Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD - HIRDETÉS 1993. április 29., csütörtök Boszniai válság Clinton még a hét vége előtt dönt Kérdőjelek Garantált biztonság? Kézzelfogható biztonsági garanciák iránti igé­nyeinket ezúttal Washingtonban emlegette Göncz Árpád az amerikai elnök és alelnök előtt. Martonyi János külügyi államtitkár ugyanerről tárgyalt az amerikai kül- és katonapolitika felelős személyiségeivel. Jogos volt a felvetés? Kétségtelenül, hiszen fe­szültségekkel teli kontinensen élünk, ahol a hely­zet normalizálása nemcsak európai, hanem ame­rikai érdek is. Mit hallhattunk a tengerentúlról? A magyar államfő megbecsülést kifejező fogadtatásban ré­szesült, de a Clinton elnökkel lezajlott találkozó­ja után sem tudott többet mondani annál, mint hogy a Fehér Ház „teljes megértést” tanúsít gondjaink iránt. Ezzel együtt semmi okunk rá, hogy kételkedjünk az Egyesült Államok — és jó néhány más ország — jóindulatú támogatásában. Nem kellene-e akkor tudomásul vennünk, hogy pillanatnyilag ennyit vállal Washington, a NATO, mindenki, akiktől biztonságunk külső garanciáit remélni szeretnénk? Ügy tűnik, ennek a nemzetközi háttérnek az ismeretében csakis úgy gondoskodhatunk saját biztonságunkról, ha magunknak nem okozunk bajt. Világossá tesszük például, hogy történelmi okokból magyar katona nem teszi a lábát Szerbia földjére. Felelős politikusok csak felelős kijelen­téseket tesznek határaink ügyében. Józan maga­tartással általában megnehezítjük mindazoknak a dolgát, akik szomszédságunkban hajlamosak olyan szándékokat tulajdonítani a magyaroknak, Magyarországnak, amelyek távol állnak tőlünk. Ma tehát nem számíthatunk a mások által ga­rantált biztonságra? Akkor a mi magatartásunk legyen igen körültekintő. Mert ugye nem felejt­hetjük el egyetlen percre sem, hogy tőlünk délre háború dúl? (FEB) A BBC a londoni parlamentben — 15 éve .ml Az angol képviselő (is) a tv-nek szónokol Segítség a kis- és a közepes vállalkozásoknak Az EBRD decentralizált, kül­ső finanszírozókat bevonó hitel­keretek, kockázati tőkealapok és hitelgarancia-alapok szolgálta­tásával, valamint a privatizálás segítésével, a szükséges helyi pénzügyi intézmények kialakítá­sának támogatásával, megvaló­síthatósági tanulmányokkal és képzéssel akarja elősegíteni a kis- és a közepes vállalkozások fejlődését Kelet- és Közép-Euró- pa-szerte — ezt hirdette meg a hétfői napot lezáró sajtóértekez­letén Theo Waigel német pénz­ügyminiszter, az EBRD kor­mányzótanácsának elnöke, és Jacques Attali, a bank elnöke. Élelmiszerhiány Az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója szerint Kelet-Európában és Afrika egy részén súlyos élelmezési gonddal kell számolni a XXI. században — jelentette a Reuter. Az élelmi­szerhiány amiatt keletkezik majd, hogy a Nyugat nem ruház be eleget a kelet-európai és a szubszaharai országok mezőgaz­daságába — vélekedett Eduard Szauma. Szauma szerint különö­sen nagy igény mutatkozik az élelem iránt Kelet-Európábán, a piacgazdaságra való áttérés kö­zepette. Párizs feltételei Franciaország úgy döntött, hogy továbbra is a kemény vona­lat képviseli az Európai Közös­ség mezőgazdasági tárgyalásain, amelyek újabb fordulója hétfőn kezdődött meg Luxembourgban — jelentette az AFP. Eszerint Párizs részéről megállapodás csak akkor várható a tárgyaláso­kon, ha partnerei egy sor feltéte­lét teljesítik, az EK közös agrár- politikájának újratárgyalásától kezdve a következő betakarítási idényhez kapcsolódó áljavasla­tokig. Megfigyelők szerint azon­ban erre nem sok esély van. Clinton amerikai elnök ked­den közel háromórás tanácsko­zást tartott a kongresszus demok­rata és republikánus párti vezető­ivel. A megbeszélésen — ame­lyen jelen volt A1 Gore alelnök, Warren Christopher külügymi­niszter, Les Aspin védelmi mi­niszter és Anthony Lake nem­zetbiztonsági tanácsadó is — ar­ról volt szó, hogy a washingtoni vezetésnek milyen lehetőségei vannak a boszniai válság kezelé­sére. A hírügynökségi jelentések szerint a résztvevők számos lehe­tőséget megvizsgáltak, de döntés nem született. Mint Robert Do­le, a szenátusi republikánus ki­sebbség vezetője újságíróknak elmondta: egyelőre mindössze abban van konszenzus, hogy szá­razföldi csapatokat nem külde­nek a térségbe. Joseph Biden, a szenátus igazságügyi bizottságá­nak elnöke azonban kijelentette: szerinte Clinton még a hét vége előtt meghozza döntését. Eközben az ENSZ BT szank­cióbizottságában részt vevő amerikai küldöttség vezetője be­jelentette: a Jugoszláviával szembeni embargó kapcsán a testület mintegy 140 megfigyelő kiküldését tervezi a jelentősebb dunai kikötőkbe, hogy ellenőriz­zék a hajóforgalmat korlátozó intézkedések betartását. (A UPI jelentése szerint ezek a szakértők már meg is érkeztek állomáshe­lyeikre.) Annak kapcsán, hogy már a Jugoszláviával szembeni első — tavaly májusi — szankciók is sú­lyos gazdasági károkat okoztak a térség többi országának, az ame­rikai illetékes közölte: a szankció­bizottság tárgyalt arról, hogy miként lehetne kompenzálni ezeket a veszteségeket. Megoszlanak a vélemények Szerbiában Cyrus Vance és Da­vid Owen boszniai rendezési ter­véről. A Borba szerdai számában megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint Szerbia lakosai­nak 39,4 százaléka a terv aláírása mellett van, míg 37,6 százalék határozottan ellenzi. A felmérés szerint a megkérdezettek 23 szá­zaléka bizonytalan. A boszniai szerbek elutasítot­ták a Vance-Owen-terv aláírá­sát, és ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszigorította a Jugo­szlávia elleni büntető szankció­kat. A boszniai harci körzetekben szerdára virradó éjszaka sem volt nyugalom. A szarajevói rádió szerda reggeli jelentése szerint a szerb erők előző nap indított tá­madásukat csaknem mindenütt folytatták. Kedd este Szarajevót is tüzérségi támadás érte. Egy gránát becsapódása következté­ben három kisgyerek vesztette életét a belvárosban. A legsúlyosabb harcok az ost­romgyűrűbe fogott kelet-bosz­niai Gorazde és Zepa körül foly­tak, rádióamatőrök beszámolói szerint. Gorazdében a nagysza­bású szerb tüzérségi támadásnak legalább tíz halálos áldozata volt. Heves, nagy veszteségekkel járó harcok dúltak a város külső vé­delmi vonalainál is, de a részle­tek nem ismeretesek. Bosnyák katonai vezetők szerint a Goraz- dét ostromló szerb szabadcsapa­tokat Srebrenica környékéről ki­vont katonákkal erősítették meg. ■ (MTI) Másfél évtizede emlékezetes nap virradt a ködös Albionra: a választópolgárok viharos törté­nelmükben először hallhattak közvetlen rádióközvetítést a Temze-parti Westminster-palo- tából, a Parlamentek Anyjából. Érdekes, hogy a demokrácia e fellegvára sokáig hideglelést ka­pott a sajtó közeledtére. Az an­gol újságoknak csak 1771-től volt joguk arra, hogy hasábjai­kon leközöljék a honatyák parla­menti beszédeit. Az ember azt hinné, ha egy­szer az írott sajtó teret nyert a Temze-parti palotában, akkor megszületése után az új média­nagyhatalom, a rádió nyüván au­tomatikusan megkapta ugyanezt a jogot. Hát nem kapta meg. Olyannyira nem, hogy amikor 1926-ban a BBC nagyfőnöke engedélyt kért a kabinettől arra, hogy „kivételesen közvetíthesse az alsóházból a pénzügyminisz­ter úr rendhagyóan fontos beszé­dét”, mind Őfelsége kormánya, mind maga az érintett pénzügy- miniszter jeges-határozott nemet mondott. Igaz, ez a miniszter később — jóval később — még sok örömöt okozott a BBC-nek és hallgatói­nak: Sír Winston Churchillnek hívták... Ilyen előzmények után érke­zett el most tizenöt esztendeje, 1978 áprilisában a rádióközvetí­tés nevezetes napja, amelyen a Speaker, az alsóház elnöke im­már a nyilvánosság előtt muta­tott példát abból, mi a száraz-fa­nyar angol humor. — Lehet, hogy tévedek höl- gyeim és uraim, de mintha ma mind a kérdések, mind a felele­tek hosszabbak és kacifántosab- bak lennének a megszokottnál. El nem tudom képzelni e jelen­ség okát. A Ház némi kacajjal nyugtáz­ta a szellemességet, de utána — a rádióközvetítésre és a potenciá­lis választókra való tekintettel — az egykori tudósítás szerint min­denki villogni és brillírozni igye­kezett, „összetévesztvén a parla­mentet egy krikettpályával, ahol a játékosok persze a tribünöknek játszanak.” Azóta a helyzet romlott: az ülésterembe a televíziót is been­gedték. (FEB) : A nacionalizmus a kommunizmus utolsó lehetősége Nemzetiségi kérdések a washingtoni világkonferencián A nacionalizmus kelet-euró­pai kihívásairól folyt vita kedden a demokráciáról rendezett wa­shingtoni világkonferencián. A tanácskozást az amerikai tör­vényhozás által létrehozott De­mokrácia-alapítvány rendezte a kongresszus épületében. Paula Dobriansky, az ismert republikánus politikus köszön­tötte a résztvevőket, köztük az SZDSZ két képviselőjét, Ma­gyar Bálintot és Tamás Gáspár Miklóst bemutatva méltatta azok sokéves küzdelmét a de­mokratikus ellenzék soraiban. Magyar a tanácskozás egyik előadójaként rámutatott, hogy térségünkben a nacionalizmus a legkönnyebben meghatározható gyújtóeszme, és egyúttal próba­kő a politikusok számára, külö­nösen azoknak, akik folytatni akarják a letűnt rendszerben kezdett politikai pályafutásukat: nekik a nacionalizmus meglova- golása az egyetlen lehetőség. Az SZDSZ-politikus síkraszállt azért, hogy a térség országai mondjanak le a határok akár csak békés megváltoztatásáról is, és legyen a cél azok átjárhatósá­ga, mint Nyugaton. Magyar ugyanakkor aláhúzta, hogy a ki­sebbségek kezelése egyetlen or­szágnak sem lehet belügye: a ki­sebbségek alapvető emberi joga, hogy megfogalmazzák törekvé­seiket, és azt, hogyan kívánnak e jogaikkal élni. A képviselő végül szólt arról, milyen sokrétű alkot­mányos biztosítékok védik a ki­sebbségeket Magyarországon, és hogy már készül az új törvény. Smaranda Enache, a neves marosvásárhelyi román ember­jogi aktivista, a román-magyar együttélés harcosa azt mondot­ta: országa az egyetlen, ahol két választás után is a kommunisták vannak hatalmon, s ez kérdéses­sé teszi, megkezdődött-e egyál­talán a rendszer átalakítása. A fasizmus alatt, majd a Ceausescu alatt is virágzott nacionalizmus­hoz a történelmi legitimáció ér­dekében nyúlnak a politikusok, különösen akkor, ha gazdasági nehézségek vannak — hangoz­tatta Enache, és szólt arról, hogy a szélsőséges román sajtó gyűlö­letkampánya is szítja a nemzeti­ségi ellentéteket. A pozsonyi Martin Bútora, Havel elnök volt embeijogi ta­nácsadója bírálta Csehszlovákia szétválását, s azt a szlovák politi­kusok által képviselt, az alkot­mányba is bekerült tételt, hogy Szlovákia évszázadokon át küz­dött teljes függetlenségéért. Az író-szociológus elítélte a magyar kisebbség nyelvhasználatának korlátozását, és azt fejtegette: a szlovák önállósulásban, a nacio­nalista hangulatokban nem kis szerepet játszik, hogy az emberek félnek a nyílt társadalomtól. Vesna Pesic, a belgrádi hábo­rúellenes központ vezetője „a kommunizmus utolsó lehetősé­gének” minősítette a nacionaliz­must, és emlékeztetett: az etni­kailag egynemű államok eszmé­je, amelyről nemcsak a volt Ju­goszláviában hallani, nem új gondolat, hanem a fasizmus, a nácizmus öröksége. A volt Jugo­szláviában nem polgárháború van, hanem területhódító hábo­rú — márpedig a térségben hatá­rokat változtatni a történelem ta­nulsága szerint óriási veszélyek­kel jár — hangsúlyozta. Meleg fogadtatásban részesült Kemal Kurspahic, a Szarajevó­ban a háború ellenére mindmáig megjelenő napilap, az Oslobod- jenje főszerkesztője. A bosnyák újságíró szerint Szerbia és Hor­vátország még a háború előtt, ti­tokban megegyezett Bosznia fel­osztásában, a bosnyákokat nem­csak a szerbek, hanem a nagy- horvát törekvések is veszélyezte­tik. A. balti oroszok és Jelcin A két jelentős orosz nyelvű közösséggel rendelkező balti köztársa­ságban, Észtországban és Lettországban élő orosz választók többsége Jelcin elnök ellen adta le voksát az április 25-én megtartott referendu­mon. Észtországban a 30 ezer orosz állampolgár 27,6 százaléka szava­zott. Jelcin iránt csak 28 százalék fejezte ki bizalmát, és ennél is keve­sebben támogatták az elnök és a kormány politikáját. Az előrehozott elnökválasztást 70,3, az előrehozott parlamenti választást több mint 50 százalékuk tartotta szükségesnek. A Lettországban élő orosz választók közül még kevesebb, 21 szá­zalék bízik Jelcinben, s 19 százalékuk támogatja az elnök és a kor­mány reformpolitikáját. 79 százalék véleménye szerint kellene előre­hozni az elnökválasztást, s csupán 40 százalék kívánta, hogy a képvi­selőket megbízatásuk lejárta előtt újraválasszák. Portugália Tüntető termelők Több ezer portugál mezőgaz- is a parlamentnek tudták átnyúj- dasági termelő tüntetett hétfőn tani követeléseik listáját a termelők. Lisszabonban Aníbal Cavaco Silva miniszterelnök hivatala és rezidenciája előtt és a parlament­nél a külföldi agrárcikkek beho­zatalának növelése ellen, és a ha­zai termékek rossz elosztási rend­szere miatt— jelentette az AFP a portugál fővárosból. A Mező- gazdasági Termelők Szövetsége (CNA) szervezte tiltakozó meg­mozdulás résztvevői szalmát szórtak és gyümölcsöt dobáltak Cavaco Silva rezidenciájára. A miniszterelnök nem volt hajlan­dó fogadni képviselőiket. Végül FF­Infote Hivatalos Képviselete INFOTEC, RICOH, ASHUA másológépek értékesítése és teljesköri] szervízellátása, új és használt iroda- technikai berendezések értékesítése. REGMA pauszmásológépek értékesí­tése és országos szervízellátása. Salgótarján, Mikszáth Kálmán út 9. Értesítjük Kedves Ügyfeleinket, hogy telefonszámunk megváltozott! ÚJ TELEFONSZÁM: „ 32/10-206. | 19.00-20.00: LATOKOR A város történéseiről, csütörtöktől csütörtökig Harminc percben erről-arról avagymerre_vezeti’IOTjtlT2iTS'utIt? A múlt heti riportunk után élő adásban boncolgatják a témát meghívott vendégeink (Fráter István, a Salgótarjáni Közűn Igazgatóság vezetője és Kenyeres István, Salgótarjáni főépítésze), a riporter, Zengő Árpád segítségével. Az adás a 10-702-es és a 16-177-es telefonszámokon hívható. ^ ^ ^ QQ ig KIFEJTŐ Salgótarján tüdejéről; azaz látogatás az erdészetnél ............. J A z ST. GLASS Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. (3100 Salgótarján, Huta út 1.) Igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság 1993. május 25-én (kedden) de. 10.00 órakor KÖZGYŰLÉST TART A közgyűlés helye: ST. GLASS RT. nagy tanácsterme (3100 Salgótarján, Huta út 1.) A közgyűlés napirendje: 1. Az Igazgatóság jelentése az 1992-es gazdasági évről. 2. A Felügyelő Bizottság beszámolója és jelentése a mérlegről. 3. A könyvvizsgáló jelentése. 4. Az 1992-es gazdasági év mérlegének megállapítása. 5. Tájékoztató az 1993. évi üzleti tervekről, főbb feladatokról. 6. Könyvvizsgáló mandátumának meghosszabbítása. 7. Csődegyezséggel kapcsolatos tájékoztatás. 8. Felügyelő Bizottság elnökének választása. 9. Felügyelő Bizottság ügyrendje és működésének szabályzata. IGAZGATÓSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents