Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-29-31 / 124. szám
HÍRLAP ÜNNEPKÖSZÖNTÖ 1993. május 29-31szombat-hétfő Pünkösd A liturgia, amely Jézus Krisztus életének, a megváltás művének titkait jelenti meg és dramatizálja az egyházi év folyamán, a húsvét utáni „szent ötven napon” a feltámadt Krisztusra irányítja a figyelmet. Arra a Krisztusra, aki „megmutatta magát”, azaz többször is megjelent apostolainak, megengedte, hogy megérintsék őt és evett velük, így bizonyítván, hogy valóban feltámadt és él. 40 napon át oktatta őket az Isten országáról, miközben parancsot adott nekik az evangélium hirdetésére és megígérte a Szentlélek eljövetelét. Majd a 40. napion apostolainak a szeme láttára felhőkbe burkoltan felemelkedett a mennybe, ahonnan a világ végén jön el ismét, hogy megítélje az egész emberiséget. Az Úr mennybemenetelét (Asccnsio Domini) Szent Ágoston tanúsága szerint már a IV. században megülték. Az ünnep magyar elnevezése (áldozócsütörtök) arra utal, hogy nálunk századokon át ez a nap volt a húsvéti áldozás határnapja. Mivel áldozócsütörtök parancsolt ünnep, amelyen a szentmisén való részvétel kötelező, Magyarországon munkanap, ezért a magyar püspöki kar az idei ünnepre! (május 20.) a következő, vasárnapra (május 23.) helyezte át. Az Úr mennybemenetelének az ünnepével azonban nem záródik le a húsvéti időszak. Az üdvösség titokzatos művének a végső megkoronázása a húsvét utáni S0. nap (gör: pentekosté), azaz pünkösd, a Szentlélek eljövetelének az ünnepre, (idén május 30.) Az Apostolok Cselekedeteinek az elbeszélése szerint 10 nappal Jézus mennybemenetele után az apostolokra lángnyelvek formájában leszállóit a szentlélek, akit Jézus megígért és akinek eljövetelével a megváltás műve beteljesedett. A Szentlélek ugyanis az eltávozott Jézust helyettesíti: eddig Jézus tartotta össze a kis közösséget, Jézus tanította az igazságot, ettől kezdve a Lélek végzi el ezt, aki egyben meg is erősíti az apostolokat — és a híveket -, hogy bátran tanúskodjanak Jézus felől. Pünkösd azonban nemcsak a Szentlélek eljövetelének, hanem az egyház alapításának és az újszövetség törvény kihirdetésének az ünnepre is. A protestáns egyházak, a sok évszázados hagyomány alapján (amellyel a katolikus egyház a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja alapján szakított) a karácsony és a húsvét mellett önálló főünnepnek tartják pünkösdöt, és másnapját is megülik Az ortodox egyházak pünkösdkor más keresztény egyházakkal együtt szintén a Szentlélek eljövetelét ünnepük. Mivel azonban a húsvét kiszámításánál az úgynevezett ó-naptárhoz ( a jukián naptárhoz) alkalmazkodnak, így csak kivételesen eshet az ortodox pünkösd a gregorián naptárt használó több keresztény egyház pünkösdjére. (Az idén június 6.) A zsidó húsvét (peszach ) utáni 30. naprot, a „hatak ünnepét" (savuot) a zsidók is megülik. Ez eredetileg aratási ünnep volt, amellyel egybekötötték a Sinai hegyen történt kinyilatkoztatás, a tóra-adás emlékezetét. A húsvét eltérő kiszámítása miatt azonban a pünkösd és a savuot - bár közel van egymáshoz - csak kivételesen eshet egybe. (Az idén május 26.) Gecse Gusztáv Igeliturgia a Magyar Út Körök alakuló ülésén Régi szólam, hogy a pap ne politizáljon, de nem tisztáztuk, hogy mi a politika Szembe kell nézni azzal, hogy belső problémákkal küszködik az egyház. Az első probléma abból adódik, hogy nem jut mindenhová pap. A második, hogy konzervatív lett a magyar egyház egy bizonyos rétege, mert az egyház papjainak 60 százaléka 60 éven felüli. - Mondta Szabó József, a Katolikus Népfőiskolái Szövetség országos elnöke, a Magyar Népfőiskolái Kamara elnökségi tagja, ka- rancsvölgyi plébános.- Önnel szemben ülve nem tudom megkerülni, hogy a politikáról, közéletről beszélgessünk. Mennyire szorítja háttérbe az ilyen vonatkozású tevékenysége a lelkészi hivatását? Megújhodás-Ma a papok munkája, a konkrét magyar helyzetben, egész más, mint a 40 év alatt volt. A papok nem csak liturgikus funkciókat töltenek be a jövőben, hanem egy-egy egyház- község vezetőivé kell, hogy váljanak. Váratlanul érte a katolikus egyházat ez a megújhodás, és nagyon sok pap a templomon belül maradt, míg sokan próbáltunk kitömi, felvállalni a teljes életet. Régi szólam, hogy a pap ne politizáljon, de nem tisztáztuk, hogy mi a politika. Ha a napi politikát értjük alatta, az az egyház politikai világába nem fér bele. Aki az egyház hivatott képviselője lett, el kell, hogy fogadja a római katolikus egyház Krisztusi politikáját.-A napi politikát mégsem tudjuk kizárni, mert ön végzett igeliturgiát a szélsőségesnek mondott Magyar Út Körök alakuló ülésén. Bennem akkor az vetődött fel, hogy szabad-e eny- nyire elköteleznie magát? A szakma kiváló tanulói előbb kapják a munkanélküli segélyt Mennyit ér a szakmunkás-bizonyítvány? A sokadik x-et tapossák azok, akik tanoncként kezdték szakmai tanulmányaikat, de igencsak deresedik a hajuk az egykori munkaerő tartalékok hivatala intézményeibe járt MTH-sok- nak, a későbbi ipari tanulóknak is. Nem olyan régen még rangot jelentett a munkásosztály jövendő bázisát alkotó szakmunkás- tanulók közé tartozni. Mára e presztízs alaposan megcsappant s mintegy felére esett vissza a jelentkezők száma. De vajon mi lesz azokkal, akik három esztendeje még szakmunkásképzőbe iratkoztak be s ezekben a napokban adnak számot szaktudásukról? Erre kerestem a választ a bátonyterenyei 209. számú intézet oktatói és ebben a régióban nagy hagyományú ún. vasipari osztály végzős diákjai körében.-Abba az osztályba, amelyiknek én voltam - illetve még vagyok is - az osztályfőnöke harmincegy hegesztő, vas- és fémszerkezeti lakatos, valamint esztergályos tanuló járt. A legjobb tudomásom szerint jó részüknek elhelyezkedési gondjaik vannak. Az egykori ipari bázisok szétestek, alig igényelnek új szakmunkásokat, még az ott tanulókat sem várják vissza. Ugyancsak gyér az igény a kisvállalkozók esetében. Még leginkább a káeftékben lehet munkát találni - mondta Bán Ödön - majd hozzátette:- Ketten az osztályból sikerrel szerepeltek a szakma kiváló tanulója országos versenyen - egyikük második, másikuk tizenegyedik lett- s úgy tűnik mindketten munkanélküliek lesznek. Annyi előnyük persze lesz a többiekhez képest, hogy - mivel a verseny márciusban volt s ők az ottani szereplésük révén már szakmunkásoknak tekinthetők - előbb kapják a munkanélküli segélyt. A végzősök már nem járnak iskolába, otthon készülnek a vizsgára, de mondok néhány címet, azt javaslom beszéljen némelyikükkel személyesen is. Tőzsér Gábor az egyik, akivel az osztályfőnök „névsora” alapján beszéltem Kisterenyén a József Attila úton.- Fogalmam sincs mit csinálok ősszel. Munkahelyem nem nagyon lesz, nyilván a szüleim fognak továbbra is eltartani. Olyan jogosítványt akarok szerezni, ami többféle járműre érvényes, ugyanis hosszabb távon azt tervezzük édesapámmal, hogy együtt váltásban fuvarozunk. Egyébként a megelőző évfolyamokon végzett esztergályosok legtöbbje is más területen dolgozik.-Az ugyancsak kisterenyei Koncsik Lászlóéknál az édesanya is otthon van, kérdéseimre inkább ő válaszolt:- Sajnos kilátástalan a fia- mék helyzete. A Fütőber, ahol dolgoztak, nem tudja őket alkalmazni. Néhányan voltak egy német autómodell-készítőnél is, még nem tudni kit fog felvenni. Addig csak megleszünk valahogy, amíg a férjemnek és nekem van munkahelyünk, így még a sötét ruhát is megtudtuk venni a ballagásra. A lányunk jövőre végez a ruhaiparban, neki sem lesz egyszerű dolog elhelyezkednie.- A motorom, még soha nem volt szerelőnél s még nem mondtam el arról, hogy autószerelő legyek - fűzte hozzá Koncsik László -, mert eredetileg is az akartam lenni... Kiss Szilárd Nagybátonyban, az iskola közelében lakik. Ő a szabályt erősítő szerencsés kivételek egyike. Édesapja külföldi kapcsolatai révén egy pásztói kft.-nél lesz állása. Annál is fontosabb ez számára, mert katonának nem alkalmas.-Vajon miért jelentkeztetik mégis a szakmunkásképzőbe a szülők gyermekeiket, ha ilyen nehéz az elhelyezkedés? - fordultam ismét az oktatókhoz.- Nyilván nem lehet általánosítani, - válaszolta Bakos István szakoktató- de ismerek olyan szülői véleményeket is, melyek szerint itt nálunk legalább jó helyen van a gyerek, sőt ameddig tanul, addig jár utána a családi pótlék is. Aztán meg majdcsak lesz valahogy, a fiúk például elmennek katonának.-Én tudok néhány szívderítőbb információval is szolgálni - mondta Bocsó Imre az intézmény igazgatója. A minisztériumtól arra kaptunk lehetőséget -már csak az önkormányzat jóváhagyása van hátra - hogy a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők két év alatt nappali oktatás keretében elsajátítsák a dolgozók szakközépiskolájának tananyagát és érettségit tegyenek. Sőt ez idő alatt fakultatív speciális képzés keretében ügynöki és vállalkozói ismeretekhez is juthatnak. Azoknak pedig, akik érettségi után maradnak munka nélkül, szintén komplex képzési formákat ajánlunk. Az állásteremtés nem a mi dolgunk, de a kínálatunk gazdagításával szeretnénk csökkenteni a szülők valós gondjait. Csongrády Béla Szabó József- Vannak kérdések, amik napi politikává válnak. Azonban Magyarországon a „népi-nemzeti”, a „keresztény- demokrácia” kiforratlan kifejezések, de olyan értékeket hordoznak, amelyek összefüggnek a keresztényi elvekkel. Magyarországon a KDNP azért győzött, mert az egyházra támaszkodott. Hatalmi törekvések Az egyházon belül egyfelől az élt, hogy a papok ne politizáljanak, ezért maguk, illetve közösségeik helyett előretoltak a KDNP-n keresztül olyanokat, akik nem is biztos, hogy meg- győződéses keresztények voltak, csupán a hatalom kellett nekik. Furcsa, hogy most oda kell mennem az egyházam nevében könyörögni, hogy segítsenek. Ugyanúgy furcsa, ha a másik oldalt tekintjük: ma az MSZP-nek komoly keresztény köre van. Ha azt nézzük, a kisgazdák között legalább annyi keresztény van, mint a KDNP-ben. Az MDF-nek is komoly keresztényirányzata van. Szenzációszámba ment, hogy a Magyar Út Körök alakuló ülésén a karancskeszi pap mondott valamit, de azt senki sem írta le, hogy mit. Azt mondtam, Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és szabadságért) - ott ez utóbbit kimondani nagy eretnekség volt.-Az elkötelezettséget azért említettem, mert mindig jelez valamit, hogy ki milyen szervezésű rendezvényen vesz részt.- Mindenképpen, mint pap vettem részt. A Magyar Utasok nyitottak abba az irányba, hogy az Atya, Fiú és Szentlélek nevében bibliafelolvasással kezdődjön egy gyűlés.- Ha bármelyik szervezet nyitna így, bárhová elmenne?- Munkamegosztás az egyházban is létezik. Az MSZP kereszténykörének találkozóján Paskai László is jelen volt.-Népszerűbbek-e az egyházak ön szerint, mint az előző 40 évben?-Szembe kell nézni azzal, hogy belső problémákkal küszködik az egyház. Az első probléma abból adódik, hogy nem mindenhová jut pap. A második, hogy konzervatív lett a magyar egyház egy bizonyos rétege, mert az egyház papjainak 60 százaléka 60 éven felüli. Részben van az egyházaknak olyan stratégiájuk, amivel beleszólhatnak az ügyekbe, és ezek is kiforratlanok. Régi-új szervezetei kezdenek felépülni, sok helyütt már jelentős munkát fejtenek ki, a KALOT-nak például 12 szervezete van.-Mi jobb egy papnak? Ha „csak" a hívők lelki üdvösségével foglalkozik, vagy ha nagy mértékben részt vesz a közéletben is? És mi jobb a hívőknek?- Egy papnak az a jobb, ha már tudhat maga mellett segítőket. Ha vannak olyan fiatalok, akik beállnak a sorba. Ebben az évben három papot szentelnek az én gyerekeim közül. Ez a munkám elismerése.-Május 21-élői bűncselekménynek számít az ötágú vörös csillag viselése. A tön’ényhozás előtti időszak vitatémája volt, hogy rengeteg embert nem csak a vörös csillag, de az egyház keresztje nevében is meggyilkoltak. Önnek mi erről a véleménye? Az egyház tud bocsánatot kérni- Az egyház tudott bocsánatot kérni. Önmagában tudta tisztázni, hogy ami volt, az rossz volt. Amikor XXIII. János pápa a bíborosi kollégium előtt letérdelt a görögkeleti pátriárka előtt, és megcsókolta a lábát — ehhez nem kellett beszéd. Az egyház jelenleg is tud bocsánatot kérni. A békepapság és a ül/ Ill-as létezett az egyházban, még püspökségig is eljutott. Ezért ma tud bocsánatot kérni, tud és akar megújulni.- Mennyire szeretne költség- vetésileg különválni az egyház az államtól?- Az egyház mindig szeretett függetlenné lenni, azonban vannak megoldhatatlan dolgok. Az egyház Magyarországon jelenleg még olyan, mint egy ember, akinek levágták kezeit-Iá- bait. Szervezeteit felmorzsolták, gazdasági hátterét elvették. Ha az egyház visszakapna any- nyit, amennyiből képes fenntartani önmagát, még mindig ott a probléma, hogy v annak-e olyan szakembereink, akik tudnák továbbvinni azt a területet? Dudellai Ildikó „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” Jézus még halála előtt megígérte tanítványainak, hogy halála után elküldi a vigasztalót, aki majd mintegy betetőzi tanítását. Az apostolok húsvét után 50 nappal tapasztalták meg az ígéret teljesülését, így pünkösd napja a keresztény egyházak mindegyikében fontos ünnep. Nevét is a görög „ötvenedik” - pentakosztész - szóból kapta. Már az ókori Izraelben is - igaz, más tartalommal - megünnepelték ezt a napot, a húsvét utáni ötvenediket: az első termés betakarításának napját. A szétszóratásban élő zsidóság pünkösdje, a sávout azonban már a tízparancsolat adományozásának napja. A pünkösd gazdag európai hagyományvilága olyan szertartásokból áll, amelyek egyszerre fejezik ki a tavasz örömét, és próbálják a jó termést, a szaporodást akár varázslatokkal is biztosítani. Hazánkban két szokástípus mondható jellemzőnek. Égyrészt az ügyességi játékokkal egybekötött „pünkösdi király”-választás, másrészt a gyereknép adománykérő ünnepköszöntője, a pünkösdölés. Főleg a keleti szlávoknál jellemző még a nálunk is szórványosan előforduló rituális tisztálkodás a gonosz szellemek elűzésére. Szegeden még a múlt században is lejárt a város apraja-nagyja a Tiszához megmosakodni, így tartva távol a betegségeket. Nem véletlenül pünkösd táján nyitják meg kapuikat a nyilvános fürdők. A Dunántúlon lóverseny keretében kerül sor a pünkösdi király megválasztására. Ki-ki a saját lován, kengyel és nyereg nélkül versengett. A győztest számos kedvezmény illette meg egész évben. Tilosba tévedt jószága után büntetést nem fizetett, engedélye nélkül táncmulatságot nem rendezhettek, és kocsmaszámláit a község egyenlítette ki egész álló éven át. A szokás bizonyos formái a katonai életből ere- deztethetőek, amit jeleznek a forrásaink is: a 18. században is még „huszárkirályt” választottak egyes ezredeknél. Az alföldi „pünkösdölés” szereplői számos helyen az esküvői menet mintájára kialakított csoportban jártak verssel, tánccal köszönteni, adományokat gyűjteni. Az ünnepi köszöntők gazdag anyagából álljon itt végezetül néhány sor: , .Légyen földeteken gyümölcs, bor és búza. Az új Messiásnak kibimbó- dzott ága, Júda nemzetségnek királyi példája...”- rémi A gyermeknap mindenkié Május utolsó vasárnapján az egész világon a gyermekeket ünnepük. A nemzetközi gyermeknap nem tesz különbséget a családokban felnövő, valamint az intézetekben nevelkedő gyermekek között. Az ünnep mindenkié - de az intézetekben kissé másképp telik ez a nap ... Az egy főre jutó évi költség- vetési pénz - úgy tűnik - csak hétköznapokkal számol. így a kisterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthonban csak segítséggel tudják szebbé tenni az idei gyermeknapot: a helyi vállalkozók egy emberként mozdultak meg, 10 ezer és 25 ezer forint közötti összegekkel segítették az ünnepet — aki pedig nem pénzt ad, az egyéb módon tesz valamit az ügyért: egy fagylaltos például ingyenes fagyival kedveskedik az intézetben nevelkedőknek. A Felsőpetényi Óvoda és Nevelőotthonban nem csak egy napos lesz az ünnep. Már az egész hét gyermekhét volt, mely a játék jegyében telt.-Régi hagyomány a gyermeknap megünneplése az intézetben? - érdeklődtünk Lórik Józsefné megbízott igazgatótól.- Mivel az intézmény fennállásakor már létezett a gyermeknap, így az indulástól hagyomány a megünneplése.-Hogyan zajlik le az idei gyermekhét?- Mindenki részt vesz a játékokban. Délelőtt az óvodások, délután az iskolások versengnek egymással a legkülönbözőbb játékokban, az akadályversenytől a „vadászatig”, ami persze nem szó szerint értendő.- Mit kapnak a győztesek?- Van erre a hétre egy speciális fizetőeszköz, egy játékpénz, mely most teknősbéka lesz. Vasárnapig mindenki igyekszik gyűjteni a teknősbékákat, akkor ugyanis vásár lesz, ahol a teknősbékákért lehet vásárolni.- Lesznek-e, akik intézeten kívül töltik a hét végét?-Igen. Tizennégy iskolásunkat viszi el Budapestre a Szilágyi Erzsébet Független Nőegylet. Családoknál töltik az ünnepet, s számtalan meglepetés vár rájuk. Mi is csak annyit tudunk, hogy az állatkert megtekintése biztosan benne lesz a programjukban. Balázs J. i
