Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
1993. április 27., kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke Kedvelik a kosztot, a foglalkozásokat, és vásároltak a piacon A megejtően szép környezetű zabari óvodában tizenhat helybeli gyermek ellátásáról gondoskodnak. A kényelmes körülmények között tevékenykedő és jól felszerelt óvodai csoportot Mihály Istvánná óvónő irányítja. Gyurkó Péter felv. Néptánc gálaműsor Néptánc gálaműsort rendez a Salgótarjáni Táncház április 29-én a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ színháztermében, a Táncművészet Világnapja alkalmából. A műsort Szmolenszky Gábor szerkeszti, a rendezvényt az Yves Rocher salgótarjáni márkaboltja támogatja. Fellépnek a salgótarjáni Arany János általános iskola negyedik osztályos tanulói, a sóshartyáni Rozmaring Néptáncegyüttes, az etesi általános iskola néptáncosai, a szlovákiai fülekpüspöki „Palóc” Néptáncegyüttes, a százhalombattai „Forrás” Néptáncegyüttes ifjúsági csoportja, a „Lurkó” Gyermektáncegyüttes, a „Vi- ganó” Néptáncegyüttes, a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes. A csoportokat a Dűvő népzenei együttes kíséri. 1867: megérkezett Európa Egy óvoda, mely nem szegény • Vizslás. Április 29-én, csütörtökön ülésezik a képviselő- testület a településen. Mint ismeretes, a kazáriak tervei között szerepelt egy, a falut a 21 -es főúttal összekötő út kiépítése. Erről a tervről most sem mondtak le, de a gáz bevezetése sem elképzelhetetlen. A tanulmányterv Kazár, Vizslás és Mátraszele gázellátására már elkészült. Arról is tárgyalnak csütörtökön, melyik lehetőséggel éljenek előbb. A megyeszékhelyen pénzügyi nehézségek miatt egyre nagyobb gondot jelent az óvodák fenntartása. Mennyire más a helyzet falun? Ennek néztünk utána Kishartyánban.- Nálunk nem kong az óvoda az ürességtől - mondja Sterná- del Jánosné vezető óvónő. - Huszonöt helyünk van, s bár 30 gyermek is kényelmesen elférne, a jelenlegi létszám 24: 5 kiscsoportos, 11 középsős és 8 nagycsoportos. Ketten felügyelünk rájuk a kolléganőmmel, Várszegi Tibornéval.- Csökken-e a faluban a gyermekvállalási kedv?- Igaz, már volt harminchármas létszámú évünk is, de nincs demográfiai válság. Még számítunk több „OTP-s” gyerekre, s biztosnak tűnik, hogy az óvodánkra szükség lesz.- Milyen rendszer szerint foglalkoznak a gyermekekkel, és ők hogyan viszonyulnak ehhez?- Az új, kötetlenebb nevelési program jótékony hatással van rájuk. Jobban odafigyelnek, ha nem érzik, hogy amit foglalkozás címén csinálunk, az kötelező. Mind a nyolc nagycsoportosunk iskolaérett, a gyermekek beszédfejlettsége is megfelelő.- Mekkora a térítési díj, s bír- ják-e anyagilag a szülök?- Napi 52 forint a térítés. Ez elviselhető a szülőknek, s valahogy mi is ki tudunk jönni belőle. A gyerekek elégedettek az ebéddel, hetente háromszor fő- zelékes, egyszer-egyszer sült és főt tésztás nap van. Főzelékből a sóska, főt tésztában a túrós-tejfölös a kedvenc, a sült tésztákat mindet imádják. Hogy jó a koszt, mutatja, Közeleg a tanév vége, de tankönyv még nincs Miből tanulják a történelmet? Anélkül, hogy bárki is megvádolna a téma rosszindulatú kezelésével, csak egy apró ténnyel akarom bizonyítani, hogy a tankönyvkérdés nem is olyan egyszerű. Az egyik könyvesboltban Lengyel Istvánnéval, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanárával, tankönyvfelelőssel beszéltünk.- Tavaly március végén megrendeltük a tankönyveket, azonban jelenleg még mindig nincs negyedikes történelem tankönyvünk. Igaz, a negyedikes anyag nem érettségi téma, ámde tanítani kell - mondta. Ez pedig csak többszörös munkával lehetséges újságcikkek, egyéb könyvtári forrásanyagok alapján.- Amikor az idei tankönyv- jegyzéket megkaptuk - fűzte tovább a szót -, akkor azt mondták, hogy két héten belül az üzletekbe lesz a hiányzó könyv, illetve megkapja az iskola. Ennek az ígéretnek azonban több mint egy hónapja. Joggal mondják a szakemberek, hogy már hiába jelentetik meg ezt a tankönyvet, a diákok nem fogják megvenni. Miért is vennék? A tankönyvfelelős az idén márciusban is megrendelte a tankönyveket, de arra nem tud válaszolni, hogy vajon megje- lenik-e. Azt viszont nagyon reméli, hogy jövőre nem lesz hasonló a helyzet.- pádár Rendkívüli testületi ülés az igazgatói pályázatról Önkormányzat kontra tanári kar Kazár. Az önkormányzat képviselő-testülete pályázatot hirdetett az általános iskola igazgatói állásának betöltésére, melynek benyújtási határideje május 30-a. Mint Pék Tibor jelenlegi igazgatótól megtudtuk, megbízatása 1994. júniusában jár le, de egészségi állapota miatt már korábban mentesítését kérte a polgármestertől. Ennyi lenne a hír, a történet azonban nem a szokásos módon folytatódik. Az iskola pedagógusai diszkriminatívnak tartják a pályázati feltételeket (véleményüket írásban is rögzítették), a kiírás alapján ugyanis csak külső pályázó nyerheti el az állást. Április 29-én, csütörtökön rendkívüli testületi ülésre kerül sor ez ügyben. Négy városi temetőben felújítják a ravatalozót A salgótarjáni önkormányzat a város több településrészében szándékozik felújítattni a temetői ravatalozó épületét. Tervek szerint a baglyasaljai, a salgói, a somoskői és a zagyvapálfalvai /felső / temetőben egyaránt elvégzik ezt a munkát. A polgármesteri hivatal műszaki osztályán az érdekeltek átvehetik a felújítással kapcsolatos írásos anyagot, aminek alapján május 20-ig várják az árajánlatokat. Az elfogadott árajánlatokról június 10-ig írásban értesítik az érdekelteket. Lételemük a játék Helyi rendelet • Bárna. A napokban ülésezett a községi önkormányzat. A képviselő-testület többek között megvitatta és elfogadta az 1992. évi költségvetés zárszámadását, tárgyalt a kulturális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről, s helyi rendeletet alkotott az új szociális törvény végrehajtására. Lakástámogatás • Mátraszele. A községi ön- kormányzat döntése alapján az idén 200 ezer forintot fordítanak az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatására. A helyi segítség lakásépítéshez és félmillió forint értéket meghaladó lakásvásárláshoz igényelhető, meghatározott szociális körülmények alapján. Dilemma hogy ottjártunkkor az óvodai menüt ette Antal József is. (Mármint a helyi polgármester - a szerk.) Az óvodásokon és a polgármesteri hivatal dolgozóin kívül a szociális étkeztetésben részesülőknek is itt főznek. A költségvetés itt sem pazarló: új játékot most nem vettek, de egy pályázaton 20 ezer forintot nyertek, amit a hivatal megtoldott ötezerrel. Ennyiből tíz hulahopp-karikát, három óvodai bordásfalat, és egy ugrószekrényt tudtak venni. Amikor arról érdeklődtem, mi volt a legérdekesebb program mostanában, kiderült: moziban voltak a kishartyáni ovisok Salgótarjánban, s nagy élményt jelentett nekik, hogy kimentek a piacra is. Ott a náluk lévő pénzből úgy vásároltak, mint a felnőttek... Balázs J. Bódi Tóth Elemér (középen) nyitotta meg a kiállítást 1867-ben az osztrák-magyar uralkodó körök együttműködése révén új, kétközpontú állam jött létre, a monarchia. Ezt követően Nógrád megyében- elsősorban a salgótarjáni iparmedencében - gyors, kapitalista típusú iparfejlődés indult el, a palóc vidékre megérkezett Európa. Az élet a szén, a gőz, az elektromos áram eddig ismeretlen áldása mentén szerveződött újjá, az új világ a polgári szellemiség és gondolkodás kialakulásának, fejlődésének folyamatát indította el. A korszak történeti eseményeit villantja fel a Nógrádi Történeti Múzeum a „Nógrád az osztrák-magyar monarchiában 1867-1918” című kiállítással, amely vasárnap és hétfő kivételével 9-től 16 óráig, szombaton 9-től 13 óráig látogatható. (di) A hagyományőrzők takarítottak Az elmúlt hét végén a napokban véget ért Mogürt-Salgó Rallye kazári gyorsasági szakaszán található hida kanyarban a helyi hagyományőrző együttes tagjaiból közel húszán végeztek tereprendezést. Tették ezt azért, mert a helyi termelőszövetkezettel és a salgótarjáni autóklubbal kötött szerződés értelmében a szemételtakarítás fejében parkolódíjat szedhettek a verseny ideje alatt. A fiúknál a foci, a lányoknál a röplabda a kedvenc sportot? másikkal. Motiválja őket, hogy a másik mennyivel jobb tőlük.- Sportolnak-e a gyerekek az órákon túl?- A foci a fő sport. Serdülőcsapatban játszanak a fiúk. Fociba a legkönnyebb bevonni őket, de azt hiszem, ez az egész országra jellemző. A lányok a röplabdában jeleskednek.- Mi a különbség a testnevelő tanári és az Öblös edzői munka között?- A szakmai szempontok. Az iskolában általános képességfejlesztés, ott pedig speciális munka folyik. Azok a 15-17 éves gyerekek valamilyen módon már elkötelezettek, azért csinálják, mert el akarnak érni valamit az atlétikában. Vannak országos bajnokaink a korcsoportokban, és ide továbbra is szeretettel várunk mindenkit.- Hogyan lehetne jobban megszerettetni a sportot a gyerekekkel? Van lehetősége például arra, hogy edzéseket, versenyeket látogassanak, ahol ők csak nézők, de kedvet kapnak?- Nincs, de a környéken nem nagyon lehetne erre lehetőséget találni. Arra van, hogy körzeti versenyekre vigyem őket. (gyurkó - dudellai) Szereti a gyerek a Király Zoltán 28 éves, salgótarjáni, harmadéves a testnevelési egyetemen. Főállásban a kazári általános iskola testnevelés tanára, versenyzőként középtávfutó. Az Öblösüveggyár atlétikai szakosztályának és a helyi Góliát FC-nek edzője a „testnevelés tanár” fogalmából a testnevelést tartja fontosabbnak.- Salgótarjániként milyennek találja Kazárt?- Nagyban megváltozott, amióta idekerültem. Szerintem itt hatványozottan érződik a rendszerváltás. Ez alatt pártcsatározásokat értek, és azt érzem, hogy feszültebb a légkör emiatt a faluban.- Hogyan jellemezné az általános iskolás gyerekek fizikai állapotát?- Fizikálisán erősebbek, de akaratilag vannak náluk gondok. Tehetségesek, sokan az átlagnál is jobban, de nem igazán akarnak eredményeket elérni. Kicsit lusták a gyerekek, bár az alsó tagozatosok még nagyon szeretnek mozogni.- A játékosság jobb a gyerekeknek, vagy az, ha erőgyakorlatokat kell végezniük?-A játékba próbálom beleKirály Zoltán csempészni a terhelést. Az álló- képességi gyakorlatok, a futás az, amit nem szeretnek igazán. Az alsóban sorversenyekkel, sokmozgásos játékokkal próbálom ezt ellensúlyozni, amikben nem érzik azt, hogy sokat futnak, pedig így van. Szerencsére ebben az évben sikerült kiharcolni az úszásoktatást. Felsőben már kötöttebb a tanterv. Sokan azt mondják, hogy a testnevelés nem versenysport. Én úgy érzem. a sportnak az a lényege, hogy összemérjem magam a 40 százalék munka nélkül Mátraszele a megyeszékhely vonzáskörzetében elterülő, alig ezer főnél nagyobb lélekszámú település. A községre nem jellemző a dinamizmus, amit az is bizonyít, hogy évente csak két ház épül, nem több mint négy-öt házasság köttetik, és igencsak kevés gyerek is születik. Igaz, a válások száma nagyobb, mint a házasságoké, de ez sem kiemelkedően magas. Egy valamiben azonban sajnálatosan az élen járnak a mátraszeleiek. Mégpedig a munkanélküliség alakulásában. A polgármesteri hivatalban hallottuk, hogy a község munkaképes lakosságának lassan már a negyven százaléka kényszerült a munkanélküliek táborába. S ez még nem a végleges szám ... Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
