Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A munkanélküliek egy része nem is akar dolgozni A kisvállalkozókat felfalják a nagyok A kis szériás termelés előnye a gyors váltási lehetőség Kép: RT A vállalkozások korát éljük, halljuk úton. útfélen. Lassan a vízcsapból is ez a téma folyik. Bíztatásképpen különböző ígérgetések sokasága lát napvilágot. Vajon hogyan érzi, látja, tapasztalja a valóságot Horváth István és neje Horváthné Viliinek Edit, a szarvasgedei varroda bérlője és tulajdonosa.- Kérem, avassatuik he Nóg- rádha kerülésük lényeges momentumaiba. / \ Jó ajánlat v _____________________)- Először egy évig Egyhá- zasdengelegen. a palotási Május 1. termelőszövetkezet varrodáját béreltük. Onnan jöttünk át Szarvasgedére, mert olyan információt kaptunk az önkormányzattól, hogy rengeteg a munkanélküli, nem jelent gondot a létszámmal való feltöltése a varrodának, sőt még a második műszakhoz is meg lehet teremteni a szükséges létszámot. Az ajánlat tetszett, mert egybeesett üzletkörünk kibővülésével, exporttevékenységünk beindításával. Ennek már három éve. Egyébként Nógrádban magánvállalkozókként, öt évvel ezelőtt bankhitel nélkül, teljesen saját erőből indítottuk be üzemünket. Az elért igen szerény összegű nyereséget pedig az utolsó fillérig visszaforgattuk a termelésbe, értékesítésbe.- Mennyire ismerik önöket szakmai berkekben?-Ismertségünk jó közepesnek mondható, az ország minden részébe szállítjuk termékeinket. Férjemmel együtt, csak akkor nem dolgozunk, ha alszunk. Vállalkozásunk létrehozása előtt, én bedolgozó varrónőként tevékenykedtem, maszekoknak és a gödöllői háziipari szövetkezetnek. A kapott pénzből nem tudtam megélni.- A kormány azt hangoztatja, hogy vállalkozásbarát. Előzetes információim szerint, sok kis- és középvállalkozó ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Eddigi tapasztalataik a kormányt igazolják, vagy azt a kálváriát és kiszolgáltatottságot, amiben sok kis- és középvállalkozó részesül? ( \ Hitel - alma V________________________- A sajtó, televízió tele van azzal, hogy ilyen, meg olyan kedvezményes hitellel segítik a munkahelyet teremtő vállalkozásokat. Mi ezt elhittük s ennek alapján jelentkeztünk a banknál hitelért. Ott olyan fedezetet kértek tőlünk, amit képtelenek vagyunk előteremteni. Ebből is látszik: nem büntetni, hanem konkrétan segíteni kellene az új munkahelyek létesítésére vállalkozókat. Akik úgy kezdték, mint mi, azok kapkodhatják a fejüket: miként és hogyan teremtsék elő a működéshez feltétlenül szükséges hitelt, a mi esetünkben a minimális öt milliót. Tudjuk, hogy mások többszáz millióhoz könnyedén hozzájuthatnak. Mi a kisvállalkozók bankjához fordultunk hitelért. Először azt mondták: nincs lehetőségük, menjünk vissza két-három hónap múlva. Akkor azzal fogadtak: minden hitel elfogyott. A kormány beszél, beszélhet a mi anyagi segítésünkről, a bankok viszont épp az ellenkezőjét cselekszik. A jelenlegi tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy a kicsik és a közepesek lesznek megfojtva, mert a nagyhalaknál csapódik le a nekünk szánt hitel. Úgy mondanám, hogy felfalnak minket.- Önök a hitel megszerzése mellett kardoskodnak, míg mások a mai kamatok mellett ön- gyilkosságnak minősítik.- Olyan pénzügyi helyzetben vagyunk, hogy a jelenlegi magas kamatlábak mellett is elfogadnánk. ha hozzájuthatnánk.- Ezek után bizonyára naivnak tűnik a kérdés: kinek a segítségére számíthatnak? (-------------------------------Á í géretek \________________________- Csak a saját magunk erejére. Tippeket mi is tudunk adni, azért vagyunk vállalkozók. Ilyen körülmények között is elő kell teremtenünk talpon maradásukhoz szükséges feltételeket, miközben emelkedik a villany, a víz ára, nőnek az adóterhek és a bérleti díj. Ez utóbbit az önkormányzatnak fizetjük. Az első évben megegyeztünk, hogy az általuk ígért, bőséges munkaerő biztosítással megvalósított két műszakos termelés esetén ötezer forint bérleti díjat fizetünk négyzetméterenként. Egy év után kiderült, hogy az előbbi csak ígéret maradt. Közös megegyezéssel levettük a fizetendő díjat háromezer forintra. Az idén az önkormányzat újra ötezerre emelte. Kértük, hogy fél évig maradjon az előző évi díj. Nem egyeztek bele. Az igazsághoz tartozik, hogy ez irányú kötelezettségünkkel elmaradtunk. mert az export után járó pénzünket az ígértnél jóval később kaptuk meg. A megyei munkaügyi hivatal pásztói ki- rendeltségétől olyan biztatást kaptunk, hogy bővítsük a létszámot s utólag megkapjuk az ezzel járó állami támogatást. Később kiderült, hogy erről szó sem lehet. Csak akkor juthatnánk a munkahelyteremtő támogatáshoz, ha mondjuk megszüntetnénk mostani üzemünket. ahol harmincketten dolgoznak, és két-három hónap múlva újra új vállalkozásként indítanánk.- Érdekelne, mennyire elégedettek a gedeiek munkájával?- Velük együtt sok mindent átéltünk és átélünk. Nagyon becsületesen dolgoznak, megbízható csapat jött össze. Őket is ugyanúgy bosszantja, mint minket, hogy a munkanélküliek közül sokan nem akarnak dolgozni, pedig tíz-tizenöt fővel tudnánk növelni a létszámot. Mégsem tudjuk megtenni. / \ Létszámgondok V ______________________ A megyei munkaügyi központ pásztói kirendeltsége nyolcvan főt közvetített ki eddig. Nyolcvan százalékuk olyan orvosi igazolással jött, hogy keresőképtelen. Sokan azt kérik, hogy a kiközvetítő lapra írjuk rá: nem felelnek meg. Míg mások két-három gyermekükre, részeges férjükre, beteg szüleikre hivatkoznak. Akad néhány, aki nyíltan megmondja: nem akar dolgozni, még olyan áron sem, hogy kizárják a járadékellátásból. A jelenlegi helyzeten nem tudunk változtatni, de nem is a mi hatáskörünk. Jogosnak tartjuk a gedei csapat felháborodását, miszerint ők egész hónapban a varrógépek mellett görnyedve, fölé hajolva dolgoznak, ugyanakkor igen sokan állami pénzen pihennek, mint munka- nélküliek. Piaci pozíciónk alapján, nemcsak a jelenlegieknek, hanem az újaknak is egész évben folyamatos munkát, kenyérkereseti lehetőséget tudunk biztosítani. Venesz Károly A nyugdíjazás az élet természetes rendje Nagy Béla búcsúzik Bujákon Földműves cigányok Egy csoportkép erejéig megpihent a négy cigánycsalád MI A pedagógiai pályán eltöltött harminchat évi szolgálat után mond búcsút a bujáki Szent- györgyi Albert nevét viselő általános iskolának Nagy Béla igazgató.- Hollókőről kerültem előbb a tanítóképzőbe, majd a főiskolára. Tanítóként alsósokkal foglalkoztam, a felsősöknek oroszt tanítottam. Amikor kineveztek igazgatónak, akkor tág lehetőségem nyílt arra, hogy a bennem korábban kialakult elképzelésemet - minél több tehetséges falusi gyerek jusson főiskolára, egyetemre - a kollégákkal együtt sikerüljön megvalósítanom. Úgy érzem elértük célunkat. - Mi igazolja ezt? - kérdi mintegy önmagától, azonnal megadva a választ. -Ballagáskor. illetve időnként visszajönnek azok, akik valamikor itt szívták magukba az egzisztenciájukat és jövőjüket megalapozó tudást. Közéjük tartozik Patkós István is, aki jelenleg a község polgármestere.- Harminc évig volt az iskola igazgatója . . .- Nagyon sok örömöm volt a tanításban, a gyerekekben, a szülőkben, annak ellenére, hogy szigorú voltam azokkal szemben, akik nem tartották be az iskolával, a tanítással kapcsolatos követelményeket. Mindig az újaknak kellett alkalmazkodni régi kollégáikhoz. Aki ezt nem értette meg, attól megváltam. Vallom, hogy az eredményes munkához jó iskolai vezetőség, stabil tantestület és kiváló szakemberek kellenek. Kollégáim közül Gyűrjön Györgynének, Laczik Jánosnénak, Juhászné Kodák Máriának több diplomája van. A szigorúság viszont meleg szívet takar. Nagy Béla akinek csak tudott, messzemenően segített. Hosszú ideig mostoha körülmények között végezték az oktatást és a nevelő munkát.-Négy évvel ezelőtt vettük birtokunkba a mostani, minden igényt kielégítő iskolánkat - mondja kedvességgel a hangjában az iskola igazgatója. - Létrehozásában a gyerekek és a szülők tízezerötszáz óra társadalmi munkával vettek részt. Előtte négy, majd három helyen tanítottunk, délelőtt és délután. Nemcsak nekünk, hanem a gyerekeknek is fárasztó és kellemetlen volt ez az állapot - pergeti vissza a régmúltat a nyugdíjazás előtt álló pedagógus. Ennek kapcsán azt sem tagadja, hogy voltak álmatlan éjszakái. Gondjait viszont sohasem vitte haza, a munkával járó konfliktusokat is saját magában rendezte le. . Az iskola története, gyarapodása, fejlesztése, külföldön és belföldön való sikeres szereplése, az új kezdeményezések sokasága összefügg az igazgató alkotó munkájával, kollégáinak messzemenő segítőkészségével. Ősszel az új iskolaév megnyitóján már nem ő köszönti az egybegyűlt tanulók seregét.- Nem jó érzés itt hagyni a gyerekeket, a megszokott közösséget, de ez a világ rendje, ami egyúttal természetes dolog is. Nincs bennem semmiféle tüske. Nagyon rendes tantestülettel dolgoztam együtt, megértettük egymást a szülőkkel is - mondja elismeréssel a hangjában az igazgató. Most már lesz elég ideje arra, hogy a Zsóri fürdőhelyen lévő hétvégi házában az eddiginél több időt töltsön együtt a családdal, az unokákkal. Venesz Károly Bér határában már távolról látszott, hogy kint vannak az emberek a földeken. Közelebb érve egy Ladát vettünk észre, mellette szekér ácsorgott, amelyből kifogták a mokány, póni külsejű, jó erőben lévő hivat. Pillanatra abbahagyta az abrak jóízű majszolását, amikor autónkból kiszállva, odaköszöntünk a háztájiban ügyködő népes, cigánycsapatnak. Nem kellett .kétszer mondani, hogy jöjjenek közelebb egy kis beszélgetésre. Nem látszott, hogy neheztelnének, amiért azt firtatjuk: ritka dolog, hogy a cigányok földművelésre adják a fejüket.- Nincs ebben semmi különös - veszi magához a szót az egyik ember. - Már tavaly is volt háztájink. Megtermeltük benne, amire szükségünk volt: kukorica, krumpli, zöldségfélék - sorolja. - Könnyebb így mindenkinek, nem kell érte pénzt kiadni. Abból úgyis kevés van - szól közbe egy asszony.- Hiába fordulunk a hivatalhoz segélyért, nem kapunk - panaszkodik egy másik ember.- Jöjjön csak el hozzánk, majd meglátja milyen körülmények között kell élnünk - invitálnak többen is. Mi viszont megint a földre tereljük a szót.- Ki mennyit bír, annyit fogott fel: négy-ötszáz négyszögölt - veszi át a szót a legidősebb ember.- Én meg még kosárfonással is foglalkozom - mondja. - Mindenkinek saját érdeke, hogy iparkodjon, hogy megéljen. Csak a mezőgazdasági eszközökhöz való hozzájutásunkat segítené végre a miniszterelnök úr, vagy akinek ez a feladata. Mert itt ez a ló, ezzel ekézek, boronálok. de mindent örökké ez sem fog bírni. Adjanak olcsón felszerelést - kéri.-Olyan kölcsön nem kell, aminek a kamatait nem tudjuk törleszteni. Kamatmentes kölcsön kell ezeknek az embereknek, hogy bírnának haladni. Mert most má' csak a földdel tudunk valamit kezdeni. A faluban megszólítunk egy helybélit: - Mit szól hozzá, hogy a cigányok is művelik a földet? - így van rendjén. Ha van neki sajátja, biztos, hogy nem megy bele a másikéba.- vallus Helikopter, hőlégballon Flórián tiszteletére Sopron és Szekszárd után, Pásztóit rendezik meg május 7-én és 8-án a III. országos Flórián nap ünnepségsorozatát, amelynek rendezési jogát olyan pályázók, mint Szeged, Székesfehérvár, Komárom előtt nyerte el a kis mátraaljai település. A hét végén az ország 19 megyéje és a főváros mintegy 1100 tűzoltója képviselteti magát Pásztón. A szervezők a programokat úgy állították össze, hogy azok ne csak a szakma, de az egyszerű állampolgár számára is szórakoz- tatóak, érdekesek legyenek, s betekintést engedjenek mindenki számára a tűzoltók mindennapjaiba. megismerhessék gondjaikat, munkájukat. A rendezvénysorozat egyik leglátványosabb momentumának a helikopteres mentési bemutató ígérkezik, de sokak örömére tombolasorsolás is lesz, amelynek nyerteseit rövid hőlégballonos kirándulásra viszik a Mátra és a Cserhát bércei fölé. A szervezők a tűzoltó nap megrendezése költségeinek fedezésére, az eddig jelentkezett Euró-Autó Kft. és az OTP Bank Pásztói Fiókja mellé, további támogatókat keresnek. Pásztó és környéke Első díj • Kálló. Az Ezredforduló alapítvány által rendezett pályázaton az általános iskola felső tagozatos tanulói közül Neuber- ger Nikoletta és Svekla Balázs 5. osztályos tanulók a Mi falunk című írásbeli dolgozatukkal könyvjutalmat kaptak. Kiss Gergely pedig a dolgozat borító lapjáért első díjat vehetett át. Céltámogatás • Pásztó. Gyöngyös és Pásztó polgármesterei megállapodtak abban, hogy Pásztó városa cél- támogatási pályázat címén 20 ezer forintot juttat a gyöngyösi Vak Bottyán Ipari Szakközép- iskolának és a kollégiumnak. Megszépült iskola • Kisbágyon. A száz fő alatti kisiskolákat segítő pályázaton az önkormányzat háromszázötvenezer forintot nyert. Ebből az összegből elvégezték az alsótagozatos kisiskola vizesblokkjának munkálatait, továbbá az épület külső renoválását. A megszépült közintézmény kivitelezési költségeihez az önkormányzat is hozzájárult. Muskátlis ablakok • Kálló. Az iskola igazgatója a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium által kiírt Gyermekeink a falujukért című pályázatukban 14 ezer forintot kértek a minisztériumtól. Amennyiben megkapják a kért összeget, akkor az iskola tanulói a Fő utcán lévő házakat muskátlis ládákkal látják el. Az utóbbiakat saját maguk készítik, tanári segédlettel. Emelkedő szemétdíj • Kisbágyon. A község lakói által termelt szemetet Jobbágyiba szállítja az e feladatra vállalkozó béri fuvaros. A lakosság által fizetendő szemétdíj az idén annyival lesz magasabb, amennyivel növekszik a felhasznált gázolaj ára. Az emelés 200 lakást érint. Alvégi bolt • Vanyarc. Az alvégen lakók ellátását szolgálja az aszódi vállalkozó által megnyitott faházas vegyesbolt, amely egyúttal pótolja a csaknem két éve bezárt áfész bolt hiányát. Haszonbérbe • Kisbágyon. A belterületen 8-10, a külterületen pedig 3-4 részföld van az önkormányzat tulajdonában. Ezek a területek árunövények termesztésére kiválóan alkalmasak és a lakosság haszonbérbe igénybe veheti. A belterületi földek már gazdára találtak. Ismét jön Schirilla • Pásztó. Boldogságra születtünk címmel, ifj. Schirilla György előadását hallgathatják meg az érdeklődők ma, azaz május 5-én szerda délután 18 órai kezdettel, a városi művelődési ház Életreform klubjának keretében. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
