Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
6 HÍRLAP GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1993. május 20., csütörtök Gazdaképzés a Nógrád Megyei Hírlapban (IX.) Légyirtás és trágyakezelés Tavasz Hévízen: ide jönniük kell az embereknek! Nekünk is buzog(na) a gyógyító forrás vize Az alábbiakban néhány légyirtó szert ismertetünk, melyet az ól, istálló falára, tartozékaira vagy a trágyakazalra juttathatunk: Neo-mustox: langyos vízzel felhígítva sűrű pépet készítünk, azt csíkokban meszeletlen felületekre (ablakok, ajtók stb.) kenjük. 1:10 arányú vizes keverékével a falakat és a mennyezetet le is permetezhetjük. Alfa-mustox: 1 kilogramm szer + 600 milliliter langyos víz = híg pép. Simán felkenjük. Safrotin-B 50 EC: 600 gramm szer + 400 milliliter víz = pép, felkenjük. Ditrifon-50: ismert növényvédőszer, két százalékos oldatával permetezhetjük a sertésólakat, öt százalékos oldatával a trágyakazlat. Piretin: öt-tíz gramm/négy- zetméter felületre szórva a legyeket nemcsak pusztítja, de riasztja is. Neporex-B: rácspadlós istállókban 250 gramm/10 négyzetméter padozatra szórva légy- lárvairtásra használható. Néhány légyirtó szer, melyek állataink testfelületére juttatunk: Butox-B: permet formájában a zacskón, üvegen megjelölt A gyerekek kihasználásának és kizsákmányolásának egyre terjedőbb formája - elsősorban a fővárosban - a koldultatás! Dr. Csendes László, az Országos Rendőr- kapitányság bűnmegelőző osztályának ifjúságvédelmi munkatársa elmondta: e témában intézkedési terven dolgoznak, „életbe léptetésére” hamarosan sor kerül. Korábban a gyermektolvajok, napjainkban a rontöménységben használjuk. Ditrifon-50: két százalék alatti töménységben sertés bőrére. Insecticid 2000: testfelületre, szőrrel szemben alkalmazzuk. Neo-stomosan konc.: 1 1/200 liter vízben lemosás, permetezés. Sebacil pour-on: 10 millili- ter/25 kilogramm élő súlyú sertés hátára önteni csíkban. Stomoxin: 1:200-as hígításban (5 liter vízhez 25 milliliter szer) szarvasmarha bőrére permetezni. Tabanidin: alkalmazása azonos az előbbivel. Univerzális légyirtó szerek (Snip, Bio-Kill, Insecticid stb.) rendszeresen kerülnek forgalomba, ezeket lakásokban, éttermekben, húsboltokban, raktárakban is használhatjuk. Légyirtás legelőn: Porozó kapu: itatóhelyek környékén úgy felállítani, hogy az állat kényszerpályán haladva rajta feltétlenül átmenjen. A pi- retrumtartalmú zsákokat különböző magasságban függesszük fel. így porozó szer a homlokra, szemhéjakra, testfelületre egyaránt jut. Nyalósók: metoprénes nyalósó - 10 állatra egy darab négy gyokba bujtatott koldusgyerekek jelentenek feladatokat a közterületek rendjére vi- gyázóknak. A kéregető gyerekek mögött legtöbbször felnőttek állnak, ők kényszerítik a kiskorút a koldulásra. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint aki a kiskorú gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi életét veszélyezteti, bűncselekményt követ el, és három évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. kilogrammos tömb (fekete jelölésű), mikroelemes nyalósó - ugyanolyan mennyiség (piros-barna jelölésű). Trágyakezelés: A szalmás trágyát úgy rakjuk össze, hogy az a levegővel minél kisebb felületen érintkezzen, ezáltal ne száradjon ki és mielőbb „érjen be” (szabályos, négyszögletes trágyakazal a legjobb). Legcélszerűbb a betonból készült, peremmel ellátott trágyatelep, de ha ilyen nincs, a trágyalevet körülárkolással fogjuk fel. A trágyakazal fóliával való letakarása nagyon jó módszer, mert