Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10-12 / 84. szám

2 HÍRLAP_______________________ HIRDETÉS — KÜLFÖLD 1993. április 10-12., szombat-hétfő Jelcin bírálói Kérdőjelek Várjuk, mit ítél Hága Egyetértés továbbra sincs Magyarország és Szlovákia között a — bár folyóról van szó, mégis — tengerikígyószerűen elhúzódó dunai vízierőmű ügyben. Mégis talán közelebb került a megoldáshoz a két szomszédország viszonyát alaposan megterhelő jogi kötélhúzás. Az illetékes külügyi államtitkárok minapi, brüsszeli aláírása az ún. aláve­tési nyilatkozaton azt jelenti: Pozsony is, Budapest is elfogadja a Há­gai Nemzetközi Bíróság joghatóságát a vita rendezésében. Joga volt-e hazánknak leállítani a munkálatokat Bős-Nagymaros­nál? Jogszerű volt-e a szerződésfelmondása ? K i tartozik kinek kárté­rítéssel, miért és mennyivel? Jogosan valósította-e meg (az akkori) Csehszlovákia a Duna eltrelését, a hivatalosan C-variánsnak elke­resztelt „ideiglenes üzemeltetési módot? Ilyen alapvető kérdések el­döntéséhez szolgálhat majd alapul a tekintélyes hágai testület dönté­se — amikor megszületik. A bíróság malmai ugyanis általában lassan őrölnek, s ma nehezen jósolható meg, mikor hirdetnek majd ítéletet. S persze, milyet — hiszen egyelőre mindkét fél saját pozícióját látja megalapozottabbnak. Biztató fejlemény tehát a brüsszeli kettős igen? Feltétlenül. Ám — sajnos — ugyanilyen határozott, csak épp tagadó választ kell adni ar­ra, hogy önmagában a hágai mechanizmus gyors és hatékony komp­romisszumot teremthet-e Pozsony és Budapest között? Nem teremt­het, elvégre a bősi konfliktust továbbra is az érdekek, a műszaki, poli­tikai, környezetvédelmi szempontok bonyolult ellentmondásai jel­lemzik. Az idő viszont múlik, a — megmaradt — Duna folyik, a kör­nyezet károsodik. A hágai fórumnak, akárcsak az EK-közvetítésnek örülni kell. De a szlovák — magyar viszony átfogóbb és fontosabb is annál, semhogy több évre „jegelni” lehessen, mint egy egyszerű jogi disputát. (FEB) Schwarzkopf Vietnámban Nőtt az EK kereskedemi többlete Tíz százalékkal növekedett az Európai Közösség kereskedelmi többlete öt kelet-európai állam­mal szemben a tavalyi első kilenc hónapban. Az aktívum 1,3 milli­árd dollár volt. Az EK, valamint Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgaria és Ro­mánia közötti kétoldalú kereske­delem az emh'tett időszakban 28,3 milliárd dollárra nőtt — je­lentette a közösség statisztikai szervezete. A múlt ev első három negyedévében az EK-kivitel 16,2 százalékos növekedést mu­tatott fel az érintett kelet-euró­pai államok felé, és összesen 14,7 milliárd ECU-t tett ki. Ugyan­ezen idő alatt a szervezet iimjort- ja a térség országaiból 17,5 szá­zalékkal bővült: 13,6 milliárd ECU értékű volt. Társul az Aeroflot Az Aeroflot légitársaság beje­lentette, hogy amerikai befekte­tőkkel vegyes vállalatot szándé­kozik létesíteni, amely az egész világot behálózva teherlégijára- tokat üzemeltetne. A hálózat központja az ohiói Columbus- ban és Moszkvában lenne, de a Karib-tenger környékétől Latin- Amerikáig és Kanadáig a világ igen sok pontjára közlekedné­nek. Az amerikai részesedés 20 százalékos lenne a vállalatban. A gépeket az Aeroflot adná, az amerikai partnerektől tőkét, know-howt és piacra jutási lehe­tőségeket várnak. Az olaszok sürgetésére... Az Európai Közösség brüs­szeli bizottsága olasz sürgetésre rendelte el a kelet-európai élőál­latokra, hús- és tejtermékekre vonatkozó egy hónapos beviteli tilalmat, az olaszországi súlyos száj- és körömfájás járvány miatt — erősítették meg római illeté­kesek az MTI tudósítójának. A járványt Horvátországból hur­colták be ottani kiviteli papírok­kal szállított, de valójában más- honnét származó állatokkal. A járvány az olasz tenyésztőknek igen súlyos veszteségeket oko­zott, eddig mintegy 5000 állatot kellett levágni. A magyar juhte- nyésztőket érzékeny — mintegy 10-12 millió dollárra tehető — veszteség érte emiatt, mert elma­radtak a húsvéti ünnepekre Olaszországba irányuló bárány- szállítások. Elégedettek a francia halászok A francia miniszterelnök a mi­nap fogadta az utóbbi időben az EK terveivel igen elégedetlen francia halászok képviselőit — jelentette az AFP. A közel egy­órás találkozó után a halászok képviselői elégedettségükről nyilatkoztak a sajtónak. Edou­ard Balladur többiek között meg­ígérte, hogy felülvizsgálja és vég­legesíti azokat a szerkezeti és szociális támogatásokat, ame­lyeket még az előző kormány dolgozott ki csökkenő termelői árak miatt keletkező gondok le­küzdésére. Már nem kellenek a bevándorlók? Latin-Amerika már nem várja annyira a volt szocialista orszá­gokból származó bevándorló­kat, és csak szakképzett munka­erőre tart igényt, arra is csak ak­kor, ha kepes eltartani magát, ameddig nem talál állást — tűnik ki abból a jelentésből, amelyet a latin-amerikai országok beván­dorlási kérdésekkel foglalkozó képviselői állítottak össze az uruguayi Punta del Este-ben az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének keretében tartott tanácskozásukon. A térség or­szágai közül elsősorban Argentí­na és Venezuela mutat nagyobb érdeklődést a kelet-európai szakképzett munkaerő iránt. Követi őket Chile, Bolívia, Para­guay és Uruguay, az érdeklődés csökkenő sorrendjében. Miközben az orosz tömegtájé­koztatási eszközök döntő több­ségükben Jelcin mellett állnak ki a törvényhozói és a végrehajtói hatalom közötti vitában, szinte alig lehet az orosz sajtóban az el­nököt nyíltan bíráló állásfogla­lással találkozni. Az egyik kivétel Alekszandr Cipko filozófus, aki a Mosz- kovszkije Novosztyiban szembe­szállt azzal a Nyugaton általános véleménnyel, hogy a Népképvi­selők Kongresszusa csak kom­munistákból áll. Az orosz de­mokraták egyik legintelligenseb- bike bírálatában emlékeztet rá, hogy a reakciósnak minősített kongresszus volt az, amely az 1991-es puccs után számos olyan rendkívüli jogkörrel ruházta fel az orosz elnököt, amelyről a francia vagy az amerikai elnök legfeljebb csak álmodhat. A filo­zófus szerint a szovjet időkből származó kongresszust a Szovje­tunió felbomlása után azonnal újjá kellett volna választani. Ez azonban nem történt meg, mivel az orosz elnök nem akarta. Jelcin abban bízik, hogy előnyére válik az, hogy őt az egész nép válasz­totta meg. Cipko szerint az orosz elnök most el akaija terelni az emberek figyelmét arról, hogy eddigi re­formpolitikája utópisztikus és romboló volt. Ahelyett, hogy ko­alíciós kormány létrehozására törekedne, szembeszállt a kong­resszussal, és teljesen feleslege­Nyolcvan éve, 1913. április 10-én született Stefan Heym, ko­runk egyik legfontosabb német írója. Már néhány esztendővel ezelőtt egy vaskos kötetben meg­írta saját nekrológját, amelyben beszámol egy „utakkal, útvesz­tőkkel és beavatkozásokkal” teli, mozgalmas életről. De a tollat korántsem tette le. Jelenleg egy 1000 oldalra tervezett regényen dolgozik arról, hogy miért nem lett semmi sem a szocializmus­ból. Mindig harcba indult egy igaz­ságosabb világért. „Ez egy ame­rikai, NDK-útlevéllel” — fakadt ki egyszer dühösen Walter Ulb­richt. — Megmondtam vélemé­nyemet Honecker uralma idején, és ugyanezt teszem a Helmut Kohl rezsim alatt is — így Heym. Az író Chemnitzben született és Berlinben tanult. A nácik elől először Csehszlovákiába, majd az USA-ba menekült. A háború alatt amerikai katonaként tért vissza Németországba. Számos, az NDK-rendszert bíráló köny­vet írt. Ilyen például a Gyalázko­dó írás, vagy a királynő Defoe el­len című, amely Dániel Defoe, a Robinson Crusoe szerzője életé­nek egy epizódjáról szól. Az NDK kulturbürokráciája ezt a A rendkívüli helyzetekre élet­re hívott orosz állami bizottság csütörtök este megerősítette, hogy a korábban közöltnél na­gyobb a sugárzás szintje a keddi tomszki robbanás térségében. A helyszínen tartózkodó bizottság illetékese szerint valószínűleg a technológiai szabályok megsér­tése okozta a katasztrófát. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint közvetlenül a robbanás helyén néhány röntgen órán­ként, a megrongálódott üzemé­pület közelében pedig többszáz milliröntgen/óra a sugárzás. (Ez a 12 mikroröntgen/órás normá­lis háttérsugárzásnál több nagy­ságrenddel magasabb.) sen az amúgy is a széthullás által fenyegetett országot a konfron­táció útjára vitte. Még élesebben bírálta az elnö­köt Vitalij Tretyakov, a Nyezavi- szimaja Gazeta című tekintélyes lap főszerkesztője. Egész újsá­goldalas, Jelcinhez intézett nyílt levelében számos politikai hibát vet az orosz államfő szemére. Nehezményezi az elnök dema- óg ígéreteit, amelyekben arról iztosította az ország népét, hogy fél-egy év alatt jobbra for­dul a helyzet. Tretyakov Jelcin szemére lobbantj a azt is, hogy nem kezdett azonnal tárgyaláso­kat az elszakadásra törekvő oroszországi végek vezetőivel az ország széthullásának elkerülése érdekében. Legsúlyosabbnak a főszer­kesztő azt tartja, hogy Jelcin kép­telen a politikai alkukra. Tretya­kov szerint, mivel nem lehet a kongresszust demokratikus esz­közökkel feloszlatni, Jelcinnek a arlamenti politikai játékok esz- öztárával kellene élnie, úgy, mint ahogy teszi ezt Haszbulatov parlamenti elnök. A főszereksz- tő emlékeztet rá, hogy ez így van számos civilizált és kevésbé civi­lizált országban. Ezzel szemben Oroszországban az elnök távol tartja magát a parlamenttől, ne­heztel a képviselőkre, vagy meg­próbálja megfélemlíteni okét. Jelem nyilvános fellépései a napi politikában — Haszbulatov megnyilvánulásaival ellentétben művet azonnal a keletnémet cen­zúra elleni bújtatott, de indulatos kritikaként értékelte. A könyv most, a 80. születésnap alkalmá­ból Münchenben és Berlinben új kiadásban jelenik meg. Az „Öt nap júniusban” című műve az 1953. június 17-i keletnémet né­pi felkelésről, a „Coliin” a funk­cionáriusok packázásairól ad ké­pet. A fékezhetetlen írót 1979-ben kizárták az NDK írószövetségé­ből, és egy állítólagos devizavét­ségért el is ítélték. Ezt az ítéletet az újraegyesítés után semmisnek mondta ki a német bíróság. A legutóbbi időkben az ide­gengyűlölet ellen lép fel. A kül­földiek lakhelyeinek felgyújtása és török vendégmunkások tűz­halála után — írja a dpa német hírügynökség — úgy határozott, hogy irodalmi archívumát az angliai cambridge-i egyetemen helyezi el, mert mint mondotta: olyan országban, ahol emberek égnek el, papírok még kevésbé vannak biztonságban. Heym azonban látja a gyűlölet elleni tüntetéseket is, és azokat az embereket — „örvendetes módon nem keveset” —, akik az igazság védelmére szövetkez­nek. Vlagyimir Alekszandrov, a rendkívüli helyzetek állami bi­zottságának helyettes vezetője szerint a plutóniumüzemben tör­tént robbanás egyik fő oka az alacsony munkafegyelem volt. Az alulfizetett munkások nem végzik kellő felelősséggel mun­kájukat, és a kormány sem fordít kellő figyelmet munkakörülmé­nyeikre. Az AP jelentése szerint több­száz ember dolgozik a térség su­gármentesítésén. Mintegy ötszáz tűzoltó és katona a szennyezett hó eltávolítását végzi. Csatorná­kat létesítenek az olvadék elve­zetésére, hogy elkerüljék a szeny- nyezés továbbterjedését. — nélkülözik a rugalmasságot. A nyílt levél szerzője szerint Jelcin, aki nagy súlyt fektet arra, hogy közel all a néphez, elhanyagolja a kapcsolattartást a nép konkrét képviselőivel. Haszbulatowal ellentétben, az orosz elnök nem tanácskozik rendszeresen a neki alárendelt intézmények vezetői­vel, s így Haszbulatov konkrét kérdésekben jobban éltesüknek tűnik. Cipko és Tretyakov egyaránt elkerülhetetlennek tartja koalíci­ós kormány megalakítását, és sajnálatosnak mondja, hogy Jel­cint valószínűleg kényszeríteni fogják erre ahelyett, hogy az el­nök maga kezdeményezné azt. Tretyakov csakúgy, mint az el­nök számos híve, elesen támadja az elnök környezetét. Jelcin csapata a jelek szerint képtelen úgy megfogalmazni az elnöki rendeleteket, hogy azok megállják a helyüket az Alkot­mánybíróság előtt. A Nyezavi- szimaja Gazeta főszerkesztője fejtegetéseiben nyitva hagyja azt a kérdést, hogy Jelcin-e a megfe­lelő ember korszerű politika folytatására. Az orosz politikai kultúrára még mindig az a jellemző, hogy a politikai ellenfelek egymás le­gyűrésére törekszenek ahelyett, hogy tárgyalnának egymással. Oroszország történelmi tragé­diája, hogy a lakosság többségé bizonytalan helyzetekben ezt a fajta politikai stílust támogatja. Üjabb segélyek Tegnap folytatódott a szüksé­get szenvedő kelet-boszniai mu­zulmánok megsegítésére életre hívott nemzetközi légi segélyak­ció. Az amerikai, francia és né­met légikötelék Srebrenica térsé­gében ismét élelmiszert és gyógyszert dobott le. Az általá­ban 40 tonnányi szállítmányból a német légierő Transall típusú gé­pe ezúttal 5,7 tonna élelmiszerrel vette ki részét. A segélyakció­ban a németek két hete vesznek részt. A minap Vietnámba érkezett Norman Schwarzkopf amerikai tábornok, az 1991-es Öböl-há­borúban, a „Sivatagi vihar­ban,, győztes szövetséges had­erők főparancsnoka. Néhány napig a CBS televíziós hálózattal dokumentumfilmet forgat a viet­námi háborúról, amelyben 1965-ben a West Point Katonai Akadémiáról kikerült fiatal tisztként vett részt. Schwarzkopf 1965-66-ban és 1969-70-ben Saigonban, a mai Ho Si Minh-városban állomáso­zott. „Mindig is nagyra értékel­tem Vietnámot és a vietnámi em­bereket” — nyilatkozta megér­kezésekor a repülőtéren. A Viet­námban töltött idő nagy részé­ben a tábornok katonai tanácsa­dó volt egy dél-vietnámi ejtőer­nyős egységnél. Mostani vietnámi tartózkodá­sa alatt Schwarzkopf tábornok ellátogat Hanoiba, és találkozik a kormány tagjaival is. Ismeretes, hogy a hanoi kormány szeretné rábírni Clintont diplomáciai kapcsolatok felvételére Viet­námmal, valamint arra, hogy szüntesse meg a gazdasági em­bargót, amelyet 1964-ben Észak-Vietnám ellen életbe lép­tettek és az egész országra kiter­jesztettek az északiak 1975-ben bekövetkezett katonai győzelme után. Ezeket egyébként az Öböl­háború után a tényleges katonai szolgálattól megvált Schwarz­kopf maga is többször követelte a washingtoni kormánytól, amely a vietnámi háborúban el­tűnt amerikai katonák felkutatá­sától teszi függővé a kérés teljesí-- tését. SZENTFÖLD, MOST rEDVEIMtNNTCU Repülőjegy: BUDAP6ST . TEl-AVIV - BUDAPEST. Csak 19 9CC Ft Kárpótlási jegyőrt Is A prill* 18-25., óprlll* 25.-máfu* 2., itk^us 2-9. H IÚM IliVl l eUMPCST VL. Anker köz 2-4. Vli., Akácfa u. 9. Tel.: 142-3946,142-6988 Telefax: 122-3829. Telex: 223-842 Távirati jelentkezést U elfogadunk. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Pályázatot hirdet szervezetfejlesztés miatt a MISKOLCI, EGRI, SÁROSPATAKI, GYÖNGYÖSI, SALGÓTARJÁNI ÜZLETIGAZGATÓI munkakörök betöltésére. A pályázat elnyerése esetén az alkalmazás egy évre történik, mely eredményes munka esetén hosszabb időre meghosszabbítható. Alapfeladat: az üzletigazgatóság működési területén villamosenergia-ellátás biztosítása. Fontos, hogy a pályázó magáénak vallja az új szervezet kialakítását és tevőleges részvételét. A munkakör betöltésének feltételei:- villamosmérnöki vagy villamos üzemmérnöki végzettség,- vezetői gyakorlat,- erkölcsi feddhetetlenség A munkakör betöltésénél előnyt jelent:- áramszolgáltatói szakmai gyakorlat,- angol vagy német idegennyelv-ismeret,- gazdasági szakképzettség, A pályázat tartalmazzon rövid elképzelést az üzletigazgatóság kialakításáról, önálló gazdálkodásáról, tevékenységének továbbfejlesztéséről, melyhez csatolni kell:- személyi adatokat,- részletes szakmai önéletrajzot,- végzettséget igazoló oklevél (oklevelek) másolatát,- erkölcsi bizonyítványt. A pályázatban jövedelem igény megjelölését kérünk. A pályázatot 1993. május 5-ig kérjük beküldeni az ÉMÁSZ Rt. Személyügy címére. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.) a borítékra kérjük ráírni: Pályázat A pályázattal kapcsolatosan további anyag átvehető a személyügyön. A pályázat elfogadásáról vagy elutasításáról 1993. május 20-ig értesítést küldünk. « A munkakörök 1993. június 1-jével tölthetők be. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. | Stefan Heym 80 esztendős Tomszk: Magasabb a sugárzás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents