Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-24 / 119. szám
1993. május 24., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A szenvedő alany a salgótarjáni lakosság (Folytatás az I. oldalról) vitának azonban nemcsak résztvevői voltak (vannak), hanem szenvedői is: a távfűtés áldásait élvező lakosság. Érdemes, sőt fontos az utóbbi több mint egy év néhány történését feleleveníteni a mostani gondolatokhoz. Köztudott, hogy a rendszerváltást követően, 1991-ben megszűnt az addigi jelentős állami támogatás. Érthető, hogy ezzel a lakások, közületek számlái megduplázódtak. A fizetőképesség is csökkent, így a vállalat kintlevősége 3 millióról 18 millió forintra emelkedett. Az önkormányzati tulajdonba került vállalat további gazdasági romlása miatt olyan helyzetbe került, hogy kénytelen volt csődöt jelenteni. Legnagyobb hitelezőjével, a Mátra Erőmű Rt.-vel nem tudott megállapodni, s ezért bekövetkezett a felszámolási eljárás. Az 1992. július 28-ai salgótarjáni lakossági fórumon elhangzott, hogy a város hőszolgáltatásának kérdésében három tábor érdekei ütköznek. Más a hőszolgáltató, a hőerőmű dolgozóinak és más a fogyasztó lakosság érdeke. A hőszolgáltató akkori tulajdonosa, a városi ön- kormányzat képviselője Detre Jenő, alpolgármester egyértelműen jelentette ki, hogy a mintegy négyezer család érdeke kell, hogy elsődleges legyen.-A hőszolgáltatás a fél várost, lakosokat, munkahelyeket, intézményeket érint - magyarázza Detre Jenő s még hozzáteszi: - A városi önkormányzat ezért is tekintette egyik legfontosabb feladatának a megnyugtató, távlatban is megfelelő megoldás kialakítását. Tárgyalás tárgyalást követett ebben a témakörben az eltelt hónapokban is. Megvizsgáltattak, megvitattak számos megoldást, ami által olcsóbbá, megbízhatóbbá lehetne tenni az érintett lakások, intézmények fűtését. Nonstop tárgyalások folytak a hőerőmű vezérigazgatóságával, a hitelezőkkel, tervezőkkel, a gyártókkal. Végül is eljutottak a legfontosabb kérdés megválaszolásáig: a hőerőművel együtt, vagy anélkül akarják megoldani a távhőellátást? Az erőfeszítések azonban nem hoztak megoldást. Az ön- kormányzatban nem született döntés. Ezért írhatta a Népszabadság tavaly október 13-i számában: „Fáznak a salgótarjáni távfűtéses lakásokban és hivatalokban. Ez rossz. De fáznak a városi polgármesteri hivatalban is — és ez jó. Jó, mert így talán nem tanakodnak tovább a városatyák arról, hogy mi is történjen az immár tulajdonukat képező, ám felszámolás alatt lévő Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalattal. Amíg az ön- kormányzat nem dönt, a felszámoló biztos nem engedélyezheti a fűtés megkezdését.” Mivel fűteni kellett, átmeneti megoldás született és a fűtési szezonban nem maradtak meleg nélkül a salgótarjáni távfűtéses lakások. A hónapok teltek, a végleges megoldás továbbra is késett. Időközben egyértelműen kiderült - ezt a Mátrai Erőmű Rt. vezérigazgatója is elismerte -, hogy az erőmű-hőszolgáltató együttes fejlesztése semmilyen megoldással nem tehető gazdaságossá. A város önkormányzatának igen nehéz hónapokat okozott ennek a helyzetnek a megoldatlansága. Azt azonban be kellett látnia, hogy ha a város vezetése saját maga nem tesz határozott, megalapozott lépéseket a megoldás érdekében, azt nem várhatja senki mástól. S ebben benne van az is, hogy a távhőszolgáltatás előnyei mellett vállalni kell annak minden felhalmozódott hátrányát. Noha a város túljutott az 1992/93-as fűtési szezonon a távhőellátás roppant gondja továbbra is vasmarokkal szorongatja a város vezetését. A közvéleményt változatlanul élénken foglalkoztatja ez az ügy, és kíváncsian várják mi lesz a távhőellátás sorsa. Amig a szakemberek vitatkoztak, pro és kontra érveltek, a hőszolgáltatónál tartott a felszámolás és bekövetkezett az a helyzet, hogy pályázatot kellett kiírni a vállalat megvásárlására. A felszámoló által kiírt értékesítési pályázatra a megadott május 7-ei határidőre egy pályázat érkezett. Benyújtója a Salgóhő Szolgáltató-Elosztó Kft. A bíráló bizottság egyik tagja volt dr. Garbai László, kandidátus, címzetes egyetemi docens, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa.- Én nem kívánok a pályázatról beszélni, ismerve a salgótarjáni gondokat, az országos helyzetet, az önkormányzatnak azt tanácsolhatom és etikusnak is azt tartom, hogy az erőműnek fizesse ki az adósságát, mozgásterét szerezze vissza, s akkor együttgondolkodva, együttműködve találhatják meg a műszakilag optimális megoldást. A műszaki továbblépéshez tudni kell, hogy a gőzös ellátás hosz- szú távon valószínűleg nem tartható. Ha az erőműből való szolgáltatás mellett szólnának a gazdaságossági számítások, akkor is biztos, hogy a gőz helyett forróvizet kell beszállítani a városba. Ezek a megoldások igazából csak akkor alakíthatók ki, ha a város visszaszerezte a mozgási szabadságát és visszaszerezte a tulajdonát. A másik elképzelés az, hogy az erőműről le kell válni és sem gőzzel, sem forróvízzel nem látják el onnan a várost. Ennek alternatívája az önálló fűtőmű a városban. Az általam ismert eddigi számítások azt mutatják, hogy ez a megoldás gazdaságosabb, mint az erőműből való ellátás. Akár forróvízzel, akár gőzzel. A számítások azt is bizonyítják, hogy a távhővezeték kiváltása jelentős energiamegtakarítást jelent a városnak, ami jelentkezik a távhőellátás díjaiban is. Nekem, mint minisztériumi képviselőnek abszolút mértékben tárgyilagosnak kell lennem és csakis a műszakilag és gazdaságilag optimális megoldást támogathatom. A főtanácsossal történt beszélgetés során szóba került az is, hogy lehetséges megoldás egy energetikailag kedvezőbb helyi fűtőmű megvalósítása is. Ez esetben azonban beruházási költségek merülnek fel. Azt azonban alaposan meg kell vizsgálni, hogy ezek a költségek megtérülnek-e belátható időn belül abból, hogy kisebb költséggel üzemeltethető a helyi fűtőmű, mint amilyen árakat érvényesít az erőmű. A döntést erre vonatkozólag is az önkormányzatnak kell meghoznia. A Távhőszolgáltatók Egyesülésének igazgatója. Fábián Miklós figyelemre méltó és érdekes érvvel támogatja az önkormányzati elképzelést.- A Magyar Villamos Művek Rt. koncepciójában nem szerepelt salgótarjáni fűtőerőmű létesítés vagy bővítés, ezért egy otthagyott terhes emlék a salgótarjáni erőmű. Ez ugyanolyan, mint a meddő szénhidrogén fúrás, amiből azonban lehetne ge- otermiát kinyerni, ha valaki odatolná hozzá a hat-nyolc kilométerre lévő falut. Ugyanez a helyzet a salgótarjáni erőművel. Ha az erőműnek nem éri meg - és nem érte meg — akkor megítélésem szerint ezt nem lehet a lakossági terhek növelésével járó önkormányzati feladattá tenni. Mivel azonban településpolitikai érdek a megoldás, elkerülhetetlen a megfontolt, alapos műszaki gazdasági számításokon alapuló alternatíva keresés. S ez az önálló fűtőműben megtalálható. Az idő nem engedi meg a tétovázást. Ha a salgótarjáni ön- kormányzat tagjai nem tudnak felülemelkedni önmagukon, elmulaszthatják azt az utolsó lehétőséget, amit az élet most kínál nekik. A lehetséges lépésre néhány nap, néhány óra áll rendelkezésre: vissza kell nyerni az önkormányzatnak a mozgási szabadságát, bizalmat kapni a gazdasági megoldáshoz. Pádár András Traffípax • Május 24-én, hétfőn 6-tól 14 óráig a Salgótarján - Bátonyte- renye, a Bátonyterenye - Nemti - Mátraterenye útvonalon, míg 14-től 22 óráig a Pásztó - Jobbágyi, Pásztó - Mátraszőlős útvonalon számíthatnak az autóval közlekedők műszeres sebességmérésekre. Új helyen • Rétság. A munkaügyi központ városi kirendeltsége új helyre költözött. A segélyezést és a kérelmek beadásának ügyeit a jövőben a termelőszövetkezet székházának földszintjén, a Kossuth út 1-3 szám alatt intézik. A fogadóórákat hétfőtől péntekig, 8 és 14 óra között tartják. Segítség a családoknak • Sóshartyán. A kárpótlásra kijelölt, de még el nem árverezett területek hasznosításával a helybeli, hátrányos helyzetű családokon kívánt segíteni a falu önkormányzati vezetése. A tizennégy holdat - megelőlegezett költséggel - felszántana és bevettette kukoricával. A vetőmagot az ügyben érintett huszonkét család adta. Velük meg- egyeztek abban is, milyen módon egyenlítik majd ki a géppel elvégzett munkálatok költségeit. Tanácsok és receptek • Salgótarján. Az Egészséges életért klub május 25-én, kedden, a József Attila Művelődési Központban, a házi tartósításokhoz - befőzéshez, aszaláshoz, valamint erjesztéshez - ad praktikus tanácsokat és recepteket. A főként háziasszonyokat érdeklő témáról előadás is elhangzik. Báthori-ünnepség Salgótarjánban Zsibói Béla, a Palócföld főszerkesztő-helyettese szól a résztve- vőkhöz a szombaton tartott megemlékezésen. Fotó: Kulcsár G. Létkérdések Balassagyarmaton Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a tévében szerepelni vágyókkal szombat este a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kamaraterme, ahol a Magyar Televízió Létkérdések című vitaműsorának felvételét tartották. Mielőtt dr. Szabó Iván pénzügyminiszter és dr. Nagy Sándor az MSZOSZ elnöke, mint a tévéműsor vendégei elfoglalták volna helyüket a színpadon, Feledy Péter műsorvezető praktikus tanácsokkal látta el a közönséget. Kérte, hogy az éppen aktuális tb-választás ellenére, ne csak ezt a témát tartsák napirenden a kérdezők, s ha lehet, tartózkodjanak a kimondottan személyes célzatú vagy helyi jellegű problémáktól. Elmondta, hogy az 55 perces műsor összeállítása általában két óra forgatást igényel. Bár ekkor már mindenki verejtékben für- dött, lévén legalább 35 fokos hőség, csak ■ néhány ember hagyta el az első sorokat. Taps köszöntötte a vendégeket, akik: hamarosan megkapták az első kérdést: hazánknak a volt Szovjetunió utódállamaival- való kereskedelmi kapcsolataira volt kíváncsi a kéi'dMŐ, Bátran, okosan -szegezték kérdéseiket a gyarmatiak, s a környező településekről iderándult polgárok a vendégeknek, akiket egyszerűen nem lehetett zavarba hozni. Szabó Iván egy kérdés kapcsán kijelentette: orvos legyen a talpán az, aki megcáfolja őt abban, hogy több kórházi ágy van, mint kellene. Nincs meggyőződve arról, hogy ma Magyarországon csak kohász és bányász lehet munkanélküli. A pénzügyminiszter a biogiliszta ügy kapcsán kijelentette: érdekes felfogás az, hogy a sikeres vállalkozás esetén a haszon a gazdáé, balsikernél pedig fizessen az állam. A fekete munkáról szólva Nagy Sándor hangsúlyozta, hogy az MSZOSZ harcol a jelenség ellen, amely milliárdokat vesz ki a közkiadásokat finanszírozó forrásból. Arra a kérdésre, hogy a tb-választás eredménye kapcsán várható-e a baloldal előre törése* Szabó Iván azt válaszolta: alaptalan riogatás, hogy megkezdődött a visszarendeződés. Nagy Sándor hozzátette: ennek ellenére akadnak. olyan, honatyák, akik ezt az álláspontot terjesztek. • Az- érdekes kérdésekre, helyenként nyíltszíni tapsot kiváltó válaszok hangzottakul— A felvételt ma este 21 'órakor sugározza a TV2. - vallus KDNP-s frakcióülés Salgóbányán (Folytatás az 1. oldalról) viszonylatban a legjobban szerepeltek, s ezt az eredményességet a következő választáson is szeretnék megtartani. A frakcióvezető az ülés lefolyását ismertetve elmondotta, hogy elsődlegesen a helyi problémákkal kívánnak megismerkedni, amelyekből itt is van bőven. Megjegyezte, hogy a helyi gondok megismerése, ösztönzést ad az országos problémák jó megoldásához. A sajtótájékoztatón a párt nógrádi képviselői közül hárman jelentek meg, akik a parlament egyes bizottságaiban végzett munkájukról adtak számot. Kovács Gábor az oktatási bizottság tagjaként a közoktatási törvény vitája kapcsán kialakított KDNP-s álláspontokat ismertette, kiemelve, hogy Nóg- rádban is a szakoktatás terén jelentkezik a legnagyobb probléma a képzés rugalmatlanságánál fogva, hisz azoknál a szakmáknál, ahol a foglalkoztatási lehetőség radikálisan visszaesett, nem csökken a beiskolázottak száma, míg a hiányszakmák esetében továbbra sem tapasztalható növekedés. Tóth Sándor a kulturális bizottság tagja a felsőoktatási törvényről szólva hangoztatta: ha az egyetemek a tudományos képzés színhelyei lesznek, s nem politikai érdekeket kell, hogy szolgáljanak, fogjuk tudni elfelejteni az elmúlt negyven évet. Mindehhez időre van szükség, s lehet, hogy a gyümölcsöt csak a harmadik nemzedék fogja leszakítani. Mielőtt Juhász Péter a gazdasági bizottság tagja a térség távközlési és energiagazdálkodási kérdéseit taglalta volna, megjegyezte: nem igazán rokonszenves dolog, hogy az MDF Nógrád megyei képviselői maguknak tulajdonítják a KDNP sikereit. Nevezetesen: a megyénkben épülő négy, s további anyagi támogatásra szoruló általános iskola címzett támogatásának odaítélése a KDNP-nek, s nem az MDF lobbijának köszönhető. A nap további részében a frakció tagjai salgótarjáni ipari üzemek vezetőivel találkoztak. A vasárnapi program a salgóbá- nyai kápolnába rendezett szent misével kezdődött, majd a képviselők Pásztora utaztak, ahol a város életének időszerű gondjairól beszélgettek a település vezetőivel. Vallus Tibor Polgármestert választottak Nézsa. Pénteken estére napvilágot látott, hogy Surányi János expolgármester helyét ki tölti be a községben.. A település 965 válaszásra jogosult polgára közül 589-en mentek el szavazni, s 243-an Tóth Károly alpolgármesterre, 234-en Zahar Kálmánra, 98-en Köröndi Viktorra, 12-en Pancsopár Gyulára szavaztak. Az új polgár- mester tehát Tóth Károly lett. Nógrádban tarolt az MSZOSZ A május 21-én tartott tb-vá- lasztáson, a 277 megyei szavazókörben a választópolgárok közel fele megjelent az urnáknál. Az egészségbiztosítási ön- kormányzat képviselőinek választásán . a nyilvántartásba vett 178.395 választópolgár közül 76.051 szavazott érvényesen. A legtöbb voksot (39.900-at, ami 52.46 %) az MSZOSZ kapta. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselőinek választásán 78.305- szavazatból szerzett 43.100 vokssal ugyancsak az MSZOSZ végzett az élen. Pásztó szélesre tárta kapuit Kisdiákok versmondó találkozója Huszonnégy iskolából - Gödöllőtől Sárospatakig - mintegy száz általános iskolás korú versmondó népesítette be szombaton a városi művelődési központ épületét. A gyerekeket számos szülő és pedagógus is elkísérte. A vendégeket dr. Dobro- voczky István Pásztó polgármestere köszöntötte. Kifejezte reményét, hogy a helybéli Dózsa György iskola kezdeményezéséből - mely a nyelvi, irodalmi és kommunikációs program szerint tanuló kisdiákokat szólította pódiumra — hagyomány születik. Örömét fejezte ki, hogy sokan fogadták el a meghívást, bizonyítván: nem lényegesek a megyehatárok, az egységes magyar nemzet a fontos. A verseny három kategóriában zajlott. A zsűrik elismeréssel nyilatkoztak mind a rendezés színvonaláról, a Tehetséges pásztói gyermekekért alapítvány támogatásával megteremtett feltételekről, mind pedig a versmondók teljesítményéről. Kiemelték, hogy a produkciókon meglátszik az iskola és a szülői ház humanizáló hatása. A tanulók szépen beszélnek, őszintén, sajátjuknak érezve tolmácsolják a választott költők ill. versek mondanivalóját. Minden remény megvan arra, hogy némelyikükből előadó- művész legyen, de valamerty- nyien arra hivatottak, hogk. könyvbarát, irodalomszerető felnőttekké váljanak. A győzelmet mindhárom kategóriában más megyebeliek szerezték meg. Tóth Ágota (KaHradszky Bernadett (Nagyoroszi) a pódiumon rancslapujtő) és Szűcs Márta (B.terenye Bartók ált. isk.) 3. helyezést ért el. Jó néhány nógrádi versmondó részesült kü- löndíjban ill. dicséretben. Cs. B. Kíváncsiskodó A rendőrség intézkedik A megyeszékhelyről több olvasónk szeretne választ kapni arra, hogy hova fordulhat, kitől kérhet segítséget az a lakóközösség, amelyet egy lakó állandóan fenyeget és zaklat? A megyei rendőr-főkapitányságról Sándor Béta őrnagy adott választ a kérdezőknek:-A lakóközösség megbízott vezetője tegyen bejelentést a rendőrségen. A közvetlen veszélyhelyzetet a rend őrei elhárítják, a további intézkedések pedig például attól függnek, milyen a fenyegető személy egészségi állapota. A következő kérdést Salgótarjánból, a Beszterce-lakóte- lepről tették fel. Az érdekli az ott lakókat, hogy miért engedik az illetékesek jelen formájában üzemeltetni az Urpin söröző alatti kocsmát, ugyanis a részegek dobálják a sörösüvegeket, s veszélyeztetik a járdán közlekedőket. S nem lehet kikerülni őket, mivel a kocsma mellett van a nagy ABC és az orvosi rendelő is?