a legyek nem szaporodnak el, a trágya gyorsabban érik, nem szennyezi a környezetet. A szarvasmarhatrágya talajerő-utánpótlásra való felhasználása közismert. A sertéstrágya sótartalma nagyobb, ezért aki nincs tisztában a felhasználási lehetőségekkel, előtte szakemberrel feltétlenül tisztázza azt, ellenkező esetben sok növényt „kiégethetünk”. A sertéstrágyát leginkább a nyárfa kedveli, óljaink vagy a trágyatelep köré elültetett nyárfacsemeték pár év múlva már szélvédelmet, rovarvédelmet nyújtanak. dr. Böő István Szakemberek szerint 40- 50 kolduló gyerek „dolgozik” a fővárosban. A jelenség egyelőre nem országos, de az idegenforgalmi idény beindulását követően, forgalmas üdülőhelyeken számíthatunk rendszeresen kéregető gyerekekre. A készülő rendőrségi intézkedési terv szigorú felelősségrevonást helyez kilátásba a gyermekét megalázó helyzetbe kényszerítő szülővel szemben. Szeretem a girbe-gurba Palócföldet. Szülőföldem. De olykor-olykor jólesik átlépni határát. Amióta hírét vettem annak a szóbeszédnek, amely szerint az a sokat emlegetett Nyugat tulajdonképpen a Duna túlsó oldalán kezdődik, azon innen megmá- síthatatlanul Kelet vagyunk, vitt a kíváncsiság mindent látni vággyal: mi is a kettő közötti különbség. Hévízen van egy a nógrádi mezőgazdasági üzemekhez kötődő üdülő. Sok évtizeddel ezelőtt éppen Szécsényben kerekedett a gondolat ennek az üdülőnek a létesítésére néhai Sümegi János tsz-elnökj képviselő kezdeményezésére. Áldásos lett a hely azoknak az öregcsontú földművelő embereknek, akik ott ápolgatták magukat a fürdő gyógyító vizében. Áldották is az alapítókat hiszen a nagyüzem fizette az üdülési költségek egy részét. A víz meg csodákat tett ezekkel a felvidéki gazdálkodó emberekkel, akiknak nem hogy fürdőjük lenne, ivóvizük is kevés. A szerencse mellém szegődött. mert egy tiszta lelkű, vallásos emberrel hozott össze a sors, akinek ismeretei bőven vannak az üdülőről. Szécsény- hől telepedett át a fürdőhelyre és hosszú ideig feleségével igazgatták a szövetkezeti pihenőt. Vendéglátóm neve: Sipos Nándor. Hát az ő révén értesültem elsőnek, hogy üresen kong a nógrádi üdülő. Aki tudta, hogy korábban micsoda vendégforgalom zajlott itt, az bizony hitetlenkedett ezen a mai állapotokon. Összehozott a sors Deák Pállal, a Nógrád Megyei Szövetkezetek elnökével, aki keserűen, kertelés nélkül mondta:- Szerkesztő úr, rajtam és még két családon kívül nincs ott senki! Sipos Nándor igyekezett szépíteni a helyzetet:-Koratavasz van, majd ha jobban kivirul az idő, változik a helyzet. Dehát így volt ez az elmúlt évben is. Ki is adták kft-knek, meg micsodáknak a szobákat munkahelyként. Mit tehettek, nem ment az üzlet. Az alapítók foroghatnak sírjukban. A napi jegy fejenként 800-900 forint. De üdülni nem egyedül megy az ember. Ezen kívül pénzbe kerül a bor, a kávé, meg egyéb más apróság is. Summa-summárom, a napi kiadás jóval meghaladja az egy főre jutó ezer forintot. De ha nincs pénz! Nincs fürdés sem a gyógyvízben. Marad a lavór, vagy a fürdőkád a parasztnak. Otthon. Pedig de sok kopott-forgós mezei munkás, meg különösen meleggyári nyüszíti végig az éjszakát fájdalmában minálunk. Sipos úr feloldani igyekezett a helyzet okozta feszültséget és nyugtatott: más hotelek és maszek házak is üresen tátonga- nak. Láttam is üres szakszervezeti üdülőket, és találkoztunk üdültető maszek asszonnyal, akinek öt háza, emeletesek, apartmanok, három üzlete van, ahol minden kapható. Nyakában ujjnyi vastag arany. Fülében is, ujjain is, meg