Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30-05-02 / 100. szám

4 HÍRLAP A MUNKA ÜNNEPÉN 1993. április 30 - május 1-2., péntek, szombat, vasárnap Szakszervezeti vezetők május 1-jéröl Összefogásban az erő Magyarországi munkakórkép, az 1990-es évek elejéről Munka hadának a lépte totyog Az ünnepről, kevésbé ünnepélyesen A munka, a munkás világa olyan mint egy feneketlen bu­gyor. Sok minden és mindenki belefér: a kézből vagy földről áruló, gatyával, zoknival, hasz­nált autóval csencselő, a terve­zőasztal mellett dolgozó és a munkapad mellett görnyedő, a munkanélküli-segélyből vagy önkormányzati éhbérből élő egyaránt. A munka ünnepén, nyilatkoztak meg azok, akiket a munka értékéről, a munkahely becsületéről kérdeztünk. Azon­ban nem adták a nevüket! A salgótarjáni centrum előtt versenykerékpárt árul egy fiata­lember potom 13 ezerért.- Eladom ezt is, aztán meg hozom a motoromat - mondja elszántan a 36 éves H. Balázs. - Szerintem nálunk soha nem volt a munkának becsülete. Különö­sen a fizikainak nem. Láthatjuk, akik kétkezi munkával keresték a kenyerüket öregségükre kol­dusbotra jutottak. Egyik salgótarjáni gyár veze­tője így sommázta véleményét:- Nézze, nem elküldünk, in­kább veszünk fel embereket. De tény, hogy „Bivalybasznádról” kell hoznunk őket. Milliós ösz- szeget költünk buszbérletek ki­fizetésére. Mert helyből senki nem akar jönni, a munkanélküli sem. A termelőüzemek, kicsik és nagyok még küzdenek a lé­tükért, munkásostól vezetőstől. Ny. József 52 éves munkanél­küli:- Ötventől dolgoztam egy­folytában. Szobafestő vagyok. Azt hinné az ember, ilyen szakmára szükség van, de nem kellek, hiszen nem épül semmi, Kialakuló piacgazdaságunk­ban gyorsan változnak a feltéte­lek, a lehetőségek. Új vállalko­zások jönnek létre, ugyanakkor sokuk eltűnik, vagy átalakul, új formában tevékenykedik. Nem­csak idehaza, a világpiacon is kegyetlen harc folyik, nehezen szűnik meg a kívánatos fejlő­dést akadályozó recesszió, még a legfejlettebb országokban is. A munkásünnep alkalmából megyénk jelentősebb termelő­gazdálkodó egységeiből, a je­lent bemutató és jövőre utaló in­formációkat kaptunk. Nyereségesen A Balassagyarmati Fémipari Kft. sikeres első negyedéve két­féleképpen igazolja vissza az előzetes piacfelmérés realitását. A vártnál többet értékesítettek az alumíniumradiátorokból, pe­dig alacsonyabbra tervezték az e termékből elérhető árbevételt. Ez utóbbit azzal indokolták, hogy tavaly, az első fél évben jelentősen megnövekedett a ke­reslet. Exportpiacaikon, Auszt­riában és Németországban is erősödött pozíciójuk a hegesz­tett raklapok, építőipari állvá­nyok és a zsalurendszerek érté­kesítésénél. Mindezek eredményeként megtartották korábbi habitusu­áll minden építkezés. Harmin­chét állásajánlatot néztem meg. Éhbérért akarják dolgoztatni az embert, s ekkor csapják arcul először a munkást és vele a munkát is, úgy, hogy a munka megbecsülése egy nagy smafu, mára különösen az lett. „Kollégája” K. János, kiegé­szíti az elmondottakat:- Lakatos, hegesztő, techni­kus, kalkulátor vagyok, amo­lyan mindenes. De úgy látszik 55 évesen nem kellek már sen­kinek. Kedden még dolgoztam. Műszak végén, fürdőbe menet közölték: vége, mehetek a munkakönyvemért. A Salgótarjáni Öblösüvegy- gyár két dolgozója békésen kor­tyolgatja hideg narancslevét a szomszédos művelődési ház bü­féjében. Negyvenesek, mind­kettőnek családja van, vidéki háza.- Mi még a húzó korosztály­hoz tartozunk, pontosabban húznánk, ha lenne mit. A mun­kának lenne értéke, ha megfi­zetnék. Tisztán olyan 12 ezer forint körül viszünk haza. Ha valaki elmegy munkanélkülire ennél többet kap. A becsülettel végzett munkát nem fizetik. Aki csencsel, bóvlit árul, ügyeske­dik, gazemberkedik, megél. A bizonytalanság öli meg a mun­kát, az alkotókedvet. így van ez mindenhol, ezt nem látják a na­gyokosok. A salgótarjáni számviteli fő­iskola hallgatói Szuly Adám és Bíró Péter:-A munka nemesít. Tegyük félre ezt a blődséget. Értékét az adja, hogyan becsülik, mennyi kát: nyereségesen termeltek, pénzügyi helyzetük továbbra is stabil, nem tartoznak senkinek, kintlévőségük csupán minimá­lis. A második fél évi kapacitá­sukat csaknem minden területen lefedik az igények. A nyeresé­ges gazdálkodás, továbbá az első fél évi várható eredmények alapján a gyár ügyvezető igaz­gatója, Mészáros Lajos előzetes megbeszélést folytatott a szak- szervezeti bizottság vezetőjé­vel, hogy július elsejétől jelen­tősen, csaknem 20 százalékkal emelik a béreket. Karcsúsítással Az első negyedévben a ter­melésben és az értékesítésben ugyan olyan szintet értek el, mint az elmúlt év negyedik ne­gyedévében az St. Glass Öblös­üveggyártó és Forgalmazó Rt. dolgozói. Ezen belül az igények gyorsan változnak. Egyszer a kézigyártású termékekből nagy a kívánság, máskor az automata termékek iránt nő a kereslet. A megnövekedett igényeket lét­pénzt kap érte a munkás. Lehe­tőleg annyit, amennyiből anyagi biztonságban és nyugodtan él­het a családjával, filléres gon­dok nélkül. Ez most nincs meg! Mint leendő pénzügyi szakem­berek úgy érezzük biztató jövő előtt állunk. A bank- és hitelélet meg fog erősödni, vele a gazda­ság is. K. György gumijavító. Műhe­lyének udvarán térülnek-for- dulnak az autók. Nyugdíjas édesapja is besegít a munkába.- Kint voltam Münchenben a BMW összeszerelőüzemében dolgoztunk. Napi 120 százalé­kot is megcsináltunk. Jól dol­goztunk. Magyar vezetőink soha nem felejtették el az intést: vigyázzatok, mert hat jön ott­honról helyettetek. Ezért aztán görcsben voltunk állandóan, s miközben német kollégáink fü- työrészve dolgoztak, mi izzad­tunk, hogy megfelelhessünk. D. Attila az SKÜ-ben szer­számkészítő:- Aránytalan különbség van a melósok és a vezetők fizetése között, nem beszélve a hatalmas prémiumokról. Sokan csak a gyors meggazdagodásra törnek. Hogy van-e mögötte becsületes, s legfőképpen eredményes munka, azzal már kevésbé tö­rődnek. Folyik a szabad rablás az országban. Ebben a gyárban sincs olyan melós, akinek lenne miért örülni. Sokan kimegyünk a dolinkai majálisra, mert meg­szoktuk, s valamicskét erősödik bennünk az összetartozás. Mert, hogy érdekképviselet nélkül maradtunk az biztos ... Szabó Gy. Sándor szám-átcsoportosítással kíván­ják teljesíteni. Ugyancsak keletje van a de­korált termékeknek is. A meg­rendelés-állomány jelenlegi helyzete nem indokol nagyobb létszámleépítést, egyébként ez nem is szerepel az üzleti prog­ramban. Az irányításban és az infrastruktúrában tevékenyke­dőknél viszont racionalizálásra kerül sor, ami létszámkarcsúsí­tással jár együtt. Pangó bútoripar Nehezen, de valahogy teljesí­tették első negyedévre szóló termelési elképzeléseiket az ba­lassagyarmati Ipoly Bútorgyár Rt. dolgozói. A második ne­gyedévben viszont a megrende­lések erős visszaesésével kell számolniuk, mivel a hazai búto­ripart továbbra is a tartós pan­gás jellemzi. Ez elsősorban a hazai vásárlóképesség csökke­nésével van kapcsolatban. Ugyanakkor kemény konkuren­ciát jelent az egyre erősödő im­port. Áprilisban a kapacitás 60- 70 százalékára érkezett meg­Május elseje a világ munká­sainak, az összefogásnak, a szo­lidaritásnak az ünnepe. Most azonban mintha baj lenne az összefogással, s a körülmények folytán az ünnep sem igazán ünnep. Arról kérdeztünk né­hány szakszervezeti vezetőt, hogy miként viszonyul szerve­zetük május 1-jéhez? C \ MSZOSZ V _________________________ Á gner Gyula, az MSZOSZ Nógrád Megyei Képviselet veze­tője: — Az MSZOSZ-be tömörült szakszervezetek az idén is meg­rendezik a hagyományos majá­lisukat a megye különböző tele­pülésein. Célunk a hagyomá­nyok felelevenítése, hogy a munka ünnepén a családok, munkatársak együtt tölthessék az ünnepet, sör, virsli mellett elbeszélgethessenek gondjaik­ról. Az idei május elsejének kü­lön jelentőséget ad, hogy május 21-én tb-önkormányzati válasz­tások lesznek. Mi a május else­jét e cél szolgálatába kívánjuk állítani, hogy beszélgethessünk az emberekkel ennek a jelentő­ségéről, minél több embert meggyőzzünk arról, hogy el kell menni szavazni. Most nem politikára, nem pártokra szava­zunk, hanem saját érdekünkben döntünk. Ezt a gondolatot állí­tottuk az ünnep középpontjába, mivel a munka ünnepén a mun­kanélküliekkel a munkáról be­szélgetni nagyon keserves do­log. Ez különösen érvényes Nóg­rád megyére ahol országosan az elsők között vagyunk a munka- nélküliségben. Persze olyan kö­rülmények között, mint ami a magyar gazdaságban kialakult az utóbbi három évben, nem remélhető javulás a közeljövő­ben. ( \ PDSZ V _________________________ M endrey László, a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszer­vezete országos választmányá­nak ügyvivője:- Május elseje azon kívül, hogy Fülöp és Jakab nevenapja, szerintünk is a munka ünnepe. Rendszerváltás ide, rendszer­rendelés, az előzetes jelzések alapján májusban még rosszabb lesz a helyzet. Júniusban sem várható alapvető fordulat. Az előbbiek miatt 70 százalékos le­terheltséggel számolnak. Az export csupán néhány milliót képvisel. Növelése érdekében többirányú üzleti tárgyalásokat folytatnak. Amennyiben vala­melyik bejön, akkor - ahogy most fogalmaznak -, meg lesz mentve a haza. Egyébként az alacsony rendelésállomány el­lenére sem terveznek elbocsá­tást. A pangó időszakot az évi szabadságolásra használják fel, de kényszerpihenőre is sor ke­rül. Új tulajdonosok A nagymúltú Salgótarjáni Kohászati Üzemek az első ne­gyedévben megközelítően ugyan annyit termelt, mint az elmúlt esztendő utolsó negyed­évében. A jelenlegi időszakot a privatizálás jellemzi. Amennyi­ben az ÁVÜ jóváhagyja, akkor a dexionüzemnek új tulajdonosa lesz, az osztrák BÉG cég szemé­váltás oda, ez az ünnep nem évülhet el. Persze nem a munkát ünnepeljük, hanem azokat, akik ezt a munkát elvégzik, ha van munkájuk. A pedagógusok ese­tében ez azt jelenti, hogy né­gyezer embernek országos szin­ten pillanatnyilag nincs mit ün­nepelnie. A munka ünnepéhez kapcsolódik, hogy a szakszer­vezetek, jelesül a PDSZ, mit tudnak tenni a dolgozókért, az oktatásban résztvevőkért. Most két dolog aktuális. A tb-önkor- mányzatok és a közalkalmazotti tanácsok megválasztása. Az emberek sokszor nem tudják, mi most az igazi tét. A tét nem más, mint az, hogy tudunk-e a közeljövőben a magunk érde­kében fellépni, vagy sem. Létre tudjuk-e hozni a tb-önkormány- zatokat, fennmarad-e a szak- szervezeti pluralizmus vagy sem. Ez dől el május 21-e és 28-a között. Nos, ennek a je­gyében készülünk a május else­jére is. Mi nagyon szeretnénk, ha mindenki elmenne a tb-válasz- tásokra. Ennek a választásnak a tétje hatszázmilliárd forint. Az, hogy ez marad-e a mindenkori kormány kezelésében, vagy pe­dig feláll egy olyan önkor­mányzat amely a munkaválla­lók érdekét képviseli ennek az elköltésében. r \ Munkástanács V _______________ K ovács Pál, a Munkástanács Nógrád Megyei Szövetségének ideiglenesen megválasztott el­nöke:- Mi a munkásság ünnepének tartjuk május elsejét. Megyei szövetségünk, alapszervezete­ink még nem rendelkeznek je­lentősebb erőkkel, hiszen a munkástanácsok szervezése igen nehéz körülmények között folyik. Nem hogy támogatást kapnánk valahonnan, még az eddigi eredményeinket is rom­bolják. A megyei szövetség pénz hiányában önálló rendez­vényt egyelőre nem tud szer­vezni. Ezt nem tudtuk megtenni tavaly sem, s a most következő ünnepre sem sikerült össze­hozni az anyagiakat. A Salgó­tarjáni Hőszolgáltató Vállalat, a Pécskő úti női fodrászat és a most alakult salgótarjáni tanu­szodai munkástanács azonban önállóan megemlékezik az ün­nepről. A megalakult munkás- tanácsok azonban természetsze­lyében. A kisterenyei csőgyártó üzem a két évvel ezelőtt létre­hozott SKÜ-Ilva cég helyett a jövőben SZILKÓ néven ma­gyar-külföldi vegyes vállalat­ként tevékenykedik tovább. Egyenlőre a gyár tulajdonában marad a kovácsoló gyár és a hu­zalmű. Az új tulajdonosok jelezték, hogy csak annyi dolgozót vesz­nek át, amennyi a gazdaságos termeléshez szükséges. Ez azt jelenti, hogy 80-100 fő kapja majd kézhez munkakönyvét. Munkásfelvétel A Romhányi Rékerámia Rt. a korábbi R III., és R IV. üzeme­ket foglalja magába. Örömmel újságolják, hogy az év eleje óta termelésük fokozatosan emel­kedik. Márciusban és áprilisban pedig meghaladta az üzleti ter­vükben foglaltakat. Úgy tűnik, a mára kialakult tendencia továbbra is megma­rad, aminek eredményeként az év végére nyereségessé válik az rt. A fokozódó igények gyors és határidőre történő kielégítése rűleg részt vesznek más szak- szervezeti társaikkal együtt a dolinkai majálison is. Nekem és vezetőtársaimnak az a vélemé­nyünk, hogy a munkásság na­gyobb megbecsülése, érdekei­nek hatékonyabb védelmében erőinket jobban össze kell fogni. Ehhez az összefogáshoz a munkástanácsok minden se­gítséget és támogatást megad­nak. /--------------------------------------\ L iga V_________I________J K azinczi István, a Liga szak- szervezet megyei titkára:- A május elseje munkásün­nep. Sajnos az idén ugyanabban a helyzetben vagyunk mint ta­valy voltunk. Egyszerű- en nincs pénzünk. Megtörtént ugyan a szakszervezeti vagyon felosztása, de ebből mi még egy fillért sem láttunk. A Liga or­szágosan rendez a Népligetben majálist, mi itt Salgótarjánban sajnos csak jó pihenést tudunk kívánni a munkásoknak. Ugyanis, az a kevés pénz, ami rendelkezésünkre áll azt az ér­dekvédelemre kell fordítanunk. Ami pedig a dolgozók meg­becsülését illeti. Nehéz erről beszélni akkor, amikor a gazda­sági, társadalmi környezetben olyan tendenciák érvényesül­nek. amelyek éppen a megbe­csülés ellen hatnak. Kijött egy új munkatörvénykönyv, ami igen keményen csorbította a szakszervezeti jogosítványokat. Eltörölte a szakszervezeti vétó­jogot és nagyon megnehezítette a szakszervezeti érdekvédelmet. De azért hagyott törvényes lehe­tőségeket, hogy megvédjük a munkavállalókat. A munkaadók furcsa módon nagyon gyorsan megokosodtak. Varázslatos gyorsasággal előkerült egy olyan menedzsment, amely mindent megpróbál annak érde­kében, hogy a munkavállalók jogait csorbítsa. Mivel olyan nagymértékű a munkanélküli­ség, a létbizonytalanság, a jövő­től való félelem, amilyen, éppen ezért a munkások félnek még moccanni is, nemhogy felszó­lalnának az érdekükben. Meg­ítélésem szerint a kialakult rendkívül kritikus helyzeten csak az változtathat, ha mielőbb megerősödnek a szakszerveze­tek, s az emberekben újra feléb­red a szolidaritás érzése és ki­állnak egymásért.-Pádár­érdekében először 15, később pedig újabb 10 fővel növelik a fizikai dolgozók létszámát. Külföldi bérmunka A Nógrádi Általános Építői­pari Vállalkozói Kft. - az egy­kori NÁÉV - 250 fős csapata egyrészt idehaza tevékenyke­dik, másrészt Németországban bérmunkán dolgozik. Itthon két építésvezetőség működik. Az egyik Salgótarjánban és Taron, a másik Dunántúlon, Bábolnán. Német megrendelésre egy üze­met építenek. Külföldön, Németországban szereztek maguknak bérmun­kát. Drezdában maguk mögött tudják egy lakóépület felújítá­sát, Lohneben egy bevásárló- központ szerkezetépítését vég­zik. Düsseldorfban a 90 lakásos épület rendbetételét vállalták, Osnabrückben csamokszerke- zeten dolgoznak. A további kilátások eléggé képlékenyek. A salgótarjáni építésvezetőség Nagybátony térségében, a bábolnai pedig az ottani környéken szeretne újabb megbízásokat kapni. Németor­szágban már megkötötték a fo­lyamatos munkához szükséges szerződéseket, csupán a mun­kavállalói engedélyt kell meg­szerezniük. Venesz Károly Milyen vágányon haladnak gyáraink, üzemeink? Ellentmondásos a jelen - sokszínűbb a jövő?

Next

/
Thumbnails
Contents