Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. május 20., csütörtök Köztudott, hogy az igazi piacgazdaság nem azonnal teremtődött meg a rendszerváltást követően. Már csak azért sem mert a politikai, társadalmi változások is folyamatjellegűek. Még bonyolultabb a helyzet a kultúra területén, ahol a egyébként sem lehet - pontosabban nem szabad- az áru-pénzvi- szonyoknak tisztán érvényesülniük. A legkevésbé tisztázódtak a „frontok” az elmúlt három év során a könyvkiadás és terjesztés területén. Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát a könyvszakmát is értelemszerűen érintő privatizáció útvesztőiben. Erről győzött meg a Gondolat - Jel legutóbbi adásának egyik riportja is, melyet Váradi Júlia készített Tomi Láng budapesti könyvüzlet-tulajdonossal. A „felemás” név egy olyan illetőt takar, aki magyar származású ugyan, de életének jó részét külföldön töltötte el. Az anyanyelvét csak felnőtt korában tanulta meg s ma is erős akcentussal beszél. Kereskedni azonban annál inkább tud. Egy élelmiszerbolt (!) helyén alakított ki jól menő könyvesboltot az Október 6-a utcában s szombatonként (!) is a vásárlók rendelkezésére áll. Tevékenységével cáfolni látszik azt a nézetet, mely szerint Magyarországon nem adhatók el a szellemi termékek. Tomi Láng tapasztalata szerint igenis sok az igényes érdeklődő, még olyan speciális - történelmi, földrajzi stb. - könyvek, drágább olvasmányok iránt is, mint amilyenek az ő üzletében kaphatók. Ugyanakkor tanácstalan, mert szeretne terjeszkedni, de a vagyonügynökség halogatja a választ a kérelmére. Nem érti, hogy a volt Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjait miért csak együtt lehet megvenni. Sok mindent nem ért az „átlagmagyar” sem, akivel persze még Tomi Lángnak sem sikerült találkoznia. Nem tudom, hogy a fejlett Nyugaton ez miként van, de nálunk egyelőre megoldatlan, hogy a sokféle kínálaté és érdekű kiadói, terjesztési ajánlatokban egy olvasó ember eligazodjék. Ma egyszerűen képtelenség nyomon követni, hogy akár egy szakterületen is mikor, mi jelenik meg, mit érdemes elolvasni, megvásárolni. Tudom, hogy messze van még az az idő (ha eljön egyáltalán), hogy ez sok ember számára jelentsen problémát, de véleményem szerint az értelmiségi léthez továbbra is (vagy még inkább) hozzátartozik a folyamatos, rendszeres tájékozódás. Az áttekinthetetlen helyzet mit sem von le Tomi Láng vállalkozásából, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert manapság inkább könyvüzletekből szoktak gyorsbüféket, grillsütőket, pizzériákat kialakítani, mintsem fordítva. * Meggyőződésem, hogy sok ezer anyaországi magyar zaFény és árnyék Szenográdi Tamás felvétele A Balassi Bálint Asztaltársaság rendezésében Irodalmi teadélután Irodalmi teadélutánt rendez Salgótarjánban a Balassi Bálint Könyvtár klubjában a Balassi Bálint Asztaltársaság művészeti egyesület május 28-án. Ez alkalommal mutatják be a közönségnek az Asztaltársasági Füzetek idei második számát. Á rendezvényt a salgótarjáni zeneiskola növendékei nyitják meg, hangulatos zenei programmal. Utána az asztaltársaság, valamint a városi versmondó egyesület tagjai olvassák föl a kiadványban megjelent novellákat és verseket. A versmondó egyesületet a rendezvényen Szvircsek Éva és Sándor Nóra képviseli, az asztaltársaság tagjai közül pedig Paróczai Csaba szerepel: no- vellarészleteket ad elő. Csütörtököt mondunk Mottó: „Bürokratikus szervezet ellen csak egy másik bürokratikus szervezet veheti fel a harcot.” (Murphy) varba jönne, ha meg kellene neveznie egy olyan kárpát-ukrajnai művészt, alkotót, aki azonos nyelvet beszél velünk. Ezért persze nem lehet egyoldalúan elmarasztalni senkit, hiszen nem elsősorban azért alakult így, mert közömbösek voltunk a határainkon túli magyarság értékei iránt. (Más kérdés, hogy ki, miként használta ki az adódó lehetőségeket a tájékozódásra.) E nagy hiányosságot nem lehet egyik-napról a másikra pótolni, de el kell kezdeni. A minap a TV2-n - a pécsi tévé jóvoltából - a Bemutatkozik az Ungvári Televízió címmel sugárzott másfél órás műsor egy fontos lépés volt ezen az úton. Annál is inkább, mert a fenti cím nem pontosan orientált a tartalmat illetően. Ugyanis a kárpátaljai televízió munkáját csak közvetve ismertük meg a műsorból, konkrét ismeretekhez jutottunk viszont az ottani - főként magyar anyanyelvű - kulturális, művészeti életről. Egyebek között bemutatkozott a Pánsíp című folyóirat, láthattunk részleteket a péter- falvai Tisza táncegyüttes repertoárjából, a nagyberegi szövőnők életéből, a farkasfalvai falumúzeum, a tiszaháti galéria gyűjteményéből. Megismerhettünk egy kitűnő szobrászt, s egyszersmind egy sugárzó egyéniséget a Beregszászon élő Horváth Anna személyében. Ő egy igazi közép-européer alkat, minden szláv nyelven beszél, de nem okoz számára problémát románul sem megszólalni. Noha hetvenéves kora ellenére keveset hagyta még el lakóhelyét, otthonosan mozog e régió valamennyi kultúrájában. Nehezen érteni, hogy miért kellett ezt a nemcsak ismeretterjesztő, hanem kellemesen szórakoztató műsort késő este, éjfélbe hajlóan sugározni.- csongrády A tengelyt akasztani szólás a múlt század Alföldjének életéből eredhet, amelynek hétköznapjait újságírók, krónikások is megörökítették. Az egyik leírásában olvashatjuk, hogy egyszer vastengelyes bricskájukon tartottak hazafelé a debreceni vásárról a poros úton. És miután nem akartak a kelleténél több port nyelni, sorra leelőzték az úton haladó „Várni és remélni!” - írta Dumas a Monte Cristo grófja harmadik kötetének utolsó mondatában. Csütörtöki „egyenlegünk” kérdése: várunk - de mit reméljünk?” Csütörtök. „Elvadult tájon gázolok. Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem. Ez a magyar ugar.” Kár, hogy ezt a verset még egyszer nem lehet megírni. Pedig Salgótarján központjában élők közül bárki papírra vethetné. Mert mint olvashatták: a Ritas Kft. és a vállalkozók között nincs szerződés - ezért továbbra is elvadult (igaz aszfaltozott) tájon gázolunk. (A szemetelő vállalkozók megbüntetése még senkinek nem jutott eszébe. Vajon miért?) Péntek. „Megbukhatott volna a kormány a héten” - ez Népdalénekesek és versmondók találkozója Nézsa. Népdalénekesek és versmondó általános iskolások találkozóját rendezi meg a községi művelődési házban május 26-án a Nógrád Megyei Köz- művelődési Központ, valamint a szlovákok Nógrád megyei érdekvédelmi szervezete. A találkozón fellépnek Nógrád, Heves és Pest megyei tanulók. A jeles kulturális rendezvény sajátossága, hogy a vendégek között lesz a Pramienok nevű gyermek néptánccsoport is a budapesti szlovák anyanyelvű iskolából. lovaskocsikat. Ám egy böszörményi parasztkocsi az út közepére húzódott: a kocsisa nem akarta, hogy megelőzzék. (Ehhez hasonló jelenetet ma is gyakorta produkálnak az országutakon a benzin hajtotta járművek) A két kocsi egy kis ideig egymás mellett haladt, míg nem a két hátsó kerék tengelyvég- szege egymásba nem akadt és a kocsik fel nem borultak. is elhangzott Haraszti Miklós SZDSZ-es parlamenti képviselő szájából egy pásztói fórumon. Hogy ne keveredjünk konfliktusba a nagy szomszéddal, Ukrajnával, az ellenzék lépett közbe. így a kormány a héten sem nem bukott meg. Szombat-vasárnap. A hét vége a kalózok elleni akció jegyében telt. Ha bárki arra gondolna, hogy visszakaptuk régi tengereinket, le kell hűtenem: nem erről van szó. Az egyetlen magyar tengert változatlanul Balatonnak hívják, s azért tenger. mert tengernyi pénz szükségeltetik a partjain eltöltött egy heti nyaraláshoz. Tarján- ban pedig nem tudtuk meg, mi lesz a pálfalvai temető hídjá- val, mert nem volt nyilatkozati joggal felruházott illetékes a városháza műszaki osztályán. A Parlament május 17-ei, hétfői ülésén Szabó Iván pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a közalkalmazotti törvény bértarifa rendszerének életbeléptetését 1994.január 1 -je helyett csak egy évvel később, 1995-ben lehetséges megoldani. A pénzügyminiszter a megnövekedett költségvetési deficitre hivatkozással tartja szükségesnek ezt a változást. Ezzel szemben azonnal tiltakozást jelentett be a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének Országos Választmánya, amelynek részéről Mendrey László, országos ügyvezető titkárt kérdeztük.- Tulajdonképpen miért és kiért tiltakozik a PDSZ?-Úgy véljük, hogy feltétlenül tiltakoznunk szükséges, mivel a bértarifa rendszer egy évvel történő elhalasztása miatt a közalkalmazottak zsebéből negyvenötmilliárd forintot vesznek ki. A pénzügyminiszter úr ezt a váratlan kijelentését egyoldalúan, az érdekegyezteHétfő. Torgyán József Szé- csényben megerősítette: a szemünk láttára eladták az országot színes golyókért. (Golyóváltásra egyik társát sem hívta ki a képviselő azok közül, akik a kárpótlási törvényeket megszavazták.) Kedd. Keszegi összeállításunkból kiderült: a falu Nóg- rádban kíván maradni. így - ha Nézsának netán mégis sikerülne elszakadnia - már megyék közti konfliktus kerekedne abból, hogy a művelődési ház és a szolgálati lakások ügyében „kigolyózták” őket. Az ellentét valószínűleg nem szélesedik nemzetközivé. Szerda. E napon abban erősítettek meg minket az illetékesek: nem pusztán érzékcsalódás. hogy lepusztultnak tűnnek a buszok. (A járatcsökkentés és a jegyárak viszonyában gyanítható, hogy akkor sem lesz 747 Ft-nál olcsóbb az összvo- nalas bérlet, ha egyszer majd csak napi két járat marad meg.) Balázs József tés kihagyásával tette meg.- Tiltakozásukban mit javasolnak?- Azonnali tárgyalások megkezdését a kormányzattal.- Gondolják, hogy a kormányzat hajlandó lesz erre a tárgyalásra?-Tagságunk figyelmét felhívjuk, hogy szükség esetén a sztrájk lehetőségével is élnünk kell, hogy elérhessük a bértarifa- rendszer 1994. január 1-jei bevezetését. Együttműködésre hívjuk fel az érintett közalkalmazotti tagsággal bíró szakszervezeteket, hogy csatlakozzanak tárgyalásainkhoz, hiszen nemcsak a pedagógusokat, de az egészség- ügyi, a felsőoktatási dolgozókat, a rendőröket stb. is érinti a pénzügyminiszter egyoldalú kijelentésével járó jelentős bérelmaradás. A hosszú és nehéz egyeztető tárgyalásokkal kivívott bértarifarendszerünket nem hagyhatjuk játékszerként a pénzügyminiszter kezében! Mit jelent tengelyt akasztani? Üj bértarifarendszer csak 1995-től? Tiltakozásra szólítja az érdekelteket a PDSZ A Nógrádi szénbányászatban halálos balesetet szenvedettek névsora A lista sorrendben az alábbiakat tartalmazza: név, lakóhely, a baleset időpontja és helye, a baleset megnevezése. A hiányzó adatok Magyarfy Károly és Nagy Gyula kutató számára ismeretlenek. Levélcímük: Bányamúzeum, 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső u. 1. sz. Személyesen a bányamúzeumban lehet velük találkozni május 26-áig, minden szerdán 9-től 12 óráig. Boros József, 1949. 01. 11.,... Csatlós József, Salgóbánya, 1949. 01. 18., Salgó fogaskerekű, v. szállításos Csikós Lajos (Józsi) Ho- mokterenye, 1949. 1949. 12. 03., Kistelek II. l.a., szállításos Csomány Lajos, Salgótarján, 1949. 11. 22., Forgách l.a., kőzetomlás Deák Menyhért, Salgóbánya, 1949. 03. 19., Salgó II. táró,'kőzetomlás Garamszegi László (id.), Baglyasalja, 1949. 05. 22., Nb.oszt. trafóház, áramütés Kispál Pál, 1949.01.07.,... Kovács Károly (Imre), 1949.01.06.. ... Kukucska Miklós, 1949. 01. 10 ....... L engyel András, 1949. 01. 12.,... Nagy Lajos (Máté), Dorog- háza, 1949. 06. 25., Ménkes táró, kőzetomlás Orosz (dudás) József, 1949. 01. 11.,... Pádár Gábor, 1949. 01.06., Pintér József, 1949. 01. 29., Radics István (bagós), Mát- raszele, 1949. 04. 21., Kistelek I. a., áramütés Szöcs János, Nagybátony, 1949.01. 18., Tiribes (Rajk ) a., kazánrobbanás Takács Sándor, 1949. 01. II. ,... Telek János,... Tóth (csürke) Ferenc, Kazár, 1949. 01.08., Kazár, II. l.a., szállításos Tótok János (ifj.), Mátrano- vák, 1949. 05. 16., Kistelek II. l.a., kőzetomlás Tőzsér (mezei) István, Istenmezeje, 1949. 12. 23., Irén- bánya, kőzetomlás Zavacsán László, Nagybátony, 1949. 01. 18., Tiribes (Rajk) a., kazánrobbanás Adorján József, 1950. 06. 05., szállításos Bozó István, Etes, 1950. 03. 04., Nb. vájár isk., közlekedési Fiikor János, Nagykeresz- túr, 1950. 02. 14., Csipkési oszt. szerelés, belső vérzés Jakubovics István, 1950. 06. 20., Kányás, kőzetomlás Kakuk György, József, Vizslás, 1950. 05. 31., Vizslás l.a., kőzetomlás Kazinczi (tótok) István, 1950. 08. 09., Kistelek, áramütés Koós h. László, Kisterenye, 1950. 01. 30., Csigakúti l.a., kőzetomlás Radics Gyula, 1950. 05. 15., Rákosi l.a., szállításos Verebélyi Alajos,.. .Kányás akna, építkezés Vincze Márkus Géza, Vizslás, 1950. 05. 31., Vizslás l.a., kőzetomlás Zsidai András, Karancsalja, 1950. 12. 23., Karancs l.a.,szállításos Bajczár József, Nagybátony, 1951. 03. 28., Tiribes akna, kőzetomlás Bogárdi László, Etes, 1951. 12. 03., Újlak II. l.a,, szállításos Csendes Erzsébet, Nemti bányát., 1951. 09. 30., Pálhegy külszín, szállításos Csornák Jenő, Mátravere- bély, 1951. 09. 26., Nbátony oszt., szállításos Juhász József (kövesdi), Kisterenye,... Kisterenye, volt brikettgyár, gerenda agyonütötte Kortis Márton, Bánta, 1951. 03. 24., Margit t. Inászó, kőzetomlás Meleg Gusztáv, Etes, 1951. 12. 20., Tordas I. l.a., gázrobbanás Pintér Tamás, Mizserfa bányát., 1951. 09. 11., Pálhegy, szállításos Sulyok Albert (János), Nagybátony, 1951. 09. 22., Kossuth táró, kőzetomlás Szeberényi Sándor, Nemti, Rákóczi bt., 1951. 10. 13., Szurdok l.a., kőzetomlás Vilim József, Újlak puszta, 1951. 11. 05., Kisterenye oszt., szállításos Gafrik István, Mátranovák. 1952. 0 . 15., Gáti II. l.a., kőzetomlás Gyurkó Lajos, Etes, 1952. 11. 17., Pócsháza I. l.a., kőze- tomlás Hajdú Pál, Maconka,... Szorospataki l.a., robbantásos Janusek István, Nagybátony, 1952.03. 10., Iréni meddő kötélpálya, kasból kiesett Kosik István, Pásztó, 1952 06. 07., Kisterenyei meddő kötélpálya, építkezés. (Folytatjuk)