Mercedes. Kiszállt a kocsiból és panaszkodott, nincs vendég. Lézengett a városban néhány idegen nyelvű ember. A házak legtöbbjén felirat: „Zimmer Frei" De micsoda árak! Üzletekben, piacon, hotelekben. Megfizethetetlenek. Híre van, hogy ezen látványos gazdagság az egyik palóc atyámfiát meg is zavarta. Elindultak az üdülőből, hogy széjjelnéznek a városban. Látnivaló házakban, virágos kertekben, örökké zöldekben, tisztaságban, a példa nélküli. Nem lehet betelni vele. A vízen kívül ez a város legfőbb értéke. Atyámfiái gyönyörködnek, ámuldoznak a gazdagság láttán. Befordulnak egy-két borozóba. Jól is érzik magukat, amikor megszólal az egyik: „Koma, a gazdagságot itt nem mérik szűkén!" Mire a másik: „Azért a leggazdagabb ez a Zimmer Feri lehet!” Sipos úr megnyugvásra invitált , járjuk körül a várostól messze eső vadászterületet. Nagyon szép az erdő. Vegyes: tölgy, cser, gyertyán és szelídgesztenye. Megejtő a csend, amit a madárdal tölt meg. Az erdő alatt a lejtőn gondosan művelt szőlő parcellák, présházak, poharazók. Vége a varázsnak. A gyönyörű Árpád-kori templom alatt a völgyet ketté szelő patakocska két partján műveletlen, gaztól eldurvult, valamikor gazdag hordalékos termőföld mind a segélykiáltás. Mesélte Sipos Nándor, hogy a kárpótlási jegyeseket számtalanszor összehívták. Senki nem ment licitre. Hévízen az embereket nem érdekli a föld. Ott van nekik a Zimmer Frei, hozza nekik a pénzt, ha jönnek a vendégek. De mi lesz, ha nem jönnek, mert minden olyan drága. És mások is a nógrádi üdülő sorsára jutnak? Erre mondta hévízi ismerősöm, Sipos Nándor.- Ilyen nincs, ide jönniük kell az embereknek. Ide a betegségtől való megszabadulás reménye hozza őket. Bobál Gyula Koldulásra kényszerítve Kihasználatlan és élő gazdásági kapcsolatok északi szomszédunkkal Vállalkozások, történelmi kapcsolatok, ellentétek - Szlovákiával A közelmúltban a megye- székhely vendége volt Dr. Németh Ferenc, a pozsonyi magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Az Észak-Magyarországi Kereskedelmi Kamara Nógrád Megyei Kirendeltségének felkérésére tartott előadást a salgótarjáni és a környékbeli vállalkozóknak a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatokról. Előadása végén beszélgettünk vele a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, és az elkövetkezendő évek gazdasági kapcsolatairól.- Magyarországnak pillanatnyilag Szlovákiával van a leghosszabb közös határa. Az évezredes történelmi múlt, és az ott élő, ma még 600 ezres lélekszámú magyarság nyilvánvalóvá teszi a gazdasági kapcsolatok szükségszerűségét, viszont ugyanezek a kérdések, valamint a Bős-Nagymaros vita ellentéteket is szítanak . . .- Mint kereskedelmi tanácsos, politikai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozom, hiszen ezekre a problémákra diplomáciai úton kell megoldást találni. Ennek viszont nagyszerű előmozdítója, a pozitív kapcsolatok kialakításának segítője lehet az egymással folytatott kereskedelem, és a gazdasági élet minden területén való együttműködés.- Mi jellemezte régebben, illetve mik a fó vonásai ma a cseh, magyar és szlovák gazdasági együttműködésnek?- Korábban, még Csehszlovákia idejében a negyedik legnagyobb partnerországként tartottuk számon őket, és Magyar- ország is hasonló súllyal érvényesült az ő külkereskedelmükben. Akkoriban az árucsere, a szövetkezeti és határmenti forgalom, az ipari és mezőgazda- sági kooperáció is jelentős volt. Hasonlóan alakult a helyzet Lengyelországgal is. Azért kell megemlítenem őket is, mivel a „Visegrádi hármak” néven emlegetett országcsoport tagjait ma gazdasági értelemben egy kalap alá lehet vonni. Lengyel- országgal tértünk át elsőként transzferábilis rubelről konvertibilis elszámolásra. Velük a külkereskedelem a korábbinak 30 százalékára esett vissza, Csehországgal és Szlovákiával azonban továbbra is megvan a 60-65 százaléka. Erősen lecsökkent a cseh-lengyel kereskedelem is.- Hogyan oszlik meg külkereskedelmünkben Csehország és Szlovákia részesedése?- A szlovák féllel folytatott kereskedelem folyamatosan növekszik, ma már eléri a részesedésük az ötven százalékot. Csehországnak erősen csökken a hozzájárulása, hiszen a Skoda gépkocsik, a különféle gépek behozatala erősen visszaesett.-Más országok hogyan jelennek meg a szlovák piacon?- Az osztrákok rengeteg kereskedelmi irodát alapítottak északi szomszédunknál, ma már jóformán a gazdaság minden területén jelen vannak. Sajnos magyar vállalatok kiszorítása árán is érvényesülnek, így például a ideoton eltűnt a szlovák piacról. Az amerikaiak viszont a Prior áruházak egy részét vásárolták fel, a Volkswagen pedig Pozsonyban tervez jelentős beruházásokat.- A nyugati integrációkhoz való csatlakozás hogyan képzelhető el a négy ország közösegyüttműködésével ?- Hosszas tárgyalások után létrejött a társult tagsági szerződés a Közös Piac országaival, Csehszlovákia és Lengyelor szág pedig már korábban aláírta a hasonló jellegű dokumentumokat az EFTA-val. Magyarország viszont csak a közelmúltban. Óriási problémák jelentkeztek ugyanis a mezőgazda- sági termékek bevitelével kapcsolatosan, hazánk pedig elsősorban ilyeneket szeretne értékesíteni a nyugati piacokon. Az EFTA tagországok azonban igyekeznek védeni a saját termelőiket és piacaikat. Ä szerződések aláírása óta azonban mi lényegesen nagyobb kedvezményekkel exportálhatunk az EK és EFTA tagországokba, mint ők hozzánk. Magyarország folytatja egyébként a legliberá- lisabb vámpolitikát a három visegrádi ország közül. Az egymás közötti szabadkereskedelmi övezet kialakításával kapcsolatos tárgyalások 1991 őszén megkezdődtek. Ennek érdekében A, B és C listát állítottak össze. Az első az úgynevezett „gyorsító lista”, amely azonnal, ez év január elsejétől megszüntette bizonyos árucikkekre a vámokat. A második a „lassító lista”, amelynek az a célja, hogy védjen bizonyos árucikkeket, így például a kialakulóban lévő magyar autóipart. Ezek 1995 január elsejétől, évről évre egyharmad résszel csökkennek, és ’97-re kell megszűnniük. A harmadik lista a piacvédelmet szolgálja, és bilaterális egyezményeken keresztül valósul meg. Szintén 1995. január 1-jétől kezdődik a vámok fokozatos leépítése, és 2001-ig meg is szűnik. Természetesen nem minden árucikkre terjed ki, hiszen a stratégiai termékek előállítását mindenhol igyekeznek államilag is szubvencionálni. Természetesen a megállapodások ratifikálása nem megy egyszerűen. A tárgyalások bizonyos területeken még mindig nem fejeződtek be.-Napjainkban mi jellemzi a magyar külkereskedelem szlovákiai megjelenését?- Az export lehetőségei a vámok lebontásától függnek, de a volt Csehszlovákia területére a magyar áruk 54-56 százaléka juthat be vámmentesen. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szlovák fél halasztott fizetési rendszert vezetett be. Ez sarkalatosán annyit jelent, hogy a külkereskedők csak késve kaphatják meg ellentételezésüket, ami kedvezőtlenül hat kapcsolatainkra.- Említette a visegrádi országok együttműködését. Hányán vannak ma a visegrádi hármak? Gyakran hallani ugyanis arról, hogy a Csehország elkülönül ettől...- Gazdasági szempontból a cseheket legalább annyira érdekli a visegrádi hármak együttműködése, mint bennünket!. Nagyon fontos ez az ő számukra is, hiszen elsősorban az ipari termékeiket akarják értékesíteni, többek között Lengyel- és Magyarországon, illetve Szlovákiában is. Az e- gyüttműködés elvetésével kapcsolatos kijelentések valószínűleg nem eléggé átgondoltak, bár hangsúlyozom, hogy nem vagyok politikus.- Mi jellemzi a szlovák adórendszert? Érdemes a magyar vállalkozóknak vegyesvállaltok alapításával kísérletezni?-Az én véleményem szerint érdemes! Először is mind a mai napig sokkal könnyebb kisebb tőkével rendelkező céget alapítani, mint Magyarországon. Az ottani törvények szerint korlátolt felelősségű társaság alapításához 100 ezer korona alaptőke elegendő, és ezt is összeadhatja 20 ezer koronánként öt vállalkozó szellemű egyén. (Ez alig az egyharmada az itthon szükséges alaptőkének. - a szerk.) Nem véletlen tehát az sem, hogy annyi magyar-szlovák vegyesvállalat jött létre.-Természetesen lehet bizonyos adókedvezményeket is kapni, kezdve azon, hogy az alaptőke- és az apportbevitellel, a működéssel kapcsolatos költségek elszámolásával egy-két évre komoly könnyítések kaphat, attól függően, hogy milyen tevékenységgel foglalkozik a vegyesvállalat. Ha valaki nem viszi ki a nyereségét, arra szintén kaphat kedvezményt. Mindezt annak ellenére mondhatom, hogy az idén január 1-től a szlovák kormány a korábbiakhoz képest sokkal szigorúbb adórendszert vezetett be.-Az évtizedekig virágzó határmenti kereskedelemnek, kis- határforgalomnak mi lehet a jövője?- Látunk benne fantáziát! Szeretnénk a forgalmat legalább olyan szintre hozni, - vagy még magasabbra - mint amilyen régebben is volt. Ez kifejezetten attól függ, hogy a vállalkozók egymással milyen kapcsolatokat tudnak majd kialakítani. Ma már nem az állami megállapodások, kormányegyezmények alapján, hanem kizárólag piaci alapon, vállalkozói érdekeltségek figyelembe vételével működhet a határmenti kereskedelem mindegyik formája.- A magyar és a szlovák vállalkozók megjelenhetnek közösen harmadik piacokon is? Van erre esetleg valamilyen példa?- Elméletileg megjelenhetnek, ennek semmiféle akadálya nincs. A szlovák kereskedelmi és devizatörvény erre is lehetőséget nyújt. Az, hogy bizonyos kereskedelmi relációkban a vállalkozók együttműködnek, előfordult már többször. Konkrét példaként említhetem az orosz- országi és ukrajnai áruszállításokat, természetesen megfelelő ellentételezés fejében, de a nyugati piacokon is voltak már próbálkozások.-Az 1996-os világkiállításon hogyan jelenhetnének meg a szlovák vállalkozók? Indokolja ezt többek között a közös múlt, a viszonylagos közelség . . .- Ami a szlovák üzleti életet illeti, ők nagyon szeretnék kivenni a részüket az Expo-ból! Építkezési munkákat szeretnének vállalni Magyarországon, akár utak, akár épületek kivitelezését megcsinálnák. Szeretnék felajánlani az idegenforgalmi létesítményeiket is, hiszen a határ közelsége miatt ezeket is kihasználtabbá lehetne tenni. Ezt már többször felajánlották. A pozsonyi és kassai repülőteret is be lehetne vonni az idegenforgalmi fejlesztésbe. Elképzeléseik szerint turisztikai és sportrendezvényekkel is bekapcsolódnának. Ez persze attól is függ, hogy a magyar félnek mennyire lesz érdeke bevonni őket. Itt a szlovákokra nem az jellemző, hogy nagy pénzekkel tudnának beszállni, tőkét befektetni. Ők is vállalkozni szeretnének. Faragó Zoltán
