Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17-18 / 89. szám
1993. április 17-18., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Barkácstanács ügyeskezü mestereknek Kétlaki kisbútor: zsúrkocsi és pótasztal Igen jó és kivitelezhető ötlet a görgethető kisegítő konyhai asztalka (1. illusztráció), amelyet zsúrkocsiként is használhatunk. Elkészítéséhez - a léceken, rétegelt lemezen, facsavarokon és ragasztón kívül - csak egy ügyes barkácsoló kell. milliméteres rétegelt lemezcsíkokból készítsük el. A két oldalsó keret hevederléceire vékony szegekkel is megerősítve ragasszuk fel a kenyérvágó- és a tálcavezető tám- léceit, majd csavarokkal erősítsük helyükre a két felső staflit, alul pedig a tálcát. A kellő szilárdság érdekében az alsó tálca fölé - a két láb közé - csavarozzunk föl még egy hevederlécet is. A vágódeszkát 20 milliméter vastag keményfából szabjuk ki, alsó oldalára pedig csavarozzunk két 20x20 milliméteres lécet. hogy használat közben a vágódeszka ne mozduljon el. Az oldalsó késtartót rétegelt lemezből és lécekből ragasszuk össze, s facsavarokkal fogassuk az asztalka oldalára. A morzsafogós kenyérszeletelő alaplapja 5 milliméteres rétegelt lemez, s két hosszanti oldalára ragasz- szunk egy-egy 10x20 milliméteres lécet. A 10x10 milliméteres keretlécek között hagyjunk 10 milliméteres térközöket, a darab elejére pedig ragasszunk 10x30 milliméteres zárólapot. Á kihúzható tálca alja 5x8Ó milliméteres rétegelt lemezből leszabott csíkokból áll, amelyeket 10x80 milliméteres fenyődeszkából ollós csapozással összeállított kerete aljára kell - kis térközöket hagyva - fölszegezni. A tálca két fogantyúját 15 milliméter vastag deszkából lyukfűrésszel vágjuk ki, s az élek lekerekítése után ragasszuk a rövidebb oldalak felső élére. Az evőeszköztartó anyaga 10 milliméteres deszka. A darabokat él lap kötésben ragasszuk össze. Az oldalsó éleket csiszoljuk, kerekítsük le, majd facsavarokkal fogjuk az alsó hevederlécre és a tálca oldalához. Végül a négy bútorgörgő csapjának készítsünk furatot és a görgőket rögzítsük a lábakba. A kis bútor alkatrészeit (2. illusztráció) még beerősítés előtt csiszoljuk le, esetleg pácolhatjuk. A felületek bevonásához célszerű bútoripari lakkot használni. -babosKétfunkciós asztalka A görgős asztalka váza 20x40 milliméteres fenyőlécekből leszabott lábakon áll, amelyeket fölül két vaskosabb stafliból (40x40-es lécből) levágott darab, alul pedig léckeretes tálca fog szilárd egységbe. A két oldalkeretet középen összekötő lécek egyben a kihúzható tálcák támléceit is tartják, hasonlóan a vágódeszka alatti morzsafogós kenyérvágórács támléceihez. Először e két oldaikeretet állítsuk össze. A három-három összekötőlécet köldökcsapokkal megerősítve fogassuk a lábakhoz. Az alsó tálcát 15x40 Keresztrejtvény Beérkezési határidő: 1993. április 22. Április 10-ei rejtvényünk megfejtése: „Háromra letépem a tapaszt, és kérem, hogy ne kiabáljon.” Könyvjutalomban részesültek: Baráth Erika Salgótarján, Mező I. u. 11., Hava) Zsuzsa Balassagyarmat, Jószív u. 11., Kozma Judit Salgótarján, Derkovits út 5. A nyereményeket postán küldjük el a szerencsés megfejtőknek. Nyaralási terv- Drágám, mit tervezünk a nyárra? - veti fel az asszony.- Gondoltam, megkeressük Londont. Párizst, Münchent.- Ez igen! Az autónkon?- Ugyan, drágám - rádión! Orvosi ügyeletek Salgótarján. A hétvégi ügyeleti orvosi ellátás péntek délutántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefonszámon lehet hívni. A beteg gyermekeket a megyeszékhelyen az Arany János út 2. szám alatti rendelőben látják el. A gyermekügyelet szombaton és vasárnap reggel 8-tól este 11 óráig tart. Az ügyelet telefonszáma: 14-051. Fogorvosi ügyeletet szabadás munkaszüneti napokon Salgótarjánban, a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66. szám alatti rendelőben tartanak hétvégi orvosi ügyeletet. A megye többi városában a megszokott helyeken látják el az ügyeletes orvosok az arra rászoruló betegeket. Gyógyszertári ügyeletek Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20. szám alatti „Winkler Lajos” gyógyszertár és a Rákóczi út 51. szám alatti „Szent György” gyógyszertár látja el felváltva az ügyeletet. Salgótarjánban a Pécskő gyógyszertár, a „Borostyán Patika” és a vásártéri 4/24. gyógyszertár tesz eleget az ügyeleti igényeknek. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni. Bátonyterenyén a volt bányavárosi és a 4/13-as kisterenyei gyógyszertár tart váltott hétvégi ügyeletet péntek délután 4 órától hétfőn reggel 8-ig. Szécsényben a 4/27. számú (Rákóczi ut 67.) és a „Szent Jób" gyógyszertár tart felváltva ügyeletet. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa látja el az idefordulókat a készenléti gyógyszerkészletből. A pontos nyitvatartás és az ügyelet időpontjairól és helyéről a gyógyszertáraknál kifüggesztett tájékoztatóból és az orvosi ügyeletén lehet informálódni. Nyolcvan forint pótdíjat fizetnek azok, akik indokolatlanul keresik fel a gyógyszertárat. Dohányzás és depresszió A dohányosok hajlamosabbak a depresszióra, mint a nem dohányosok. A depressziót okozó örökletes tényezők a dohányzási hajlamnál is döntő szerepet játszanak. Ezt állítják az Egyesült Államok Virginia állambeli Medical College orvosai két éves kutatásuk eredményeként. A kutatás során 1.566 egypetéjű iker viselkedését figyelték meg a nikotinélvezet és a depresszióhajlam genetikai okai közötti összefüggés vizsgálata céljából. A nemdohányzó kísérleti személyeknél kereken 25 százalék volt depressziós beteg, azok közül viszont. akik napi 20 cigarettánál többet szívtak, 52 százalék mutatott súlyos depressziós hajlamot. Ezért állítják az orvosok, hogy a dohányzásra és a depresszióra bizonyos genetikai feltételek egyaránt hajlamosítanak. De miközben mindkettőnek közös oka van, a nikotinélvezet depresszióssá is tesz. „A nikotin ingerli az ideg- rendszer receptorait”, mondja Kenneth Kendler, aki a kutatást vezette. „A receptorok, amelyek a nikotinra reagálnak és a függőségi hajlamot kiváltják, a depressziós hajlammal is összefüggésbe hozhatók.” A gyógykezelés és a szociális környezet változása azonban pozitív hatást gyakorolhat ezekre az öröklött hajlamokra. A vérátömlesztés sok beteg életét menti meg Bővebben az autotranszfúzióról A Nógrád Megyei Hírlapban olvastam a „Vérátömlesztés helyett” című cikket, s ez ösztönzött a téma kicsit részletesebb és laikusok számára is érthetőbb elemzésére. A cikkből úgy tűnik ki, hogy ez egy újabb eljárás, amelyet éppen most fedeztek fel Amerikában. Szeretném az érdeklődőket megnyugtatni, hogy nem kell messze menni nekik, mivel bizonyos formáit a mindennapi gyakorlatban már hosszú ideje alkalmazzuk. Eszembe jut az a kis élményem, amikor medikusként az egyik debreceni klinikán a tudományos megbeszélésen egy nagynevű pesti tanár tartott beszámolót. Nekem ugyan érdekesnek tűnt, de a szakembereknek túl kioktató stílusú és is ismert volt. Utána a klinika egyik adjunktusa meg is jegyezte: „Azért, hogy közel van a Hortobágy teljesen falusinak minket se nézzenek”. A hosszú évtizedek alatt kidolgozott és ma már biztonságos vérátömlesztés nap mint nap igen sok beteg életét menti meg, és a modern orvostudományba nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a bevitt idegen vérnek is vannak hátrányai, esetleges következményei. A vérátömlesztéses szövődmények kockázatának és az idegen vér mennyiségének csökkentése miatt a betervezhető műtétekhez szükséges vérpótlás új módszere alakult ki az úgynevezett autotranszfúzió (saját vér bevitel). Ennek több módozatát ismerjük. Az egyik formája, hogy a műtét előtt több alkalommal vért veszünk le a betegtől, azt az alvadásában meggátolva tároljuk és szükség szerint visszaadjuk. Erre alkalmas az a beteg, akinek a vérképe normális, általános állapota kielégítő, keringése egyensúlyban van, a vérié- bocsátásra alkalmas vivőerei vannak és a beavatkozáshoz beleegyezését adta. Ezt az eljárást a vérképzést elősegítő szerek adásával is kombinálják. A saját vér adásának előnyei a következők: kiiktatja a fertőzés átvitelét és immunizáció veszélyét; szóba sem jönnek a vérátömlesztés elleni etikai, vallási, egyéni ellenvetések; a thromboemboliás szövődmények csökkennek; idegen anyag nein kerül a szervezetbe. Hátránya: idő, és munkaigényes; szervezést, együttműködést tesz szükségessé. Főleg olyan tervezett beavatkozásoknál alkalmazzuk, ahol az előreláthatólag a levett két egység vér visszaadása elégséges. Nem alkalmazható 12 év alatti és 70 év feletti korú betegeknél; keringési, vérképzőszervi, lázas betegségben, idült fertőzésben szenvedő, 2-3 hónapon belül ismételt műtéteknél, máj- és vesebetegeken, leromlott állapotú egyéneknél. A saját vémyerés egy másik módja, amikor, a műtét kezdetekor 1-2 egység vért úgy veszünk le, hogy helyette sóoldatot adunk, a beavatkozás későbbi szakaszában a levett vért visszaadjuk. A műtét alatti vémyerés úgy tűnik, hogy a kifolyó vért egy speciális vákuumos vérgyűjtő szerelékkel kiszívjuk, amelyben alvadásgátló anyag van és ez a vér szűrőrendszeren keresztül azonnal visszadható a betegnek. Ez a vér teljes értékű, sértetlen, testhőmérsékletű, egyszerűen felfogható és visszaadható. A műtét alatt kifolyó vér visszajuttatásának másik módja, amikor azt gépi berendezéssel szívjuk ki és juttatjuk vissza. Ez az úgynevezett cell saver módszer. A szív-, tüdőmotoros műtéteknél ezt már régen alkalmazzák, de egy speciális berendezéssel más műtéteknél is kivitelezhető. Ezek a műtét alatti visszaadási módszerek bizonyos sürgős műtéteknél is alkalmazhatók. Az érsebészet az egyik leg- vérigényesebb műtéti ágazat, így abban a leírt módszereknek nagy jelentősége van. Az említett eljárások nem küszöbölik ki minden esetben az idegen vér adását, de jelentősen mérséklik. Továbbra is nagy szükség van az emberek együttérzésére, a véradásra, mert senki sem tudhatja, hogy mikor válik maga is vérkapó beteggé. Dr. Gyurkó György
