Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

2 KÜLFÖLD 1993. május 17., hétfő Újabb két távközlési műhold Néhány napja két új európai távközlési műhold kering a Fold körül — jelentette az AFP. Az ASTRA-lC-t és az ARSENE-t egy Ariane hordozórakéta segít­ségével juttatták földkörüli pá­lyára a Francia Guyana-i Kou- rou űrközpontjából. Az Ariane- sorozat ötvenhatodik vállalkozá­sa ezzel sikeresnek bizonyult. Az ASTRA-IC felbocsátására a lu­xembourgi Société Européenne des Satellites (Európai Műhold Társaság) adott megrendelést te­levíziós adások továbbítása cél­jából. A társaság immár harma­dik műholdját juttatta földkörüli pályára. Az ÁRSENE francia gyártmányú miniműhold rádió- amatőrképzést szolgál. Szankció és veszteségek A Jugoszlávia elleni gazdasági szankciók betartása Romániá­nak eddig 1,5 milliárd dollár közvetlen kárt okozott. Erről a román pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár számolt be, mielőtt megbeszélést kezdett Bukarest­ben az ENSZ Fejlesztési Prog­ramjának amerikai szakértőjé­vel. A román államtitkár szerint az általa megfogalmazott kárér­ték komoly vizsgálatokon nyug­szik. A világszervezet illetékese azzal a feladattal járt Bukarest­ben, hogy felmérést végezzen azokról a károkról, amelyek Ro­mániát érték a Belgrád ellen fo­ganatosított nemzetközi gazda­sági embargó miatt. Munkáját befejezve a szakértő a vesztesé­gek mértékéről jelentést készít az ENSZ BT tagjai számára. Felfüggesztett marhahűsimport Az Európai Közösségaugusz- tus 1 -jétől felfüggeszti a Brazíliá­ból származó friss és feldolgozott marhahús importját — jelentette az AFP Sao Paulo-i forrásból. A tilalmat akkor törölnék, ha a jú­nius közepén Brazíliába érkező küldöttség haladást tapasztalna annak az EK által által követelt programnak a megvalósításá­ban, amely az állattenyésztésben alkalmazott hormonok marad­ványainak kiszűrésére irányul. Légügyi vita Az Egyesült Államok légügyi vitába keveredett több partnere­vei is, három év alatt ló milliárd dolláros veszteséget felhalmozó légiközlekedési iparának érde­keit védelmezve. Mint a Reuter jelentette, a Clinton-kormányzat megtorló intézkedéssel fenyegeti a Qantas ausztrál légitársaságot. Washington 10-ről 7-re csök­kenti a Qantas heti nonstop ame­rikai repülési engedélyeinek szá­mát, ha az ausztrál kormány — miként ígéri — május végétől heti háromról kettőre csökkenti a Northwest Sydney-Oszaka-New York útvonalra vonatkozó repü­lési engedélyeinek számát és to­vábbi korlátozásokat vezet be. Az amerikai közlekedési minisz­térium egyelőre mérlegeli, mi­lyen intézkedést hozzon Japán ellen, amely megtagadta a Tokió és Sydney közti repülés jogát a United Airlines amerikai légitár­saságtól. Új adó Pekingben A pekingi szállodákban május elejétől minden külföldi turistá­nak napi egy dollár értékű város- fejlesztési hozzájárulást kell fi­zetnie a szállodaköltségen felül. Az új rendelet nemcsak a turistá­kat érinti, hanem a hosszabb ide­ig Pekingben tartózkodó külföl­dieket is, ha a szállodákhoz csa­tolt apartman-hotelekben lak­nak. Mi több, az ő hozzájárulási kötelezettségük a duplája, tehát napi két dollár. Egyes megfigye­lők szerint a 2000. évi olimpia megrendezésére pályázó Peking a pályázattal összefüggő építke­zések költségeinek egy részét akaija fedezni az új adóból. Clintonnal szemben... Szembefordult Clinton elnök gazdasági programjával az Egye­sült Államok Kereskedelmi Ka­marája, amelyet az üzleti élet egyik legbefolyásosabb lobbizó érdekcsoportjának tartanak — jelentette az ÁP. A kamara apar- lament minden egyes tágjához levelet juttatott el, amelyben el­lenzését nyilvánítja ki a tervezett adóemelések egy részével szem­ben. Az energia-különadó, a vál­lalati nyereségadó és a külföldi honoráriumok után fizetendő adó emelése közel egyharmadát adná a 327 milliárdos többletbe­vételnek, amelyre 5 év alatt tö­rekszik szert tenni az elnök. Az el nem kötelezettek fegyvert fognának Szerbia ellen A nagyhatalmak kivárnak Franciaország és az el nem kö­telezett országok határozott, fegyveres feliepést sürgettek Szerbia ellen pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában, de hatá­rozatijavaslatot nem terjesztet­tek elő. A nagyhatalmak tovább­ra is kiváró álláspontra helyez­kednek. Az el nem kötelezettek emlék­irata szerint a BT nem tudott megfelelni feladatának, hiszen a szerbek már megszállták Bosz­nia kétharmadát, és agressziójuk folytatódik. Belgrád a tárgyalá­sokat csak időhúzásra használja, és képtelenség, hogy az athéni tanácskozáson az ENSZ elfo­gadta egy nem létező „köztársa­ság” (a boszniai szerbek) feltéte­leit. A franciák a jövendő lehető­ségek függvényében fogalmaz­ták meg a katonai terveket: a leg­jobb esetben egy hadosztály (15- 20 ezer katona) jutna Szarajevó és körzete védelmére, míg a töb­bi kijelölt övezetet 5-5 ezer ENSZ-katona védené. Emellett 3 ezer fős könnyű ezredet állíta­nának fel gyors katonai beavat­kozásra, és megfelelő légitámo­gatást biztosítanának az csapa­toknak. Miután a nagyhatalmak jelez­ték, hogy további lépéseikkel megváljak a hét végi boszniai népszavazás kimenetelét, illetve azt, érvényesül-e a Slobodan Mi­losevic szerb elnök által ígért utánpótlási tilalom, a fenti el­gondolások legkorábban hétfőn kerülnek napirendre a Biztonsá­gi Tanácsban. (MTI) A krajinai szerbek nevében? Merénylet Rómában Robbantásos merénylet tör­tént szombatra virradó éjjel Ró­ma előkelő Parioli negyedében. A robbanóanyagot egy parkoló gépkocsiban helyezték el. A ha­talmas robbanás megrongálta a közeli épületeket, köztük egy is­kolát, és tüzet okozott, amelyben kiégett számos gépkocsi. A sé­rültek száma 21, valamennyit kórházban ápolják. Egyelőre ismeretlen, milyen céllal történt a merénylet. Az ANSA hírügynökséghez számos névtelen telefonhívás érkezett, köztük egy „a krajinai szerbek mozgalma” nevében. A rendőrség feltételezi, hogy maffiás akcióról lehet szó, amely egy ismert televíziós személyisé­get vett célba. A Berlusconi-féle magántelevíziós társaság nép­szerű műsorvezetője, Maurizio Costanzo néhány másodperccel a robbanás előtt haladt át az úton hazafelé a színházból, ahol poli­tikai beszélgető műsorát veszik fel rendszeresen. Ennek egyik adásában a közeljövőben a maf­fiával kíván foglalkozni. — Néhány pillanaton múlt csak a merénylet „sikere” — mondta egy rendőrtisztviselő. Vincenzo Párisi, országos rend­őrfőkapitány nem zárta ki, hogy a terrorizmus újjáéledése követ­kezhet be a bizonytalan és átme­neti belpolitikai helyzetben. Nicola Mancino, belügymi­niszter szombaton összehívta a közbiztonságért felelős országos tanácsot (az összes belbiztonsá­gért felelős intézmény vezetőit), hogy intézkedéseket dolgozza­nak ki. A római rendőrkapitány­ság megerősítette az ellenőrzést a középületeknél, diplomáciai képviseleteknél és a repülőtéren. Ez utóbbit azért is elhatározták, mert az előző napokban elhang­zott szerb fenyegetések nyomán nem zárnak ki esetleges terror- cselekményeket. (MTI) Ukrán pártvezetők felelősségéről Bírósági pert sürgetett a cser­nobili atomkatasztrófa idején hatalmon lévő legfelsőbb pártve­zetők ellen Voloaimir Javorivsz- kij, a kievi parlament Csemobil- ügyi bizottságának elnöke. A politikus, aki több honatya tá­mogatását is élvezi, sajtóértekez­leten számolt be a bizottság több éves vizsgálódásáról. Javorivszkij szerint a rendel­kezésre álló okmányok alapján bebizonyosodott: Mihail Gorba- csovot és a moszkvai vezetést jó ideig félretájékoztatták. Az el­hallgatásra, illetve a tények elfer­dítésére Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt első titkára, Vlagyimir Ljesko egyko­ri miniszterelnök és Valentyina Sevcsenko, a parlament elnöke külön utasításokat adott. Javorivszkij szerint ezzel a BTK 165. paragrafusa alapján hivatali beosztásával való vissza­élés és súlyos következmények­kel járó mulasztás bűntettével vádolhatok. Az ukrán főügyész­ség azonban elévültnek velte az akkori bűnsselekményeket, ezért nem indított pert a pártve­zetők ellen. Arra hivatkozott, hogy Scserbickij főtitkár időköz­ben bekövetkezett halála eleve értelmetlenné tenné a bírósági eljárást. Javorivszkij és képvise­lőtársai most arra készülnek, hogy aparlament elé terjesztik az elévülést eltörlő törvényjavasla­tokat, így szabad út nyílna a fele­lősségre vonás előtt. Nem tisztázott, hogy a most hatalmon lévő állami vezetők milyen mértékben felelősek a sa­ját posztjukon elkövetett mu­lasztásokért. A bizottság szerint Leonyid Kravcsuk elnök példá­ul, aki a katasztrófa ideién ideo­lógiai titkár volt, csak erkölcsi ér­telemben vonható kérdőre. (MTI) Honecker napjai Chilében A volt kelet-német kommunista párt hajdani főtitkára, Erich Ho­necker 80 esztendős. Amint az ismeretes, egészségügyi okokból le­hetővé tették számára, hogy feleségéhez. Margothoz csatlakozzon, aki a chilei fővárosban él. Most békés visszavonultságban tölti nap­jait... Gorbacsov, a filmszereplo Mihail Gorbacsov is szerepel a legújabb Wim Wenders-filmben, s nem megjelenített alakként, hanem a maga hús és vér valójá­ban. A legintellektuálisabb né­met filmrendező legfrissebb al­kotása — „A messzi távolban, oly közel” — Németország hiva­talos versenyfilmje a minap meg­nyílt Cannes-i filmfesztiválon, a szüzsé kapcsolódik világsikert aratott művéhez, a „Berlin fölött az ég”-hez. Az 1987-es Berlin- filmben az angyal még hol a vá­ros fölött suhant, hol az emberek közé keveredve élte meg Nyu- gat-Berlin, a szigetváros lázas és szomorú napjait. „A messzi tá­volban” többé már nem angyal, de neve — Karl Engel (Angyal Károly) — utal még az angyali mivoltra, s a Karl Marx-Fried­rich Engels politikus-filozófus párost is felidézi. Gorbacsovot azonban Wen­ders nem politikáról kérdezte a filmben. A volt szovjet elnök az élet értelméről és Dosztojevszkij­ről monológizál. 1992 tavaszán müncheni látogatásakor állt a ka­mera elé, s először sokan áprilisi tréfát sejtettek a gyártó cég beje­lentése mögött. Wenders előzőleg elküldte Moszkvába a „Berlin fö­lött az ég” egyik kópiáját, s Gor- bacsovnak megtetszett a film. Münchenben négyszer vették fel a jelenetet, Wendersre álh'tólag mély benyomást tett a politikus „szuverén profizmusa”. Az új Wenders-film melankó- likus-poétikus időutazásnak te­kinthető. Karl Engel története a fal nélküli Berlinben játszódó lá­zas kalandtörténet. A film aján­lásában így foglalták össze a „mondanivalót”: „Csetlő-botló ex-angyal a főhős, kinek zuhaná­sa a kezdődő kilencvenes évek Németországába messze nem zárul le alexanderplatzi felbuká­sával”. Viharban lobog a macedón zászló Kuba Pillantás egy támaszpontra Kuba tovább folytatja küzdel­mét a nemzetközi színtéren a te­rületén lévő amerikai haditenge­részeti támaszpont felszámolá­sáért — hangoztatta Roberto Robaina külügyminiszter külföl­di újságíróknak a napokban a f uantanámói bázis közvetlen özeiében tett látogatása során. A kubai diplomácia vezetője a szigetország két keleti megyéjé­be, Guantanámóba és Santiago de Cubába invitálta a Havanná­ban akkreditált külföldi tudósí­tókat. A támaszpont melletti hegybe vájt bunkerben és a dombtetőn emelt megfigyyelőponton, ahol immár 35 éve néz farkasszemet egymással az amerikai és kubai hadsereg, Jósé Soler Hernandez tábornok, a katonai körzet pa­rancsnoka igyekezett meggyőzni a tudósítókat arról, hogy az Egyesült Államok katonai jelen­létének immár semmilyen straté­giai jelentősége nincs Kubában, hiszen a szigetország nem fenye­geti nagy szomszédját, inkább fordítva: az 1903 óta amerikai kezelésben lévő guantanámói bázis veszélyezteti Kubát. Mint elmondta, nemcsak abban az ér­telemben, hogy a bérletéről legu­toljára 1934-oen kötött szerző­dést a Castro-kormányzat ér­vénytelennek tekinti, így az or­szág területi függetlenségét, ön- rendelkezését sérti a bázis léte, hanem mert az ott végzett tüzér­ségi gyakorlatok a közeli kubai falvak biztonságára is veszélyt je­lentenek. Miként a helyszíni ismertetés­ből kitűnt, mintegy 3500 ameri­kai katona tartózkodik Guanta- námóban, de a polgári személy­zettel, családtagokkal együtt több mint hétezren vannak az üz­letekkel, iskolával, kórházzal, szállodával, egyszóval teljes vá­rosi infrastruktúrával ellátott ha­ditengerészeti és légitámaszpon­ton. Érdekesség, hogy meg az 1959-es forradalom előtti idők­ből máig megmaradt 26, immár idős kubai alkalmazott, akiket naponta busz visz át a kettős ha­tárzárral felszerelt „demarkációs vonalon”. Az itt állomásozó kubai erők nagyságáról a körzet parancsno­ka nem árult el konkrét adato­kat, csupán annyit mondott, hogy az amerikai katonai tevé­kenység állandó megfigyelésére, és szükség esetén „gyors válasz­adásra” képesek. Mint mondot­ta, kerülik a konfliktusra okot adó helyzeteket, ugyanakkor a bázison észlelt hadgyakorlatok esetén a kubai hadsereg is — mintegy válaszként — manőve­reket hajt végre. A bázist körülölelő 9 ezres la­kosságú járás egyébként teljes egészeben zárt katonai terület, csak engedéllyel látogatható. Az itt élők ugyanakkor a szigorú rendszabályokért cserébe vala­mivel jobb ellátást kapnak, mint az ország más részein: itt — mondták a vendéglátók — a kor­mány intézkedésere 10 naponta személyenként 20 deka fns hús jár az élelmiszerjegyekre, és a fel­nőtteknek naponta fél liter tej is jut. Robaina külügyminiszter ellá­togatott a tudósítókkal Santiago de Cuba katonai főiskolájára is, ahol a szárazföldi fegyvernemek számára képeznek tiszteket. A lőgyakorlatok és a fizikai felké­szítés részeként bemutatott lát­ványos karatekiképzéssel a kato­nák magas fokú harckészültségét demonstrálták az újságíróknak. Ugyanakkor a gazdasági válság itt is érezteti hatását; a harckocsi­manővereket az üzemanyag-ta­karékosság kényszere miatt in­kább szimulátoron, mint igazi harci járműveken gyakorolják, s a főiskola igyekszik önellátóvá válni a legfontosabb élelmisze­rekből. A külügyminiszter ezúttal is hangsúlyozta, hogy a lakosság számához képest legnagyobb la­tin-amerikai hadsereg fenntartá­sa csupán védelmi célokat szol­ál; a kubai diplomácia kész a apcsolatok normalizálására az Egyesült Államokkal, de csak a függetlenség és a belügyekbe va­ló be nem avatkozás elve alapján. Arra azonban sem a vendegek, sem a vendéglátók nem tudtak felelni: vajon meddig tart még az ellenséges viszony a két, földraz- jilag és történelme okán is oly közeli ország között. Egyéves diplomáciai küzde­lemben a macedón névháború­ból zászlóháború lett,. de még biztató, hogy legalább igazi há­ború azóta sem tört ki. A nyugati hatalmak el akarják ismerni Macedóniát, mert sze­rintük ez némi biztosíték a jugo­szláviai háború terjedésével szemben, ám Görögország aka­dályozza ezt a lépést, mert szelle­mi tulajdonának tartja a Mace­dónia nevet, és tart attól, hogy e név területi követelések alapja lehet a volt jugoszláv köztársaság számára. A napokban feltűnt a komp­romisszum lehetősége, amely­nek révén Macedóniát felvehet­ték volna az ENSZ-be a „Volt Macedóniai Jugoszláv Köztársa­ság” ideiglenes munkanév alatt. Az utolsó pillanatban azonban új akadálynak bizonyult a köztár­saság zászlaja, amely mélyvörös alapon 16 sugarat lövellő vilá­gossárga Napot mutat. A Nyugaton meglehetős ér­tetlenséggel fogadott problémá­ról Kiró Gligorov, volt jugoszláv elnök ezt mondta: — Ilyesmi csak a Balkánon fordulhat elő, ahol a jelképeknek és a míto­szoknak túlzott jelentőségük van. A macedón zászlón látható Nap ugyanis az úgynevezett Ver- gina-Nap, az ókori macedón di­nasztia címere. Ez díszítette Ma­cedóniai Fülöp szarkofágját, amint azt egy 1977-es görögor­szági régészeti lelet tanúsítja. A görögök azzal érvelnek, hogy Macedónia elorozza az ókori gö­rög történelmet, és ezzel is Gö­rögország északi részére támasz­tott területi igényét jelképezi. A görög parlament nemrég hivata­los nemzeti jelképnek minősítet­te a Vergina-Napot, s az egy ideje buszjegytől csomagolópapírig, jelvénytől hamutartóig minde­nen szerepel. A macedón vezetés tagadja a területi igényeket, és közben az­zal vádolja a görög kormányt, hogy meg akarja fosztani Mace­dóniát önálló szláv nemzeti mi­voltától, és összeesküszik Szerbi­ával a macedón gazdaság meg­fojtására. A „Volt Macedóniai Jugo­szláv Köztársaság” elnevezés rá­adásul a macedón parlament el­lenzéki pártjainak sem tetszik, mert szerintük ez legalizálja azt a görög nézetet, hogy Macedónia már nem Macedónia, másfelől a névbe foglalt utalás Jugoszláviá­ra ürügyet adhat Szerbiának az annexióra. Szerb fenyegetések Olaszország nem tűri, hogy fe­nyegessék. Az atlanti szövetség­hez tartozás szabályait betartva, fenntartja magának a jogot, hogy akár nemzeti keretben is elret­tentő vagy megtorló csapást mérjen területét fenyegető ellen­séges akciók esetén — jelentette ki Beniamino Andreatta külügy­miniszter a parlament összevont külügyi és honvédelmi bizottsá­ga előtt válaszul a megismételt szerb fenyegetőzésekre. Vojislav Seselj, szélsőséges nacionalista szerb képviselő Belgrádban azt állította, hogy „személyes rendelkezésében” tart 16 SS-22 középhatótávolsá­gú rakétát, amelyekkel elérhetők olaszországi polgári célpontok is. A jugoszláv fegyveres erők ve­zérkara később elhatárolta ma­gát e fenyegetőzéstől. Radovan Karadzic, boszniai szerb vezető az olasz rádiónak meggerősítet- te, hogy Szerbiának nem áll szándékában megtámadni szom­szédos országokat. Az olasz külügyminiszter a parlamentben keményen fogal­mazott: — Nem tűrünk az ország lakosságát vagy érdekeit fenye­gető lépéseket. Hozzátette: a fe­nyegetőzés szélsőséges elemek részéről hangzik csak el, és a fel­elős szerb vezetők más, józan ál­láspontot tanúsítottak eddig. Olaszország békepolitikát foly­tat, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk és akarnánk válaszolni megfélemlítési kísérletekre — szögezte le. Olaszország békés megoldást szorgalmaz a délszláv válságra, és változatlanul szerepel céljai között, hogy nemzetközi tör­vényszék előtt felelősségre von­ják mindazokat, akik háborús bűnöket követtek el a volt Jugo­szláviában — mondta a külügy­miniszter, aki igen fontosnak tartja, hogy Slobodan Milosevic, aki továbbra is központi figurája a szerb politikának, elhatároló­dik a szélsőségesektől és a bosz­niai szerbektől. — Ami a nyugati katonai be­avatkozást illeti, Andreatta erős kétségeket fejezett ki annak cél­szerűségével kapcsolatban, össz­hangban a közös nyugat-európai állásponttal. — A légicsapások célpontjait nehezen lehetne azo­nosítani a nehéz terepviszonyok és az állandóan mozgó, kislétszá- mú egységek miatt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szerbek azonnal megtorlással él­nének a boszniai ENSZ-erők kéksisakosai ellen — mutatott rá. Kétségesnek tartja Olaszor­szág azt is, hogy részlegesen fel­oldják az embargót a bosnyák muzulmánoknak szánt fegyve­rek esetében. — Éghető anyaggal aligha olthatunk tüzet — mondta a miniszter. Olasz katonai vezetők válto­zatlanul azt állítják, hogy Szerbi­ának nincsenek középhatósuga­rú rakétái, de nem zárnak ki eset­leges terrorakciókat szélsőséges csoportok részéről, s ezért az olasz biztonsági szolgálat foko­zott készültséget léptetett életbe ezek megelőzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents