Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
1993. április 6., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Lesz jövője a gyógytestnevelésnek? A mozgásszegény életmódból, az intézményi foglalkoztatás káros hatásaiból, különböző megbetegedésekből, fejlődési rendellenességekből adódóan mind több azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek gyógytestnevelésre lenne szükségük. Sajnálatos ellentmondásként jelentkezik Pásztón, hogy az ez irányú lehetőségek épp akkor szűkülnek, amikor az igények növekednek. Már 1985-től eredményesen tevékenykedett a Dózsa György Általános Iskolában egy gyógytestnevelő tanár, ám az új fejkvótás támogatási rendszer nem vette figyelembe a városi gyógytestnevelési feladatokat, amely így sorvadásnak indult. 1990/91-ben csupán pályázati támogatásokból működött, azaz vegetált e terület. 1992 szeptemberétől már szüneteltek a foglalkozások. Remélhetőleg 1993-ban lesz új pályázati támogatás, és ez a fontos testnevelési ág ismét segítheti az egészségvédelmet és az egészségmegőrzést. Ehhez a problémakörhöz szorosan kapcsolódik - sajátos gondjaival - a mozgáskorlátozottak testnevelése és sportja is. Az eltérés viszont jelentős a két terület között. 1992-ben a Dózsa iskola felkínálta a kondicionáló termét az egyesület pásztói csoportjának, ám az érdeklődés minimális volt. Mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne városi összefogással segíteni a mozgássérülteket abban, hogy a Dózsa iskola kondicionáló termét megközelíthessék, és rendszeresen használhassák, vagy más lehetőséggel élhessenek. A probléma csökkentését minden bizonnyal segíteni fogja az a negyvenezer forintos pályázati nyeremény, amelyet a pásztói csoport idén felhasználhat. Bérmunkában Pásztóról A Senior Váci Kötöttárugyár Rt. pásztói gyára bérmunkában készített női holmikat a mátraterenyei Fess Ruhagyár Kft.-nek. Csépe Istvánná meós ellenőrzi a terméket Fotó: Ottmár Tavaszi fazonigazítás A Pásztói Közszolgáltató Vállalat három dolgozójának - Fenyvesi Lipótnénak, Siti Istvánnénak és Kutka Ernőnének - a feladata, hogy a város közterületein tavaszi nagytakarítást végezzen s fazont adjon a burjánzásnak indult fáknak, bokroknak. Intézményösszevonás Pásztón Egyesül a városi könyvtár és a művelődési ház A pásztói önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülésén foglalkozott a Teleki László Városi Könyvtár és a városi művelődési központ további sorsával is. A városatyák elé került egy határozati javaslat, amely a közművelődési feladatok célirányosabb, kiegyensúlyozottabb ellátása érdekében, szükségesnek látja a két művelődési intézmény összevonását. A javaslat szerint a két intézményjelenlegi szakember ellátottsága aránytalan, a művelődési házban kevés, a könyvtárban viszont elegendő, összetettebb feladatok ellátására is alkalmas, szakképzett munkatárs dolgozik. A képviselők az előterjesztés megvitatása után, úgy határoztak, hogy a két intézményt 1993. július 1-ével összevonják, Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ néven. A testület felhatalmazta a város polgármesterét, hogy pályázatot írjon ki az összevont intézmény igazgatói állására, amelynek betöltéséig Szőllősi Miklóst, a városi könyvtár jelenlegi igazgatóját bízta meg az intézményvezetői feladatok ellátásával. Az új intézmény alapító okiratában fontos helyet kapott a vállalkozási tevékenység erősítése. Magyarán: az intézmény a mindenkori hatályos jogszabályok szerint eszközeinek, szabad kapacitásának hasznosítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, feltéve, ha az nem veszélyezteti alaptevékenységet és az abból fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Szabad helyiségek bérbeadása, Szuperinfó szerkesztés, valamint audiovizuális dokumentumok másolására jöhet szóba. Van, de nem kell Kutasó. Azok, akik a községben új otthont szeretnének teremteni, azoknak nem jelenthet gondot az építkezéshez szükséges telek megszerzése. Az önkormányzat saját földtulajdonából, a belterületen kilenc telket alakított ki, abban bízva, hogy hamarosan vevőkre talál. Ez azonban nem következett be, mert a fiatalok nagy része elment a községből, s közülük eddig még nem nagyon jelezte egyikük sem visszatérési szándékát. Más községekből sincs olyan fiatal, aki netán itt kívánna otthont alapítani. Pedig igen kedvező áron lehet megvásárolni egy-egy értékes portát. A telkek négyzetméteréért 20- 30 forintot kér az önkormányzat. Akinek külterületen lenne igénye, annak teljesítését nem tudja vállalni a képviselő-testület. Előnyös változásra nincs semmi remény, mert hiányzik a fizetőképesség. Csak koordinációs feladatokat végeznek Képtelenség minden kérést teljesíteni A pásztói földkiadó bizottság négy község - Tar, Mátravere- bély, Mátrakeresztes, Mátrasző- lős - és Pásztó várost magába foglaló, a kárpótlásra kijelölt területen kívüli földek tulajdonjogának rendezésére 1564 rész- tulajdonos kérelmét vette át törvényben kijelölt határidőig. Egyébként a településeken 7 ezer 500 hektár szántó található.-Én nem a tulajdonviszonyokban látom a szövetkezetek szétverését, mert a tagok 90 százaléka a szövetkezet mellett voksolt, ugyanakkor szerencsésnek tartom, ha földjeik saját nevükre vannak írva. A fő problémát abban látom, hogy a köz- gazdasági viszonyok és a piac bizonytalansága csaknem megbénítja az újjáalakult vagy új szövetkezetek életképességét - állítja Tari István, a földkiadó bizottság vezetője, aki korábban a szurdokpüspöki termelőszövetkezet elnöke volt, most pedig nyugdíjasként tevékenykedik.-A beérkezett kérelmek milyen jellegű, tartalmú mozgást, változást jeleznek?- Egyértelműen a területi elaprózódást. Előreláthatólag a földek egyharmad része a törpebirtokosok nevére kerül, nullától két hektárig, aminek nagysága átlagban megegyezik a korábban honos háztájival. A rész- tulajdonosok húsz százaléka 2- 15 hektárt vallhat magáénak, és feltételezésem szerint mellék- foglalkozásban műveli majd. Farmergazdaként jöhet majd számításba az igénylők 15-20 százaléka, akik főfoglalkozásban dolgozzák meg földjüket.- Eddig milyen különböző indíttatású konfliktusokra került sor?- Még nem volt ilyen. Várhatóan április második felére datálódik, amikor meglesz az első egyeztető tárgyalás. Már most azt érzékeljük, hogy ezek a végtelenségig elhúzódhatnak és számolnunk kell kritikus helyzetekkel is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a földosztó bizottság csak koordinációs feladatot lát el. Már most felelősséggel kijelentem: fizikai képtelenség mindenkinek a kérését teljesíteni. Lesznek, akiknek engedni kell, néhány esetben pedig jogi útra terelődik a végső döntés - válaszolja Tari István.- Az emberek érzelmi okokból sem értik, nem tudják, netán nem is akarják megérteni, hogy az általuk kért területet nem biztos, hogy az eredeti helyén, hanem másutt kapják vissza. Ezen kívül a konfliktus veszélyét hordozza magában, hogy a jobb területekre túlzottan nagy az igény. Ezen kívül erdőterületet többen kértek vissza, mint amennyi korábban volt - kapcsolódik a beszélgetésbe Bódi Ernőné, a földrendező bizottság mellett működő adminisztrációs csoport vezetője.- Arra törekszünk - veszi vissza a szót Tari István, hogy a falu közelében lévő jobb földekből minél több kisbirtokosnak jusson. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy azoknál, akik sok aranykorona értékkel rendelkeznek, kijelentették, hogy hajlandók kimenni a perifériára. Ezt igényeikkel támasztották alá - egészíti ki az előbbieket Tari István, majd a következőkkel folytatja: - Félünk, hogy nem egyeznek meg a résztulajdonosok abban, hogy a tábla melyik szélén legyen a földjük. Hasznoson például mindenki a kertje végén szeretne földtulajdonhoz jutni, ami teljesen lehetetlen.-Felháborítja az embereket, hogy a kimérés költségeit előre kérik. Azt követelik, hogy legyen egységes az elbírálás. Vagyis a földrendezéssel kapcsolatos kiadásokat, ahogy a kárpótlásnál, úgy most is az állam vállalja magára. Ugyanis több tény jelzi, hogy aki fél hektárt kér és kap vissza, annak többet kell fizetnie, mint amennyi a földadója.-Ki fizeti a földbizottságok tevékenységével kapcsolatos költségeket? E kérdésre Bódi Ernőné a következőket válaszolta:- Március 30-án kapta meg polgármesterünk a BM Nógrád Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatának tájékoztatóját, melyben közük, hogy a föld- kiadó bizottságok működésével kapcsolatban az ön- kormányzatoknál 1993-ban felmerülő költségek térítése, az idei évi központi költségvetés terhére történik, és az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal hatáskörébe tartozik. Az eddig felmerült kiadásokat viszont egyelőre a pásztói önkormányzat viseli. Venesz Károly Útlevélroham • Szurdokpüspöki. Március 29-éig 167 útlevélkérelmet vettek át a polgármesteri hivatalban. Az év elejétől kezdve az előbb említett napig naponta egy-két kérelmet regisztráltak, majd továbbítottak a Belügyminisztériumba. Március 29-én viszont huszonegy állampolgár rohamozta meg az ügyintézőt útlevélkérelmével. Divatszínekben • Szarvasgede. Horváthné Viliinek Edit, budapesti magán- vállalkozó szarvasgedei varrodájában harminckét asszonynak, lánynak biztosít kenyérkereseti lehetőséget. Az idesereg- lett dolgozók az első negyedévben a jelenleg honos divatszínekből és fazonokból férfi öltönyöket gyártottak belföldi megrendelőiknek az ország különböző részébe. Tovább tanúinak • Buják. Az általános iskola idén végzett 36 nyolcadikos ta* nulója közül egy kivételével, mindegyikük tovább kívánja tudását gyarapítani. Tizennyolcán jelentkeztek a különböző középiskolákba, tizenheten pedig a szakmunkás iskolákba. Vagy-vagy? • Jobbágyi. Eddig alanyi jogon járt a rászorulóknak a közgyógyellátás. Az új rendelkezés szerint a szociális bizottság méltányossági alapon állapítja meg a jogosultságot. Figyelembe veszik, hogy kinek-kinek milyen összegű gyógyszerszükséglete volt, amit a háziorvos az ön- kormányzatnak igazolt. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat Sí: Hitelért terménnyel fizetnek Adósság és hozomány Erdötarcsa. A káliói nagyszövetkezetből való kiválás után az erdőtarcsaiak Agroszolg néven alakították meg az új, magántulajdonon alapuló szövetkezetüket. Az ide átigazolt kilencvenhá- rom tagból harminc az aktív dolgozó, a többi pedig nyugdíjas. A hozománylistájuk igen változó. Szerepel benne a 750 hektárnyi szántóterület, a több mint 26 milliót érő vagyon, de a két és félmilliós hitel is. Az új élet megalapozásához már a múlt évben, a nagy szövetkezetben hozzákezdtek. Ugyanis az őszi búzát közösen vetették még el. A nagyüzem 750 hektáros szántójából 224 hektáron díszük az őszi búza. A tervek szerint tavaszi árpából harmincöt hektáron kerül majd a földbe a mag. Még nincs végleges döntés, hogy az előkészített magágyba mennyi napraforgó, kukorica és cukorrépa kerül. Az biztos, hogy csak annyi vetőmagot használnak fel, amennyit a piaci értékesítési lehetőségek megengednek, visz- szaigazolnak. Mivel az új gazdaságnak szüksége van az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzéséhez hitelre, kérelmüket eljuttatták a Mezőbank megyei igazgatóságához. Úgy néz ki, hogy kérésük támogatásra talál. A bank a hitelfolyósítást rögzítő szerződésben kikötötte, hogy az adott összeg ellenében - beleértve az ezzel járó kamatokat is -, az idei termésből annyit kér, amennyi a hitel visszafizetéséhez szükséges. Ha az időjárás is kegyes lesz a gazdasághoz, a földek meghálálják a beléjük fektetett munkát, a talajerő visszapótlását szolgáló, a termelés mennyiségét biztosító és növelő fontos tápanyagokat, s az idei aratás során a tervezett hozamokat produkálják a tagság javára a szövetkezet életben maradására. A szövetkezet tulajdonosai a rendelkezésükre álló földből kívánnak megélni.- Venesz i SUZUKI AUTÓSZALON - Márkaszerviz Pásztó, Fö u. 9. Tel/fax: (32)60-270 Maruti 800 DX katalizátoros 598.000.- Ft SWIFT 1,0 GA katalizátoros 775.000.- Ft SWIFT 1,0 GC katalizátoros 805.000.- Ft SWIFT 1,3 GA katalizátoros 848.000.- Ft SWIFT 1,3 GC katalizátoros 880.000.- Ft SWIFT 1,3 GL katalizátoros 902.000.- Ft SWIFT 1,3 GL metálszürke 920.000,- Ft Sedan 1,3 GL katalizátoros 1.242.000.-Ft Sedan 1,6 GLX katalizátoros 1.494.500.- Ft Vitara 1,6 JLX katalizátoros 1.922.000.- Ft Garancia: 3 év vagy 100.000 km Részletfizetés: 50 % előleg 36 hónap Lízing: 30 % előleg 36 hónap futamidő OTP hitellehetőség 40% előleggel SUZUKI A mi autónk.
