Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22-23 / 118. szám
2 HÍRLAP MEGYEJÁRÓ 1993. május 22-23., szombat-vasárnap Drégelypalánk Drégely és Palánk hajdan két község volt; az előbbi már az Árpádok korában fennállott, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul, vagy Drá- guly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik. 1551-ben, a török úja megkezdi hódító hadjáratát és Ali budai pasa a hontvármegyei várak ellen fordul. Drégely vár helyőrsége mindössze 146 emberből állott; ezek közül 120 embert a király fogadott fel, 26 embert pedig Sel- meczbánya város küldött. Bekefalvy Gergely, a vár al- kapitánya elhagyta a várat, így az Szondy és maroknyi csapata védelmére volt utalva. Ilyen körülmények között érkezett 1552. július hó 6-ának reggelén Ali 12.000 főnyi hadteste a drégelyi vár alatt elterülő Töröktábornak nevezett fennsíkra, s körülzárta a várat. A pasa felszólította Szondyt, adja fel állásait. A visszautasító válaszra a pasa fölgyújtotta a várat körülvevő fapalánkot, és nagy küzdelemmel a sziklavárba szorította Szondyit. Július 9-én a magas kaputorony beomlott és a vár arcéle rommá volt lőve. Ekkor Ali pasa elküldte Szondyhoz követségbe Márton nagyoroszi papot: beszélné rá a vár föladására; de Szondy erre is tagadó választ adott. Szondy elutasító válaszára a pasa döntő csapással indult a vár ellen. A harc rövid volt. Szondy az első golyót a térdébe kapta, a másik azután kioltotta az életét. A vár elesett, de Ali pasa hősként ünnepeltette a vár védőjének holttestét. Drégely rommá lőtt sziklavárát azonban a hódítók nem használhatták többé és a várat föl sem építették. Zivataros évtizedek után, 1663-ban ismét nagy török had közeledett Drégelypalánk megvételére; a kis számú magyar és német helyőrség a várat elhagyta. Ezzel Palánk történelmi szerepe véget ért. A jelenleg 1728 lakosú településen fontos megélhetési forrást jelent a bogyósgyü- mölcs-termesztés, a mező- gazdasági-, a két szörpüzem és a lakatosipari szövetkezet. Sikeresen felvételiztek a végzősök Felvételünkön együtt láthatók a két végzős 8. osztály tanulói A Diósjenői Általános Iskola 8. osztályos diákjai már túl vannak a középiskolai felvételiken, sőt a visszajelzéseket is megkapták. Mint Kiszely Jó- zsefné igazgatónőtől megtudtuk, idén két osztályban 44 tanuló végzett az intézményben. Főként a szakközépiskolákat, az ipari szakmunkásképzőket célozták meg, de a tavalyihoz képest nőtt a gimnáziumba jelentkezők aránya is. A sláger a balassagyarmati kereskedelmi és vendéglátó-ipari, valamint az egészségügyi szakközépiskola, s a szakmát tanulók is Gyarmatot részesítették előnyben. Lévén lefutó ágban a demográfiai hullám, az iskolában arra számítottak, hogy a középfokú oktatási intézmények esetleg kevesebb osztályt indítanak, mint az elmúlt esztendőkben, ami szerencsére nem következett be, így gyakorlatilag minden tanuló felvételt nyert valahová. A sikerhez természetesen hozzájárult a reális pályaválasztás is. Csupán két olyan végzős diák akadt, aki sehová sem adta be jelentkezési lapját, bár az igazgatónő szerint képességeik alapján egy szakmát bizonyára ők is elsajátíthattak volna. Az ő sorsuk tehát bizonytalan, s csak remélni lehet, hogy nem kallódnak el. Pillantás egy művész rejtekhelyére A Nyugat isteníti, itthon kiközösítették „Dilettantizmusára való tekintettel elutasítva.” Négyszer próbálkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára bejutni, négyszer utasították el a fenti indokkal, hát kétkezi munkás lett, dolgozott téglagyárban, rakodott vagonokat, belekóstolt az élet sötétebbik felébe. Aztán elkövetkezett az 1974-es esztendő, s úgy döntött: szabadúszó lesz, ami abban az időben igen nagy szónak számított. Könyveket kezdett illusztrálni, több mint százötvennek ő készítette a képeit, vagyis annak ellenére, hogy a „hivatásosak” nem fogadta be maguk közé, nem adta fel, keményen dolgozott. 1975: felvételt nyert a Fiatal Művészek Stúdiójába. Ami szintén nagy szó, mert mindezt papírok, főiskolai diploma nélkül érte el! Az igazi kiugrást a nyolcvanas évek hozták meg számára: Svédország, Dánia, Belgium, Hollandia kiállítótermei nyíltak meg előtte, vagyis akkor sem itthon lett elismert és keresett művész, hanem Nyu- gat-Európában. De a sikersorozat azóta is töretlen. így foglalható össze dióhéjban Kolozsvári Grandpierre Miklós eddigi pályafutása, vele pedig drégelypalánki otthonában beszélgettünk.-Igaz az, hogy itthon még mindig nem ismerik el hivatásos művészként?- Ha jól emlékszem négyszer jelentkeztem a Képzőművészeti Alapba, sikertelenül, aztán úgy döntöttem, nem próbálkozom többet. Amikor aztán Nyu- gat-Európában kezdtem kiállítani, s egyre másra jöttek a külföldi felkérések - a nyolcvanas évek elején még minisztériumi engedély kellett ahhoz, hogy nyugati országban állítson ki egy művész szóval egyre naKolozsvári Grandpierre Miklós gyobb híre lett a dolognak. S ha már a „művelt Nyugat” elismer engem, akkor furcsán festhetett, hogy hazai berkekben mellőzött vagyok, így 1982-ben felvettek az Álapba. De az is érdekes történet, hogy hogyan, mert akkor már nem kértem a felvételemet. Egy alkalommal vastag borítékot hozott a posta, ajánlott küldeményt, ahogy az dukál, benne az Alap tagsági igazolványom a fényképemmel. A mai napig nem tudom, honnét szereztek rólam képet.- Váltsunk témát! Mióta él Drégelypalánkon és miért jött ide?- Négy, de lehet hogy öt éve dolgozom itt, s nem titok, miért. Ezen a vidéken minden megvan, ami egy művésznek kell: nyugalom és csend. Nehezen indul a falusi turizmus Nógrád megye haldokló gazdasága sokakat ösztönöz arra, hogy az idegenforgalom területén próbáljanak vállalkozni. László Judit, Drégelypalánk fogorvos asszonya is úgy találta, a falu adottságai, a jó levegő, a szép környezet és a helyi nevezetességek vonzerőt jelenthetnek. Ám kérdés, hogy az idelátogatókat hol szállásolhatják el? A probléma megoldása érdekében mintegy 200 drégelypalánki, ipolyvecei és honti családhoz juttatott el kérdőívet, vajon bekapcsolódnának-e a falusi turizmus megszervezésébe, tudva, hogy majd’ minden háznál akad hely, ahol szállást biztosíthatnának a turistáknak. S az sem utolsó szempont, hogy az efféle tevékenység 300 ezer forintig adómentesen űzhető. A megkérdezettek arról is nyilatkozhattak volna, hány vendéget, milyen szolgáltatásokkal tudnának elszállásolni. Sajnos úgy tűnik, kevesen tartanak igényt erre a lehetséges jövedelemforrásra, mert csupán 5 család küldött választ. A falusi turizmus szervezése tehát velük indul el, s talán az ő sikereiken felbuzdulva jövőre mások is kapcsolódnak hozzájuk. A falu egyik büszkesége: a Szentháromság-szobor Az 1762. november 8-án emelt gyönyörű Szentháromság-szobor a drégelypalánkiak buzgóságát dicséri, melyet a helybéliek, az önkormányzat és az egyház segítségével két éve újítottak fel. Az optimizmus titka „Táncolni kell uram, s a zene is megjön valahon- nét.” Kazan- dzakisz regényének hőse, Zorbasz mondja ezt, mikor megkérdezik tőle, mit csinál, hiszen muzsika sem hallatszik. Mi is értetlenül nézünk azokra, akik a mai világban lelkesek és vidámak, a gazdasági nehézségek közepette legtöbben inkább csak legyintenek: minek csináljanak bármit, úgysem lesz jobb. Legtöbben, de nem mindenki. Drégelypalánkon a polgár- mesteri hivatalban találkoztunk a falu alig két hónapja kinevezett jegyzőjével, Párisné Szabó Ágnessel. A lehetőségekről és a település gondjairól beszélgetünk. Szóba került, hogy szinte katasztrofális a község ivóvizének helyzete, vészesen magas a víz nitrátkoncentrációja.- Hont községgel közösen összesen 94 millió forintos beruházással lehetne megoldani a települések ivóvíz- hálózatának kiépítését. Ahhoz, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, több mint 30 millió forintra adtunk be pályázatot - mondta. Előkerültek a testületi ülések jegyzőkönyvei is: megtudtuk, hogy a májusra 24 embernek adták meg a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, azóta hét újabb kérelem érkezett. - Szerencsére itt nem akkora gond a munkanélküliség, mint máshol, a bogyós- gyümölcs-termelés jó megélhetést biztosít - hallgattuk a fiatal jegyzőnőt, aki olyan lelkesedéssel magyarázott, hogy meg kellett kérdezzem, miből meríti optimizmusát. S miből? Egyszerűen imádja amit csinál. Párisné Szabó Agnes Az oldalt írták: Fenyvesi Ágnes és Ozsvárt Tamás A felvételeket Gyurkó Péter készítette Drégelyvár GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ kft. aSd&Drégelypqlcnk, relszabűCl-Jl6s u. 17B. Telefon 35/67 122 Telefax; 67-23A Telex: 22-9336 TEJIPARI SZÉLES VÁLASZTÉKOT KÍNÁLUNK GYÜMÖLCSKÉSZÍTMÉNYEINKBŐL Európai színvonalat képviselő darabos gyümölcskészítményeink, mélyhűtött gyümölcsökből, tejtermékhez, joghurthoz. FAGYLALTSŰRÍTMÉNYEKBŐL Kapható: eper, málna, áfonya, citrom, banán, alma, körte, sárgabarack, őszibarack, meggy ízekben, 3 kg-os kiszerelésben. Előnyei vízzel h gítva elkészíthető. TOPPINGOKBÓL (Öntetek) Fagylaltok, parfék, pudingok ízesítésére, díszítésére; eper, szeder, málna, citrom ízben. Hidegen és melegen is felhasználható. SZÖRPÖKBŐL Gyümölcsléből; málna, mangó, ánizs, cola, jaffa (narancs) eper, meggy, kiwi, fodormenta. Gyümölcsből; őszibarack, alma, kajszibarack, mandulás őszibarack, fahéjas alma. Ízesített szörpök; citromízű, narancsízű, eperízű, málnaízű. 1 l-es műanyagflakonos és 3 kg-os műanyagkannás kiszerelésben. TERMÉKEINK KIZÁRÓLAG VALÓDI GYÜMÖLCSÖKBŐL KÉSZÜLNEK s MINŐSÉG! MEGBÍZHATÓSÁG!
