Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

1993. május 25., kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Tízmillió év nyomában a nógrádszakáli Páris-patak völgyében Ismerd meg szűkebb hazádat is! Állunk az őstenger fenekén, ennek éppen egyik hasadéká- ban. Az üledékfalon szinte megmozdulnak a vízhullámzás fekvő S-et formázó rajzai. Kagy­lótöredékek százai és páratlan kavicsgyüjtemény. Szemünk to­vábbsiklik, s tekintetünk megáll a meredély oldalán inas kézként kapaszkodó, ráncos gyökere­ken. Néhány fiatal páfránynak is sikerült utánoznia a mutat­ványt, de vajon meddig lehet otthonuk a hatalmas mélyedés? A puha csendben örökös a moz­gás: a pergő homokszemecskék a múló és a múlt időre emlékez­tetik a halandót. A különös homokóra percegő mutatóit gondolatban vissza­forgatva megidézhetjük a tíz­millió évvel ezelőtti állapoto­kat: a hullámzó, morajló ten­gert, amelybe - a feltételezések szerint - talán itt egy hatalmas folyó torkollott, s így óriási mennyiségű üledék rakódott le. Ezt vájta egyre mélyebbre a Pá­ris-patak. A világ számos, csoda­számba menő látványosságai­nak sorában mindenképpen ott a helye a Páris-patak völgyének, melyet Székely Imre, a rárósi gyermeküdülő vezetője úgy mu­tatott be, mint egy kincset érő leletet. Virágzó akácos rejti szem elől az ipszilon alakú mé­lyedést. Az erdő szélén, aztán utat mutat egy tábla is, de ide­genvezetőnk szerint a Nógrád- szakál és Litke közötti út itt ve­zető szakaszán is elkelne egy másik, a patakvölgyet jelző fel­irat, hadd lássák meg minél többen ezt a ritkaságot. Az er­dőrész fái között egy földbe süllyesztett fura alkalmatos­ságba botolhat a figyelmetlenül lépkedő turista. Szinte hihetet­len! Ez az „edény” lehet vagy száz-, kétszáz éves vízmérce. Eszerint az Ipoly mintegy évez­rede százötven, kétszáz méter széles lehetett. A Nógíád megye védett ter­mészeti értékeit bemutató kö­tetben olvashatók a következők: „A Páris-patak völgye a Litke és Nógrádszakál között emel­kedő andezittakaró része, amely valamikor az Oszt- rovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly fűrészelte le a hegység délkeleti nyúlványáról. Az év nagy ré­szében teljesen száraz ez a „Grand Canyonéként egyre jobban a hegy felé hátráló ha­talmas vízmosás. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízeséseket láthatunk a ti­zenöt-húsz méter mély, mere­dek falú szakadékban. A völgy egyes részein vörös színben ját­szó, opálosodott fatörzsek ke­Székely Imre szerelmese a Páris-patak völgyének kép: R. T. rültek nagy mennyiségben a fel­színre. Az üledékből nagymé­retű vulkáni andezitek, és mély­ségi gránittömbök váltak ki. Ezek a több tonna súlyú kőzet­tömbök egy hajdani folyam vi­zének roppant erejére engednek következtetni.” Most az ipszilon hosszabbik szárában járunk. Kétoldalt jól láthatók a tízmillió éves tenger­fenék lerakódásának rétegei. Pár méterrel beljebb kidőlt fa­törzsek „támasztják” az oldalfa­lakat: gyökerük félig már kisza­kadt, de a túloldalt súroló lomb­juk idén is kizöldellt... Lépteink elülő zaját a ho­mokpercegés finom hangja ve­szi át. Székely Imre minden mé­tert jól ismer: felfedezte, milyen szobrokra emlékeztetnek a gyö­kérmaradványok, a félig kipusz­tult fák, amelyeknek a vesztét a tavaszonként áradások, illetve az esőzések okozzák. Mondja, a levéllenyomatoknak sok csodá- lója akadt eddig.- Ha kint harminc fok van, a helyenként szűk vízmosásban mindössze tizenöt. Megmértük - közli a kalauzolásban is jártas „tábornok.” - Nézzék, ide és ide is, a hullámzó víz mozgása raj­zolódott le, teljes a rajzolat, s ezért is európai hírű a hely. A földtani rétegek közül az egyik a homokkő, amely könnyen szétomlik. A beleágyazott, de többé-kevésbé már szabadon lévő jókora kövek emiatt om­lásveszélyt jelentenek. A termé­szetkedvelők ezért - gyakran felemás érzéssel - hívnák ide, ugyanakkor óvnák is ezt az er­dőrészt, illetve a látogatók testi épségét. Sőt, akadnak, akik nem tartják kívánatosnak, hogy tö­megek zarándokhelye legyen a völgy. A látnivalók bemutatása ki­sebb, barlangszerű mélyedésnél végződik. Ez a magasabb he­lyekről összegyűlt, s a magas­ból alácsorgó víz műve lehet. Rövidke sétánk ismét felve­tette a „miért nem ismered meg szűkebb hazádat is?”- kérdését. Székely Imrével egyetértünk ugyanis abban, a nógrádi tájat, annak természeti ritkaságait, legkevésbé az itt élők ismerik. (Más megyékből turisták százai keresik fel az Ipoly-völgyet és a környező dombokat, amelyek bizonyos pontjairól a Tátra vo­nulata is kivehető.) Kár. Mert az idő, a homokszemek pergése nem áll meg. Ki tudja meddig marad - ilyen aszályos időkben — épségben a bizonyos források szerint Páris János szakáli er­dész által felfedezett patak­völgy. (Mihalik) Varroda épül Sipeken Nógrádsipek. A falu szélén, a leendő aszalóüzem szomszédságá­ban varrodát épít egy budapesti cég, amely ezzel a vállalkozásá­val enyhít a súlyosbodó foglalkoztatási gondokon. Az üzemben várhatóan tíz-tizenöt személy kap majd munkákép: Rigó Tibor Iskolanap - hagyományteremtés Palackba zárt üzenet a jövő nemzedékeinek A szamóca is szomjazik Szécsény. Óvatos becslések szerint egy évi (!) csapadék- mennyiséggel „tartoznak” az ég - évek óta - igen szűk markú csatornái. A folyamatos esőhi­ányt minden élőlény megsínyli, megyénkben erősen apad az Ipoly vízszintje, a part mentén félig vagy egészen kipusztult fák sorsa is nagyrészt az a- szály számlájára írható. A me­zőgazdászok - főként a vállal­kozók - pedig fogadkoznak: jö­vőre más foglalatosság után néznek. A szécsényi téesz szamócá- sában is öntözéssel serkentik növekedésre a kedvezőtlen idő­járás miatt lassabban fejlődő szemeket. Mint az előző évben, idén is tíz hektáron folyik a termesztés, s a tavalyihoz ha­sonlóan, a tervek szerint most is a „szedd, vidd!” akció kereté­ben értékesítik majd mind a tíz hektárnyi területen beérő gyü­mölcsöt. A szüret várhatóan két hét múlva kezdődhet. (-m-) Kedvezmény csak rendkívüli esetben Nógrádmegyer. Évek óta a polgármesteri hivatal gazda­sági, műszaki ellátó csoportja végzi a szemétszállítást a falu­ban. Ezen kívül más, környék­beli községben is vállalták ezt a feladatot. Megyerben a szolgál­tatás díja ebben az évben a ko­rábbi négyszázról ötszázra emelkedett. A tarifaemelésre az áfa, va­lamint az üzemanyagköltségek növekedése miatt került sor, s mint azt a polgármesteri hiva­talban megtudtuk, kedvezményt eddig csak rendkívüli esetekben adtak. Az utóbbi lehetőséget azonban a szociális törvény ke­retein belül valószínűleg újra át­tekintik a közeljövőben. Vidámság és Kalamajka Bábszínházban voltak az endrefalvai gyerekek Endrefalva. A kisebb, de va­lószínűleg a nagyobb gyerekek is nagyon várták a hétfő délelőt­töt. Ezen a napon, délelőtt tíz órától, a Kalamajka Bábszínház Egyesület látogatott el a telepü­lésre kizárólag abból a célból, hogy vendégjátékukkal, móká- zásukkal kellemes perceket sze­rezzenek az ifjabb korosztálybe­lieknek. Az általános iskola tornater­mében bemutatott vidám báb­színházi előadáson az Erdő ma­nói című műsort tekintette meg a közönség. A rendezvényt gyermeknapi ajándékként a falu vezetése szervezte. Megduplázódott ® Endrefalva. Kétéves a falu fejlődéséért létrehozott alapít­vány, melynek tőkéjét eddig ki­zárólag magánszemélyek ado­mányai gyarapították. Az in­duló összeg az eltelt időszakban megduplázódott, a számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a te­lepülés javára 120 ezer forintot fizettek be a helybeliek. Klubot létesítenek ji 9 Nógrádszakál. A volt pol­gárvédelmi raktár épületét kü­lönböző célok szolgálatába ál­lítja a helyi önkormányzaf. Egyik részében alakították ki -a leendő idősek klubját, amely­nek megnyitása még várat ma­gára. Most folyik ugyanis az igények felmérése, s csak ezek ismeretében döntenek arról, hogy működtessenek-e ilyen lé­tesítményt a faluban. Környezetvédelem • Ludányhalászi. A helyi hor­gászegyesület tagjai szeretnék, ha „birodalmuk,” a bányató környezete az odalátogatók mi­nél nagyobb táborának tetszését megnyerné, tekintettel a kez­dődő idegenforgalmi szezonra. Ezért az elmúlt hétvégét - szombatot és vasárnapot - rész­ben ezen a területen töltötték: a part körüli területeket tették rendbe. Háziasszonyoknak # Ságújfalu. A községben mű­ködő kismamaklub - elsősorban a háziasszonyokat érdeklő - bemutatót rendezett nemrégi­ben. A résztvevők az élelmisze­rek tárolásához, tartósításához használható árukat láthattak. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Fürdésre hideg, ivásra túl meleg Nincs százezer forint a termálvíz vizsgáltatására Ludányhalászi. II. Rákóczi Ferencre, a névadóra emlékez­tek pénteken délelőtt a község általános iskolájában. A ha­gyományteremtő céllal szerve­zett rendezvényen Végh And­rásáé, az iskola igazgatója tar­tott megemlékezést, minek ke­retében szólt az 1959-es iskola- építésről, valamint azokról, akik részt vettek ebben a munkában. Szigeti László, a település pol­gármestere ez alkalomból - az önkormányzat ajándékaként - iskolazászlót adományozott. A hangulatos iskolanap emlékét őrzi majd az a kis fácska, amit a délelőtti program keretében ül­tettek el a diákok és pedagógu­sok. De nemcsak a facsemete, ha­nem egy palack is a földbe ke­rült ezen a napon. Mégpedig az­zal a nemes szándékkal, hogy az iskolások ebben elhelyezett üzeneteit az utókor olvassa és megszívlelje. A különös pa­lackposta megszívlelendő so­rait: a jövő nemzedékei mindig a jóra törekedjenek. Mert csak ez szolgálja az egyének, és kö­zösségek boldogulását. (mj.) — Elvégezték-e már a rárós- pusztai termálvíz összetételének vizsgálatát? - kérdeztük néhány napja Kovács Józseftől, Nógrád­szakál polgármesterétől, aki szívügyének tekinti, pontosab­ban tekintette ennek a természe­tes forrásnak a teljes körű anali­zálását, elemzését. A válasz meglepő volt:- Százezer forintot kellene fizetnünk ezért, de a községünk nem rendelkezik ilyen összegű pluszpénzzel. Konzultáltunk er­ről a testületi tagokkal is, és mindegyikük azon a vélemé­nyen volt, hogy nem fektethe­tünk most be ennyit, mert nincs miből. Valójában ugyanis mi olyan húsz-harmincezerre tak­sáltuk a vizsgálatok költségét, aztán jött a meglepetés. Miért ilyen drága a minősé­gellenőrzés? - tudakoltuk Varga Lászlótól, a megyei víz- és csatornamű üzemviteli osztá­lyának vezetőjétől, aki el­mondta: a szóban forgó analí­zist a tulajdonosnak vagy nekik kellene igényelni egy ilyen fel­adatokat végző cégnél.- A gond az, hogy a víz me­tángázt tartalmaz, jóval a hatá­rérték feletti mennyiségben. Tehát nemcsak a vízösszetételt, hanem külön a gázt is vizsgálni kell, s ehhez robbanásbiztos fel­szerelésre van szükség. Az utóbbiak miatt kerülne sokba ez a munka. Minderről írásban tá­jékoztattuk a polgármestert, s adtunk egy-két ötletet is a me­legvíz hasznosításához. Mert ajánlatos figyelembe venni, hogy - mivel 29 fokos - für­désre hideg, ivásra viszont túl meleg. Hálózathoz csatlakoz­tatni pedig - a költséges a tech­nológia miatt - nem érdemes. Mi jöhet még szóba ezeken kívül?-Mivel igen sómentes, lágy folyadékról van szó, akkumulá­tor-, vagy hűtőfolyadék előállí­tására, illetve egy épület fűté­sére lehet véleményünk szerint „befogni” - felelte Varga László. (Mihalik) Késnek a szúrós vendégek Akácvirágzáskor sokan szívesen megállítanák az időt. Most kü­lönösen így éreznek a természetkedvelők, hiszen hófehérbe borul­tak erdők, virágtól roskadozó fasorok teszik páratlanul széppé a völgyeket, domboldalakat. A bódítóan édes illatról legtöbbeknek a méhek, az ilyenkor megszokott méhész vándorlás jut e- szébe. Az Ipoly völgyében azonban csak a folyó túlsó partján lát­hatóak a kivonult „szekértáborok,” az innensőről még hiányoz­nak a mézgyüjtö, szúrós vendégek. De pár napja még a Karancs völgyeiben is csak mutatóban akadt vándorméhész, bár - mint néhány településen jelezték - másfél hete járták a környéket alföldi érdeklődők. Valószínűleg arra számítottak, hogy a szokásos időben lesz a virágzási csúcs, ami azonban a vártnál korábban köszöntött be, s a szakemberek szerint ott bőségesebb a virágpor, ahol jelentősebb mennyiségű eső esett az elmúlt hetekben. Feltárás utáni helyerállítás Szécsény történelmi városrészében, az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal tervei alapján, befejezik a középkori templom alapjának és falmaradványainak helyreállítását. Rigó Tibor fel­vételén Pikács Lajos, Csemer Károly és Cservenák Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents