Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
2 KÜLFÖLD 1993. április 21., szerda Attali figyelmeztetése Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Báni (EBRD) elnöke arra figyelmeztette a nyugat-európai államokat, hogy óvakodjanak a „ki-ki törődjön saját magával” önző felfogástól, mert az efféle magatartás azzal járhat, hogy a Jugoszláviában keletkezett háborús felfordulás egész Kelet-Európára és a volt Szovjetunióra is kiterjedhet. Az EBRD elnöke szerint valószínűnek tűnik, hogy a Jugoszláviában bekövetkeztt háború a kelet-európai országokban is hasonló robbanást idéz elő, a Nyugat pedig egyre kevésbé tud majd segíteni a Keletnek, tekintettel saját gazdasági gondjaira és a recesszióra, amelyet átél. Magyar — ukrán tárgyalások A kétoldalú együttműködés megújításáról folytak tárgyalások Kievben a magyar — ukrán kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi bizottság első ülésén. A magyar küldöttséget Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezette, de rajta kívül jelen volt több magyar vállalkozói szervezet vezetője is. A magyar minisztert kievi tartózkodása alatt fogadta Leonyid Krav- csuk ukrán elnök is. Leszállított ! kamatlábak Clinton is nehéz helyzetbe kerülhet? 86 szektatag tűzhalála a rendőrostrom után Miután a rendőrség hétfőn megtámadta egy texasi szekta telepét, a szektatagok — idegbeteg vezérük parancsára — tömeges öngyilkosságot követtek el: felgyújtották a faépületeket. A 95 ember közül 86, köztük sok gyerek vesztette életét a tomboló tűzben, miközben az amerikai tv-társaságok helyszíni közvetítést adtak a szörnyű drámáról. Törvényhozók vizsgálatot kértek az ügyben, amely várhatóan nem csekély belpolitikai gondokat okoz majd Bili Clinton elnöknek. A texasi Wacóban évtizedek óta áll a magát davidistának nevező fanatikus szekta telepe: tagjai túlnyomórészt csalódott, kudarcot vallott emberek a világ minden részéről,.a hitük szerint közelgő világvégére készülnek. E közegben könnyen érvényesült vezérük, a 33 éves David Koresh: az idegbeteg férfi vonzó egyéniségével nagy hatással volt környezetére, különösen a nőkre: a szektában számos „felesége” volt — főleg tizenévesekből —, és 17 gyereke született már. Koresh híveivel lőszert, robbanószert is halmozott fel, és amikor nem engedték be ellenőrzésre a rendőröket, azok március elején megrohamozták a telepet. Váratlanul fegyverrel fogadták őket, a harcban négy rendőr és hat szektatag vesztette életét. A rendőrség ezután szögesdróttal, páncélosokkal vette körül a telepet, és tárgyalásokat kezdett. Koresh ismételten megígérte, hogy megadják magukat, de miután ígéreteit sorra megszegte, a hatóságok türelme elfogyott, és hétfőn akcióba léptek: harckocsik kidöntötték az épületek falát, és könnygázbombákkal próbálták kifüstölni az embereket. Senki nem jött — de hamarosan két végén lángba borult a régi faházakból álló telep, majd az erős szél révén keletkezett tomboló tűzvészben a házak, amelyeket hír szerint már előre átitattak benzinnel, egy óra alatt, mire a tűzoltók megérkeztek, porig égtek. Mindössze kilenc ember menekült meg, négyen sebesülten — a sok gyerek és serdülő mind meghalt, akárcsak Koresh. Janet Reno, a nemrég kinevezett igazságügy-miniszter a sajtó előtt kijelentette: nem volt alapjuk feltételezni a tömeges öngyilkosságot, sőt azért támadtak, mert értesüléseik szerint Koresh és emberei bántalmazták a kisgyerekeket — és reménytelennek látszott, hogy a fanatikusok valaha is feladják. Egy, a tévében megszólaltatott szakértő tudós szerint súlyos hiba volt a könny- gázas támadás, hiszen tudhatták, hogy Koresh kiszámíthatatlan pszichopata, aki mindenre képes — ki kellett volna várni, amíg a szekta kifárad. Clinton elnök este részvétét fejezte ki az áldozatok családjának, és óvatosan fogalmazott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az akciót a rendőri szervek ajánlották, ő arról csak tájékoztatást kapott. Reno asszony, az alig egy hónapja hivatalába lépett igazságügy-miniszter (akinek alárendeltségébe az FBI is tartozik) teljes felelősséget vállalt a történtekért, közvetve védve az elnököt a várható támadásoktól. Kérdőjelek Érik a narancs? Különleges helyzetű párt tanácskozása volt a Fidesz V. kongresszusa. Olyan parté, amely a népszerűségi toplistán hosszú ideje utcahosszal vezet riválisai előtt, ám az erőfelmérésnek tekinthető időközi választásokon rendre a vert mezőnyben végzett. A kongresszusnak tehát lényegében arra kellett választ találnia, hogy a rokonszenv papírpénzé miként váltható át szavazátok nemes valutájává. ■' f Változatlan „cégtábla”, változatlan politika? Elmaradt az újrakeresztelő, a Fidesz megtartotta az önmagához való hűséget is jelképező elnevezését. A kongresszusi megnyilatkozások és dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a „cégtábla” Változatlansága nem jelent politikai helybenjárast. A korhatár figoldása, a szervezeti, pártépítési, vezetési módszerek megváltoztatása egyértelműen a régi ruhát kinőtt, új szerepre készülő Fidesz képet vetíti előre. E látszólag külsődleges jegyeknél fontosabb az a f iolitikai vonalvezetés, amelynek iránytűjével nekivágnak a vá- asztási kampánynak a fiatal demokraták, f Ideoloßizälds helyett gyakorlatias program ? A kongresszus állásfoglalásai, a Fidesz vezetőinek megnyilatkozásai azt mutatják: a liberális jelleg, a nemzeti arculat vállalása mellett á hangsúlyt nem az ideológiai, hanem a pragmatikus kérdésekre, ezek között is elsősorban a gazdaságpolitikára helyezik. A konszenzusra törekvés igénye sem az ideológiai váltók átállítását; hanem a gyakorlatias politizálás szándékát jelzi. Erik a narancs? Néppárttá kíván válni az immár az idősebb generációk előtt is kaput nyitó Fidesz. Tudatosságra, érettségre es jó értelmű profizmusra vall, hogy szélsőségektől mentes, széles körű polgári összefogásra kész, az ország szociális, gazdasági bajainak gyógyítására összpontosító programmal indul neki a jövő évi választásoknak. Komoly kihívás ez a többi politikai erőnek, mert a kormányzásra szisztematikusan készülő Fidesz kongresszusa azt mutatta: érik a fiatal demokraták jelképgyümölcse, a narancs... (FEB) Újra González a szocialisták miniszterelnök-jelöltje A Le Monde a Fidesz kongresszusáról Tényleges politikai párttá alakultak Egy héten belül másodszor szállította le a leszámítolási kamatlábakat a francia bank, az ország központi bankja. A rövid lejáratú, néhány napos kölcsönök kamatja, amelyet a a minap 12 százalékról 10-re csökkentették, mostantól már csak 9,75 százalék. A hosszabb lejáratú kölcsönök kamata a jelenlegi 9,10 helyett 8,75 százalék lesz. A múlt heti leszállítás nyomán ugyan a bankok is csökkentették a kamatokat, de — közgazdászok szerint — ez egyelőre még nem ele- "géndő" a gazdasági élet kívánt élénkítéséhez. v • A Spanyol Szocialista Párt szövetségi bizottsága, a párt vezető testületé ismét Felipe Gon- zálezt jelölte miniszterelnöknek arra az esetre, ha a párt győzelmet arat az előrehozott választásokon. A párt vezető testületének ülésén a különböző frakciók képviselői egyetértettek abban, hogy belső vitáik megszüntetésével minden erőt együttesen a választási hadjáratra összpontosítanak. González és a köré felsorakozott reformszárny és a párt második embere, Alfonso Guerra által vezetett „konzervatívok” belső harca volt az egyik oka annak, hogy a párt befolyása az utóbbi időben csökkent, és a kormányfő azért döntött az eredetileg csak októberben esedékes választások előrehozása mellett, hogy megállítsa a további romlást. A szocialisták választási taktikája a spanyol lapok csaknem egyöntetű véleménye szerint az lesz, hogy González és a legnagyobb ellenzéki párt, a Néppárt vezetője, Jósé Maria Aznar „személyes párharcává” tegyék a hadjáratot. González a növekvő bírálatok ellenére a felmérések szerint továbbra is a legnépszerűbb politikus az országban- (MTI) Ma népszavazás Brazíliában Ismét monarchia? i; Ma népszavazást tartanak Brazíliában, a világ ötödik legnagyobb országában. Az állampolgároknak azt kell eldönteniük: elnöki köztársaságot, parlamenti demokratikus rendszert, avagy monarchiát óhajtanak-e a jövőben. 1500. április 22-e óta, amikor Pedro Alvares Cabral portugál hajós partra szállt Brazíliában, a dél-amerikai ország államformája többször változott. Gyarmatként előbb Portugáliához, majd a portugál örökösödési há- i ború nyomán hatvan éven át (1580-1640) a spanyol korona fennhatósága ala tartozott. A holland gyarmatosítási törekvések visszaverése után az 1661-es Hágai Egyezmény szentesítette az ismételt portugál uralmat Brazíliában. Amikor a napóleoni háborúk idején francia csapatok foglalták el Portugáliát, VI. János király Brazíliába menekült, és 1808-tól 1821-ig Rio de Janeiro volt a portugál birodalom fővárosa. 1821-ben a király visszatért az anyaországba, fiát, Dom Pedrót hagyva hátra alkirálynak. Bár Lisszabon mindent megtett a függőségi viszony fenntartása érdekében, az egyre erősebb füg- etlenségi törekvésekkel szemen, amelyeket a trónörökös is támogatott, tehetetlennek bizonyult. A teljes szakításra Brazília és Portugália között 1822. szeptember 7-én került sor, amikor Dom Pedrót I. Péter néven Brazília császárává koronázták. Brazília voltaképpen azóta is keresi a megfelelő kormányzási, hatalomgyakorlási formát. A brazil császárból 1831-ben IV. Péter néven portugál királlyá lett uralkodót kiskorú fia, IL Péter követte a brazil trónon, aki helyett 1840 júliusáig egy régenstanács kormányzott. II. Péter népszerűségét látva, a tisztikar köztársaság párti tagjai megfosztották trónjától az uralkodót, és Franciaországba száműzték. A Brazil Császárság 1889. november 15-ig, a köztársaság kikiáltásáig állt fenn, és Dél-Amerika egyetlen igazán sikeres monarchiája volt. Az országban ettől kezdve rövid ideig tartó demokratikus próbálkozások és évtizedes katonai diktatúrák váltották egymást. Az ún. Első Köztársaság korát Getulio Vargas diktatúrája követte (1930-45). A liberális köztársasagot 1946- ban állították helyre; 1961-ben alkotmányreform révén létrehozták a miniszterelnöki funkciót, de 1963 januárjában népszavazás útján visszaállították az elnöki rendszert. 1964-ben, egy újabb puccsot követően a katonaság áltál támogatott elnöki rezsim jött létre, s két évtizeden át lényegében katonák kormányozták az országot. 1979 óta lassan liberalizálódott a politikai élet, és 21 év után, 1985-ben Jósé Samey személyében polgári elnök került a Pla- nalto-palota bársonyszékébe. 1989. november 15-én, a Brazil Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján tartották a legutóbbi elnökválasztást, s ennek nyomán 1990. március 15- én iktatták be hivatalába Fernando Collor de Mellót. A brazil történelem legfiatalabb elnöke — sorrendben a 15. választott elnök — választási győzelmét nem kis mértékben a belpolitikai életet átszövő korrupció elleni kérlelhetetlen harc ígéretének köszönhette. Ennek fényében még a gazdasági problémáknál (28 százalékosinfláció, 117 milliárddolláros külföldi adósság) is komolyabb belpolitikai felfordulást okozott, amikor 1992 tavaszán kiderült, hogy az elnök illegális pénzügyi tranzakciók haszonélvezője volt. Sőt már elnökké választását is (részben) annak köszönhette, hogy kampányának pénzügyi vezetője, Paulo Cesar Farms számtalan szabálytalanságot követett el (állami megrendelések megígérése kampányadományok fejében, bújtatott kenőpénzek kezelése, adócsalás, stb.). A parlament vizsgálóbizottságot állított fel az államfőt is érintő hivatali visszaélések feltárására, amely lefolytatta az impeachment hosszadalmas eljárását. (Az impeachment, a közhivatalt viselő személyiségek politikai úton történő eltávolításának eszköze, az angol parlamentáris jogban gyökeredzik. Angliában alkalmazták első ízben a XIV. században, amikor a királyság és a arlament harcolt egymással a atalmi elsőbbségért.) Brazíliában eddig két alkalommal (az ötvenes években Getulio Vargas, a közelmúltban Jósé Samey — Collor de Mello elődje — ellen) kezdeményeztek hasonló eljárást, a procedúra azonban oly bonyolult és hosszadalmas, hogy eddig még egyetlen alkalommal sem sikerült végigcsinálni. 1992. szeptember 29-én a brazil képviselőház hat hónapra felfüggesztette Cohort hivatalából. 1992. december 29-én Collor elnök lemondott, és még aznap beiktatták az addigi alelnö- köt, Hamar Francót. A parlament a lemondás ellenére határozattal zárta le a „Collorgate- et”, és a leköszönt elnököt nyolc évre eltiltotta a közügyektől. A 170 év óta független Brazília történelmében egyedülálló hatalomátadási ceremónia különösebb incidens nélkül zajlott le. Közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosságnak csak 17 százaléka monarchista érzelmű, 44 százalék az elnöki rendszer híve. így a népszavazás tétje inkább az, hogy királlyal vagy király nélkül, de át kell alakítani az eddigi elnöki rendszert. Elképzelhető, hogy az igazi végrehajtó hatalmat a jövőben a miniszterelnök kezébe helyeznék, míg az államfő jobbára ceremomális funkciókat gyakorolna. Két „trónkövetelő” is van: a monarchisták jelöltje II. Péter unokája, a ma 80 éves Dom Pedro Gastao Orléans e Braganca. Vetélytársa az unokaöccse, az 53 éves Dom Luís de Orléans e Braganca, II. Péter lányának dédunokája. Ha a szavazók a változtatás mellett döntenének, az alkotmányjogi korszakváltásra valószínűleg akkor is csak a jelenlegi elnöki periódus letelte, vagyis 1995. január 1-je után kerülne sor. A Fidesz tényleges politikai párttá alakult — állapítja meg a Le Monde tegnapi számában Yves-Michel Riols, a lap tudósítója. A szövetség kongresszusáról szóló beszámolójában megemlíti, hogy a párt elnöke Orbán Viktor lett, aki „már 1990 óta az egyik favorit az 1994-es választások utáni kormány elnökségére”. — Megválasztása az elnöki posztra szakítás az úttörő korszak örökségével: eltűnik a kollektív vezető testület, a tagság 35 éves korhatára — emeli ki a tudósítás. Riols azt úja, hogy a kongresszuson „marginalizálódott” a párt Hegedűs István által vezetett kisebbségi „radikális” szárnya. — A Fidesz a jelenlegi felmérések szerint a szavazatok 25 százalékára számíthat, s kétségkívül nagy iránta a rokonszenv, olyan kép alakult ki róla, hogy hatékony. Ez a népszerűség azonban törékenynek bizonyulhat — írja a lap, utalva arra, hogy a párt aktivistáinak-száma alacsony, s az időközi választásokon nem sikerült mandátumhoz jutnia. (MTI) A Nemzetközi PEN-ről A Nemzetközi PEN (a név betűszó: a Poets, Essayists, Novelists — Költők, Esszéisták, Regényírók szavak kezdőbetűiből származik) Clubot 1921-ben alapították Londonban Catherine Amy Dawson Scott angol írónő kezdeményezésére. A cél az volt, hogy tömörítsék azokat az írókat, költőket, fordítókat, esz- széistákat, kiadókat és általában az irodalommal foglalkozó embereket, akik a béke és a szabadság eszméjét vallják magukénak, politikailag függetlenek, az ideológiai és az emberi szabadság elkötelezettjei. A szervezet székhelye a megalapítás óta London, ide hívtak össze az első világkonferenciát 1922-ben. Azóta a PEN évente más-más országban tartja kongresszusait. A hivatalos nyelv a francia, az angol és a német. A nemzetközi írószervezetnek több mint száz tagországa és tag- szervezete, klubja működik. A tagszervezetek nem feltétlenül országonként, hanem nyelvi alapon szerveződnek, így például Jugoszláviában kuíön-külön PEN-központjuk volt a szerbeknek, a horvátoknak, a szlovénoknak és a macedónoknak. Külön központot alakítottak az emigráns írók, eleinte antifasiszta éllel, ám a későbbiekben a tagság összetétele, és ezáltal a tag- szervezet jellege is jelentősen megváltozott. 1972-ben alakult meg a „Bebörtönzött írók Bizottsága”. A PEN Club munkáját a Végrehajtó Bizottság irányítja. A szervezet élén az elnök áll, az ő tevékenységét alelnök és főtitkár segíti. A PEN első elnöke John Galsworthy volt, aki 1933-ig töltötte be ezt a tisztet. Az elnökök között olyan neveket találunk, mint H. G. Wells, Jules Romains, Benedetto Croce, Alberto Moravia, Arthur Miller, Heinrich Boll vagy Mario Vargas Llosa. Az elnököket általában hároméves időtartamra választják. Az 1990. május 8-án a portuf áliai Madeira szigetén tartott onferenciáján Konrád György lett a PEN új elnöke. A PEN — mint nemzetközi kulturális szervezet — az UNESCO támogatását élvezi, de bevételeit a tagdíjakból és adományokból is gyarapítja. Rendszeres kiadványa az évente kétszer megjelenő PEN International angol és francia nyelven, a PEN Broadsheet, amelynek évi melléklete a New Poetry and New Story. Ezeken kívül minden évben megjelenik a világkongresz- szusi jelentés. A PEN Club, bár politikailag függetlennek nyilvánította magát, élénk figyelemmel kíséri a világ eseményeit. Az 1989-ben tartott kanadai világkonferencián állásfoglalást fogadtak el Salman Rushdie, az indiai származású, brit állampolgárságú, Iránban halálra ítélt író ügyében. 1991 folyamán több ízben is tiltakoztak az erőszak ellen, és tettek kísérletet a jugoszláviai háború befejezése, a megbékélés érdekében. Az 1991. novemberi bécsi világkongresszuson irodalom és politika kölcsönhatásáról, az írók és apolitikusok közös fe- lelősségérőí volt szó, újabb PEN-központok létesítéséről született megállapodás; a klubok száma 110-re emelkedett. Az 1992. november végi, Rio de Ja- neiróban rendezett kongresszuson ismét a bebörtönzött vagy meggyilkolt írók növekvő számárai, Jugoszláviáról és az élesedő nacionalizmusokról esett szó. Konrád György támogatást kért egy nemzetközi demokratikus charta megalkotásához, ennek elkészítésére pedig egy nemzetközi j'ogászokból álló bizottság fölállításához. 1993 áprilisára Dubrovnikba tervezték a PEN 60., jubileumi kongresszusát. A helyszín kiválasztásával emlékeztetni kívántak az ötven évvel korábban, 1933-ban ugyancsak Dubrov- nikban rendezett PEN-kongresz- szusra, amely az éledő fasizmus, a könyvégetések ellen tiltakozott, és ahol kizárták a PEN-ből a fasiszta írókat. Erre az évfordulóra született a három német PEN-klub közös határozati javaslata, amely a németországi náci jelenségekkel szemben határozott feliepést sürget. De a tanácskozást biztonsági okok miatt csak jelképesen rendezik Dub- rovnikban, hiszen a város nemrég még polgárháborús célpont volt. A resztvevők Velencéből a tényleges színhelyre, Hvar szigetére utaznak, és egy nap — önkéntes alapon — mennek át Dubrovnikba, ahol békefát ültetnek. A helyszín ellen így is több ország élt fenntartásokkal, mert szerintük Horvátországban sorozatosan és súlyosan megsértik a sajtószabadságot. Többen javasolták, hogy halasszák el a kongresszust, de ennek a horvá- tok nem tudtak eleget tenni. Kompromisszumként az eseményt csak irodalmi tanácskozásnak minősítették, amelyet nem kísér a küldöttgyűlés értekezlete, amit egy későbbi időpontban, Spanyolországban rendeznek. A résztvevők névsora így is erősen foghíjas lesz: nem lesznek ott a szerb írók, tiltakozásul nem utazik el az Egyesült Államok és a nyugatnémet PEN Club (a német egyesülés után a két német szervezet megtartotta önállóságát) küldöttsége, és személyes okokból ugyan, de Konrád György sem. A magyar PEN Clubot Csicseri Rónai István képviseli majd. (MTI) A császári esküvő költségei A japán császári udvartartás fő-ceremóniamestere tegnap értesítette a jövendőbeli hercegnő családját arról, hogy június 9-re tűzték ki Naruhito trónörökös esküvőjét. Ezen a nemzeti ünneppé nyilvánított napon az ifjú pár ellátogat abba a sintó szentélybe, amelyet Amateraszu napisten tiszteletére emeltek, majd bankettek hosszú sorát rendezik a mintegy 270 vendégnek. A június végéig tartó ceremóniasorozat közel 250 millió forintba kerülő költségeit tegnap hagyta jóvá a japán kormány. A részletes kiadási lista szerint 12 új alkalmazottat kell felvenni a császári udvartartásnak az eseménysorozat miatt, de a legtöbb pénzbe, 120 millió forintba a hat bankett kerül. A trónörökösi pár számára 14 millió forintért vásárolnak két limuzint, ugyanennyi pénzből hozzák majd rendbe a trónörökösi lakosztályt is. E költségek mellett eltörpül a menyasszonynak, Ovada Ma- szakónak esküvői ruhájára fordítandó pénz — a 12 rétegű kimo- nóra és a ruha díszeire mindössze 2,3 millió forintot adnak ki. (MTI)
