szombat-vasárnap RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Átadták a Veress Páiné-díjat Diósjenőn Elismerés a tantestületnek A Diósjenői Általános Iskola tantestülete kapta idén az egyik Veress Pálné-díjat. A szép szakmai siker vajon minek kö­szönhető? Erről beszélgettünk Mocsári Gergellyel, az intéz­mény igazgatójával.- Hosszú évek óta, tudatosan vállalunk fel az alapfokú okta­tás és nevelés hagyományos ke­retein túlmutató feladatokat is - mondta. - Ezek a folyamatos megújulást, a minél szélesebb körű és eredményesebb neve­lőmunkát szolgálják. Az intéz­mény felszereltségét, a tárgyi feltételeket igyekszünk fejlesz­teni, és minél jobban kihasz­nálni. Például kiépített zárt­láncú tévénk, iskolarádiónk, számítógépparkunk is van. A nevelőtestület eredményesen vállalja a felzárkóztatást, a le­maradók korrepetálását, ugyan­akkor alapfeladatának tekinti a jó képességűek ismereteinek fejlesztését, a tehetséggondo­zást is. Példa erre az a kiemel­kedő eredményesség is, ami minden szaktárgyban, megyei szinten minősíti a munkánkat.- Mi az a plusz, amit diákja­iknak nyújtani tudnak? Köz­vetve ez is eredménye lehet az elismerésnek.-Az elsők között vállaltuk fel a kísérleti jellegű szakmun­kásképzést. Jövő évtől pedig, az új oktatási törvény szellemében, területi feladatokat is felvállalva a 9. és 10. osztály beindítását, és gazda- illetve gazdasszony- képző működtetését is tervez­zük.- Korábban milyen elismeré­seket kapott a tantestület? A ki­emelkedő munka nyilván hozott már eredményeket.- Az Országos Közoktatási Intézet összegzése szerint - ezt nem én mondom, csak idézni próbálom! - állandóan megúju­lást kereső, innovatív nevelőtes­tületünk évek óta példamutató és áldozatos munkát végez, szinte kizárólag a saját erejére támaszkodva. Négy éve folyó fejlesztési programunkat az is­kola helyi nevelési rendszeré­nek megújítására szerveztük, a hátrányos helyzetű tanulók fel­zárkóztatása érdekében. Ez a fejlesztés komoly iskolaszerve­zési és tanterv-kidolgozási munkálatokat jelentett, igénybe véve a tantestület tagjainak je­lentős részét. A közoktatási in­tézet szerint az eddig elkészült tantervek modell értékűek le­hetnek a hasonló jellegű, orszá­gos kezdeményezések viszony­latában is.-Anyagi fedezethez honnan jut az intézmény a fejlesztési programok kidolgozására?- Az önkormányzat nagyon sok segítséget nyújt, és kísérle­tezünk különféle pályázatokkal is. Az előbb ismertetett felada­tok végrehajtására tavaly és ta­valyelőtt a Közoktatásfejlesz­tési Alaptól kaptunk pénzt.-Az ismerteiteken kívül mi­lyen programokban vettek részt?- Tavaly egy iskolatársulás tagjaként vállalkoztunk a ”Bör- zsöny-gyümölcsproject” kidol­gozására, illetve bevezetésére. Ez - nyugodtan mondhatjuk - országos érdeklődést keltett. Teljesen újszerű módon vállal­kozunk ugyanis a településbarát iskolák iránti társadalmi és ok­tatáspolitikai igény kielégíté­sére. A programhoz kapcsolódó tananyag-módszertani és peda­gógiai oktatócsomagok kidol­gozásában a tantestület óriási munkát vállalt magára.- Lényegesnek tartom to­vábbá megemlíteni, hogy az is­kola szervezi és felvállalja a volt rétsági járás iskoláiban ta­nító nevelők továbbképzését, és gazdája a területi pedagógiai szakmai napnak is.- Külön hangsúlyt fektetünk a környezeti és a művészeti ne­velés programjainak szervezé­sére és lebonyolítására. Az utóbbit szolgálja a zeneiskolai tagozat beindítása, és az iskola­galéria létrehozása. A sport­eredményeink is egészen kivá­lóak. Saját erőből tudtuk vál­lalni alsó tagozaton is a heti négy testnevelés óra bevezeté­sét. A tornateremben és a sport­pályákon az óvodásoknak, a te­lepülés felnőttjeinek, illetve a község sportkörének is biztosí­tunk szabad helyet. Szerencsére új utakat kereső törekvéseinket az önkormányzat is felkarolja, anyagilag-erkölcsileg segíti. Az elmondottak nyilván egy­üttesen járultak hozzá a Veress Pálné-díj számunkra kedvező odaítéléséhez. A megyei szintű elismeréssel járó emlékplakettet és díszokle­velet, valamint az erkölcsi elis­merést jelentő 50 ezer forintos díjat Bőgős Tamás, és Orosz­lánná Mészáros Agnes adták át hétfőn este, ünnepélyes keretek között a tantestületnek. A pén­zösszeg felét alapítványok tá­mogatására fizeti be a tantestü­let, a másik felét pedig a saját rendezvényeinek finanszírozá­sára fordítja. Faragó Z. Ház állott, most kőhalom A tolmácsi kastély felújítása tavaly ősszel megkezdődött, a tetőt leszedték, a falakra vasbeton koszorú került. Azóta a munka szü­netel, és ez nyilván nem használ az épület állagánakFotó: -RT­Garamszegi Lászlóné, Miklián Gyuláné, Miklián Jenőné, Fehér Pálné és Karaba Józsefné Nyugat-Európa alkalomadtán visszavág a málna miatt Árháború idén is várható A napóleoni háborúk idején a magyar földbirtokosok jó kí­vánságként hosszú háborút, és csendes tavaszi esőt kívántak egymásnak - a gyengébb minő­ségű hazai gabonát így jó áron tudták értékesíteni a harcban álló feleknek. Mostanában az egykor nagy málnatermelő ex-Jugoszláviában is jobbára a fegyverforgatás köti le az embe­rek idejét, az onnan származó termékekre meg egyébként is embargó van. A magyar bo­gyósgyümölcs így jó áron juthat el nyugatra, bár a csendes tava­szi eső igencsak hiányzott... A bogyósgyümölcsök terme­lése Nógrád megye nyugati ré­szén komoly gazdasági tényező, hiszen sokaknak biztosít meg­élhetést, vagy legalább jövede­lem-kiegészítést. Az emberek munkakedvével nincs is semmi gond. de két nagy ellenfelük van: az évről évre ismétlődő ár­háborúk, és a második éve tartó aszály.- Lesül az egész termés, ha nem kap esőt napokon belül - ráncolta a homlokát Nógrádsáp határában Dián Jánosné. - Bí­zunk benne, hogy a felvásárlási ár jó lesz, de azzal is volt már annyi gondunk, hogy felsorolni sem lehet... Az viszont biztos, hogy idén gyengébb lesz a ter­més, mint bármikor korábban! A Frigoland Hűtő és Keres­kedelmi Kft. nézsai hűtőházá­ban Tóth József igazgatóval be­szélgettünk a kilátásokról.- Rosszul indul az idei sze­zon - mondta. - Itt éltem le mind a 44 évemet, de a környé­ken eddig nem volt arra példa, hogy egész májusban egy csepp eső se hulljon.- Mire számíthatnak?- A tavalyi aszály miatt 30- 40 százalékkal maradt el a termés a szokásostól. Idén való­színűleg 10-15 százalékkal még annál is kevesebb lesz, mint előző évben.- Néhány évvel ezelőtt óriási keletje volt a feketeribizlinek, ma meg a töredékét fizetik az egykori felvásárlási áraknak. Mi ennek az oka?- Valóban így van, de mon­danék egy példát. A tavaly fel­vásárolt feketeribizlit a mai na­pig nem tudtuk eladni. Nemrég jelentkezett egy vevő, 15 forin­tot kínált kilójáért, mi meg 31- ért vásároltuk fel múlt év­ben, így persze nem adhattam oda. A visszaesésnek egyébként az az oka, hogy Cseh- és Len­gyelországból nevetségesen alacsony áron, és hihetetlen mennyiségben szállítják a ribiz- lit Nyugatra. A túltermelés óri­ási, jóra idén sem számíthatunk.-Honnan és milyen feltéte­lekkel vásárolják fe! a málnát?- Főleg Balassagyarmat, Szá­tok, illetve a szomszédos Pest megyei települések ültetvényei­ről hordják ide a termést, körül­belül 50 kilométeres körzetből. Az érési időre készülve idén 18 felvásárlóhelyet alakítunk ki a falvakban, és a munkában részt vesz a rétsági áfész, illetve egy balassagyarmati kft. is.- Milyen felvásárlási árakra számíthatnak a termelők?- Konkrét üzletkötések nin­csenek még Nyugat-európai partnereinkkel, hiszen ők is ki­várnak. Téves adatot, rosszat mondani nem akar az ember.- Ha reálisan nézzük a viszo­nyokat, akkor a lémálna 50-60, a gurulós málna esetében pedig 80-90 forintra lehet számítani.-A térség legnagyobb mál­natermelője Jugoszlávia volt. Mi lesz, ha véget ér a háború?- Nehéz kérdés. A nyugati ál­lamokkal lehet szórakozni, mert most éppen előnyös helyzetben vagyunk bogyósgyümölcs-érté- kesítés terén, azért lehetnek a magas árak. Ha viszont fordul a kocka, visszaütnek, ahol csak tudnak. Valóban igaz, hogy nem a piaci tisztesség szerint, il­letve a normális árakon kel el a magyar málna ...- Nyugat-Európán belül hol értékesítik a gyümölcsöt?- A legtöbb Németországban kerül a piacra, de vásárolnak tő­lünk az angolok, illetve az EFTA tagországok is.-A málnaszezon után mit fognak felvásárolni?- A málna után a szeder kö­vetkezik. Ribizlit csak akkor veszünk át, ha konkrét üzletkö­tés lesz rá, hiszen mint említet­tem, még a tavalyit sem sikerült értékesítenünk. A szeder után mi következik, azt ma még én sem tudhatom ...- Hányán vannak, és mit csi­nálnak most a dolgozók?-Összesen 45 embernek adunk munkát. A dolgozók ép­pen szilvát feleznek, és az így előkészített gyümölcs is nyugati exportra kerül. 8-10 Celsius fo­kos hőmérsékleten dolgoznak, de a málnát majd 4 fokon kell osztályozni, amihez bizony ala­posan be kell öltözniük!- Lesz az idén is árháború?- Ezt előre nem tudhatjuk, de a helyzet hasonló a múlt évihez, és a tavalyi tapasztalatok alap­ján 70-ről 140 forintra ment fel a málna ára idény közben. Nincs azonban értelme egymás fölé licitálni, háborúzni, árakat felverni, hiszen hosszú távon a kárát látja mindenki. Faragó Zoltán Idősek napja • Felsőpetény. A községben a közelmúltban rendezték meg az idősek napját, ami néhány éve már hagyomány a faluban. Az óvodások műsorral, az önkor­mányzat pedig ebéddel kedves­kedett az idős embereknek. Módosított rendelet • Rétság. A város képvi- selő-testülete módosította a köz- tisztaságról szóló rendeletét. Ennek értelmében az ingatlanon keletkezett szemét gyűjtéséhez és tárolásához szükséges tartály beszerzéséről és elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. Megalakult a társulat • Nézsa. A cégbíróságon beje­gyezték a községben alapított vízműtársulatot, így nincs aka­dálya az ivóvízhálózat további építésének. A házi bekötések ősszel kezdődhetnek. Iskola felújítás • Alsópetény. A nyári tanítási szünettel egy időben megkez­dődik a községi általános iskola felújítása. Az ereszcsatorna és a külső vakolat javítási munkála­tai 300 ezer forintjába kerülnek az önkormányzatnak. Testületi ülés • Szátok. A község képvi- selő-testülete ülést tartott a kö­zelmúltban, amelyen a szociális segély iránti kérelmekről dön­tött, és egy személy részére 7000 forintos ápolási díjat álla­pított meg. Készül a központ • Romhány. A községben át­adták a távhívásos telefonköz­pont épületét, és a vonalak sze­relése is megkezdődött már. Változott az ügyfélfogadás Diósjenö. Június elsejétől a község lakossága az alábbi ügy- félfogadási rend szerint keres­heti fel a polgármesteri hivatalt: keddi és csütörtöki napokon, hivatali időben, 8 és 16 óra kö­zött. Az ügyek intézésére kizá­rólag ezeken a napokon van le­hetőség. A hivatal tanácstermé­ben külön ügyfélszolgálati iro­dát is berendeztek. Megmenekülnek az ősi sírkövek Alsópetény határában, jó fél kilométerre a falutól található egy izraelita temető.- Sokan temetkeztek ám ide - mondta Kis Ernőné. a telepü­lés polgármestere. A háború előtt Alsó- és Felsőpetény, va­lamint Keszeg körjegyzőség volt. és az ottani zsidókon kívül nyugszanak itt nőtincsiek is.- Miért van ilyen messze?- Ezt még nem sikerült kide­ríteni, de a levéltártól kértem régebbi térképeket. Valószínű­leg a falu sem volt a mai helyén.- A közelmúltban küldött egy iratot Ráday Mihály város­védő és országgyűlési képvi­selő. Egy kőfaragó mester leve­lét továbbította, aki hosszasan szomorkodott a temető siralmas állapotán, ajánlva a felújításhoz a saját munkáját. A dolog szép­séghibája, hogy tíz nappal előtte egy köszönőlevelet kaptam a Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetségétől, amiért min­dent megteszünk a temető meg­óvásáért. 115 ezer forinttal tá­mogatják is a felújítást, az ön- kormányzat pedig a munkaerőt adja hozzá. Rövidesen szándé­kozunk bekeríteni a területet, nehogy ellopjanak valamit. A kövek héber betűs feliratai nekünk nem sokat árulnak el. Feljebb megyünk a temetőben, és a héber szövegek mellett né­hány nehezen betűzhető német mondatot is találunk. A múlt század közepéről származik va­lamennyi. Az újabbakon német mellett magyar feliratok is lát­hatók. A temetőárok boltíves hídja közelében már tisztán ma­gyar nyelvű szövegek is előfor­dulnak. Öt perc alatt megtettünk vagy két évszázadnyi utat a sí­rok között. . .- Pontosan nem tudjuk, hogy mióta temetkeznek ide - je­gyezte meg Kis Ernőné. - A falu legkorábbi, ismert anya­könyvei 1895-ből származnak, a régi sírok azonban ennél jóval idősebbek. Akármekkora munka is lesz, meg akarjuk menteni ezeket a köveket a pusztulástól az utókor számára! A sírkövek közül kiirtották a bozótot Rigó Tibor felv. Hol igazoltathat a rendőrjárőr? A közelmúltban Borsosbe- rényben járva riportot készítet­tünk Felker Lászlónéval. A vál­lalkozó szellemű asszony egy presszót üzemeltet a főút mel­lett, ahol különféle, nagyobb rendezvényeket is tart, így ta­valy augusztus 20-án mintegy 400 embert látott vendégül. A nagyszabású ünnepség lebo­nyolításához segítséget kért a rendőrségtől is, akik jelenlé­tükkel valóban biztosították is a helyszínt. Felháborította vi­szont, hogy egy későbbi idő­pontban, az ő távollétében a rendőrjárőr bement a tulajdo­nában lévő ingatlanra, és az ott tartózkodó vendégeket igazol­tatta, sőt megbüntette. Korábbi cikkünkben a két esemény egybevonva jelent meg, ami természetesen nem fedi a való­ságot. Felker Lászlóné az első rendőrségi jelenlétért köszönet­tel tartozik, a másodikat vi­szont sérelmesnek tartja. A megyei rendőrfő-kapi- tányság sajtószóvivőjétől, Sán­dor Béla őrnagytól megtudtuk, a szolgálati szabályzat ponto­san előírja, hogy a rendőr hová léphet be. Mivel egy presszó nyilvános helynek számít, a tu­lajdonos engedélye nélkül is végezheti ott munkáját a járőr. Rétság és környéke Következő számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents