Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17-18 / 89. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. április 17-18., szombat-vasárnap Sikeres tehetséggondozás a Táncsicsban Salgótarjáni szakközépiskolások az ország legjobbjai között Heródes temploma Alex Garrad farmer, valamikori építész megtervezte és megépí­tette Heródes templomának kicsinyített mását. Az angliai Suf- folkban élő, különleges képességekkel rendelkező gazda a bibliai Jeruzsálem egyik legfontosabb épületét konstruálta meg. Kopogjunk, ne kiabáljunk Az oktondi ember abban kü­lönbözik a lovától, hogy ő ba­bonás, a lova meg nem - tartja egy múlt századi mondás. Va­jon most, a XXI. évszázad vé­gén mi a helyzet a babonával? Kopogjuk le, virul tovább. De hogyan is van ez a lekopogás? Kezdjük ott, hogy illik tudni: ha valami váratlan szerencse éri az embert, jobb nem elkiabálni. Ha mégis kikotyogja, nyomban le kell kopogni a fán. A hiedelem­nek persze története van. Bizonyos Land kapitány ha­jója egyszer irtózatos viharba keveredett a nyílt tengeren. Csapkodtak a hullámok, recse­gett, ropogott minden, úgy tűnt, hogy nincs menekvés. A le­génység ugyan tapasztalt ten­geri medvékből állt, mégis pá­Salgótarjánban, a közelmúlt­ban rendezett főiskolai diákna­pok keretében az intézmény vendége volt ár. Telkes József, a híres fejvadász cég ügyvezető igazgatója. Vezetői tanácsadói irodájá­nak feladata, hogy az egyes cé­gek megbízásából különböző módszerekkel megtalálja azt a megfelelő szakembert, akire éppen szüksége van. Telkes József előadásában egy munkahelykeresési folya­matot ismertetett a karrierterve­zéstől a teljes értékelésig az elő­forduló hibákkal együtt. Az előadás után beszélget­tünk az ügyvezető igazgatóval.-Mi késztette, hogyan jutott el addig, hogy vezető szakembe­rek keresésével, fejvadászattal foglalkozzék?-Utoljára állami állásom az Országos Egészségnevelési In­tézetnél volt, ennek voltam igazgatója. Az országban a leg­fiatalabb elnöke voltam egy szakmai kollégiumnak, ami az orvosi karrierben egy szakmai csúcsnak számít. Orvos voltam, pszichiáter. Ekkor már volt há­rom gyerekem, tehát a csalá­domat el kellett tartanom. Eb­ben a helyzetben megkeresett egy cég, hogy menjek el felépí­teni egy fejvadász céget négy­szer annyi fizetésért, mint amennyit akkoriban kerestem. Nagyon ügyesen csinálták. Előbb mondták meg, hogy mennyit fognak fizetni, csak azután azt, hogy mit kell csinál­nom. Természetesen igent mondtam. Csak később tetszett meg ez a szakma, de most már nikba esett. Csak a kapitány nem vesztette el a fejét.-Ugyan, dehogy süllyedünk el! - üvöltötte túl a szelet, hogy megnyugtassa embereit. Majd megkopogtatta a főárbócot:- Jó fa ez, mindent kibír. A vihart valóban sikerült át­vészelniük. Az eleve babonás tengerészek - akik hittek abban, hogy nem szabad semmit sem elkiabálni - később így mesél­jék el társaiknak a tengeri ka­landot:- A kapitány elkiabálta a sze­rencsénket, amikor azt mondta, hogy nem süllyedünk el. De az­tán kopogott a fán és ezzel kö­zömbösítette azt, amit annak előtte mondott. Nos, így ezért terjedt el a fán való lekopogás babonája. semmi pénzért nem hagynám el.- Milyen keretek között, mi­lyen apparátussal dolgozik a cége?-Egy belvárosi, 120 négy­zetméteres irodában dolgozik hét tanácsadó, én és három fő kisegítő személyzet.- Cége kinek az érdekeit kép­viseli?- Nem tartom tisztességes­nek azokat a cégeket, akik két­felé játszanak. Azt képviselem, aki fizet, ez pedig a megbízó cég. Ez így tiszta és egyértelmű. Egy magánszemély felé egyet­len dolgot vállalhat egy ilyen cég. Azt, hogy tisztességesen bánik vele.- Véleménye szerint hogyan alakul az üzleti etika ma Ma­gyarországon?- Rosszul, de szerencsére gyorsabban tanulunk, mint azt sokan hiszik. Ez egy nagyon összetett dolog. Rossz vélemé­nyem van az üzletről, nem tu­dok eligazodni. Rövid távon azok a vállalkozók nyernek Magyarországon, akik majd hogy nem lopnak, csalnak, átve­rik az üzletfeleiket. Én keresem azokat a cégeket, akikben hosz- szú távon is van tisztességes mentalitás.-Az önök által meghirdetett állásajánlatokra milyen arány­ban jelentkeznek pályakezdő fi­atalok?- Alapvetően nem pálya­kezdő állásokat hirdetünk meg. Ha jelentkezik is valaki, nagyon ritka, hogy elnyerje az állást, kivéve ez alól az üzletkötői ál­lások esetében. De természete­Jelenleg 800 szakképző in­tézmény működik az országban, ezekbe jár a középiskolás kor­osztály nagyobbik része. Nem mindegy tehát, hogy milyen színvonalú munka folyik ezek­ben az iskolákban, hogyan ké­szítik föl a fiatalokat a felsőfokú intézményekben való továbbta­nulásra, a gazdaság társadalmá­ban való helytállásra, észreve- szik-e a tehetségeket, és milyen módon segítik őket. E tekintet­ben a salgótarjáni Táncsics Mi­hály Közgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskola az or­szág legjobbjai között van. Most például öt tanuló hat tárgyból jutott be az országos középiskolai tanulmányi ver­seny (OKTV) és az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) döntőibe. Az OSZTV döntői április 14-16 között zaj­lottak le Békéscsabán. A verse­nyek országos döntősei: Kalcsó Erzsébet (IV. számviteli osz­tály), aki két tárgyból is, mate­matikából, közgazdaságtanból a legjobbak között van, tanára dr. Rozgonyi József, közgazdaság- tan, Gubola István, matematika, Adorján Andrea (IV. pénzügyi ágazati osztály), közgazdaság- tan, tanára Vadovicsné Tölgyesi Mária, Báthi Lívia (IV, számvi­teli osztály), statisztika, tanára Karakasev Anna. Országos he­lyesírási döntős Fiilöp Vera (III. számviteli osztály), tanára Tóth Anna és Erdélyi Szilvia (II. gép­író osztály), tanára Szepesi An- talné. A különböző országos ta­nulmányi versenyeken való eredményes szereplés az isko­lákban mindenütt a minőségi mutatók közé tartozik, egyúttal mutatója a tehetséggondozás színvonalának. Úgy tetszik, a Táncsicsban sikerrel alkalmaz­zák azokat a módszereket, ame­lyek az országosan is figyelmet érdemlő eredmények legfőbb garanciáit jelentik. De vajon, mi kell ahhoz, hogy ezek az ered­sen ebből is vannak kivételek.-Melyek azok a munkaterü­letek, ahová sok embert keres­nek?- A legnagyobb sláger az üz­letkötő menedzserek, ők a pia­calakító, befolyásoló emberek.-A jelentkezők közül önök válogatnak?- Előszűrést végzünk a meg­bízó elvárásai szerint, hogy le­vegyük a válláról ennek terhét. Két-három jelöltet továbbítunk, tehát a végső döntés a megbí­zóé.-A pénzügyi és számviteli Főiskolán megszerzett diploma megítélése milyen a munkaerő- piacon?- A tapasztalat szerint általá­ban az egyetemi végzettséget keresik, de a főiskolai oktatás gyakorlatiasabb.- Egy diploma mellett telje­sen más szakirányú diploma vagy a különböző szakképesítő tanfolyamok jelentenek-e va­lamilyen előnyt egy állás betöl­tésénél?- A második diploma egy ki­csit plusz, meg egy kicsit mí­nusz is. Vannak olyan kombi­nációk (pl. építészmérnök- pénzügyi üzemgazdász), ame­lyek nagyon jók. A túl sok papír lehet hátrál­tató is, hiszen felvetődik a kér­dés: ennyi papír megszerzése mellett mikor dolgozott a je­lentkező? Mind dr. Telkes József elő­adásából, mind az azt követő beszélgetésből különösen sok hasznos, gyakorlati tanácsot kaptak a leendő pályakezdők. Márton Ildikó mények megszülessenek?-Talán a legfontosabb az, hogy találkoznia kell a tanuló tehetségének, ambíciójának a tanár ambíciójával, illetve meg­érzésével — mondja dr. Rozgo­nyi József, az iskola igazgatója. - Ez a kiindulópont. A tanári empátia nagyon fontos, szüksé­ges. hogy fantáziát lásson a di­ákban. Érre mondok egy friss példát. Az egyik kislány a házi versenyen csak a kilencedik lett, a másik negyedik. Mégis őket juttattuk a további dön­tőbe, holott „papírforma” sze­rint az első három jöhetett volna szóba. A tanárnak tehát meg kellett éreznie, kiben van az esély. Ezúttal a döntés jó volt, igazolták az eredmények. Ez a tanári megérzés persze azon alapul, hogy a tanulói teljesít­ményt hosszabb távon és mé­lyebben ismeri, nem csupán a verseny pillanatnyi eredményét, vagy eredménytelenségét veszi alapul, ami sok mindentől függhet az adott időben. Azaz, a tanárnak ismernie kell a tehet­ség jellemzőt, amelyek hosz- szabb távra határozzák meg minden ember sorsát. Egyéb­ként. ez a szép oldala, mond­hatni, a művészete a munkánk­nak, ez feledteti a tanári pálya nehézségeit, jóllehet, ez a peda­gógustól is többen kíván a hét­köznapi oktatói, nevelői mun­kánál.- És mit kíván a tanulótól?- Csupa olyan dolgot, ami a hazai hagyományos iskolai képzésbe egyelőre nem igen fér bele, így kezdeményezőkészsé­get, önbizalmat, kreativitást, önmaga menedzselésének, ér­dekei kifejezésének képességét.- Olyasmit, mint amit pél­dául a Suli című amerikai film­sorozatban látunk a televízió­ban?- Az angolszáz iskolatípus­ban a gyerekek igen szervesen „nőnek bele” a társadalomba. Az összes vagánysággal együtt. Bőrrák ellen génterápia Tudósok Amerikában és Ausztráliában egymástól füg­getlenül megállapították, hogy a melanomára való hajlam örö­kölhető: az érintetteknél a fehér vérsejtek nem tudják megakadá­lyozni a genetikai károsodáso­kat, amelyeket a Nap ibolyán­túli sugárzása okoz. Éz magya­rázza, hogy némely ember bőr­rákot kap, míg mások rendsze­res napfürdőzés esetén sem be­tegednek meg. Egy ausztrál onkológus cso­port Richard Kefford professzor vezetésével öt éven át vizsgálta a kromoszómákat egy olyan családcsoportban, amelyben melanoma lépett fel. Megállapí­tották, hogy a 9-es kromoszóma tartalmaz egy gént, amely ki­váltja a bőrrák iránti hajlamot. Ez azonban nem volt érvényes a „bűnös” kromoszómával ren­delkező, több mint ezer kísérleti személy egyharmadára, tehát legalább még egy további gén­nek kell hatnia ahhoz, hogy a melanoma kialakuljon. Kefford professzor reméli, hogy az elkövetkező 2-6 hónap alatt sikerül ivartalanul szaporí­tania ezt a gént. A gyakorlatban használható gyógymód kifej­lesztéséről még messze vannak, de a professzor bízik benne, hogy a génterápiával - amellyel a betegséget kiváltó gént el­pusztítják a szervezetben - tíz év múlva lehetségessé válik a gyógyítás. Ezért a szakértők az idősebb nőknek javasolják, hogy az étkezésekkel a szerve­zetbe juttatott kalcium mellett vegyenek még magukhoz külön 1.000 milligramm kálciumot. teszem azt, kitűnően tudnak élni a helyi nyilvánossággal. Ott nem a mi porosz utas, tekinté­lyelvű, azaz, „kiállók a kated­rára és közvetítem az igazat’’-tí- pusú tanítás érvényesül. Termé­szetesen, mi nem vagyunk Amerika, Kelt-Közép-Európá- nak más a történelme, jelenlegi társadalmi környezete. Egyéb­ként is, a magyar oktatási rend­szerben nagyon sok pozitívum is van, a teljesítmény tisztelete, a pontos fogalmazás, az ameri­kainál mélyebb tájékozottság iránti igény, az alaposság, és így tovább. Ezeket nem kell to­vábbra sem kidobni az ablakon. Viszont a két rendszer közötti valamilyen átmenet haszonnal járhatna. Mert igaz, hogy pél­dául tudós matematikusokat adunk a világnak, de a gyereke­ink többsége túlzottan szerény, és néha kicsit talán még bátorta­lan is, ami a társadalmi közeget ismerve érthető, de hosszú tá­von nem igazán szerencsés. Kalcsó Erzsébet, aki két tan­tárgyból, matematikából, köz- gazdaságtanból is a legjobbak közé került, szintén a szerény­ségre példa. Etesről jár be, éde­sapja kovács-hegesztő kisipa­ros, édesanyja a helyi óvodában szakácsnő, bátyja üzemmérnök, öccse még szintén tanuló.- A két tantárgy közül a ma­tematikára készültem többet, számomra ez volt érdekesebb, öt óra alatt három feladatot kel­lett megoldani — mondja. — A közgazdasági egyetem közgaz­dasági szakán szeretnék tovább- tanúlni. Korábban az egyetem tanári szakán gondolkodtam. Közben a honvédség ösztöndí­jat ajánlott föl, így most köz- gaszdásznak készülök. Azt viszont tanárának kellett elmondania, hogy édesapja könyvelését és adóbevallását régóta ő készíti, nagy pontos­sággal. Sőt, néha még a mű­helyben is segít, a kalapácsot is megfogja, noha ez egyáltalán Nyolc fiatal vak férfi, miután „kitanulták” a sziklamászást, azzal a kéréssel álltak elő, hogy szeretnének ejtőernyővel ug­rani. Néhány repülő és ejtőer­nyős oktató vállalkozott a me­rész ugrásra, és magukkal vitték a vakokat. Ebből és ennek az igazán különlegesnek mond­ható ugrásnak az élményéből jött az ötlet, hogy mi lenne, ha rendszeresen oktatnának fiatal nem látszik rajta, nagyon is a klasszikus nőiesség vonzó tu­lajdonságaival rendelkezik. Adorján Andrea a salgótar­jáni Gorkij-telepen lakik, éde­sapja autószerelő, édesanyja a sóshartyáni polgármesteri hiva­talban dolgozik.- Közgazdász tanár szeretnék lenni, ezért a közgazdasági egyetem tanári szakára jelent­keztem. Szüleim korábban nem igen értették, miért a pedagógiai pályát választom a közdaszdá- szi helyett, de nekem inkább ez tetszik. A verseny érdekes volt, a feladatok különböztek a tanó­rákon megszokottaktól, ahol nem nagyon kerül sor arra, hogy például a francia pezsgő- gyártás piaci folyamatait ele­mezzük. A feladatok átfogó is­mereteket tételeztek föl, a mikro- és makroökonómia tel­jes anyagát. Persze, tanórán kí­vül is folynak az iskolában egyetemi előkészítők, ahol már foglalkozunk hasonló kérdé­sekkel, ezek igen hasznosak és izgalmasak is. Báthi Lívia Pásztóról vonato­zik Salgótarjánba minden nap. Reggel hat órakor kerül, délután fél ötkor ér haza. Szülei agrár­mérnökök, édesapja a bátonyte- renyei Kesztyűkészítő Kft. üz­letkötője, édesanyja a mátrasző- lősi általános iskola gazdasági vezetője. Ő is a közgazdasági egyetemre közgazdasági sza­kára készül, vállalatnál szeretne dolgozni.-A megoldandó statisztikai feladatok közös jellemzője volt, hogy az összefüggések megtalá­lására kellett koncentrálni. Ez adta a verseny izgalmát, de ér­dekességét is. A vonaton is tanul, hétvégén kondicionáló edzésekre jár Pásztón. A Táncsics Mihály Közgaz­dasági és Kereskedelmi Szak- középiskola tehetséges diákja­ira érdemes figyelni, sikeres pá­lya előtt állnak. - tóth ­gyerekeket, akik nem látnak, ej­tőernyős ugrásra. A gondolatot tett követte. Az oktatók karjaiban ugranak a vak gyerekek. Az ernyő kinyílása után magukra hagyják az ugró­kat. Földet érés után pedig segí­tenek az ejtőernyő összehajtá­sában. A gyerekek ujjongva kö­szöntik minden alkalommal az ugrás lehetőségét. FEB-fotó Az üzletkötő menedzser befolyásolja, alakítja a piacot A fejvadászat alapja a tisztesség Vak gyerekek ejtőernyős-ugrása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents