Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. március 10., szerda Benzinkutasok sztrájkja Három és fél napig benzin nél­kül marad Olaszország a benzin­kutasok tegnap este kezdődött országos sztrájkja miatt. Szom­bat reggelig zárva marad az ösz- szes üzemanyagtöltő állomás, beleértve az önkiszolgáló kuta­kat és éjjel-nappal nyitva tartó­kat is a szakmai szakszervezetek felhívására. A már sokadik sztrájkkal adóterheik csökkenté­sét sürgetik a benzinkutasok, akik közleményükben azt han­goztatják, hogy az olajtársaságok által biztosított árrésük 60 száza­lékát viszi el jelenleg a több kü­lönböző adó. A kormány már többször ígéretet tett követelése­ik megvizsgálására, de eddig semmi sem történt. 60 millió ECU-s gyorssegély Hatvanmillió ECU (mintegy 78 millió dollár) értékű gyorsse­gélyt szavazott meg az Európai Közösség Bizottsága a délszláv háború polgári áldozatainak megsegítésére — jelentette be Brüsszelben Manuel Marin bi­zottsági alelnök. A segély az első részletét jelenti a térség számára idei évre megszavazott támoga­tásnak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, valamint a Vö­röskereszt genfi központjával egyeztetett módon humanitárius segélycsomagok formájában jut­tatják majd el a helyszínre a rá­szorultaknak. Tartozás itt és ott... Oroszország vonakodik kifi­zetni az ukrán vállalatokkal szemben fennálló 650 milliárd rubeles adósságát, és ezzel gya­korlatilag politikai nyomást gya­korol Ukrajnára — közölte kijevi sajtóértekezletén Viktor Pynze- nik. Az ukrán miniszterelnök­helyettes ugyanakkor elismerte, hogy az ukrán cégek 100 milliárd rubellel tartoznak orosz partne­reiknek. Sikkasztott a kormányzópárt elnöke A tokiói ügyészség azt gyanít­ja, hogy Kanemaru Sin, a japán Kormánypárt alelnöke milliós összegeket sikkasztott el. Japán legbefolyásosabb politikusa ko­rábban azért volt kénytelen bú­csút mondani a politikának, mert nem tett eleget a politikai ado­mányok bejelentésére vonatko­zó törvényes kötelezettségének. A pénz és politika szoros kap­csolatára épülő Japánban e tett még bocsánatos bűnnek számí­tott, a politikai pénzalapok ma­gáncélú felhasználása viszont már óriási botrányt váltott ki. Kanemarut és titkárát szomba­ton tartóztatták le, és most tíz na­pon át folyik ügyükben a vizsgá­lat. Mint az ügyészség közölte, a japán politika volt „királycsiná- lójának” irodájában több tízmil­lió dollár értékű kötvényt, hitel­levelet foglaltak le. Az ügyészek azt feltételezik, hogy Kanemaru a nyolcvanas évek végén a Take- sita-frakció választási pénzalap­ját magáncélokra használta föl. Fegyveres beavatkozás sem kizárt Kína megfenyegette Tajvant Csiang Cö-min, a Kínai Kom­munista Párt főtitkára fegyveres támadással fenyegette meg Taj­vant arra az esetre, ha a sziget ki­kiáltaná függetlenségét. A US. News and World Report című amerikai folyóiratnak adott nyi­latkozatában, amelyet tegnap a kínai sajtó is ismertetett, kijelen­tette, hogy Kína nem nézné tétle­nül Tajvan elszakadását. Jelezte, hogy nem kerülte el Peking fi­gyelmét a tajvani függetlenségi mozgalom utóbbi időben tapasz­talható élénkülése. Szavai szerint Kína változatla­nul szorgalmazza újraegyesülé­sét Tajvannal. Mint mondta, Pe­king a békés, tárgyalásos út híve, de nem hajlandó kizárni a fegy­veres megoldást sem. Hongkongról szólva értésre adta: Peking nem szándékozik engedni a brit félnek a korona- gyarmat tervezett politikai re­formjai ügyében. Sürgette Lon­dont, hogy „téljen vissza a (terület átadásáról korábban aláírt) kínai­brit közös nyilatkozat szellemé­hez”, és ne kezdeményezzen re­formokat az 1997-ben Kínához kerülő koronagyarmatán. Más té­mára térve visszautasította az em­berijogok kínai kezelése miatt ka­pott amerikai bírálatokat. Kije­lentette: „Mi sem természetesebb, mint hogy két annyira különböző országban eltérően vélekednek az emberi jogokról.” Hajdani vezető politikusok az esküdtszék előtt (11/1.) Politikai monstre per Ausztriában Nyolc évvel ezelőtt Ausztria legmagasabb rangú politikusa volt az a három férfiú, aki mától legalább három hónapon át a bé­csi tartományi bíróság esküdt­széke előtt felel mulasztásaiért. A „Noricum”-ügy az Osztrák Köztársaság legnagyobb szabású politikai botránya: 1985-86-ban az ilyen nevű linzi fegyvergyár Líbiába szóló engedéllyel az em­lített célország helyett a hadban álló Iránnak szállított 6,8 milli­árd schilling értékű hadianyagot, Noricum-ágyút és a szintén az ál­lamosított iparhoz tartozó Hir- tenberger vállalatnál gyártott lö- vegeket. Fred Sinowatz akkori kancel­lár, Kari Blecha, szocialista kor­mányának belügyminisztere és Leopold Gratz volt külügymi­niszter akkor sem akadályozta meg a szállítást, amikor mar lát­szott, hogy a célország nem Lí­bia, hanem Irán. Sőt, valószínű, hogy az engedélyt maga Blecha adta ki. Amikor Sinowatz kan­cellárhoz jelzések érkeztek az ügyletről — egyebek között a ké­sőbb gyanús körülmények kö­zött elhunyt athéni osztrák nagy­követtől —, semmi nem történt. Az ügylet az osztrák semle­gességből következő tilalmat sértette — nemcsak, mert had­ban álló országnak jutott a fegy­ver, hanem mert a hadianyag egy része önmagában is gyártási tila­lom alá esett. Az iráni szállítás azonban már szintén következ­mény volt: 1981-ben egy Jordá­niának szánt 200 ágyúból álló Noricum-szállítmány Irakban kötött ki, s amint Teherán erről tudomást szerzett, botránnyal fenyegetőzve követelt hasonló tételt. A linzi fegyvergyár illetékes vezetőit egy korábbi perben már felelősségre vonták: nat vezetőt elítéltek, tizenkettőt felmentet­tek. A legsúlyosabb — a legfel­sőbb bíróság által a fellebbezésre csökkentett — ítéletet Peter Un- terwegerre, a Noricum akkori ügyvezető igazgatójára és Jo­hann Eisenburger kereskedelmi igazgatóra szabták ki: két év fel­függesztett börtönbüntetést. A felelősséget valamennyien a po­litikai vezetésre hárították. Az érvek között szerepelt az is, hogy hasonló szállítmányt kapott Jor­dánia, és (az Iránnal hadban ál­ló) Irak is — ami az osztrák fegy­verkereskedők szerint Ausztria pártatlanságát tanúsítja. Az évek óta húzódó per törté­netéhez hozzátartozik, hogy a 406 oldalas vádirat már 1990 óta készen van. Azóta formális kifo­gások, a bíróság illetékességének megkérdőjelezese, majd a hely­szín — Linz vagy Bécs — körüli vita halasztja a tárgyalás meg­kezdését. Az ügy ma is kényes, hiszen a kormányzó szocialista párt sározódott be — no és az ak­koriban rövid ideig velük koalí­cióban levő szabadságpárt —, s ki tudja, mi minden derülhet ki ma is hivatalban levő politiku­sokról. A vádlottak, amennyi­LEGKEDVEZŐBB LIZIMGLEHETOSEG PÉKSÉGEK, SÜTÖDÉK LÉTESÍTÉSÉHEZ Ön kifizeti a első lizingdíjat és megkezdheti a termelését- KOMPLETT PÉKSÉGEK A LEGKISEBBTŐL A LEQNAQYOBBIG - FRANCIA HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ NAGY TERMÉKVÁLASZTÉK- TELJESKÖRÜ SZOLGÁLTATÁS szaktanácsadás, szerelés, üzembehelyezés, országos szerviz, folyamatos ellátás nagy hatékonyságú adalékanyagokkal FORDULJON BIZALOMMAL AZ YVES CHARPENTIER BUDAPEST KFT.-HEZ 1133 Budapest. Kárpát u. 24. tel.: 1406-718, fax: 1782-242, rádiótelefon: 06-60-18-224 ben a hatalommal való visszaélés gyanúja beigazolódik, vagyis az esküdtek úgy ítélik meg, hogy a három csúcspolitikus tudhatott az iráni szállításról, és tudatosan nem vonta vissza a szállítási enge­délyt, kockáztatva Ausztria jó hír­nevét, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ilyen ítélet még soha nem fenyegetett volt osztrák kancellárt. Nemcsak a vádlottak padján, hanem a megidézett tanúk kö­zött is igen sok az ismert név. A politikai előkelőségek közül He­inz Fischer az osztrák parlament elnöke április 23-án tanúskodik — ő annaK idején az SPÖ-n belül a nevezetes „hetek köréhez” tar­tozott, ahhoz a baráti körhöz, amelyben a három vádlottal minden bizonnyal államügyek­ről is esett szó. Heinz Fischer ma­ga kérte kihallgatását. Mások, például Ferdinand Lacina jelenlegi pénzügyminisz­ter, akkoriban az államosított ipar minisztere, avagy Ewa No­votny — Sinowatz (majd a közel­múltig Vranitzky) tanácsadója — mostani párizsi nagykövet, And­reas Rudas, az ORF szóvivője, akkoriban Kari Blecha sajtosa, és még sokan mások, a bíróság idé­zésinek tesznek eleget. Tekintettel a vádlottak és a ta­núk személyére, Ausztriában nem záiják ki a meglepetéseket, 3 az olyan leleplezéseket, yek akár a ma hivatalban le­vő kormányt is érintik. (Folytatjuk) Nagyszabású támadás az államfő ellen Walesa besúgó lett volna? Újabb nagyszabású támadást indítottak a lengyel államfő ellen Lech Walesa politikai ellenfelei. A „rohamot” ezúttal külföldről indították. A Dziennik Chicagowski cí­mű emigráns lap az Egyesült Ál­lamokban sorozatban kezdte megjelentetni a hetvenes évek­ből származó dokumentumok fénymásolatát, amelyek azt bizo­nyítják: a hetvenes években a gdanski hajógyárban valóban működött egy Bólék álnevű be­súgó, aki szolgálataiért rendsze­resen kapott pénzt a titkosrend­őrségtől. Mint ismeretes, Jan Ol­szewski volt miniszterelnök tá­bora szerint a Bólék fedőnév Lech Walesát takarta. Határo­zottan cáfolták e tábor politiku­sai, hogy a dokumentumokat Pi- otr Naimski, az Államvédelmi Hivatal egykori, „olszewista” ve­zetője csempészte volna ki az or­szágból az Egyesült Államokba, s véletlen egybeesésnek minősí­tették, hogy ottani útját követő­en indult az emigráns lap soroza­ta. Hétfőn este a lengyel televízió híradójában Mikolaj Kozakie- wicz elmondotta, hogy 1990- ben, még az elnökválasztási kampány idején, amikor a szejm marsallja volt, levelet kapott egy német újságírótól, aki azt állítot­Lázadás az erőszak ellen Amerikában és Nagy-Britan- niában a politika és a kultúra ve­zető személyiségei lázonganak a film- és a videoerőszak ellen. Mindkét országban rettentő bűncselekmények rázták meg az utóbbi időben a közvéleményt: Amerikában a texasi Koresh- szekta esete, Nagy-Britanniában pedig egy kétéves liverpooli kis­fiú meggyilkolása, amelyért két tízéves gyereket helyeztek vád alá. John Major brit miniszterel­nök a kormányzó Konzervatív Párt vezetőségi ülésén kijelentet­te: — Túl sok az erőszak a fil­mekben és a televízióban. Nem cenzúrázhatunk, de felhívhatjuk a szülőket: ellenőrizzék, mit néz­nek gyermekeik, és felszólíthat­juk a műsorkészítőket, ne csak arra vigyázzanak, mikor, hanem arra is, hogy mit mutatnak a tele­vízióban. Alan Yentob, a BBC tévé első csatornájának intendánsa rögtön megígérte, hogy vigyázni fog­nak. Sir Anthony Hopkins angol színész, aki Oscar-dijat kapott az emberevő Hannibal Lecter ala­kításáért A bárányok hallgatnak című filmben, azt mondta, hogy megrémítette saját sikere, és nem akar folytatást forgatni. — Szí­nész vagyok, felelősséggel tarto­zom. Iszonyú világban élünk, és nem akarom fokozni a borzalmat filmjeimmel — mondta a Sunday Timesnak adott nyilatkozatá­ban. Amerikai kollégái csatlakoz­tak hozzá. — A filmeknek az életről kell szólniuk, nemcsak puszta erőszakról. Aggaszt, mer­re tart a filmtermelés manapság — mondta Jack Nicholson. — Hová lettek azok az idők, amikor még nem féltünk meg­mutatni gyermekeinknek a film­jeinket? — tette fel a kérdést Jane Fonda. Richard Dreyfuss pedig kö­zölte, hogy három gyermeke jól felfogott érdekében kidobta sa­ját televízióját. — A méreghez orvosi recept kell, a kábítószert büntetik, a tévét viszont bármi- körbe lehet kapcsolni. Pedig rosz- szabb, mint a kokain — mondta Dreyfüss. ta: olyan dokumentumok van­nak birtokában, amelyek bizo­nyítják, hogy Walesa együttmű­ködött a biztonsági szolgálattal. Az újságíró pénz ellenében átad­ta volna az okmányokat, ellenke­ző esetben kilátásba helyezte, hogy Walesa választási győzelme után nyilvánosságra hozza azo­kat. Kozakiewicz beszámolója szerint a parlament elnöksége úgy döntött, hogy nem reagálnak a zsarolásra. Andrzej Drzycimski elnöki szóvivő nyilatkozatában vissza­utasította a vádakat, óvatos meg­fogalmazásban, de hamisítvány­nak minősítve az amerikai lap ál­lítólagos dokumentumait. Meghalt Billy Eckstine A bariton, amely melegségé­vel elandalította a negyvenes-öt­venes éveket, és olyan halhatat­lan melódiák kötődtek a nevé­hez, mint a Fools Rush In vagy az Everything 1 Have Is Yours, mindörökre távozott közülünk. Billy Eckstine-t 78 esztendős ko­rában érte a halál Pittsburgh- ben, a Montefiore kórházban. Tavaly szélütés érte, és bár az utóbbi években Las Vegasban élt, szülőföldjére tért vissza ke­zeltetni magát. Mindenki csak Mr. B-ként emlegette: erős, rez­gő baritonján tökéletes előadás­móddal vitte sikerre a romanti­kus balladákat. Amerika legnép­szerűbb énekesének számított a század derekán. Rendkívüli te­hetségével mindent elért, amit a műfai nyújthatott. Addig átlép- hetetlen határokat döntött meg: az első fekete énekes volt, aki a Life magazin címlapjára került és nemzeti szexszimbólummá vált. Á fiatalság bálványozta, utánozták öltözködését, felgyűrt gallérját, zakójának szabását. 1945 és 1951 között megjelent lemezei közül számos elsöprő tetszést aratott: A Cottage for Sale, Prisoner of Love, I Surren­der, Dear, Everything I Have Is Yours, Blue Moon, My Foolish Heart, Caravan, Body and Soul, I Apologise. Utolsó nagy sike­rén, a Passing Strangers című ko­rongon Sarah Vaughannal éne­kel együtt. Eckstine éppoly virtuózán ját­szott ventilharsonán, amilyen re­mekül énekelt. Együttesében olyan sztárok fordultak meg, mint Dizzy Gillespie, Fats Na­varro, Miles Davis, Gene Am­mons, Dexter Gordon, Charlie Parker, Sonny Stitt, Art Blakey, Lucky Thompson. Soros György prágai nehézségei Jogi útra terelődik az ügy1 Újabb pénzügyi konfliktus ke­letkezett a cseh kormány és a So­ros-alapítvány által irányított Közép-Európai Egyetem kö­zött: a kormányzat már ebben az évben drasztikusan le akaija fa­ragni az intézmény működésé­hez nyújtott költségvetési támo­gatást, és lehet, hogy a diákok már ezt a tanévet sem tudják be­fejezni Prágában. Soros György kilátásba helyezte, hogy jogi útra tereli az ügyet. Az alapításkor kötött szerző­dés értelmében az állam biztosít­ja a kollégium Táboritská utcai épületének bérleti diját és fizeti a cseh alkalmazottakat. Az összes többi költség — a teljes működési költség 85 százaléka — a Soros­alapítványt terheli. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az alapítvány évente 5 millió dollárt (140 mil­lió koronát) utal át a kollégium­nak. A cseh oktatási miniszter, Petr Pitha már januárban közölte: a tárca forrásainak csökkenése mi­att a jövőben kevesebb pénzzel tudnak hozzájárulni a kollégium működéséhez. A március 3-i kormányülésen aztán kiderült: idén már csak 7 millió koronás költségvetési támogatásról lehet szó. A kormány felvetette azt az eshetőséget, hogy Prágán kívül, valamelyik cseh kisvárosban kapna helyet a Közép-Európai Egyetem. A Rudé Právo című prágai lap minapi száma szerint az egyetem működéséhez szük­séges, meglévő pénz csak márci­us végéig tart ki. A CTK cseh hírügynökség New Yorkban megkereste Soros Györgyöt, aki elmondta: a cseh kormány nem rúghatja fel egyol­dalúan az előző kabinet által kö­tött szerződést. Soros szerint Pitha miniszter januárban még azt ígérte, hogy a szerződést a következő tanulmá­nyi év végéig, tehát 1994 szep­temberéig érvényben hagyják. Ettől eltérő döntésével a kor­mány megszegné saját ígéretét — állapította meg Soros, és hozzá­tette: ezt nem fogadja el, ezért fölveszi a kapcsolatot jogi képvi­selőjével.

Next

/
Thumbnails
Contents