Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

1993. április 9., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Épül-szépül a vár Nehéz döntések előtt áll a Salgógép A hollókői vár a ’96-os világkiállításra készülve egyre kecsesebb formáját mutatja. A helyreállítási munkálatok az anyagi eszkö­zöktől függően haladnak. Fotó: Gyurkó Péter Alkalmazottak az új alkalmazotti kedvezményről Senki nem tapsol örömében Az új ipari és kereskedelmi miniszter, Latorcai János hata­lomra kerülése után nem sokkal az egész villamosipart megrázó ötletet jelentett be: megvonják az iparágban dolgozók áramdíj kedvezményét, ezentúl ők is fogyasztói áron kapják a villamos energiát. Lett is az országban kalamajka: az érintett szakszer­vezetek előbb teljes, majd részleges sztrájkkal fenyegetőztek. Végül a sztrájk egy kompromisszum hatására elmaradt: a ked­vezményt nem vonták meg - csak 42-ről 90 fillérre emelték a ki­lowattóránkénti díjat, és ez az eddig változatlan összeg a követ­kező áremeléskor (várhatóan már májusban) újra változni fog - a jövőben ugyanis ugyanannyi százalékkal emelkedik majd, mint a fogyasztói ár. De mit szólnak ehhez az érintettek? Lakatos Zoltán, az Émász Rt. salgótarjáni kirendeltségének vezetője: - Nekem viszonylag szerencsém van, mivel nem vil­lamos fűtéses lakásban lakom. De a villamosipari dolgozók zöme pontosan ag alkalmazotti kedvezmény miatt erre a fűtési módra állt rá. Ahol eddig vil­lannyal fűtöttek, havi két-háro- mezer forintjukba került, ez most a duplája lesz. De az in­tézkedés nyilván kellemetlenül érint mindenkit, akit többek kö­zött ez az alkalmazotti kedvez­mény is motivált akkor, amikor a villamosipart választotta munkahelyéül. A véleményem az, hogy előbb-utóbb minden­féle kedvezményt elvesznek majd - például a vasútnál dol­gozók hozzátartozóinak ingye­nes utazási lehetőségét. A kor­mány valószínűleg azért a vil­lamosiparban kezdte a kedvez­mények „megreformálását”, mert összegszerűen alighanem ez jelenti a legkisebb tételt, s ezért rajtunk kívánták lemérni az intézkedés hatását. Vízi Lászlóné, szécsényi Émász-nyugdíjas: - Én most nagyon szomorú vagyok. 37 év és 144 nap munkaviszony után mentem nyugdíjba három évvel ezelőtt - ebből 17 év volt az Émász-nál ledolgozott időm. Nem éppen fejedelmi összeg volt a 4600 forint nyugdíj. Mára ugyan már 7620 forintra emel­kedett az összeg, de a három év alatt annyi árváltozás volt, hogy ma már kevesebb mindenre futja, mint három éve a kisebb pénzből. Az, hogy most elkez­dik a kedvezményeket vissza­vonni, egyáltalán nem tetszik - de gondolom, ezzel nem va­gyok egyedül. Pálkerti Lajos 43 évet dolgo­zott hálózatszerelőként: - Úgy érzem, olyan emberekkel szúr­tak ki leginkább, akiknek az in­tézkedés meghozói nem szíve­sen lettek volna a helyükben. Az üzemzavarok ugyanis álta­lában mostoha időben fordulnak elő: fagyban, ítéletidőben. Volt olyan üzemzavarunk Salgótar­ján és Nagybátony között, amin 72 órát dolgoztunk egyfolytá­ban! És nem volt se karácsony, se újév .. . Száz szónak is egy a vége: szerintem is igazságtalan intézkedés volt! Balázs J. (Folytatás az 1. oldalról) vezető. - Mivel a szétválással nem örököltünk piacokat, ne­künk kellett munkát keresni. Ezt már két éve csináljuk, s most kezd beérni a szorgalmas piackutatás gyümölcse. Jelenleg szerszámgépasztaltól kezdve készítünk szállítószalagokat, mindenféle hegesztett szerkeze­teket, csak munkánk legyen.-Jelenleg folyamatosan van munkájuk?- A korábbinál sokkal jobbak a piaci lehetőségeink, azonban a megrendelések nagyon rapszo­dikusan érkeznek. Ézért azután élteinek napok, hogy nagyon kevés a munka, s vannak hetek, hogy folyamatosan tíz órát dol­gozunk, hogy teljesíthessük a megrendelést. A gyár legnagyobb munka- csarnokában beszélgetünk, ahol éppen egy német megrendelés első darabját, egy harmincton­nás repülőgépvontatót készíte­nek a munkások.- Készítettek már ilyen nagyméretű munkadarabot? Ha a súlyát tekintjük - szól közbe Meggyes Pál művezető - akkor nem. igaz, a súlyától sem ijedtünk meg, csupán a forga­tása okoz nehézséget, mert eh­hez nagyobb daru kell, mint amilyen nekünk van. A művezető keze alatt most harminchatan dolgoznak. Szakmájuk legjobbjai. Ugyanis a gyengébbek, a lustábbak ko­rábban már kiestek. Örömmel mondja a művezető, hogy most kapott engedélyt, hogy két-há- rom embert felvegyen.-Nagyon megválogatom az embereimet - folytatja a szót -, mert a német megrendelő csakis kifogástalan munkát vesz át. Ezt az első darabot valóságos bizottság ellenőrizte le, hogy megfelel-e. Szerencsére megfe­lelt, így várhatók a további megrendelések. Sándor Béla lakatos har­mincéves gyakorlattal rendel­kezik. Ő és társai bűvölik a ha­talmas munkadarabot.- Dolgozott már ekkora da­rabon?- Nem, de nem is láttam ilyet még - válaszolja. - Nagyon kel­lett figyelni mindannyiunknak, hiszen milliméter eltérés sem lehetett a párhuzamosságban, pedig majd tízméteres ez a von­tató-test. A főmérnök végül egy kulcs- fontosságú emberrel, a gyár fő- konstruktőrével ismertet meg. Oláh Péter a műszaki ember szabatosságával foglalja össze a helyzet lényegét.- Nézze csak, ebben a gyár­ban jelentős szellemi tőke hal­mozódott fel ahhoz, hogy a pia­con történő okos befektetésével talpon tudjunk maradni. A ma­gyar ipar olyan, amilyen. A nagy tervezőintézetek, gyártó cégek szétváltak, széthullottak, átalakultak, s ezzel nemcsak az anyagi értékek devalválódtak, hanem szétforgácsolódott a szellemi tudás is. Ma Magyar- országon középkategóriás és et­től nagyobb szállítóberendezé­seket senki sem tervez és gyárt. Ebben a kóklerek nem mernek vállalkozni, s ez a mi mal­munkra hajtja a vizet. S mivel a szalagos szállítóberendezések lelke a görgő, nyugodtan mon­dom, hogy nincs ellenfelünk, hiszen a most megkívánt nyu­gati technológiai színvonalon dolgozunk.- Ön tulajdonképpen most A költészet ünnepén- A nagy költői művek, akár­csak a nagy hegyek nem változ­nak a környezet felszíni alaku­lásaival. - Ezzel a komoly igaz­ságot hordozó gondolattal kö­szöntötte Mezey Katalin költő tegnap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban, a költészet napja alkalmából összegyűlt érdeklődőket. A Jó­zsef Attila-i életmű mai megíté­lését taglaló bevezető elhang­zása után Oroszné Katona Anna, a Balassi Bálint Könyv­tár megbízott igazgatója koszo­rút helyezett el költő emléktáb­lájánál. A program a könyvtár­ban folytatódott, ahol Mezey Katalin, Kemény István és Oláh János poéták társaságában iro­dalmi beszélgetésen vehettek részt a műfaj kedvelői. F orgalomelterelés Salgótarján. Április 10-én 8.30 órától kb. 16.00 óráig a Rákóczi út (a Pécskő úttól az Arany J. útig) a forgalom elől el lesz zárva. A Fő téri parkolót a Mérleg útról lehet megközelí­teni, ahol ezen időszakban a forgalom kétirányú lesz. A frekventált csomópontokban rendőri irányítás várható. Nógrád megyében felülvetik a kifagyott őszi búzát Hitelért - termény, jelzálog, váltó egy biztató változást vázol fel. Tehát elmozdulás, kereslet lé­pettfel a piacon ?-Nem, nem! A magyar pia­con nem elmozdulás van, ha­nem azoknak a vállalatoknak, akik jelenleg még talpon marad­tak, azoknak több jut az igen csekély piaci keresletből. Látni kell, hogy a legtöbb helyen ke­serves szinten tartás történik, beruházásra csak ott van mód, ahol jelen van a nyugati partner a maga pénzével. A főkonstruktőr azt is elma­gyarázza, hogy a tisztességes munka mellett sok plusz ener­giát kell kifejteni egy-egy meg­rendelés elnyeréséért. S mivel versenyhelyzet van, egyáltalán nem mindegy, hogy a megren­delő elé milyen gyorsan teszik le ajánlatukat. A gyári kőrút utolsó állomása ismét a főmérnök. Rozgonyi Nándor egy iratot mutat, mi szerint a Salgógép rendelkezik a Duisburgi Hegesztéstechnikai Oktató és Kísérleti Intézet en­gedélyével. Ugyanis a nyugati megrendelők addig szóba sem állnak egyetlen magyar vállalat­tal sem, amíg meg nem győző­dének róla, hogy a cég bizonyí- totta-e megfelelő szaktudását, birtokában van-e ennek a fontos engedélynek. Mi lesz a Salgógéppel? „Szétprivatizálják-e” vagy egy­ben marad? Erre egyik vezető sem tudott pontos választ adni. Tény, hogy jobb lenne, ha egy­ben maradna. Ezt szeretné itt mindenki. Ámde az is tény, hogy mihamarabb tőkére lenne szükség, mert ennek hiányában hiába élénkül a piac, nem lehet a vonalban maradni. Pádár András Traffipax # Április 9-én, pénteken 6 és 14 óra között Salgótarján és Mátraverebély között a 21-es, Salgótarján és Kishartyán kö­zött a 22-es számú útvonalon, valamint a megyeszékhely bel­területén lehet műszeres „fény­képezésre” számítani. 14 órától 22 óráig a traffípaxot Hasznos, Pásztó és Jobbágyi körzetébe helyezik át. Irodalombarátoknak # Szuha. A napokban fejező­dött be az a programsorozat, amelyet a Balassi Bálint Könyv­tár és a községi önkormányzat szervezett. A magyar irodalom gyöngyszemeiből összeállított műsorokat előadóművészek óvodában, iskolában és a felnőt­tek számára a művelődési ház­ban prezentálták. Locsolóbál # Buják. Húsvéti locsolóbált rendeznek a helyi művelődési házban április 11-én, vasárnap, 20-24 óráig. A zenét a DORF együttes szolgáltatja. Vállalkozási engedély # Balassagyarmat. A polgár­mesteri hivatal vállalkozási, ipari és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó osztálya az idén 78 vállalkozási engedélyt adott ki a városban. Közel 50-re tehető ugyanakkor a visszaadott mű­ködési engedélyek száma. Irány: Párizs # Salgótarján. A tavalyi nóg­rádi szépségkirálynő-választás közönségdíját Bedegi Berill Barbara nyerte, s vele együtt egy nyolcnapos párizsi utat a salgótarjáni Yves Rocher koz­metikai márkabolt ajándéka­ként. Az utazás napja tegnap ér­kezett el. A szakma kiváló tanulói részvételével: Országos verseny Szécsényben A Szécsényi Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkás- képző Intézet - saját szervezés­ben - első alkalommal rendez országos versenyt. Tizennyolc szarvasmarhatenyésztő-szak- munkástanuló vetélkedik a Szakma kiváló tanulója cím el­nyeréséért és a szakmunkás ok­levél megszerzéséért április 14-e és 16-a között. Czudor István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a FM T udományszervezési és Oktatási Főosztálya megbízá­sából végzik az előkészítő munkát. Az országos verseny rangjához méltó feltételekről gondoskodnak. Segíti munká­jukat a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Agrárszakoktatási Intézete, az FM Nógrád Megyei Földművelődési Hivatala, Szé- csény Város Önkormányzata és a Magyarnándori Állami Gaz­daság. A háromnapos elméleti és gyakorlati vetélkedés írásbeli­vel kezdődik. Ennek, valamint a szóbeli versenynek a szakkö­zépiskola lesz a színhelye, a gyakorlati a nándori gazdaság szügyi tehenészeti telepén lesz. A megnyitóra és az eredmény- hirdetésre ünnepélyes keretek között kerül sor a városi és ifjú­sági centrumban. Az eseményhez kapcsolódik egy kiállítás is. Az Anivet Kft. mutatja be forgalmazott termé­keit. Állattenyésztőket, tenyész­téscentrikus állattartókat várnak a bemutatóra, amely 15-én 13 órakor lesz a kollégiumban. A tanulóikat elkísérő veze­tőknek szakmai és kulturális programot szerveznek. Megis­merkednek Szécsény, Hollókő, Ipolytamóc nevezetességeivel, a szécsényi és a ludányhalászi szarvasmarha-telepekkel.- Rácz ­Kíváncsiskodó Az út magától tisztul A későn jött és szerencsére csak átmeneti volt a telet vissza­idéző hótakaró. Mindenesetre a még hűvös éjszakák után az emelkedő nappali felmelegedés jelzi, hogy visszavonhatatlanul megérkezik az igazi tavasz, amely egyúttal nyitányát jelenti az időszerű mezőgazdasági munkáknak is. Ezt a határban megjelenő munkagépek és a földművelők egyre népesebb tábora is bizonyítja. Vajon mivel biztatnak az új, vagy átalakult szövetkezetek, amelyekre továbbra is az ország elégséges mennyiségű és minő­ségű mezőgazdasági termékek­kel való ellátása és a minél na­gyobb export elérése hárul? A szügyi szövetkezet az őszi búzát még közösen vetette el a nógrádmarcaliakkal, akik az év elején kiváltak a nagyüzemből. A marcaliak jussként a bevetett területből nyolcvan hektár őszi vetést kaptak meg, a szügyiek­nek pedig háromszáz hektár maradt. A hótakaró hiánya mi­att bekövetkezett fagy hetven hektár őszi vetést tett tönkre. Ezt a területet tavaszi árpával felül vetik, ami újabb plusz költséget jelent az amúgy is fi­zetési nehézségekkel küszködő gazdaságnak. Egyébként az őszi búza veté­séhez hektáronkénti ezerötszáz forint vissza nem térítendő ál­lami támogatást nem tudták igénybe venni, mert nem vásá­rolt, hanem saját vetőmagot hul­lajtottak a magágyba. A fel­használt üzemanyagnál beveze­tett költségvisszatérítés viszont néhány tízezer forintot jelentett. Tavaly ősszel a búzán kívül húsz hektár őszi árpa is a földbe került, ennek termése a tagok igényeit elégíti ki. Folyik a bur­gonyagumókat befogadó talaj előkészítése. A műtrágya kiszó­rása után a közös tulajdona hat-hét hektárra tehető. A háztá­jiban viszont ötven-hatvan hek­táron termelik majd ezt az áru­növényt. A tavasziaknál az ál­lami támogatást igénybe veszik, mert vásárolt vetőmagot hasz­nálnak majd fel. A munkálatokhoz szükséges pénzt a gabonaforgalmitól sze­rezték meg. A visszafizetést a megtermélt őszi búzatermés tel­jes átadásával teljesítik. A magyarnándori szövetke­zetben rendben elvetették az őszi búzát. A nemrég tartott ha­tárjárás során kiderült, hogy a téli fagy miatt hatvan hektáron igen gyenge a gabona állapota, a többi pedig egyenlőre köze­pesnek minősíthető. A száz­harminchét hektáron díszlő őszi árpa állapota is gyenge osztály­zatot kapott. A vissza nem térítendő állami támogatást igénybe vették, de egy fillért sem kaptak, mert az APEH az adótartozás fejében leemelte egyszámlájukról. Ugyan így lesz a tavaszi mun­káknál is. Amennyiben az idő engedi, tavaszi árpát százhat, napraforgót kétszáz, cukorrépát pedig négyszáz hektáron ter­melnek. Az utóbbit vállalkozás formájában. Burgonyát csak a háztájiban állítanak elő, előre­láthatólag ötven-hatvan hektá­ron. Mivel a szövetkezet veszte­séges, nem kapott hitelt a ban­koktól, így nem volt más lehe­tősége, mint hogy a várható összes termését a kapott pénz ellenében szerződésben vállalva átadja a Gitr-Agrárfejlesztő- és Kereskedelmi Rt.-nek. Reorga­nizációs hitelt is szeretnének felvenni, de borzasztóan nehéz hozzájutmni. Az új érsekvadkerti szolgál­tató és mezőgazdasági szövet­kezet január 1-jétől vált ki a ko­rábbi nagy szövetkezetből. Ho­zományként hatszáz hektár őszi búzával bevetett földet kaptak, amiből száz hektárt a téli fagy tett tönkre. Ezt a területet tava­szi árpával felül vetik. Ezenkí­vül százhatvan hektáron ugyan­csak tavaszi árpa kerül az elő­készített talajba. Az új szövetkezet nem kapott visszatérítendő állami támoga­tást, mert nem felelt meg a kö­vetelményeknek. A pénztelen­ség itt is - akárcsak másutt - ki­zárólagos úr. Az időszerű mun­kák elvégzéséhez szükséges pénzt több forrásból teremtették elő. Az Agrokertől kapott pénz el­lenében termék- és jelzálog­szerződést kötöttek, a háztájival kapcsolatos kiadásokat a tagok finanszírozták, a napraforgó termelését szolgáló pénzt pedig saját váltó kibocsátásával te­remtették elő. Venesz Károly Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket Salgóbányáról tette fel egy olvasónk. Azt szeretné tudni, hogy a hegyi utakról mikor távolítja el a városgaz­dálkodási vállalat a télen ki­szórt csúszásgátló salakot? Ami akkor ugyanis jó volt, az most feleslegesen éktelenke­dik az úttesteken. A kérdésre Feketéné Sörös Erika, a salgótarjáni Városgaz­dálkodási Kft. illetékese azt a választ adta, hogy a nevezett út­szakasz a KPM illetékességi te­rülete és vállalatuk salakot egyáltalán nem szórt ki a tél fo­lyamán, mivel ők sóval kevert mészkőzúzalékot használtak. így a Közúti Igazgatóság igazgatója, Fráter István adott választ a kérdésre.- A burkolatra kerülő szóró­anyagot külön nein kell eltávolí­tani - mondta. Az a forgalom sajátosságai folytán, a közle­kedő gépjárművek kerekei által a salak az útpadkára kerül, ahonnan aztán a padkarendezé­sek során tisztítjuk el a csúszás- gátló maradékait. Következő kíváncsiskodó kérdésünket Tolnai Gyula, salgótarjáni olvasónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy mi­lyen szabályozás érvényesül a Volán vállalat autóbuszain? Felháborítja ugyanis, hogy a kéményseprők munkaruhá­ban, szerszámaikkal együtt szabadjeggyel közlekednek a helyijáratokon, időnként ösz- szekenve ezzel az utasok ru­háját. Milyen megoldást le­hetne találni? Nem hordhat­nának esetleg a kéménysep­rők védőköpenyt a tömegköz­lekedési eszközökön? A részeg embereket ugyanis a sofőrök nem szokták felvenni, valami­lyen szabályozás tehát bizo­nyára van.

Next

/
Thumbnails
Contents