Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06-07 / 55. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. március 6-7., szombat-vasárnap Nógrád megyében is a tervezett ütemben halad a kárpótlási törvény végrehajtása Az állam által okozott kár ne a polgárok pénzébe kerüljön! A közelmúltban a megyeszékhely vendége volt l)r. Sepsey Tamás, címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Látogatását időszerűvé tették az éppen javában tartó, és gyakran port is felverő földárverések, illetve a politikai üldözöttek és hadifoglyok kárpótlásával kapcsolatosan jelentkező problémák. Dr. Sepsey Tamás, a kárpótlási hivatal elnöke- Miért nem az eredeti állapotoknak megfelelően történik a kárpótlás? — kérdezett vissza egy feltett kérdésre előadása során. Az eredeti vagyon visszaadására, a forgalmi értéknek megfelelő anyagi kárpótlásra nincs lehetőség. Erre a Dáriusz összes kincse sem lenne elegendő ... Ezért kellett olyan megoldáshoz folyamodni, ami szerint egy állami értékpapírral történik a kárrendezés. Ez nem növeli a forgalomban lévő készpénz mennyiségét, tehát nem okoz inflációt, de mégis beváltható az állami vagyon megvásárlására és hasznot hozhat a kárpótlásra jogosultaknak. Anyagi nyereségre azonban nem ebben az évben számíthatnak az érintettek! A magyar gazdaság most kezd kikapaszkodni a hullámvölgyből, és mintegy négy-öt év múlva várható egy komoly kárrendezés. Addig azonban ki kell bírni...- Milyen anyagi megfontolás késztet arra egyes pénzintézeteket, vállalkozókat és magán- személyeket, hogy a névérték 70-75 százalékáért felvásárolják a kárpótlási jegyeket?- Aki ezekért az értékpapírokért készpénzt ad, az nem jótékonysági céllal teszi! Azért veszi meg, hogy a kárpótlási jegyért állami vagyonhoz jusson, azzal vállalkozzon és anyagi haszna legyen belőle. Körülbelül négy-öt év múlva térül meg a most befektetett tőke. Aki vállalja kárpótlási jegyeinek eladását, mert készpénzt akar mindenáron, az belemegy ebbe az alkuba és elfogadja a jelenlegi piaci feltételeket is. A statisztika szerint a nyugdíjkiegészítést kérő kárpótlásra jogosultak közül nem túl sokan vannak a minimál nyugdíj alatt. Nem biztos tehát, hogy mindenki azért adja el a kárpótlási jegyét, mert betevő falatra sem jut neki. Minél többen adják el a kárpótlási jegyeiket, annál kevesebbet fognak kapni érte. A kárpótlási jegyért különféle állami vállalatok értékpapírjai is megvásárolhatók. Ezek visszafizetése garantált, befektetni tehát mindenképpen megérné. Az országban egyébként mintegy 60 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adnak ki - Magyarország ennél többet most nem bír ki.- Nagy türelemmel és alaposan válaszolt az előadáson felmerülő kérdésekre, sőt ígéretet tett kibogozhatatlannak tűnő ügyek kivizsgálására. A tévében újabban ritkábban látjuk . . .- Valóban a képernyőn megritkultak a kárpótlással foglalkozó műsorok, így hasonló rendezvényeken is gyakrabban vehetek részt. Remélem, hogy a közeljövőben újra gyarapodnak majd ezek az adások. A kárpótlás döntő szakaszába érkezett, hiszen ma már nem azt kell magyarázni a jogosultaknak, hogyan adják be kérelmeiket, miként töltsék ki az igénylő lapokat, hanem hogyan használják fel a kárpótlási jegyüket. Ez talán még fontosabb, mint a kezdeti felvilágosító szakasz. Miután felkeltettük az emberek érdeklődését a kárpótlás iránt, joggal várhatják el, hogy az a kárpótlási jegy, amelyet a korábban elvett tulajdonuk után kaptak, valóban értékpapírrá váljék, nemcsak a szó jogi értelmében. Olyan dolgokra kell tehát felhasználni, amely a számukra ha nem is nagy haszonnal, de mindenképpen anyagi előnnyel jár. Ebben a folyamatban óriási jelentősége van a sajtónak, a médiumoknak. Nem mindegy ugyanis, hogy az illető a kárpótlási jegyét értelmesen használja-e fel, vagy pedig meggondolatlanul elkótyavetyéli.-Hol tart ma a kárpótlás Magyarországon? A tervezett ütemben halad minden? — Ezt mindig két irányból kell nézni. A jogosultak szempontjából a kárpótlás mindig lassú ... Ez nem is lehet vita tárgya. A hivatal elnökeként azonban azt kell mondanom, hogy a lehetőségeken belül abban az ütemben halad a kárpótlás, amelyet mi magunk elé tűztünk. Örömmel mondhatom, hogy túl vagyunk a fél milliomodik határozaton. Veszprém és Baranya megyében gyakorlatilag az első kárpótlási törvény alapján beadott igényeket már elbírálták. Nógrád megye is nagyon közel jár hozzá, hogy egy- másfél hónapon belül túl legyen az első kárpótlási törvényen. Ez mindig azt jelenti, hogy nem az ösz- szes kérelemben döntenek, mert lehetséges, hogy abban még egy ideig azért hátrányban lesznek, hanem azok 90-95 százalékát elbírálták. Árverések esetében is már a három és félmillió aranykoronát meghaladja az elárverezett földek mennyisége. Ezt az ütemet egyre fokozzuk, hiszen már tapasztalt, szakképzett ügyintézői gárdával rendelkezünk, mind az elbírálás, mind pedig az árverések lebonyolítását tekintve. Sokat segít, hogy a korábbi árverések tapasztalatain okulva egyszerűbbé tehetjük annak menetét. — Előadásában említette, hogy 212 ezren keresték fel eddig ügyfélszolgálati irodájukat, a politikai üldözöttek háromszázötvenezer kérelmet adtak be, körülbelül napi ezer darab levelet kapnak, és mintegy másfél millió embert érint a kárpótlás. Ma még sok dolguk van, de előreláthatóan meddig lesz munkája az önök hivatalának?- Bizonyos átcsoportosításokkal ez év augusztus végére, szeptember elejére a vagyoni igényeknek 90-95 százalékát elbíráljuk, az árverések túlnyomó részét is megejtjük. A szövetkezeti földek és az állami termőterületek esetében év végén, jövő év elején is tartunk licitálásokat, hogy azok is földhöz juthassanak, akik később kapják meg kárpótlási jegyeiket. Bizonyos nehézségeket a politikai üldözöttek ügyeinek elbírálása okoz. Nagyon sok igényt adtak be, és ezeknek legalább a fele hiánypótlásra szorul. Egy-egy ügyet kétszer, háromszor is elő kell vennie az ügyintézőnek ahhoz, hogy döntés születhessen. Ez azt jelenti, hogy a határidők is meghosz- szabbodnak, minimum hat hónapra nyúlnak. Miután lehetőség volt arra, hogy ezt három hónappal meghosszabbítsuk, inkább kilenc hónapra kell számítaniuk az érintetteknek,- Felmerülhet, hogy a hadifoglyok miért itt kapnak kárpótlást, holott ők nem a magyar állam hadifoglyai voltak . . .- Igen, de vajon melyik állam küldte őket a frontra? A magyar, még akkor is, ha nemzetközi kényszer és a politika hatására. A hadifoglyok által, kényszermunka keretei között végzett tevékenység ellenértékét egyébként a jóvátételbe is beszámították. Tehát másik állam nem kárpótolhatja őket. Inkább azt mondanám: hála Istennek, hogy akadt egy olyan magyar kormányzat, amelyik felvállalta ezt a százezreket érintő gondot, és ha már nem is az összes túlélőnek, de legalább részleges kárpótlást ad a távol töltött hónapokért, évekért.- Megyénkben van néhány német nemzetiségi község. Az ott lakók nem az egyes, hanem a kettes kárpótlás szerint részesülnek a kárrendezésben. Miben különbözik ez az egyestől?- Semmiben. Mindkét törvény ugyanolyan szabályok alkalmazását írja elő, a második azonban később lépett hatályba. Nógrád megyében májusban, de legkésőbb júniusban ők is megkapják a kárpótlási határozatot. Köszönöm a beszélgetést. F aragó Zoltán Hadat üzennek az idegenforgalmi hiénáknak A falusi vendéglátás: a jövő iparága? A választások igazi tétje: a kormányzási típusú hatalom Vitányi Iván: Én magam már hat rendszerváltást éltem meg, ’44-ben és ’56-ban kettőt is, s csak az utolsó, a 89-es volt olyan, amelyet nem kísért fizikai erőszak. Kelet-Európábán, így nálunk is a hatalom mindig „hatalomszerübb” volt mint Nyugaton. Ez a ma hatalmon lévők magatartásán is látszik. Erre utalnak olyan megnyilvánulások, amelyek keveslik a - demokráciában szükségszerűen - korlátozott hatalmat. E logika szerint az amerikai elnöknek alig van hatalma! E gondolatok •Vitányi Iván Hatalom és társadalom című előadásában hangzottak el. A szocialista párt országgyűlési képviselője a salgótarjáni Szegfű klub vendége volt. A rendszerváltást megelőzően főként publikációi, könyvei tették ismertté a nevét. Fenti előadásában korábbi énje köszönt vissza: elméleti igénnyel közelítette a témát. — Nem luxus ez, amikor mások minden lehetséges alkalmat kihasználnak a napi politizálásra? - kérdeztem az MSZP országos választmányának elnökét.- Meggyőződésem, hogy időnként szükség van a dolgok felszínén túl is nézni, hogy megértsük az összefüggéseket. Ezért kezdtem az előadásomat is „Ádám-Evánál” ... Mert például csak ennél a témánál maradva: minden párt arra törekszik, hogy megszerezze a hatalmat, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen is az a hatalom. Ahhoz pedig, hogy megértsük a hatalom jellegét, történeti visszatekintésre is szükség van. Egészen másként működött a hatalom a középkorban, amikor lényegében nem jelentett mást, mint udvartartást. A polgári társdalomban volt az „ugrás”, amikor kialakult az adminisztráció, a bürokrácia, azaz a hatalom áttételes formája. A pluralizmus elve révén létrejött a hatalommegosztás, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egymás mellé rendelt ágazatokká vált. A demokrácia egyaránt figyelembe vette a francia „alapú” többségi és az angol „származású” kisebbségi elvet. Ez utóbbi ezért is fontos, mert ki tudja, hogy a kisebbségből mikor lesz többség. Ráadásul mindenki kisebbség valamiben...-A kisebbségi kérdés napjainkban is az egyik legtöbbet emlegetett fogalom . . .- Hát ez az. így máris a politikai gyakorlatnál vagyunk. A másságot nálunk manapság kevéssé tolerálják, a kisebbségek sajátos érdekei nem érvényesülhetnek igazán. Még szerencse, hogy a fejlett demokráciákban azonnal felszisszennek, ha bárhol a világon megsértik a kisebbségek jogait.- Ön szerint az átalakuló Magyarországon milyen hatalmi szisztéma lenne célravezető?- A hatalomnak egyre inkább kormányzássá, szakmává kell változnia. Szerintem a jövő évi választásokon is a kormányzási típusú hatalom az igazi tét. Jó lenne, ha olyan párt nyerne, amely hasonlóan gondolkodik.-Hogyan értelmezi ön a hatalom és a médiák viszonyát? Hiszen ez a kérdés is szinte minden nap terítéken van . ..-Az én véleményem szerint a hatalom egy olyan erőtér, amelybe az önkormányzat, az ellenzék - amely esetenként betölti a kormány és a társadalom közti közvetítő szerepet- és természetesen a sajtó is beletartozik, de nem a kormánynak kiszolgáltatva. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a médiák mindig, mindenhol liberá- lisabbak, mint a kormányok. Ez még Rákosi, Kádár idején is így volt. Ezt nem észrevenni kormányzati vakságra utal.- Bár a témával csak indirekten függ össze, nem hagyhatom ki azt a kérdést, hogy miként vélekedik Vitányi Iván a kultúra helyzetéről.- A rendszerváltás folyamata egyelőre csődbe sodorta a kultúrát. Állami támogatás nélkül sehol a világon nem működőképes a kultúra. „Alapítványország” lettünk, de az alapítványok önmagukban nem elégségesek, különösen ha „álruhás hatalmi szervként” funkcionálnak. Az alapítványoknak a társadalom összetételének megfelelően kellene működniük. Sok múlik az önkormányzatok gazdasági megerősödésén is.- Használhatók még egyáltalán a közművelődés illetve a népművelő fogalmak?- Miért ne?! Jobbat még nem találtak ki ezeknél, annál is inkább, mert múlt századi reformkori kifejezésekről, a magyar polgári előrehaladást fémjelző fogalmakról van szó.- csébé (FEB) Nincs könnyű helyzetben a hazai idegenforgalom, még akkor sem, ha 1992-ben nem is csökkent az ágazat devizabevétele. Az idegenforgalmi aktívum - a nemzetközi turizmusban bekövetkezett kedvezőtlen hatások ellenére - elérte a 600 millió dollárt. Dr. Kovács Jánossal, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal elnökhelyettesével, a „hogyan tovább” kérdéséről beszélgettünk.- Nagyon sok mindenen változtatnunk kell. ha előbbre szeretnénk lépni. Véget kell vetni annak, hogy egyes vállalkozók azonnal akarjanak meggazdagodni, hogy a taxisok, a vendéglátósok esetenként valósággal megsarcolják a vendégeket, hogy helyenként csapnivalók a szolgáltatások, az ételek, rossz a közbiztonság.- Az ágazat 600 millió dolláros aktívuma viszont azt mutatja, mintha minden rendben volna . . .-Tulajdonképpen ellentmondásos a helyzet. Nagyon sok országból elmaradtak a vendégek, ugyanakkor Németország egyesítése után nőtt az onnan érkező turisták száma, sokan jönnek Ausztriából, Belgiumból, Dániából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Kanadából, az Egyesült Államokból, sőt a skandináv államok és a hollandok is kezdik „felfedezni” Magyarországot. Félő azonban, hogy az előbb említett „gyengéink” rossz hírbe kevernek minket.- Mit lehet tenni ez ellen?- Legfontosabb, hogy az árak és a szolgáltatások színvonala összhangban legyen. A nyugati turisták tisztában vannak a szolgáltatások értékével. Növelni kellene az alacsonyabb kategóriájú, olcsóbb szállodák számát, mert be kell látni, hogy hozzánk többnyire nem a gazdag turisták látogatnak.- Ón milyen tényezőkben látja a balatoni idegenforgalom megcsappatuisának főbb okait?- A tó körül speciális helyzet alakult ki. Mindössze 40 napos a szezon, s ez sem a hazai, sem a külföldi tőkét nem vonzza. Marad a fizetővendéglátás a maga cseppet sem szolid áraival.- Nem látna fantáziát a falusi turizmus felkarolásában ?- 1989 óta sokat fejlődött ez az ágazat, nagyon sokan találnak benne kiegészítő jövedelemforrást. Fejlesztésére az ön- kormányzatok egész sora, valamint a lakosság maga is sokat már eddig is áldozott. A kulcs azonban a belföldi turizmus kezében van: akkor lesznek életképesek és alkalmasak a külföldi vendég fogadására ezek a családi „szállodák”, ha előbb a hazai „vendégeken” megtanulják a szakmát. Vannak olyan falvak, amelyek szinte érintetlenül megőrizték hagyományaikat és ezzel együtt a vonzerejüket, nem egy ezek közül a Balatonhoz közel fekszik. De ide sorolnám az Alföld, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye számos települését is, amelyeknek óriási lehetőségeik vannak e téren. Nagyon sok holland ezer kilométereket is szívesen autózik, csakhogy ebben a környezetben tölthessen néhány napot.- Hogyan segít az OIH a falusi vendéglátóknak?- Mindenekelőtt az ország legszebb vidékeinek és az ottani szolgáltatásoknak a propagálásával segítünk, de rendelkezésére áll mind a kereskedelmi, mind az idegenforgalmi alap azoknak, akik valóban komolyan foglalkoznak a turizmusnak ezzel az ágával. B. Sz. L. A Nógrád megyei Kozárdon az országban elsők között létesült falusi vendégfogadó. Archív fotó: Gyurkó Péter
