Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

2 HÍRLAP MEGYEJÁEÓ 1993. május 12., szerda Berkenye A ma hatszáz lélkeszámú Berkenyét első ízben 1299- ben említik az oklevelek, puszta földterületként. 1460-ban a váci püspökség birtokában található. A tö­rök hódoltság alatt teljesen elpusztult és még az 1715— 1720. évi összeírásokból is hiányzik. A XVIII. század elején 1717-ben települt be újból németekkel. 1770- 1848-ig is a váci püspök volt a földesura. 1865. szeptem­ber 7-ikén a község három­negyed része leégett és két ember életét vesztette. A te­lepülésen található műem­lék jellegű római katolikus templom 1780 táján épült. Berkenyét ma kettöszáz család lakja. Csendes kis falu ez, ahol összetartóak az emberek. írásainkban Ber­kenye életével, érdekessége­ivel igyekszünk megismer­tetni az olvasót. Német nyelvű üdvözlőtábla fogadja az érkezőt a falu szélén Szorgalmas helybéliek Közvetlenül a Berkenye, azaz pontosabban Berkina tábla szomszédságában kapálgatta a nemrégiben telepített málnaül­tetvényt a helybeli Hídvégi Já­nosáé (felvételünkön). Mint megtudtuk tőle, azért ültették tavaly ősszel a málnást, mert idén is jó felvásárlási árakra számítanak, bár igazából csak jövőre kezd el teremni a gyü­mölcs. Elmondta, sajnos van ideje az ültetvényem dolgozni, hiszen munkanélküli, a berke­nyéi paszománygyárból került az utcára. Szerencséje a szeren­csétlenségben, hogy a járadék letelte után lehetősége nyílik előnyugdíj igénybevételére is. 1 Ingadozik a paszománypiac-r- Megváltozott jtz üzem neve - fogadott a hírrel a berkenyéi paszományárugyárban Bertyák tJánp,sné., ,az ji^em vezetője. Az , új .elnevezés: „Paszomány, Eú&göny, ésj.Csjpkegyártó Kft.” Dolgozóink megvásároltuk az Állami;Vagyonügynökségtől az üzem tulajdonjogának 51 száza­lékát, így ők a többségi tulajdo­nosok. A tavalyi év végére zaj- 1 ottak 1© ezek. ín változások.-Leépítésekkel is járt a tava­lyi privatizáció? ■ - Igen, hiszen 1992-ben és ez évben 11 dolgozónktól kellett megválnunk, így ma már csak 25 főnek adunk munkát. Őszin­tén remélem azonban, hogy idén már nem kell további leépí­tésektől tartanunk.- A megrendelésállomány jogot ad-e bizakodásra?-Eléggé szélsőségesen ala­kul, hiszen van, amikor egyálta­lán nincs, és előfordul, hogy kapacitásunk sincs rá. Minde­nesetre már a múlté az, hogy nem tudjuk kielégíteni az igé­nyeket ... Próbálunk egyéb­ként kijutni a nyugati piacokra is, szeretnénk tőkés partnerek­kel kapcsolatokat létesíteni, il­letve ügynöki és viszonteladói hálózatot kiépíteni. A nagyke­reskedelmi értékesítéssel kap­csolatos tapasztalataink eddig ugyanis nem a legkedvezőbbek. Sajnos mi is megszenvedjük a gazdasági helyzet romlását, hi­szen likviditási problémáink vannak a körbetartozások miatt. Ami a legszomorúbb viszont, hogy a kivezető utat sem talál­juk egyelőre ... Napközisek séta közben A berkenyéi iskolások egy csoportját déli sétájuk közben fotóriporterünk lencsevégre kapta. Állnak (balról jobbra): Genzelmann Edina, Dósa Andrea, Rottek Ferenc tanító, Rottenbacher Gabriella, Czerman Éva, Haffner Mónika, Budai Anita, Cseri Anita, Ország Renáta. Guggolnak: Sághy László, Czermann Gábor, Lippai Mihály, Lonich Bertalan, Szabó Ferenc. A berkenyéi általános iskolá­ban csak alsótagozatos diákok tanulnak, a felsősök a szom­szédos Nógrád községbe járnak át naponta, hogy elsajátítsák a tananyagot. A felvételünkön megörökített napközis osztály éppen sétát tett a szép tavaszi napsütésben a község utcáin, nevelőjük, Rottek Ferenc kísére­tében.-Hány diákja és napközise van a berkenyéi iskolának? — Elsőtől negyedik osztályig egyetlen napközis csoportunk működik, - mondta a tanár - hi­szen az általános iskolában is összesen csak 26 gyerek tanul. Ez azt jelenti, hogy osztályon­ként 6-7 fő tanulónk van egy-egy évfolyamon.- A környéken egyébként sincs valami sok gyerek, hiszen Nógrádon is csak 9 fős az első­osztály ... Furcsán alakul egyébként a demográfiai hely­zet, hiszen a háromszor ekkora Nógrádon csak ennyi a létszám, itt viszont 10 gyereket írattak be ősztől az első osztályba ...- Mióta Ón a napközis peda­gógus az iskolában?- Eredetileg középiskolai műszaki tanár voltam, és Buda­pesten dolgoztam, de miután ott leépítések voltak, állás nélkül maradtam, és a munkaügyi központ ide közvetített ki ta­valy. Én egyébként nem berke­nyéi, hanem nógrádi lakos va­gyok, és igen nehéz ma már ál­lást találni a környéken. Ha Vácra, vagy Pestre mennék dolgozni, sokkal nehezebb helyzetbe kerülnék, hiszen a la­kást nem osztogatják könnyen. Ráadásul most várjuk a negye­dik gyermekünket, és már ezért sem szívesen mozdulunk a szü­lőfalunkból. Hozzá kell azon­ban tennem, hogy nem is szíve­sen változtatnék, mert komo­lyan megszerettem az itteni munkát, és a nagyobb gyerekek után a kisebbeket is. Elégedett vagyok a helyzetemmel.- Milyen a szakemberellá­tottságuk? Munka van bőven, hiszen hi­ányzik egy munkaerő a-tantestü- letből. Éppen ezért délelőtt és délután is én vagyok most a gyerekekkel. Földszinten hivatal, tetőtérben panzió Berkenyén a lakosok a kivetett önkormányzati adót ledolgozhatják közmunka keretei között, és ilyen módszerrel épül többek között a község új polgármesteri hivatala is. Felvételünkön Schlenk János, Lippai László, Torma István, Pintér Gábor, és Haffner Ferenc láthatók munka közben. Egy rögtönzött közvéleménykutatás eredménye: A legnépszerűbb a polgármester Szeretik a focit a faluban Hivatásos édesanya- A „paszományban” dolgoztam 1976-tól - me­.' séli Rottenbacher Zoltánné. - Nem volt nekem itt semmi gondom, becsülettel végez­tem munkámat. Ám most, hogy a törvény lehetőséget biztosított a hivatásos anya­ságra, férjemmel együtt úgy döntöttünk, hogy a gyerme­kek nevelése érdekében ki­lépek munkahelyemről, s főállású anya leszek.-Hány évesek a gyere­kek?- Zoltán 12 éves lesz ok­tóberben, Gabriella lányom tíz lesz szintén októberben, míg a legkisebb, Péter öt éves múlott januárban.-Anyagilag mit jelent a hivatásos anyaság önnek?- A gyárban nyolcezer forintot kerestem, hivatásos anyaként pedig bruttó 6400 forintom lesz. A különbség nem nagy, ám ami a legna­gyobb előny: valóban több időm jut gyermekeimre, az otthoni munkára. Rottenbacher Zoltánné Találkozót is szerveztünk Berkenyén olvasóinkkal, me­lyen részt vett a település pol­gármestere, Schmidt Józsefné is. Amikor a helyi gondokról, problémákról, örömökről esett szó, a polgármester asszony őszintén elmondta: az emberek szemében tökéletes vezető nem volt, nem lesz és nincs is, más kérdés persze, hogy az illető mit tesz le a saját területén a képze­letbeli asztalra? E fenti őszinte vélemény an­nál is inkább érdekes, mert a kis falut járva amolyan közvéle­ménykutatást tartottunk a járó­kelők között: mondják már el, kit tartanak a legnépszerűbb embernek Berkenyén? „Mintafelmérésünk’’ során akadtak megkérdezettek, akik hosszas gondolkodás után sem tudtak nevet mondani, igaz eb­ben mi is ludasak voltunk: ki­zártuk ugyanis annak lehetősé­gét, hogy vezető beosztásban dolgozó emberre voksoljanak. Miután viszont azt tapasztaltuk, hogy kezdeményezésünk re­ménytelen, szabadon szavazha­tott mindenki. így a továbbiak­ban megszólalók, mindannyian Schimdt lózsefnére tették vok- sukat. Lapunk legnépszerűbb em­bere Berkenyén tehát a polgár- mester lett. E tény csak erősíti korábbi tapasztalatainkat: való­ban összetartó emberek lakják ezt a kicsinyke nyugat-nógrádi települést. A megyei labdarúgó bajnok­ság Nyugati-csoportjában sze­replő Berkenye csapata a leg­utóbbi fordulóban alaposan helybenhagyta a vendég érsek­vadkertieket, hiszen 5-2-re győztek Kertész János tanítvá­nyai. A mostam sikertől függet­lenül: a futball népszerű a tele­pülésen, s gyakran ad beszéd­témát a helyieknek. A település egyetlen büféjé­ben is - talán vendégcsalogató­ként - folyamatosan figyelem­mel kísérhető cLBerkenye sze­replése. Szegnerné Leczky Ka­talin, a büfé alkalmazottja mondta el, hogy alig várják a hét első napján a bajnokság többi eredményét, mert azokat gyorsan kifüggesztik saját sporthirdetőjükre, s elkészítik a tabellát is. Persze nem a maguk szórakozására teszik, hiszen a tábla előtt mindig kíváncsiskod­nak szurkolók, s számolnak, beszélgetnek a csapat szereplé­séről. Azt csupán mellesleg mondja el a hölgy, hogy a he­lyiek, s elsősorban a férfiak leggyakoribb találkahelye a büfé, ahol viszont a leggyako­ribb beszédtéma a labdarúgás. Ez is mutatja, hogy a sport, a foci - ilyen kis faluban - még mindig összetartó erő. Én is a Berkenyének szurkolok - mutatott a tabellára Szegnerné Leczky Katalin, a falu büféjének dolgozója Az oldalt írták: Faragó Zoltán és Vaskor István. A fotókat Gyurkó Péter készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents