Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
2 HÍRLAP MEGYEJÁRÓ j. május 20., csütörtök Ersekvadkert A vármegye legrégibb helységeinek egyike. Már jóval a tatárjárás előtt fennállott, 1227-ben az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik az oklevelek. 1283-ban az érsek udvamokainak lakóhelye, amely az egész középkorban egyházi birtokként tartottak számont. Ebben az időszakban három helység volt a mai Érsekvadkert helyén: Közép, Felső és Alsó-Vad- kert. 1860-ban, a tagosítás után, a földeket megművelték, és szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapjaira is rábukkantak. A települések a XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott, de az 1598. évi megyei adóösszeírás szerint a tatárok mind a három helységet elpusztították. Az 1710. január 22-én a kurucok és a császáriak között, II. Rákóczi Ferenc személyes vezérlete alatt vívott romhányi csata, mely a kurucok vereségével végződött, részben e helység határában folyt le. 1848-ban pedig két alkalommal volt nagyobb hadátvonulás színtere a település, amely a török hódoltság megszűntétől 1848-ig ismét az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott, de a gróf Zichy-családnak a So- óky-családnak és a Drágaf- fyaknak szintén voltak itt nagyobb birtokaik. Érsekvad- kerten 3913 ember, s majd’ 600 család él. Nyitott, becsületes emberek laknak itt a településen, olyanok, akik igyekeznek a kor kihívásának megfelelni. írásainkban a falu hétköznapjaival igyekszünk megismertetni az olvasót. Véradónapon A helyi Vöröskereszt szervezésében kedden délután véradást tartottak Ersekvadkerten, a község művelődési házában. Más településekhez hasonlóan itt is rendszerint évente két alkalommal kerül sor véradásokra, s ezeken szép számmal képviseltetik magukat a segítőkész helybeliek. Az eddigiek során közel nyolcva- nan vettek részt egy-egy ilyen akcióban, melyek fő szervezője Szi- kora Jánosné, a szervezet helyi titkára. Felvételünkön a már ti- zenkilencszeres véradó, Kovács Jánosné, valamint Kovács Zoltánná asszisztens és Hlavaj Árpád műtős asszisztens láthatók. A gaz terem A 22-esJvát mentén, a település szívében található és látható az a gyönyörű teniszcentrum, melyhez hasonlóval nem sok, az Ersek- vadkerthez hasonló nagyságrendű község dicsekedhet. A néhány évvel ezelőtt megépített teniszpályák viszont siralmas látványt nyújtanak az idelátogatóknak. Látszik, hogy nincsen igazi gazdája a centrumnak, mert eléggé elhanyagolt állapotban árválkodik az. A fű, a gyom, a gaz lassan mindent befed. Oda lesz a korábbi évek áldozatos munkája, oda lesz a teniszezés i lehetőség. Pedig adottságainál fogva ezeken a pályákon akár megyebajnoki mérkőzéseket is rendezhetnének. Hát nem kellene megmenteni? Ahol nincs feketepont „A gyereknek éreznie kell, mi azért vagyunk, hogy a legértékesebb tulajdonságait fejlesz- szük, megtaláljuk és megerősítsük benne azt, amiben ő tehetséges. Mindezt pedig egyértelműen a pozitív megerősítés módszerével kívánjuk elérni, vagyis nincs feketepontozás, beírás, rugalmasan kezeljük az adódó problémákat.” Bozsonyik János és Gréczi Cecília fiatal tanárok, mindketten az érsekvadkerti keresztény iskolában tanítanak. Ők fogalmazták meg így az intézmény nevelési koncepcióját. Az annak idején nagy viharok közepette szerveződő iskola tavaly, szülői kezdeményezésre alakult meg, és mivel felmenő rendszerű (nem vesznek át másik iskolától osztályokat), egyelőre csak csak elsősök tanulnak benne két pedagógus vezetésével. A nevelőkkel beszélgettünk az iskolában folyó nevelésről és oktatásról, arról, hogy miben különbözik az ottani munka az állami iskolákban végzettől.-Ha a pozitív megerősítést helyezik előtérbe, felmerül a kérdés, hogy hol a tolerancia határa?- Nagyon fontos, hogy megértsük, miért csinálja a gyermek azt, amit csinál, s ha ezzel tisztában vagyunk, eldönthetjük, hogy mi hogyan reagálunk. Vagyis az adott szituáció határozza meg a kérdéses határt. Bozsonyik tanár urat kolléganője azzal egészítette ki, hogy véleményük szerint nem arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy „jók” legyenek a gyerekek. Ez ugyanis valójában következménye annak, ha izgalmas, jó órákat tartanak a tanárok, s ha egy nebuló rendetlenkedik, azt nem mint „bűnt”, hanem mint jelzést fogják fel. Mert ha érdekes és jó egy tanítási óra, külön fegyelmezésre nincs szükség.- Az elvek jók, de vajon az állami iskolákban nem ezeket hirdetik? Ott talán nincs lehetőség arra, hogy ebben a szellemben tanítsanak a pedagógusok?