Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 20., kedd A kormány az illetékek sürgős, kivételes tárgyalását kéri Válni még mindig kifizetődő? Az útlevélre nem vonatkozik az a törvénymódosítás, amely az illetékekről szóló szabályo­kat érinti. Az átalányokat emeli meg e javaslat, amely remélhe­tően rövid időn belül az or­szággyűlés elé kerül. Mivel a kormány sürgős, kivételes tár­gyalást kér. Az illetékekről szóló 1990. évi törvény hatályba lépése óta a társadalmi, gazdasági változá­sok eredményeként - a jogálla­miság kialakulásával összhang­ban - a bíróságok hatásköre bő­vült, a lakosság számára igény­bevehető bírói út kiszélesedett. Ennek következtében míg 1981-ben mintegy 380 ezer ügy érkezett a helyi bíróságokhoz, 1991-ben az ügyek száma már a 438 ezret is meghaladta, és nö­vekvő súllyal szerepelnek a bo­nyolultabb, nehezebb megíté­lésű, költségigényesebb ügyek. Az állami költségvetésből a bí­róságokra fordított kiadások oly mértékben növekedtek, hogy a bírósági eljárási illetékek ma már csak töredékét fedezik a rá­fordításoknak. ; - Mennyi lesz az illeték álta­lános mértéke? - kérdeztük dr. Godó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium szakértőjétől.- Hatályos szabályozásban is Szereplő 6,3 és 1 százalékos mérték fennmarad a polgári pe­res és nem peres eljárásokban. Azonban a fizetendő illetékek minimuma és maximuma emel­kedik, követve a bírósági eljárás költségnövekedését. A javaslat pontosítja a cégbírósági eljárási illetékeket. Figyelembe veszi, hogy a fizetendő illeték ne aka­dályozhassa meg a cégek alapí­tását. Az illeték mértékének csak alsó és felső határa válto­zik, a százalékos mérték válto­zatlan marad.-Mi történik a munkaügyi perek kapcsán, amelyek eddig költségmentesek voltak?- A fegyelmi határozatok el­leni és a munkaviszony meg­szüntetési ügyek általában költ­ségmentesek maradnak, azon­ban a végkielégítés; valamint a szándékos, illetve súlyosan gondtalan károkozással össze­függő bírósági ügyek illeték- kötelesek. Volt olyan megköze­lítés, hogy meg kell szüntetni a differenciálást a munkanélküli­ség miatt. Ezért a törvénymódo­sító javaslat tételesen határozza meg, milyen esetben mennyit kell fizetni. A válóperek illetéke viszont változatlan marad.- Hogyan számították ki a különböző illetékeket?- Pontos, egzakt szám nem létezik. Vannak viszont irreális összegek, amelyeket nem lehet tovább tartani. Például ilyen a felszámolások során eddig elő­írt 30 forintos fellebbezési ille­ték. Nem volt szempont azon­ban az érdemi költség. Hiszen az illetékbevétel az elmúlt év­ben, amely címzett összeg, csak töredéke annak, amelyet a bíró­ságra kell fordítani. Szemppnt volt viszont, ha valaki előre tudja, hogy vesztese lehet egy ügynek, ezentúl meggondolja, hogy belefogjon-e. Ez már föl­ösleges ügyek intézésétől men­tesíti a bíróságokat.-Mi történik azokkal, akik viszont éppen a magas költsé­gek miatt nem fordulhatnak igazságszolgáltatáshoz ?- Ha megváltozik egy peres eljárás illetéke, attól még nem szűnik meg az illetékmentesség kérelmezésének lehetősége. Ez­zel élni kell, ne szégyellje az ál­lampolgár, ha ehhez a módszer­hez kell folyamodnia. Az ille­tékkedvezmények újraszabá­lyozásának fő elve az, hogy csak a társadalmilag és gazda­ságilag indokolt mentességek, kedvezmények maradjanak meg. Ugyanakkor a javaslat olyan új kedvezményeket in­tézményesít, amelyek arra ösz­tönzik a feleket, hogy a jogvita­elismeréssel, egyezségkötéssel, a per megszüntetésével - minél korábban lezáruljon. A módosí­tás hatályba lépése a folyamat­ban lévő eljárásokat nem érinti, tehát rendelkezéseit csak a ha­tályba lépést követően indult el­járásokban kell alkalmazni.- Miből biztosítják például ezeknek a kedvezményeknek a fedezetét?-Máris jönnek létre olyan alapítványok, amelyeknek célja ezeknek a juttatásoknak a bizto­sítása. Az alapítvány például ügyvédet is alkalmazhat, aki el­jár az állampolgár ügyében. Egyébként a javasolt változtatá­sok hatásaként az illetékekből származó bevétel mintegy ötven százalékos növekedése várható, ha az ügyfélforgalomban szá­mottevő csökkenés vagy más­fajta változás nem következik be. Vennes Aranka Hogyan lehet „Két Lotti”-t játszani? 1. A játékos egy szelvényen háromféle játéklehetőség közül választhat: 30 Ft részvételi díj ellenében egy számsoron (páratlan vagy páros) lehet játszani oly módon, hogy a játékos az általa válasz­tott számsoron három számot tollal bekarikáz. Nyer: a 2 vagy 3 találat. 60 Ft részvételi díj ellenében két számsoron lehet játszani. Ez esetben a játékosnak mindkét számsoron tollal be kell kari- káznia három-három számot, így a két számsoron egymástól függetlenül kétszer nyerhet. 90 Ft részvételi díjéit kombi­nált játékot lehet játszani. A já­tékosnak ebben az esetben is mindkét számsoron három-há­rom számot kell bekarikáznia, de ebben az esetben a két szám­soron elért kettes vagy hármas találatai összeadódnak, így a lé­nyegesen nagyobb nyereményt jelentő 5 vagy 6 találat elérésére is esélye van. Ha tehát a játékosnak az egyik számsoron 2 találata és a másik számsoron 3 találata van, vagy mindkét számsoron 3-3 ta­lálata van, akkor az ezekre jutó nyeremények mellett megkapja az 5 vagy 6 találatra járó külön nyereményösszeget is. 2. A játékos választása sze­rint, egy-két-három-négy vagy öt hétre fizetheti be a részvételi díjat egyszerre, hónaptól füg­getlenül. Lényeges, hogy:- mindig ugyanazokkal a számokkal és ugyanazzal az összeggel vesz részt a sorsolá­sokon;- mindig csak a soron követ­kező játékhéttel kezdődően és csak sorban egymás után követ­kező hetekre lehet befizetni a részvételi díjat. 3. A szelvényeket péntek dé­lig lehet leadni a megye IBUSZ-irodáiban és a bekap­csolódott takarékszövetkeze­tekben. 4. A Két Lotti sorsolására mindig kedden 10 órakor, egyenes adás keretében kerül sor a Petőfi Rádióban. Salgótarjánban és Balassagyarmaton Tanfolyam mai és leendő toliforgatóknak Az újságírás - annak elle­nére, hogy állandóan viták ke­reszttüzében áll (vagy talán éppen ezért?) - a népszerű fog­lalkozások közé tartozik. Mint mindent, ezt is lehet jól, vagy kevésbé jól, netán rosszul mű­velni. Ugyanakkor ugyanúgy, mint más szakmát, ezt is meg lehet tanulni, hiszen vannak ki­tűnően tanítható fogásai. Igaz azonban, hogy ennek művelé­séhez a szokásosnál nagyobb közéleti érdeklődés, társadalmi és egyéni érzékenység, elhiva­tottság szükséges. Ilyen tizenhatodik életévü­ket már betöltött középiskolá­sokat, érettségizett vagy dip­lomás férfiakat és nőket vá­runk lapunk által megszerve­zett újságíró tanfolyamra. Az első előadást terveink szerint május 4—én, kedden tartjuk Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton. Egy-egy fog­lalkozás mindkét városban kétszer 45 perces, konzultáci­óra lehetőséget adó előadásból áll. A résztvevők megismer­kedhetnek az újságírás elmé­leti alapjaival, a cikkírás etikai és jogi követelményrendszeré­vel. Az oktatók országos hírű újságírók, többek között Ka­posi Kiss István, a népszerű TVR-Hét műsorújság főszer­kesztője, Pálos Tamás, a Fe- renczy Europress sajtóügy­nökség vezetője, Miskolczi Miklós, a Kiskegyed című női lap főszerkesztője. Az előadá­sokat hetente és keddenként tartjuk, hatodik, azaz befejező előadásként június 8-án. A foglalkozások Salgótarjánban 15, Balassagyarmaton 18 óra­kor kezdődnek. Az előbbi he­lyen a sajtószékházban, az utóbbin a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. További fontos tudnivaló, hogy a Nógrád Megyei Hírlap a tanfolyam hallgatóinak pub­likációs lehetőséget biztosít, s a megjelenésre elfogadott írá­sokért honoráriumot fizet. A hat előadásból álló tanfo­lyam beiratkozási díja 1500 forint személyenként. Beirat­kozni az alábbi helyeken lehet, Salgótarjánban a szerkesztő­ség titkárságán, munkanapo­kon 9-16 óra között, Balassa­gyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban - kö­zösen rendezzük a programso­rozatot - hétfőtől péntekig 14-18 óra között. Várjuk hát a jelentkezőket, azokat, akik már eddig is írtak valamelyik újságban, akik az iskolában és azokat is, akik még nem éreztek elég erőt és bátorságot magukban ahhoz, hogy írásaikkal is nagy nyilvá­nosság elé lépjenek. Most itt a jó alkalom. Meg­felelő alapkészséggel, szorga­lommal és kitartással olyan ismeretekhez juthat, amelyek pénzkereseti forrásul szolgál­hatnak az Ön számára. Az órá­kon tanultakat egyből bemu­tathatják a gyakorlatban is. A jó írásoknak a megyei lapban azonnal helyet adunk. Az akciófilmek sztárja A hatvankét éves Clint Eastwood a főszereplője a Nincs bocsánat című westernfilmnek, amelyik négy Oscar-díjat kapott. Aktívak a volt hadifoglyok Dr. Kecskés Géza, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövet­sége Nógrád megyei elnökének tájékoztatása szerint a fogadóó­rákat Salgótarjánban a Társa­dalmi Egyesülések Szövetsége Rákóczi út 13. sz. alatti I. eme­leti helyiségében tartják mun­kahétfőként 15 órától. Az a vé­leménye, hogy ezeket az alkal­makat érdemes kihasználni a kárpótlással kapcsolatos félreér­tések tisztázása céljából is. A VHBSZ megyei elnöke elmondta, hogy szervezetük áp­rilis 23-án, pénteken 14 órától Salgótarjánban, a Bartók Béla u. 10. sz. (volt MHSZ épület ) földszinti tanácstermében kül­döttgyűlést tart, ahová minden bajtársat várnak, azokat is, akik külön küldöttmeghívót nem kapnak. Vendégeket is szívesen látnak más szövetségektől (pl. a recskiektől) is. A pásztói VHBSZ április 24-én szombaton 14 órától tartja a közgyűlést. A polgár- mester támogatásával, a pol­gármesteri hivatal második, emeleti tanácstermében várnak minden volt keleti és nyugati hadifoglyot és a vendégeket is. A kereszténydemokraták szerint borongós az ég a magyar vasút felett (1.) A vasúttörvény párosuljon közlekedéspolitikai koncepcióval (Tóth Sándor országgyűlési képviselő (KDNP) parlamenti hozzászólásnak rövidített vál­tozata). A váci állomás emléktábláján ott áll az 1846-os esztendő, amely kétségtelenül egy kor­szakváltó dátum a hazai közle­kedésben: az első csatlakozó lé­pés, mégha 29-30 kilométeres sebességgel is, Európához. Tud­juk, a vonaton ott ült Petőfi, és akkor a vasutakat testet behá­lózó ereknek minősítette. Két esztendő múlva, 1848. január 25-én megjelent Széche­nyi István zseniális - .Javaslat a magyar közlekedésügy rende­zéséről” - című irománya, amelyben többek között a kö­vetkezőket írta: „A közlekedési ügy az, amit másképp mint köz­pontosított országos felügyelet alatt vezetni teljesen lehetetlen. Hazánk állása, a csekély erő, mellyel rendelkezhetünk, a vi­szonyok sebes fejlődése, s álla­potunk nyomasztó volta múlha­tatlanul megkívánják, hogy az erőbül semmi ne vesztegettessék el. Ez pedig másképp nem lehet, csak ha a közlekedésügy köz­pontosítottfelügyelet alá adatik minden ágaiban." E javaslatot a nagy Széchenyi mint helytartótanácsi közleke­désügyi bizottsági elnök mondta a pozsonyi országgyű­lésen a forradalom előtt. Ugyanezt 1848 nyarán a felelős magyar kormány, illetve a kép­viselőház elfogadta. Amikor néhány képviselő kifogásolta a magas költségeket, Kossuth La­jos maga állt fel Széchenyi elő­terjesztésének védelmében, és így szólt: „Az ön kiadásai dús kamatot hajtanak a nemzet va- gyonosságának emelésében." 125 esztendeje létrejött a Magyar Államvasutak. Az ak­koriak a vasminiszter vezetésé­vel felismerték, hogy fel kell vásárolni a csődbe jutott és a csőd szélén tántorgó magánvas- utakat. A népképviselet felis­merte a vasút nemzetgazdasági fontosságát, ami a legválságo­sabb időkben is, mindmáig, túlmutatott a pillanatnyi gazda­sági helyzeten. Bevallom, érdeklődéssel vet­tem kezembe a „MÁV 2000” című vaskos kötetet, a Knight- Wendling svájci cég elemzését, válságkezelő programját a ma­gyar vasút jövője érdekében, de majdnem úgy jártam, mint a mesebeli fiú, aki vándorlásából visszatérve, atyja házát majd­nem teljesen leégve találta. Szellemes újságcímmel is ta­lálkoztam: „A MÁV a végállo­más felé halad.” Be kell valla­nom, mi, kereszténydemokraták borongósnak látjuk az eget a magyar vasút felett még akkor is, ha a jelenlegi vezérigazgató úr arról számolt be, hogy az em­lített svájci cég javaslatából jó néhányat beváltottak. Aggályaink most különösen megnőttek, amikor a 9017-es számú törvényjavaslatot a vas­útról kézbe vettük. A koncessziós törvény álta­lános vitájában jómagam el­mondtam: vasúttörvény kell - mielőbb. Nem foltozgatása a meglévőnek, hanem egy új, amely széles körű kitekintésből elindulva, a humánpolitikai te­rületet felerősítve, megnyugtató újraindulást hoz Baross Gábor szelleméhez méltón. Meggyőzően hangzott a ve­zetői posztról öt hónappal ez­előtt a kijelentés: nem lehet büntetlenül folytatni a korábbi évtizedek vasútpolitikáját. Igen, szükség van új vasúti törvényre, de ez párosuljon a közlekedés- politikai koncepcióval és egyéb alágazati törvényekkel, vagyis egy átfogó közlekedési tör­vénnyel. S a közlekedéspoliti­kai koncepció kidolgozása előzze meg a vasúti törvény el­fogadását. A vasúttörvénynek nem tu­lajdonviszonyokat kell szabá­lyozni, mivel azok jelenleg tel­jes mértékben rendezettek. A hatékonyabb ellenőrzés lehető­ségének felcsillantása megté­vesztés, mert az államvasút egyes résztevékenységeinek gazdasági, pénzügyi ellenőrzése ma is lehetséges, a költségek megfelelő nyilvántartással a legkisebb egységekig lebontha­tók és követhetők. Nem indok a pálya- és a jár­műüzemeltetés elkülönítése olyan okból, hogy a pályát díj ellenében bárki szabadon hasz­nálhassa, mivel ez ma is biztosí­tott, ugyanis az országos köz­forgalmú vasutakon több ezer magánvasúti kocsi és más vas- útak járművei is akadálytalanul közlekednek szerződéses ala­pon. Nem igaz és nem fogadható el az a megállapítás, hogy a nemzetközi vasúti integráció­nak feltétele lenne a vasút szét- darabolása, amely vasút koráb­ban is jól működő, jól szerve­zett, egységes rendszer volt. Sajnálatos, hogy még a törvény is csak a szervezet szervezésé­vel foglalkozik. A munka és a szállítási szolgáltatás hatéko­nyabbá tételét célként sem jelöli meg. Ugyancsak mem tekinti célnak a tulajdoni - állami mo­nopóliumhoz tartozó - tőke he­lyes, igényes és közszolgálati célra irányuló működtetésének szigorú ellenőrzését. Miért kell állami tulajdont, mint a pálya, az állam saját vál­lalatának, például a MÁV-nak, használatba adni pályahaszná­lati díj fejében akkor, amikor az intézmény, a MÁV a pályával együtt már azonos feladattal több mint száz esztendeje mű­ködik? Az, hogy az alapító az állam­vasút működési feltételeit - az elszámolást, ellenőrzést, finan­szírozást - a vasút új alapító ok­iratában ismét lefektesse, he­lyes; de hogy a magyar vasuta­kat — vállalkozó vasút — bizo­nyos csoportnak vagy csopor­toknak ingyen haszonszerző te­vékenységre átadják a közszol­gálati kötelezettség figyelmen kívül hagyásával, bizony súlyos hiba. Itt természetesen nemcsak a minimális személyszállítási te­vékenységet kell közszolgálati kötelezettségnek tekinteni, ha­nem mindazokat a szolgáltatá­sokat, amiket a vasút nyújtani tud és nyújtott eddig is. A tőke működtetésének eredményes­ségét nem a tőke tulajdonviszo­nya, hanem annak módja hatá­rozza meg, így alapvetően hely­telen az államvasutak ilyen eszme szerinti szétdarabolása. A törvényterevezet közérthe­tőségre és egyszerűségre kívánt törekedni, ehelyett célszerűbb lett volna szakszerűségre és a magyar állam és az állampolgá­rok érdekeinek védelmére töre­kedni. A KHVM 1992 szeptembe­rében kiadta a közlekedéspoliti­kai koncepció téziseit. Ebben foglalkozik a vasút műszaki és környezetvédelmi előnyeivel. Mint a legmagasabb szintű sza­bályozásnak, ezen törvényi ja­vaslatnak elsőrendű kötelessége lett volna a 100 százalékban ál­lami tulajdonú, a legbiztonsá­gosabb és legkömyezetbarátabb közlekedési ág részére a tulaj­donos jogán is olyan előnyöket biztosítani, amelyek megállít­hatnák a vasút, mint közvagyon tönkremenetelét és folyamatos térvesztését. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents