Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. május 27., csütörtök Mi sem természetesebb, hogy e sorok írója, aki e rovat kedvéért „hivatalból” is figyeli a Magyar Rádió - főként kulturális jellegű - műsorait, örömmel veszi, ha megyei témákra lel s megjegyzéseit, gondolatait azokhoz kapcsolódva mondhatja el. A közelmúltban indult Irodalmi Újság legutóbbi számának - ritkaság - két nógrádi vonatkozása is volt. Egy rövid megemlékezés erejéig szó volt Vihar Béláról, aki május 23-án lett volna 85 éves és éppen hatvan esztendeje, 1933-ban jelent meg első kötete Út önmagadtól címmel, de ismertté az Egy katona megy a hóban című, nemzedéki sorstragédiát feldolgozó elbeszélő költeménye tette nevét. Ismertté mondom, pedig egy mai közvéleménykutatáson valószínűleg nem sokan tudnának róla bármit is mondani. S feltehetően itt Nógrád megyében is kevesen tudják, hogy milyen szoros kötődései voltak Vihar Bélának Szécsényhez, a „szülőföldjei” sorában számon tartott településhez. A rádióműsorban archív felvételről megszólalt maga a költő is. „Azt vallom, hogy hiszek a költészetben, mert hiszek az emberi lélekben, hiszem, hogy túl a gyomor éhségén, él bennünk az igény a szépség és az igazság kenyerére. Hiszem, hogy a mártíroknak vére és a költők tolla alól a tinta oly magot öntöz, amelyről majd fa nő, égig érő, lombjában madarak kara." Jó volt hallani e mesz- szemenőkig optimista, biztató sorokat, amelyeknek ma még nagyobb a súlyuk, mint a megírás illetve az eredeti elhangzás idejében. Madách Imrét Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész említette legújabb, a Magyarország itt marad című, a pozsonyi Ka- ligram kiadó gondozásában megjelent könyvéről szóló beszélgetésben. A közép-európai tematikájú válogatott írások zöme ugyan friss, 1988 és 1992 között született, de a visszatekintés címén a magyar-szlovák kapcsolatok javításán fáradozó két múlt századi, meghatározó személyiség - Jan Palarikot és Madách Imre - bemutatása is helyet kapott a kötetben. Különösen számunkra, határszélen élők számára volt tanulságos, amit a kötet kapcsán Kiss Gy. Csaba elmondott. Illúzió azt hinni, hogy egyik napról a másikra megváltozik a világ, s benne Magyarországnak a szomszéd népekhez való viszonya. A kilencvenes évek elején, -ugyanúgy mint 1848. március 15-e után - is volt egy össze- ölelkezés magyarok és nem magyarok között a Kárpát medencében, de az érdekellentétek, a lappangó gyűlölködések nem szűntek meg. Azért kell beszélni az indulatokról, előítéletekről, hogy meglehessen szelídíteni őket. * Miután e hasábokon többször is tettem már kritikai megjegyzést Friderikusz Sándor népMég tikkasztóbbak lesznek a nyarak! Évente kétszer aratunk? A szokatlanul forró május ismét ráirányította a meteorológusok figyelmét bolygónk éghajlatának átalakulására. Szakértők állítása szerint a következő években a nyár még tikkasztóbb lesz: a hőmérséklet átlagosan egy-egy fokkal nő évente. A neves német klimato- lógus, Manfred Geb feltevése szerint a jelenségnek számos előnyös következménye lesz. Előfordulhat, hogy Közép-Eu- rópában kétszer lehet majd vetni és aratni, mert tavasszal gyorsabb lesz a felmelegedés, ősszel pedig tovább tart a jó idő. A meleg hatására gyorsabban érik a szőlő és a dinnye, és mindkét gyümölcs édesebb lesz az eddigieknél. A professzor szerint az építkezésben is változás várható. A házak levegősebbek és árnyékosabbak lesznek, akárcsak jelenleg Olaszországban. Valószínűleg fokozott mértékben használják fel a napenergiát, szemben a hagyományos áramforrással. Az emberi szervezetre, a hőmérséklet alakulása csak annyiban van kihatással, hogy a nagy hőség vérkeringési problémákat okozhat. Megváltozhat az erdők növényzete. Kakukkfű fog illatozni. és babérbokrok fognak nőni Európában. A vándormadarak felhagynak azzal a szokásukkal, hogy délre repülnek télen. Megszűnik a napimádók nyári turnéja is, érdemes lesz a jelenleg még hűvösnek tartott Északi-, illetve Keleti-tenger partján sátorozni. Az éghajlatkutatók tapasztalatai alapján a több napfény következtében javul az emberek hangulata, s ennek hatására közérzete is. niruiiiusiinpgiwrjííiiti r r r "V ~ U t-M] > Gyerekek figyelem! Az STV mai műsorának első órája nektek szól! Meseösszeállításunkban kedvenc mesealakjaitokkal találkozhattok! * * * Család nélküli gyerekek - riport a GYIVI-ből * * * Egészségünk érdekében - a dohányzás ellen! * * * Sport a javából! * * * Csütörtöktől csütörtökig - heti hírösszefoglaló * # Szerkesztő: Sándor Hédi Hangmérnök: Körösi József Adásvezető: Ponyi György Bemondó: Hídvégi Judit $ALGOTAKJÁMÍ TELEVÍZIÓ «. Telefon: 10-70*, 16-X81, »0-177 Csütörtököt mondunk Mottó: „Ahol a gazdaság rendbejön, ott minden egyéb tönkremegy.” (Murphy törvénykönyvéből) Jó ideig nem kell attól tartani, hogy Murphy jóslata bejöjjön: a gazdaság rendbe tételére ugyanis esély sincs. A gondolatmenet csak ott sántít, hogy még ha véletlenül rendbe is jönne, itt hovatovább már nincs minek tönkremennie. (Ennél jobban.) Szóval kétség- beesésre semmi ok: sugározzunk csak töretlen optimizmust, emberek! Ahogy éppen soros pártunk-kormányunk kívánja. De tényleg: minek is az a fene nagy búslakodás, amikor megint emelik a benzin árát? Hát kinek van még itt pénze kocsikázni? A kormány kimondatlan álláspontja az, hogy akinek még futja erre, hát az szakadjon bele! Az igaz, hogy övék a hatalom, de hogy a dicsőség is, erről már nem vagyok egyértelműen meggyőződve. Mit mondanak?! Hogy leértékelték a forintot is?! Miért? Épp dollárt akartak venni belőle, mikor a család meg kenyeret enne, vajjal? Igaza van a kormánynak, tényleg arcátlan nép ez a mienk. Ha eddig mindenki a híd alatt lakott volna, bizonyára nem lennének ekkora igényeink. Sőt, továbbmegyek: ha már voltak olyan lököttek évmilliókkal ezelőtt őseink, hogy lemásztak a fáról, legalább a kőbaltát ne fedezték volna fel! Vagy tiltották volna be rögtön, mint mai utódaik a sarlót, meg a kalapácsot! Igaz, azzal már ősjogász-Kánaánt teremthettek volna, mert az ellenpárt azonnal replikázott volna, hogy miért nem az ásóbotot, meg a faekét száműzik mindörökre? Még olyannal is előállhatott volna valami zseniális őselme, hogy tiltsák be a csillagokat az égről. Igaz, ez a mai korban is okozhatna technikai bonyodalmat, de ha sokáig így mennek a dolgok, még megeshet, hogy valakit megbíznak a probléma vizsgálatával. Jut eszembe, nem is lenne nagy gond: a költségvetési hiány úgyis az egekben van - csak fel kell rajta menni, és egyenként lelopdosni onnan, ami fénylik. Mi veszítenénk legkevesebbet, mert nálunk már nemigen lehet sokkal sötétebb. Valamire jó a sötét is: ki veszi észre, hogy hányán keresik a világosság felé vezető utat - legalábbis mekkora apparátus vesz fel ezért pénzt? A luxusbarlangokban úgyis telik gyertyára, amit azért nem vinnének ki a sötétbe, nehogy megtudják, hányán botorkálnak reményvesztetten. A héten napvilágra került statisztikai adatok szerint ma már kétszer annyian, mint a nyolcvanas évek elején: kétmillió ember Magyarországon. A tízmillióból. Szólni kellett volna a statisztikusoknak, hogy sugározzanak optimizmust. Volna rá ok: elvégre voltunk mi már a hárommillió koldus országa is ... Balázs József Újjászerveződött az Aerocaritas Helikopterrel az életekért szerű showműsorára, most - amikor Kepes András mikrofonja előtt ő szerepelt riportalanyként - késztetést érzek kijelenteni: Friderikusz kitűnő színész, hiszen teljesen másnak mutatja magát a nevét viselő „akármiben”, mint amilyen a hétköznapokon. (Hacsak nem akkor viselt álarcot, amikor Kepes faggatta.) A beszélgetésből kiderült, hogy a korábbi belpolitikai újságírót a bizonyítási vágy hajtotta a „show” irányába. A korábbi „csapat”, amelyikkel saját riporteri ambícióit is ki tudta teljesíteni, szétesett, illetve tehetségén alul foglalkoztatott a középszerrel szemben, s ezt látva elment a kedve a politikai újságírástól. Egyik szekértábor mellett sem akart felsorakozni, a méltánytalan presztizsviták inkább arra sarkallták, hogy fölébük emelkedjen, fityiszt mutasson a jelentéktelen ügyeket felnagyító, komolykodó no- tabilitásoknak. Innen ered, hogy politikusokat nem hív meg műsorába. Ezúttal őszintén bavallotta, hogy bizony fárad ebbe a sok bohóckodásba, egyre inkább szorong a műsor kéthetenkénti előállításának különféle nehézségeitől. Ki gondolná, hogy a televíziós kulisszák között a népszerűséget hajszoló és élvezni látszó Friderikuszt valójában zavarja a sztársággal járó ismertség, másfajta elismerésre vágyik, mint amiben eleddig része volt. Nemzetközileg szeretne híres lenni, de valami komoly dolog folytán. Albert Schweitzer példája nyomán karitatív, sok ember számára üdvös tevékenységen töri a fejét. Hát ez bizony alaposan különbözik attól a figurától, amit a képernyőn „eljátszott”.- csongrády Kiállítás a Derkovits galériában A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium Derkovits galériájában nyílik meg Balogh Erzsébet kiállítása május 28-án. Megnyitót mond Berencsikné Gedeon Hajnalka. A tárlatot június 17-éig tekinthetik meg az érdeklődők. Az európai mintára újjászervezett Aerocaritas Légi Mentőőrség 1993. június 1-jétől ismételten megkezdi működését. Ezen a napon szolgálatba áll az első, a Német Szövetségi Köztársaság és a Deutsche Ret- tungsflugwach-tó! ajándékba kapott mentőhelikopter, A Hotel Alfa - Brávo - Charlie - India. Szintén június 1-jén kezdi meg működését - a Rebeka, a Repülés és Bevetésirányító Központ Aerocaritas, és a 06/22-33-44—55-ös telefonszámon kérhető az Aerocitas mentőhelikopter, reggel 7 órától napnyugtáig. A rendszer működéséről névre szólóan 3100 körzeti orvos kapott értesítést, és folyamatban van a magyar orvostársadalom valamennyi tagjának személyre szóló tájékoztatása. A mentőhelikoptert a rászorultak érdekében az alábbi esetekben bárki bárki riaszthatja, s ezért a riasztó felet repülési költség soha nem terheli. Súlyos sérültekhez: eszméletvesztésnél, tartós légszomjnál, vagy vérveszteségnél, hát- és gerincsérülésnél, kiterjedt területű égési sérülésnél, csonkolt végtagoknál, többrendbeli sérülésnél. Akut megbetegedésnél: szívinfarktus gyanújánál, valamint: súlyosan sérült gyermekeknél, több sérültnél, beszorult sebesülteknél, nehezen megközelíthető helyekre, valamint más orvos által indokoltnak tartott esetben kérhető kórházkórház közötti légi szállítás is. Fontos, hogy elsődleges segélykéréskor - primer bevetések során - soha nem vizsgálják, hogy a páciens tag-e. A segítségnyújtást követően azonban igen, s ha az általunk szállított vagy ellátott páciens nem tagja új típusú egyéni vagy családi tagrendszernek, akkor csak a repült percekért, (az ellátásért nem!) légi percenként 1.000 forintot számláznak. Az egyéni tagdíj 500 forint, a családi (házastárs, élettárs és közös háztartásban élő 18 év alatti gyermek) 1.500 forint/év, de maximum a következő év július 31-éig érvényes a tagság. A tagok támogatását azzal köszönik meg, hogy a részükre nyújtott segítségnél a kiadásokat elengedi az Aerocaritas. Tagjaikat változatlanul hazahozzák Európából - földi úton - ha az betegség vagy baleset miatt indokolt. A tagdíj postai utalványon fizethető be 1033. Budapest, Fő tér 2. Aerocitas címre. Az új rendszer a svájci REGA, a világon legmagasabb színvonalú szakmai és szervezési rendszerrel, több mint 40 éve működő Légi Mentőőrség segítségével - alapozva az eddigi tapasztalatokra, - lett kialakítva. A társadalombiztosítás egyelőre nem finanszírozza az Aero- caritast. Egy élet elvesztése társadalmi szinten 30 millió forint veszteséget jelent. Egy mentő- helikopter évente átlag 60 életmentő beavatkozást segít elő. A társadalmi szinten jelentkező haszon 1 milliárd 800 millió forint. Minden befektetett 1 forint 90 forint hasznot hajt a társadalomnak. A megmentett életekről nem is beszélve! Az Aerocaritas nem vállal át állami mentőfeladatokat. Létünk egy plusz lehetőség a túléléshez, a gyorsabb gyógyuláshoz. A Nógrádi szénbányászatban halálos balesetet szenvedettek névsora A lista sorrendben az alábbiakat tartalmazza: név, lakóhely, a baleset időpomtja és helye, a baleset megnevezése. A hiányzó adatok Magyarfy Károly és Nagy Gyula kutatók számára ismeretlenek. Levélcímük: Salgótarjáni Bányamúzeum, Salgótarján, Zemlinszky Rezső u. 1. 3100. Kotroczó József ifj., Somlyó bányát. 1952. 10. 09. Forgách l.a., kőzetomlás Kovács Imre, Cered, 1952. 06. 09. Róna bánya, kőzetomlás Nádasdi István Márton, Homokterenye, 1952. 10. 08. Csipkés l.a., rakodási Pasek Gyula, Lapujtő, 1952. 08. 13. Tordas II. l.a., szállítá- sos Somogyi János, Mátrano- vák, 1952. 12. 11. Gáti II. l.a., kőzetomlás Vilimek Mária, Kisterenye, 1952. 08. 15. Tordasi alagút, szállításos Bocsó János Petyó, 1954. 01. 22. Katalin l.a., áramütéses baleset Grenyó János, 1954. 08. 28. Pálhegy III. l.a., kőzetomlás Wágner Ferenc... Kőházi János, Zagyvapál- falva, 1954. 01.09. Margit táró, szállításos Kun Pál József, Mátramind- szent, 1954. 10. 11. Ménkes táró, robbantásos baleset Szűcs András ... Matz Ferenc, 1954 07. 02. Salgói fogaskerekű, szállításos Szabó Mihály, Apc, 1954. 05. 12. Nbátony, fuvarozási üzem, szállításos Szomszéd István, Kisterenye, 1954. 03. 04. Mizserfai vontatás, szállításos Vaspál András, Kisterenye, 1954. 05. 10. Tordasi alagút, szállításos Bohács István, Nádujfalu, 1955. 09. 07. Ambrus l.al., kőzetomlás Török István, Piliny, 1955. 05. 19. Király t.aknamélyítő V. dolgozója, gázmérgezés Fekete László, Mátraszőlős, 1956. 10. 21. Kossuth táró, kőzetomlás Forgó József, Mátranovák, 1956.01. 19. Gáti III. l.a., kőzetomlás Gecse István Márton. Homokterenye, 1956. 06. 01. Csipkés l.a., kőzetomlás Éicskó Zoltán, Szécsényfel- falu, 1956. 02. 27. Tordas II. l.a., kőzetomlás Mucsányi Gyula, Felső-Ka- talin bt., 1956. 10. 12. Szorospataki l.a., üzemelő gép elkapta Radics Károly, Mátraszele, 1956. 03. 24. Pálhegy II. l.a., kőzetomlás Répás Balázs csóka, Mátranovák, 1956. 04. 15. mátrano- váki Altáró, szállításos Tőzsér Pál, Salgótarján, 1956. 08. 17. Gyula táró, derékrándulás után összeesett, meghalt Urbán János, Terény, 1956. 04. 25. Pálhegy II. l.a., kőzetomlás Csóka Erzsébet, Bükkszék, 1957. 12. 11. Tőkés l.a., szállításos Horváth István, Szuha, 1957. 12. 11. Tőkés l.a., szállításos Pintér Zoltán, Nemti, 1957. 06. 28. Ménkes táró, kőzetomlás Szabó Ignác, Szuha, 1957. 06. 28. Ménkes táró, kőzetomlás Szabó Vilmos, Szuha, 1957. 06. 28. Ménkes táró, kőzetomlás Korim Lajos, Nagybátony, 1957. 07. 30. Kossuth l.a. áramütés Lipták Endre, Ságujfalu, 1957. 11.25. Katalin l.a., kőzetomlás Meggyes Mária, Kisterenye, 1957. 12. 06. Gyulai vontatás, szállításos Radics Alajos, Szuha, 1957. 09. 27. Szorospataki vontatás, szállításos Csongrádi János ifj., Nagybátony, 1958. 12. 02. Kossuth táró, áramütéses baleset Földi János, Lapujtő, 1958. 05. 14. Kányás akna, szállításos Fülöp Pál, Szilaspogony, 1958. 11. 05. Szilváskő táró, kőzetomlás Fülöp Sándor, Nemti. 1958. 05. 27. Ménkes, kőzetomlás Szűcs András, Dorogháza, 1958. 05. 27. Ménkes táró, kőzetomlás Tóth Sándor budai ids., Nemti, 1958. 05. 27. Ménkes táró, kőzetomlás Galambosi Károly, Salgótarján. 1958. 10. 09. Margit VI. l.a., kőzetomlás Lukács István, Karancsalja, 1958. 10. 18. Király táró ___ Bagi Józsefné özv., Nagybátony, 1959. 07. 19. Gyula rakodó, szállításos Berze Ferenc pápi, Homokterenye, 1959. 07. 01. Pálhegy III. l.a., kőzetomlás Havasi Ferenc, Kányás munkássz. 1959.07. 05. Kányás akna, gázmérgezés Zsidai k. István, Kányás munkássz. 1959.07.05. Kányás akna, gázmérgezés Longauer Elemér, Forgách bányát., 1959. 09, 04. Margit VI. l.a., szállításos Oláh Béla pasko, Karancsbe- rény, 1959. 03. 07. Tiribes akna. szállításos. (Folytatjuk)