-A keresztény iskola és az állami intézmények között van egy nagyon lényeges különbség, ami abból fakad, hogy mi vallásos világnézetben tanítunk, tehát módszerünk középpontjában egyértelműen a gyermek áll, nem pedig a gyakran túlméretezett és néha bizony felesleges ismerethalmaz. Mi a tananyagot igazítjuk a tanulóhoz, nem pedig fordítva. A keresztény iskola növendékei (balról jobbra). A földön ülnek: Szabó Gergely, Pistyur Péter, Lot- haridesz Miklós, Záhorszki Máté, Beke Krisztián, Mácsík Levente, Vincze Tamás. A hintán ülnek: Pintér Andor, Kakas Ágnes, Boskó Izabella, Gyurcsek Mária, Juhász Zsuzsanna, Bozsonyik Mónika, Kakas Tamás, Vitéz Judit, Nagy Dorottya, Ráduly Mária valamint Gréczi Cecília és Bozsonyik János tanárok. Félezer adagot főznek az iskolai konyhában Az Ipolyvidéki Egyesült Áfész sokirányú tevékenységi köréhez tartozik az általános iskolai konyha működtetése is. Mint dr. Abay Nemes Gyula áfész-elnök érdeklődésünkre elmondta: ezen az „üzleten” hasznuk ugyan nagyon csekély, szinte minimális, ám mégsem gondolkodtak az elmúlt években, s manapság sem megszüntetésén. A konyha ugyanis közmegelégedésre dolgozik, s a tanulóifjúság mellett helyi óvodások, pedagógusok, orvosok étkeznek itt rendszeresen. A Bagota Ferencné vezette konyhai brigád évek óta együtt végzi feladatát, szinte egymás gondolatait is ismerik, nem beszélve arról, hogy mindannyian a konyhaművészet mesterei. Nemcsak a főnök, hanem a beosztottak is lelkiismeretesen teszik dolgukat, a gyerekekhez mindig van egy-egy kedves szavuk, s persze viszont is, főleg ha repetázni mennek a nebulók. Dr. Abay azt is elmondta, hogy joggal vetődhet fel a kérdés: ha nem hoz nagy hasznot a Felvételünkön (balról jobbra) a konyhai brigád: Molnárné Pozsonyi Katalin, Baguta Ferencné, Szabó Lászlóné, Hegedűs Sándorné, Pálfi Józsefné, Szabó Andrásné, Valent Józsefné és Konopás Jánosné ebédosztás közben. konyha, miért ragaszkodnak hozzá? Nos a válasz nagyon egyszerű: a mai piaci viszonyok között minden apró fillért meg kell becsülni, márpedig az áfész is önálló gazdálkodással rendelkező cég, ezért a konyhán szerzett kis haszon is haszon. A munka volumenéről szólva az elnök hangsúlyozta, hogy 1992-ben a konyha árbevétele négymillió-nyolcszáznegyven- négyezer forint volt, ami abszolút értékében igen jelentősnek számít. Körkép a munkanélküliség helyzetéről Kié lesz a Forcon? Mi számít hátrányos településnek? A kritériumok között sok szempont szerepel, például a munkanélküliség mértéke is. Ersekvadkert, a megye egyik legnagyobb lélekszámú községe azonban annak ellenére, hogy a keresőképes lakosság 33 százaléka állás nélkül van, nem tartozik a fenti kategóriába! A tavalyi év végén 524 embernek nem volt munkája, közülök sokan a Forcon megszűnése, sokan a tsz gondjai miatt kerültek utcára. Jórészük szakmunkás, de jelentős a nyolc általános iskolát végzettek száma. Többségében a fiatalokat érint a probléma, mert a településen a munkanélküliek átlagéletkora 38 év. A legfrissebb adatok szerint pedig újabb 12-vel emelkedett az állástalanok száma: az áprilisi összesítéskor már 536 embert tartanak nyilván, közülük nem kevesebb mint 104-en járadékra sem jogosultak.-A szociális törvény értelmében az önkormányzatnak kell gondoskodni azokról akik kikerültek a munkanélküli ellátás alól, ugyanakkor a családjukban az egy főre jutó jövedeTöbb a vetélés A faluban élő gyerekek egészségi állapota az átlagosnál valamivel jobb, s a megye keleti régiójában (Bátonyterényén, Salgótarjánban) élő fiatalokkal összehasonlítva kevesebb az allergiás megbetegedés. Az utóbbi időszakra viszont jellemző, hogy az átlagosnál több terhesség szakadt meg, ez a téli időszak influenza-járványaival hozható összefüggésbe. lem nem haladja meg az 5120 forintot. Májusban 65 embernek fizettük ki a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Arról hogy kik és hány forintot kaphatnak, minden hónapban a szociális bizottság dönt - tudtuk meg Csernák Jánosáétól, a polgármesteri hivatal pénzügyi előadójától. A munkanélküliség problémája óriási, a megoldás pedig egyértelműen az újabb álláshelyek megteremtése lenne. Ennek persze több módszere van, például az infrastruktúra fejlesztésével bátorítani a vállalkozókat arra, hogy a településen dolgozzanak. De más lehetőség is adódhat. Nógrádi László, a falu polgármestere elmondta, hogy április végén nyilvános árverésen az önkormányzat képviselői szerették volna megvásárolni a Forcon érsekvadkerti gyárát. Akkor nem sikerült, mert a kért összeg és a megajánlott messze esett egymástól. De mert az első felszámolási árveréskor nem kelt el a gyár, várhatóan ismét meghirdetik, s az önkormányzat újból próbálkozni fog. MEGNYÍLT Videokazetta és kamera kölcsönzés. Videofelvétel-készítés. Használt videokazetták kölcsönzési joggal olcsón eladók! Ruhatisztítás, rövid határidőn belül. Érsekvadkert, Zrínyi út 14. (Molnár Zoltán) Nyitva: 8.00-20.00-ig f Az oldalt írták: Fenyvesi Ágnes és Vaskor István A fotókat Gyurkó Péter készítette.
