Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10-12 / 84. szám
HÍRLAP HÚSVÉTI MAGAZIN 1993. április 10-12., szombat-hétfő Közös gyökerek: szabadulás a rabságból Két világvallás legnagyobb ünnepén Ma is élő szokás Egybecseng a hitélet tudósainak véleménye: a húsvét a zsidó vallásnak és az egyetemes kereszténységnek egyaránt legnagyobb ünnepe. Mindkét világvallás azt tartja ugyanis, hogy ez a nap Isten fiainak a szolgaságból az új életre, a szabadságra való kimenekítésének, s újjászületésének ünnepe. Míg azonban a zsidó hívők az egyiptomi szolgaságból történt szabadulásra emlékeznek, a keresztények a bűn, a sátán rabságából való szabadulás emlékét állítják az ünnep középpontjába. A zsidó peszáh (az „elkerülés” ünnepe) onnan kapta nevét, hogy midőn - a mózesi könyvek elbeszélése szerint - Isten angyala elpusztította a népet szolgaságban tartó egyiptomiak elsőszülötteit, Izrael fiainak házait elkerülte a pusztító harag. Nevezik a kovásztalan kenyér ünnepének is, mert a nyolc (illetve Izraelben hét) napig tartó ünnepen csak maceszt szabad fogyasztani. Az ünnep kezdetekor (erev peszáh előestéje) költik el a széder-nek nevezett lakomát, Hogyan patkolhatjuk meg a tyúktojást? (FEB) Köznapi ember számára szinte megfejthetetlen talány, hogyan készül a legszebb húsvéti ajándékok egyike, az apró szerencsepatkókkal ékesített tojás. Pedig készül, méghozzá szabályosan a héjra szögeit, pontosabban szegecselt négy, öt, vagy több patkóval - repedés nélküli, hibátlan kivitelben. A kovácsolás kis remekeinek gyártási titkairól Szirmai Károly villamosmérnököt, a to- jáspatkolás mesterfogásainak egyik legavatottabb ismerőjét kérdeztük.-Joggal mondjuk az érzékeny, sérülékeny holmira, hogy törékeny, mint a tojáshéj. A vékony, merev tojáshéj azonban aránylag rugalmas - annyira legalább is, hogy „elviseli” a finom megmunkálást, vagyis ha tényleg úgy bánunk vele, mint a hímes tojással. Először a tojás két végén fúrt apró lyukon át kifújjuk a tojás tartalmát, majd tiszta vizet befecskendezve alapos „gyomormosást” végzünk. Ezután kijelöljük a patkószögek helyét és speciális minifúróval elkészítjük a furatokat. ívben meghajlított lágy huzaldarabkákat fűzünk át rajtuk, s ezekre tűzzük föl az ón-ólomötvözetből formált patkókat. Végül a huzalom visszahajlított végét türelmesem és fölöttébb óvatosan , apró finom ütögetéssel elkalapáljuk, vagyis a patkót szegecselve rögzítjük.- Mindehhez átlagon felüli türelem kell?-A türelem nem elsősorban a különböző munkafázisok elvégzéséhez kell, hanem - az újrakezdéshez ... Sokszor ugyanis a tojáshéj békésen állja a megpróbáltatásokat, de az utolsó simításoknál kifogy a béketűrésből és megreped, eltörik. Az igazi hobbista azonban ilyenkor sem adja fel; újrakezdi egy másik héjon.-Mennyi időbe telik egy tojás megpatkolása?- Attól függ, hogy egyszerűbb, néhány patkóból álló dekoráció vagy mondjuk négylevelű lóhere rajzolatú kerül a héjra. Aki ez utóbbira vállalkozik, annak bizony egy egész napja is rámegy a kovácsolásra.- Egy tyúktojásra hány patkó fér rá?- Nehéz a számszerűsítés, mert tojásból, patkóból egyaránt van kisebb is, nagyobb is. Az én egyéni csúcsom: 30 patkó egy tojáson. Benkő Lázár Faluhelyen manapság is locsolkodnak így A gyerekek várják az ünnepet Óvodások a húsvétról A húsvéti locsolkodás „intézménye” - mondják a felnőttek - mintha veszített volna varázsából. Sokan nem nagyon rajongnak az ünnepi készülődésért, a vendégjárással együtt járó sok munkáért. Az igazi öröm a gyerekeké - főleg azoké, akik még nem sok húsvétot tudhatnak maguk mögött. Lássuk, hogyan vélekednek ők az ünnepről. Három óvodást kérdeztünk meg - valamennyien hatévesek: Lamos Anita, Sóshartyán:- Én már nagyon várom a lo- csolkodó fiúkat! Már össze is számoltuk, legalább 22 locsol- kodóm lesz az idén!- És mindenki kölnivel locsol?-Hát, voltam már vízzel is locsolva, tavaly apu jó korán felkelt, s amíg én aludtam, akkor öntött rám vizet. De a kölnit sokkal jobban szeretem.-Mit szoktál adni a locsol- kodóknak?- Játékot, kindertojást. De én is kapok valamit: az idén egy lila kosztümöt, anyuéktól. Abban szeretném fogadni a vendégeket. Nemsokára be is megyünk megvenni Tarjánba. Búcsúzóul még megkérdeztem: kinézett-e már valakit magának a sok locsolkodóból? Mire a válasz: igen - már négyet is... Barkó Richárd, Szécsényfelfalu: - A húsvétot azért szeretem, mert apukámmal sok helyre szoktunk járni locsol- kodni, a rokonokhoz és az ismerősökhöz.- Csak a faluban szoktad megöntözni a lányokat, vagy máshová is mentek?- Még Endrefalvára is szoktunk menni, oda is ismerősökhöz.- Mit szoktál kapni a locsolkodás ért?- Van, akitől csokinyuszit, csokitojást, de olyan is akad, akitől pénzt.- S ha pénzt kapsz annak örülsz jobban - vagy a csokiból készült ajándéknak?- A csokit nem szeretem igazán, mert elromlik tőle a fogam, a sonkától viszont nem. Különben a pénznek jobban örülök.- Mit szoktál vásárolni a húsvéti pénzedből?- Odaadom anyuéknak, hogy előbb felépülhessen a ház ... Klonka Júlia, Pásztó: - Én is sok fiút várok, akik öntözködni jönnek, és várom az ajándékot is a nyuszitól, meg az egész családtól. Húsvétkor otthon leszünk az egész családdal, meg a nagyszülőkkel. Anyuval megfőzzük az ebédet mamáéknak, utána tojásokat fogunk festeni. Elmegyünk virágot venni is, amit mamáéknak adunk át, ha jönnek, és megkínáljuk őket az ebéddel. A sok locsolkodónak pedig piros tojást és süteményt fogunk adni. Balázs József Nagypénteki párbeszéd Szikár öregember súlyos bevásárlószatyrokkal. Mellette öregasszonyként is szép felesége. Az ő kosaraiban zöldség-gyümölcs, virág. Az asszony csak szomorú, a férfi indulatos is. - Mondani kellett volna neki, hogy a nővére, a lányodék se tudnak jönni Pestről. . .- Mondtam volna én, de mire megszólalok, már ott sincsen. Soha nincs öt percnél több ideje, már ugrik is be a kocsiba, így csinálja mindig, ha jön megmondani; amit megígért bizonytalanná vált, ne számítsunk rá. Ez most magyarul azt jelenti, nem fognak nálunk ünnepelni. -De ne erőltesd, nem kell, hogy könyörületből ünnepeljenek nálunk. Jézus akkor is feltámad. - erdős A húsvéti locsolkodás alapanyagának kiválasztása előtt nem árt kicsit közelebbről megismerkedni a parfümök, kölnik és egyéb szago- sító szerek múltjának és jelenének érdekesebb mozzanataival. Kalauzunk az illatok világának egyik kitűnő ismerője: dr. Pálinkás Jánosné vegyészmérnök, a Caola parfüméria-laboratóriumának vezetője.- Az óegyiptomi papirusztekercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink körében használatosán voltak növényekből préselt, illetve állati eredetű anyagokkal készült szagos vizek. Közülük a legismertebb a rózsaszirmokból préselt olaj és az oli- bánum fából származó tömEgv újfajta parfümváltozat amelynek meghatározott rendje (széder=rend) van. A jelenlévők közül a legfiatalabb fiú megkérdezi az ünnep értelmét - mire a családfő, azaz a legidősebb férfi ismerteti a szabadulás történetét. Az ismertetésben bennfoglaltatik, hogy az egyiptomi szolgaságban sínylődött Izrael fiait csak azért engedte szabadon a fáraó, mert Isten 10 csapást mért rá - s ezek közül éppen a tizedik, az elsőszülöttek elpusztítása volt a legsúlyosabb. A széderen azért kerül bárány az asztalra, mert őseik is azt ettek; az öldöklő angyal épp azért kerülte el házaikat, mert a bárány vérével bekenték ajtófélfáikat. A kovásztalan kenyér szintén ott van az asztalon, mert a rabságból szabadulóknak annak idején, indulásra készen nem volt idejük kenyeret keleszteni. Elmaradhatatlan tartozéka a széder-lakomának a keserű saláta is, amely a hajdani szolgasor szenvedéseinek emlékét idézi. Sok egyéb szertartás is része még a vacsorának, a leg- meghittebb zsidó családi ünnepnek, amelyen lehetőleg a família egymástól távolélő tagjai is egybegyűlnek. A keresztény húsvét Krisztus feltámadását köszönti. Maga az ünnep nyolc napig tart - közvetlen előzménye pedig a nagyhét, amely az ünnep előtti virágva- sámapon kezdődik, s kiemelkedő része a három szent nap: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagyhéten Jézus szenvedéstörténetére, a passióra emlékezik a keresztény világ. A vi- rágvasámap Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, egyben szenvedésének kezdete. Szamárháton, tanítványaival érkezett a peszáh-ünnepre, s a tömeg ruháit terítette lábai elé, pálmaágat lengetve messiásként üdvözölték. A katolikus liturgia körmenettel emlékezik erre: a pap pálmát (nálunk barkát) szentel, amit a szertartás részvevői kezükben tartanak. Nagycsütörtökön valamennyi keresztény egyház az utolsó vacsorára emlékezik, amit Jézus apostolai társaságában költött el, s amelyet követően mint áldozati bárány, önként kiszolgáltatta magát ellenségeinek. Nagypéntek Jézus kereszten, az emberek bűneiért elszenvedett halálának, nagyszombat sírban nyugvásának napja. Ennek estéjén kezdődik húsvét - tűzszen- teléssel és a húsvéti gyertyáknak a kivilágítatlan templomba vitelével. Mindezt követi azután az allelújás mise és a feltámadási körmenet - az újongó öröm jegyében. Húsvét napjának kijelöléséről a nicesi zsinat döntött 325-ben. Határozata szerint a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség (március 21) utáni holdtöltét követő vasárnapon kell megünnepelni. A zsinati határozatot az egész keresztény világ elfogadta ugyan, manapság mégsem esik egybe a nyugati és a keleti kereszténység húsvétja. A keleti egyház ugyanis a Kr.e. A4-ben bevezetett Julián-naptárhoz, a nyugati kereszténység az 1582— ben bevezetett gregorián naptárhoz alkalmazkodik. Az előbbi szerint a napéjegyenlőség március 21-e, utóbbi szerint április 3-a. Gecse Gusztáv Minél szemrevalóbb a leány, annál több hímestojás kell Kazáron él a tojásfestés hagyománya Nagy Jenöné nem titkolja tudományát. Fotó: Gyurkó Péter A világhírű viselet hazájában Kazáron azt kerestük, hogy mennyire élnek még a régi hagyományok, hogyan készülnek a húsvéthétfői locsolkodásra, készítenek-e még hímes tojásokat a locsolkodóknak? Megtudtuk, hogy a hagyományok élnek, de sajnos veszítettek a jelentőségükből. A húsvéti locsolkodásra azonban lányok és fiúk egyaránt készülődnek. Igaz, amíg a lo- csolkodásban valamikor a tisztavizet kiszorította a szagosvíz, majd a drága parfőm, most újra polgárjogot nyer a víz. A lányok azonban ugyanolyan izgalommal készülnek a locsolkodásra, mint húsz-ötven évvel ezelőtt. Húsvéthétfő előtt három-négy nappal kezdenek a tojásfestéséhez. Valamikor még a hagyma héjával festették a tojást, de manapság már filctollal és vízfestékkel készülnek a remekek. így készíti Nagy Jenőné is, akit most a leghíresebb kazári tojásfestőnek mondanak. Amikor megkerestük szabadkozott, végül elmondta, hogy az ő tudománya az anyáik, az idősebb asszonygeneráció tapasztalataiból táplálkozik. Mint mondta, Kazáron nincsenek olyan tojásfestők, akik üzletszerűen foglalkoznának ezzel, tehát csak a saját gyerekeik számára készítenek hímes- tojásokat. Pontosabban fogalmazva, segítenek a kislányoknak. Ugyanis minél csinosabb, szemrevalóbb a lány, annál több tojást kell festeni, hiszen az ilyen kislányt még manapság is sokan meglocsolják. Nagy Jenőné szerint a piros szín dominál, meg a különböző virágos, magyaros motívumok a festésnél. Van, aki karcolja a mintát, de a legtöbben festik. Természetesen a leggondosabban az a tojás készül el, amit a lány a választottjának szán adni. Ez égővörös színű és szívekkel tarkított. Valamikor Nagy Jenőné is így készítette és ezt a tapasztalatot átadta nagyobbik lányának is. Az idén húsvét előtt a két lányának is segít a hímestojás készítésében. A két leányzó anyja nyomdokain halad a hagyományok tiszteletében, őrzésében. Ünnepen beöltöznek ebbe a csodálatos kazári népviseletbe, s úgy pompáznak, mint a nyíló tavaszi virágok. Pádár András Parfüm, kölni, otkolon és társai Illatokról „szagszerűen” jén. Ez utóbbi egyben a parfüm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át — latin per fu- mum - nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vágyát jelző-fokozó mirigyek kivonata is; köztük a mosu- szé, amely máig is a szenvedélyes szerelem illatbéli megtestesítője. E zekhez képest a nevével ellentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgyerek az illatfamíliában; a XVIII. században bizonyos Paul Feminis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümölcsök héjából és levéből. A derék parfümör később Kölnbe költözve folytatta a szagos víz készítését - innen az elnevezés. Sőt, innen az „otkolon” is, mert az Eau de Cologne (odkolony) franciául annyit tesz, hogy kölni víz. Ennek mindmáig legnépszerűbb változata a 4711-es. A „számnév” úgy született, hogy a napóleoni háborúk idején összeírták Köln ingatlanait, s a gyár telke a 4711-es sorszámot kapta a listán. Napjaink kölnije és parfümje között a töménységben van elsősorban különbség. A kölniben az illatanyag 3-5 százalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is lehet. H a adhatok a locsolóknak „szagtanácsot”: dezodor spray-vel, parfümmel ne szereljék föl magukat. Jobb és a hölgyek számára kellemesebb, ha sima, tisztaillatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711-et vagy Anais-Anaist használnak.- borgó -
