Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

2 KÜLFÖLD 1993. március 9., kedd Bős ügyében Az EK felső szintű politikai döntést vár Kérdőjelek Üj összefogás, az óceánon át? Hans-Dietrich Genscher nyugalomba vonulása után is szüntelenül töpreng a világ jövőjéről. Most például az foglal­koztatja, milyen legyen a hatékony európai-amerikai együtt­működés a megváltozott világban? A válasza gondolkodóba ejtheti mindazokat, akik járható utakat, a biztonságot erősítő szövetségeket és hasznos gazdasági partnereket keresnek a vi­lágban. Mi lehet a kapcsolatépítés fő iránya az európaiak számá­ra? Az Európai Közösség, a NATO, az Egyesült Államok? A német politikus elképzelése: régi gondolat új tartalommal és új formában. A lényeg, hogy „az Atlanti-óceán nem válhat szélesebbé”. Ami politikai nyelven annyit tesz, hogy az új vi­lághelyzet, benne az európai együttműködés előrehaladása még szorosabb partneri viszonyt követel kontinensünk és Amerika között, olyat, amelyet a NATO önmagában nem ké­pes létrehozni. Ezért — miközben nem csökken a nagy múltú katonai szövetség jelentősége, s a lehető legtöbbet kell kihoz­ni a létező európai szervezetekből, így természetesen az ENSZ-ből is — Genscher szerint kínálkozik egy logikus meg­oldás Európa és az Egyesült Államok számára egyaránt. „A NÁTO-t is magában foglaló, az Atlanti-óceánon át­nyúló szövetséget kell létrehozni — így Genscher —, amely éppúgy felelősséget tud viselni a globális problémákért — egyebek között a világméretű fejlődésért, az éhség és nyomo­rúság megszüntetéséért, az élet természetes alapjainak védel­méért, a konfliktusok politikai, nem pedig katonai rendezésé­ért —, mint a „kelet-nyugati gazdasági aránytalanságok fel­számolásáért”. Mindehhez megvan a gazdasági ereje, politi­kai súlya és elszántsága. Lehet, hogy ez a megoldás arra a gondunkra, miként te­remtsünk a magunk számára nagyobb biztonságot, az EK és a NATO támaszát keresve? (FEB) 6,5 kilogrammnyi sugárzó anyag Lengyel uráncsempészek buktak le Rohamosan emelkedő árak Fehéroroszország is megkezd­te a közszükségleti cikkek árá­nak hozzáigazítását a valós költ­ségekhez. A Reuter jelentése szerint a múlt héten átlagosan 70 százalékot kitevő áremelkedések léptek életbe, melyek az összes alapvető cikkre és a szeszes ita­lokra kiterjedtek, később pedig a villamos áram és más közszolgál­tatások ára nő. Ezentúl 1 kilo­gramm hús 350 rubelbe, a vaj pe­dig 500 rubelbe kerül, miközben a minimálbér 3 ezer rubel, bár ez utóbbi emelését is ígérik. Japán hitel Iránnak Japán az Egyesült Államok egyetértésével felújítja Iránnak szóló hitelezését, amelyet az isz­lám forradalom és az irak-iráni háború miatt fagyasztott be 1975-ben. Az első hitel mintegy 300 millió dolláros lesz, és egy vízi erőmű finanszírozását szol­gálja. Tokió már eljuttatta Tehe­ránnak a hitelajánlatát, amely szerint Japán a kölcsönt 25-30 éves időszakra nyújtaná, 3 száza­lékos kamat mellett. A deficit növekedése miatt... A szlovák kereskedelmi defi­cit aggasztó növekedése miatt a cseh nemzeti bank 2 százalékkal felértékelte a cseh koronát a szlovák-cseh kereskedelmi el­számolásban használatos ECU- höz viszonyítva. A bank 33,599 cseh korona árfolyamon jegyzi az EK-valutát, szemben a koráb­bi 34,184 koronával. Szlovákia már korábban leértékelte saját koronáját az elszámolási egység­hez viszonyítva. A két ország fi­zetési megállapodása 5 százalé­kos leértékelést tett lehetővé, s Pozsony teljes mértékben élt is ezzel a lehetőséggel. A munkanélküliség enyhítésére Az olasz kormány 4,5 milliárd dolláros intézkedési csomagter­vet hagyott jóvá az aggasztóan növekvő munkanélküliség, illet­ve társadalmi robbanással fenye­gető kihatásainak enyhítésére. A terv szerint egyebek közt kiter­jesztik a segélyre jogosultság kö­rét, adókedvezményekkel ösz­tönzik a vállalatokat dolgozóik megtartására, s igyekeznek új munkahelyeket létesíteni olyan válságágazatokban, mint a hadi­ipar, a mezőgazdaság és az ide- enforgalom. Itáliában jelenleg ,25 millió állástalant tartanak nyilván, ami 9,5 százalékos mun­kanélküliséget jelent. „Nemzeti beruházási stratégia” Az Egyesült Államok gazda­sági alapjainak megszilárdítását, az oktatás és az önellátás fejlesz­tését, s négy év alatt 8 millió új munkahely létrehozását kívánja elérni rádióüzenetében meghir­detett „nemzeti beruházási stra­tégiájával” Clinton amerikai el­nök. Az elnök közölte, hogy az új beruházások költségeit a már meglévő programoktól elvett pénzből finanszírozzák, tehát nem lesz szükség pótlólagos el­vonásra. Az atomerőmüvek biztonságáért A vezető ipari országok 72 millió dolláros pénzalapot te­remtenek azért, hogy ezzel segít­senek javítani a kelet-európai or­szágokban szovjet tervek szerint épített atomerőművek biztonsá­gát — írta minapi számában az Aszahi Simbun című lap. A ja- án újság szerint a szigetország ezdetben 5 és 10 millió dollár körüli összeggel kívánja támo­f atni az Európai Beruházási és ejlesztési Bank által létreho­zandó és kezelendő pénzalapot. A lett olajipar fejlesztése Az USA beleegyezett abba, hogy 100 millió dolláros beruhá­zással vegyen részt Lettország olajiparának fejlesztésében — közölte a BNS hírügynökséggel Aivars Kreituss, a gazdasági^ re­formért felelős lett miniszter. Kreituss szerint Lettországnak 40 millió dollárral kell kivennie a részét két olajfinomító közös építéséből. Előzetes megállapo­dás született arról is, Hogy az USA olajtermékekért cserében egymilliárd dollár értékű fát vesz át Lettországtól. Technikai, szakértői szinten a megoldáskeresés lehetőségei gyakorlatilag kimerültek, felső szintű politikai döntésre volna szükség a bősi erőmű körüli vitá­ban, amihez egy Antall-Meciar- van den Broek-találkozó megfe­lelő alkalmat kínálhat — jelen­tette ki Pablo Benavides, az Eu­rópai Közösségek bizottsága ke­let-európai külkapcsolatokért felelős igazgatója. A diplomata — aki a tavaly ősz óta zajló, és idén februárban egyelőre folytatás nélkül félbe­Milan Knazko szlovák kül­ügyminiszter tarthatatlannak ne­vezte a személye és a tárcája kö­rül kialakult helyzetet, nevezete­sen azt, hogy noha a tárca éléről még nem váltották őt le, mégis megtiltják neki, hogy hivatalos meghívásnak eleget téve kül­földre utazhasson. A szlovák diplomácia vezetője a minap rögtönzött sajtóértekez­leten nyilatkozott Castá-Papier- nickyn, a Pozsonyhoz közeli üdülőhelyen, ahol a külföldön élő szlovák szervezetek vezetői­vel találkozott. Ismeretes, hogy a szlovák külügyminiszter most esedékes brüsszeli és genfi útját a kormány nem hagyta jóvá. Az előzményekhez tartozik, hogy Vladimír Meciar már he­tekkel ezélőtt bírálta a külügyi tárca munkáját, és lemondásra szólította fel külügyminiszterét. Knazko a felszólításnak nem tett eleget, és időközben nemcsak a parlament külügyi bizottsága el­nökének rokonszenvét és támo­gatását kapta meg, hanem a köz- társasági elnök, Michal Kovác is megdicsérte az általa vezetett tárcát, sőt személyesen Milan Knazkót is. A Knazko-Meciar konfliktus személyes hátteréről már jó né­hány napja nyíltan írnak a pozso­nyi lapok. A kormányfő nehezen viseli a bírálatot, a külügyminisz­ter Knazko pedig — aki egyben a kormány alelnöke is — visszauta­sítja a direktív utasítás módszereit. Sajtóértekezletén elmondta: — A visegrádi négyek külügy­minisztereinek esedékes brüsz- szeli találkozójáról való távol- maradását aligha fogják Szlová­kiának kedvező módon értékel­ni. A szlovák és a cseh hírügy­nökség kiadott tudósítása szerint Knazko attól tart, hogy távolma­radását az általa képviselt ország érdektelenségének tekintik majd. „Ha ennek Vladimír Me­ciar is a tudatában van, akkor azt kell mondjam, hogy tudatosan árt Szlovákia nemzetközi tekin­télyének” — mondta a szlovák maradt EK-magyar-szlovák há­romoldalú tárgyalássorozaton a közösségi delegáció vezetője — az elmúlt napokban helyzetfel­mérő látogatást tett Budapesten és Pozsonyban. A két fővárosban folytatott megbeszéléseinek tapasztalatait összegezve Benavides úgy vélte, hogy a szakértők immár eljutot­tad manőverezési lehetőségeik határához — most már a politi­kusoké a terep. Az EK bizottsá­f a éppen ezért úgy gondolja, ogy a magyar és a szlovák kor­külügyminiszter, és a személyét érintő hazai eljárást „a nemzet­közi gyakorlatban is egyedülál­lónak" nevezte. Knazko nem leplezte: ha men­nie kell, nem lehet számítani ar­ra, hogy csak úgy csendesen le­lép. Ha mégis távozásra kénysze­rítik, akkor annak nem az általa vezetett tárca hiányosságai áll­nak majd a hátterében, mert a szlovák külügyi apparátus igenis jól dolgozik — vedte meg mun­katársait a külügyminiszter. El­mondta: az ügyben levelet inté­zett a köztársasági elnökhöz, a parlament elnökéhez és a parla­ment külügyi bizottságának el­nökéhez is. Kérte, segítsék a vita megoldását, mert megengedhe­tetlen, hogy bármilyen belső párt- vagy kabinetvita veszélyez­tesse az ország külpolitikájának folytonosságát. „Azt az esetleges kormányátalakítás során is meg kell őrizni” — mondta. A szlovák külügyminiszter nyilatkozatának minden bizony­nyal az a része váltja majd ki leg­inkább Vladimír Meciar nemtet­szését, melyben a kormányfő módszereit logikátlannak nevez­te, és arra figyelmeztetett, hogy „Meciar ismét nem mondott iga­zat”, amikor azt nyüatkozta, hogy a március első napján meg­tartott kormányülésen nem be­szélt Knazko esetleges leváltásá­ról. Mint minden miniszter, én is leváltható vagyok, de semmi esetre sem ilyen eszközökkel — tette hozzá Knazko. Hogy ki utazik a külügyminisz­ter helyett Genfbe, Brüsszelbe? Az elmúlt héten legalább fél tucat név merült fel, de az bizonyosnak látszik, hogy Milan Knazko sem­miképpen nem mehet, sőt: biztos, hogy helyette a kormány első alelnökének, Roman Kováénak rendeltek repülőjegyet, akinek kíséretében ott van Jozef Morav- cik, volt szövetségi külügyminisz­ter is. Ezt a külügyminiszter sajtó- tájékoztatójának ismertetése után jelentette be a pozsonyi tele­vízió híradója. mányfő, valamint Hans van den Broek külkapcsolatokért felelős bizottsági alelnök közös találko­zójának lehetőségét „komolyan fontolóra kellene venni” — szö­gezte le nyilatkozatában Pablo Benavides. Van den Broek egyébként március 15-i kezdettel látogatást tesz valamennyi „visegrádi” or­szágban, így Budapestet és Po­zsonyt is felkeresi majd — jelez­ték Brüsszelben közösségi forrá­sok. Az eurorégiók ellen Az eurorégiók létrehozása és a külföldi tőkének a lengyel priva­tizációs folyamatba való bevoná­sa ellen foglalt állást a lengyel Nemzeti-Demokrata Párt (SND) vezetősége. Kiadott nyi­latkozatában a párt politikai ta­nácsa emellett általánosságban is elítélte a kormány külpolitikáját, s azt a véleményét juttatta kifeje­zésre, hogy az több olyan kétol­dalú, illetve nemzetközi szerző­dést kötött, amely korlátozza az ország szuverenitását. Külön nyilatkozatban bírálta az SND a „poszt-Szolidaritás, a posztkom­munista és liberális baloldalt”, amely” az európaiság frázisával takaródzva példátlan, csak a kommunizmus legsötétebb kor­szakához hasonlítható hajszát indított az egyház és a katoliciz­mus ellen, ki akatja szorítani az egyházat a közéletből, a hittanta­nítást pedig az iskolákból”. A dokumentum szerint a toleran­cia nem terjedhet ki a „demorali- zációra és az egyház elleni harc­ra”, ezért erőik egyesítésére szó­lította fel a nemzeti és katolikus értékeket hordozó mozgalma­kat, pártokat, hogy véget vethes­senek a „szervezett katolikus- és egyházellenes kampánynak.” A lengyel rendőrség három uráncsempészt vett őrizetbe Gdyniában — közölte a lengyel tévé. A Reuter jelentése szerint a három lengyel férfi megpróbálta áruba bocsátani a balti kikötővá­rosban a mintegy 6,5 kilo­grammnyi sugárzó anyagot, ami­kor a rendőrök rajtuk ütöttek. Az erősen sugárzó, 238-as tö­megszámú uránizotóp, illetve urán-monoxid valószínűleg egy közelebbről meg nem nevezett szovjet utódállamból szárma­zik. Profi üzletkötőket és kérdezőket keresünk az egész ország területén, megadott címlistán történő adatgyűjtésre, ügynöki díjazással, melyre nemleges válaszok esetén is számíthat. Kérjük, hogy érdeklődését március 16-ig jelezze telefonon: 202-6644 (éjjel-nappal), 116-2781 faxon: 156-4614, 116-2781 levélben vagy személyesen: 1024 Budapest, Barlang u. 26. Transeurope Business Index A megtalált kapcsolat (MTI) A szociális nyomás és a gazdasági kényszer között Budapest az átalakulás har­madik évében a szociális nyomás és a gazdasági kényszer között őrlődik — állapítja meg a svájci Neue Zürcher Zeitung hétvégi terjedelmes tudósításában. Ä cikk szerzője saját tapasztalatai alapján ellentmondásos képet fest, s úgy véli, talán a Magyaror­szággal tárgyaló IMF-tisztségvi- selok inkább a budapesti luxus- szállodák nyújtotta nyugati szín­vonalból indulnak ki. A tudósító ugyanakkor szól az emelkedő megélhetési költségekről, a ma­gas árakról, a növekvő munka- nélküliségről, s arról, hogy mind a bal-, mind a jobboldal demagó­giával próbál előnyhöz jutni, es a rendszerváltozásban csalódot­takra épít. Ugyanakkor a kétség­telen eredmények közé sorolja a devizatartalékok növekedését, az árucsere átállítását a nyugati piacra. Ami a további takarékosko­dást illeti, a lehetőségek — a tan­díj bevezetése, az egészségügyi rendszer átállítása a magánbizto­sításra, az építkezések támogatá­sának megszüntetése stb. — any- nyira megterhelnék a lakosságot, hogy a kormány vonakodik élni ezekkel. A svájci cikk részletesen idézi a Horn Gyula vezette ellen­zék azon vádjait, hogy a kor­mányból hiányzik az együttér­zés, majd arról is beszámol, hogy a másik szélsőséget képviselő Csurka István ugyanígy a csaló­dottakhoz szól, a becsapottak védelmezőjeként tűnik fel. Ami­kor azonban nagy pátosszal a Magyarország elleni világ-össze- eskúvésről beszél, akkor a legna­gyobb mértékben árt az ország­nak. Persze, vannak sebek, ame­lyeket Csurka szívesen tép fel, s ezek közé sorolható, hogy a ka­pitalistákká lett volt kommunis­ták ugródeszkának használták korábbi pozícióikat, és ma is igen jól boldogulnak. Valamennyike- let-európai demokrácia dilem­mája: mi élvezzen elsőbbséget, a privatizálás vagy a társadalmi igazságosság megteremtése — állapítja meg a lap. Ä nyugdíjemelések körüli parlamenti vita, majd a kisebb arányú emelés mellett hozott döntés jól tükrözi a kormány já­tékterének korlátáit — folytató­dik a cikk, amely részletesen, adatokkal illusztrálva ismerteti a 2 és fél millió nyugdíjas életkö­rülményeit, a munkanélkülisé­get, az inflációt. Az újgazdagok megjelenése, az ő hivalkodó élet­módjuk nem szül jó vért — írja a tudósító, hozzáfűzve, hogy a pu­ritanizmus, no meg az adófizeté­si fegyelem nem tartozik a ma­gyar erények közé. „Tarthatatlan állapotok”

Next

/
Thumbnails
Contents