Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-05 / 54. szám
310 évvel ezelőtt, 1683-ban szabadalmaztatta Christian Huygens (1629 - 1695) holland fizikus és matematikus az első ingaórát, amelyet Salamon Coster hágai órásmester készített el. Az igával való felszerelésre azért volt szükség, mert az addigi rugós órákat a hőmérséklet változása erősen befolyásolta és emiatt működésük szabálytalan volt. A három fonalon felfüggesztett inga ciklois nyomvonalon mozgott és orsógátló szerkezettel volt felszerelve. Huygens órája rendkívül pontos volt, és számlapja teljesen formázta a jelenlegi utódainak. K. A. Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról valamint sok más érdeses olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban.-j N<b ftgfeggfeff (DséBs és p (MSB» HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. március 5., péntek Már Ikmpkmié m Cs®Jb és A valóságos élményt az űrhajósok ismerik Képes technikatörténet A jóképű Robert Redford már háromszoros nagypapa Planetárium a O-délkörön A nulladik délkörön, amely 1884. óta egy nemzetközi konvenció szerint a greenwichi királyi csillagvizsgálón halad át, a világ első olyan planetáriuma, amely a látogatót mintegy „a világűrbe helyezi”. Ennek révén először lehet mozdulatlan szemmel egyidejűleg pillantást vetni az Északi-Sarkra és a Dél-Keresztjére, amit csak az űrhajósok élnek meg. A 30,5 méter átmérőjű csodaplanetáriumot a látogató liften vagy mozgólépcsőn érheti el, felemelkedve a középső tengelyig. Ezen az „egyenlítőn” becsatolja magát az ülésre, s megkezdődik az „utazás” a világűrbe. Az üvegből készült tengely átlátszóvá válik, s ekkor mindkét hemiszféra csillagos égboltja egyidejűleg látható, a látogató pedig úgy érzi magát, mintha az űrben szabadon lebegne. Az eredeti tervet, hogy ezt a futurista építményt a greenwichi parkban, az 1675-ben épített Royal Observatory közelében (ahol a 0-délkört egy acélsín jelzi) húzzák fel, elvetették. Ezért az új építménynek a Themse folyó partján kerestek olyan helyet, ahol a délkör szintén áthalad. (FEB) Unja a szexszimbólum szerepet Elbizonytalanít, ha a külsőm alapján ítélnek meg Cohen, a pesszimista Bár Leonard Cohen új albumának címe „Future” (Jövő) derűlátást sugall, maga a címadó szerzemény, s tulajdonképpen a többi dal mindvégül is ellenkezőjét bizonyítja, hogy tudniillik Cohen - pesszimista. Jacques Vincent Kanadában kereste fél az énekes-szerzőt. Jobb ezt így mondani, mert mindenki, mint énekest ismeri errefelé. Maga inkább költőnek tartja magát. El kell figyelmesen olvasni a szövegeket - a verseket -, s rájövünk, hogy különösebb optimizmus nincs a „Future”-ben. Egy angol kifejezésre épül, mely kimondja az igazat, erősen sejteti, hogy mit is érez valójában, aki mondja, bármilyen „pozitív” megállapítást is tett előtte. Ez a kifejezés pedig az „it’s murder”, szó szerint „gyilkosság”, talán a mi nyelvünkön „szörnyű”, „iszonyú”, „borzasztó” lenne a jó megfelelője. „Láttam a jövőt, testvér, iszonyú” - énekli.- Na, ez a lemezem lényege - mondja Cahen. - Sajnos. Pesz- szimista vagyok, mert úgy érzem, annak kell lennem, hisz a katasztrófa kellős közepén vagyunk.- Még jöhet rosszabb? Miért nem derűlátó, hogy vigaszt nyújtson, esetleg kiutat sejtessen?- Megtalálja mindenki a maga megoldását. Az ember, legyen bárki vagy bármilyen, szabad. Szabad, mert ember. Több szempontból tudja nézni a dolgokat. Én most így látom a világot.-Az, hogy megtalálja mindenki a maga megoldását, már optimizmus. Ón hisz az emberben mégis. És ott a másik dal egy sora, hogy mindenen van egy rés, egy repedés, amin átszűr emlik a fény.- Igen, de az is ott van, hogy a fény azonban vak és nem talál meg minden repedést. Testvér, it’s murder. Azt mondtam az előbb, hogy az ember más-más szempontból látja a világot, tehát megtalálja a maga megoldását, hogy kikerüljön a végből, a katasztrófából. De mikor találja meg a megoldást? Addig az kellene, hogy elfogadja a katasztrófát, amiben, mondom, nyakig benne vagyunk.- Ez így tényleg iszonyú, már azért is, mert ön úgy tesz, mintha nem látná, hogy részint nagyon is tudja az ember, hogy milyen keserves helyzetben van, részint ugyanakkor tesz, keresi a megoldást. Miért csak egyik oldalról nézi ön az ózonréteg vagy például az abortusz, tehát a magzat meggyilkolásának, vagy életben tartásának a problémáját?- Önnek igaza van, fiatalember, de hát én pesszimista vagyok.- Köszönöm, beszéljünk másról. Rebecca de Mornay színésznő a menyasszonya?-Igen, s látja neki köszönhető, hogy valami derűlátás csak van a dalokban. Együtt csináltuk a lemezt.- Szeret a múltba nézni?-Nosztalgiázni? Nem. de a gyerekeimet szeretem nézegetni. Ők egyszerre múlt, jelen és jövő. Belőlem fakadtak, fiatalságom, fiatalabb korom egy-egy része mindkettő.- Valahogy úgy érzem, mindig ellentmondásba kerül önmagával . . .- Igen talán, de ne örüljön, hogy megfogott. Keveset tart a kezében.-Mikor kezdett gitározni és énekelni?-Amikor már kiadtam néhány könyvet, sokszor újraírt regényeket, és amikor valahogy meguntam a dicséreteket. Azt mondták például, hogy James Joyce nem halt meg, itt él Kanadában köztünk, meg ilyeneket. Jól is esett meg nem is szerettem. Láttam, hallottam mit csinál Bob Dylan, és én is megpróbáltam. A magam módján. Tessék itt vagyok, én ilyen vagyok. Vass Imre Amerre Marco Polo járt Városromok a Karakum sivatagban Közép-Ázsiában, a Karakum sivatagban régészek megtalálták Gonur város romjait, a Krisztus előtti harmadik évezredből: lakásokat, raktárépületeket és kézművesek műhelyeit tárták fel. Az egyik épületben a kutatók kender és mák nyomaira leltek. Azt feltételezik, hogy a rom valaha egy templom volt, ahol haoma kábítószert állítottak elő. A drog vallási rítusoknál játszott fontos szerepet. Gonurban az emberek erős várfallal védekeztek a támadások ellen. A város mellett vezetett el ugyanis egy karavánút, mely a mai Pakisztánban lévő Indus völgyéből a Közel-Keletig áruk szállítására szolgált. A velencei kereskedőcsaládból származó Marco Polo híressé vált útja Kínába a XIII. században szintén erre a tájra vezetett, az egykori Gonurtól délre. Beszámolójában szó esik egy folyó keresztezéséről, amely nyilván az Amu-Darja felső folyása lehetett. További szakaszán ez képezi a mai türkmén határt. Afganisztán és részben Üzbegisztán felé. A mai Karakum sivatag korai történetéről nem sokat tudunk. A mostani ásatások fontos ismeretekkel gazdagították a kutatókat. Az első ingaóra Ki hinné? A jóképű Robert Redford, aki még ma is megdobogtatja a nők millióinak szívét, már ötvenöt éves, s háromszoros nagypapa. Redford 33 évvel ezelőtt kezdett el filmezni, s a mozi jószerivel elképzelhetetlen nélküle. Annyit forgat - színészként és rendezőként egyaránt -, hogy az ember joggal hiheti: magánéletére semmi ideje nem marad. Tévedés, legalábbis ezt állítják lányai, Shauna (32), Jamie (30) és Amy (22), unokái, valamint élettársa, a mindössze 36 esztendős Cathy O'Rear.- Mi a legfontosabb az életében? - szegezték Redfordnak a kérdést.- Egyértelmű, a családom. Ők jelentik az életem értelmét. Feladatomnak viszont a filmezést tekintem.- Jó apának tartja magát?- Úgy gondolom, ebben a „szerepben” nyújtottam a legemlékezetesebb alakításomat.- Nemrég született a harmadik unokája. Hogyan éli meg az öregedést?- Nekem semmi gondot nem okoz. Úgy tűnik, mások jobban aggódnak a ráncaim miatt, mint én magam.-Nyilván azért, mert nem illik bele az önről kialakított kortalan szexszimbólum képbe.- Pedig nekem tényleg nem fontos, hogy jóképű férfiként tartsanak számon. Sőt, elbizonytalanít, ha állandóan a külsőm alapján ítélnek meg.- Ettől lett olyan visszahúzódó, mint amilyennek mondják?- Inkább amiatt, mert úgy gondoltam, hogy abban a felhajtásban, ami a hollywoodi sztárokat körülveszi, nem lehet normális élete gyermekeimnek. Redford: „A családom jelenti az életem értelmét.”- Ha már itt tartunk: igaz az, hogy egyszer fel akart hagyni a színészkedéssel?- Már régen volt. Annyit forgattam, hogy valósággal üresnek éreztem magam. Összecsomagoltam a családot, s elköltöztünk Spanyolországba, ahol újra első szerelmemnek, a festészetnek hódoltam.-De egy év múlva már Hollywoodban volt. . .-Igen, mert felkértek a Mezítláb a parkban főszerepére, s erre nem tudtam nemet mondani. Másrészt, rájöttem, hogy soha nem lesz belőlem jó festő.- Nem is adta el soha egyetlen képét sem?- Dehogynem, még 1957-ben, amikor Franciaországban és Olaszországban festeni tanultam. Egy kanadai ismerősöm segítségével Firenzében kiállítást rendezhettem, ahol 75 dollárért keltek el képeim. Mármint az összesért együtt fizettek ennyit. Ebből futotta a hajójegyre, az Amerikai Egyesült Államokba. Színművészeti felvételi Huygens ingaórája A Nemzeti Színi Akadémia felvételt hirdet az 1993/94-es évadban induló 3 éves, nappali tagozatos színészképzésre idén érettségiző, illetve érettségizett fiatalok számára, 21 éves korig. Jelentkezni kizárólag írásban lehet, részletes, kézzel írt önéletrajzzal, valamint válaszborítékkal, a Nemzet Színház titkársága címén (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.) 1993. március 20-áig. A felvételi vizsgák időpontja: 1993. június. A felvételi vizsgák minimális követelménye: 15 vers, próza, 5-5 klasszikus magyar, illetve világirodalmi, 5 XX. századi magyar, illetve világirodalmi; 5 drámarészlet, monológ Shakes- peare-tól, Moliére-től, egy XX. századi világirodalmi szerzőtől, Madách Imre: Az ember tragé- diájá-ból; és egy XX. századi magyar szerzőtől 5 különböző hangulatú magyar népdal. Salgótarjáni koncertkrónika Szenthelyi Miklós hangversenyezett a salgótarjáni zeneiskolában február 27-én, szombaton este. Zongorakísérője testvére, Szenthelyi Judit volt. Az ismert hegedűművész két Beethoven-szonátát játszott: a D-dúrt a Salierinek ajánlott három hegedű-zongoraszonáta közül, valamint a c-mollt az op. 30-as sorozatból. E két mű között csendült fel Bach d-moll partitája, a koncert befejezéseként pedig Saint-Saens szép szonátáját hallhattuk. Szenthelyi Miklós kivételes adottságú művész. Fölényes biztonsággal játszik, igazi virtuóz. Intonációja természetesen pontos és tiszta, csuklója köny- nyed és laza, vonókezelése biztos, határozott és kiegyenlített. Mindenféle vonásnemet magától értetődő könnyedséggel játszik, a Saint-Saens szonáta harmadik tételének kötött stac- cátóit, a zárótétel perpetuum mobiléját, például a szólóhangszerre írt partita Chaconne-ját hallgatva pedig bizonyára senki sem gondolt arra, hogy ez a tétel a zeneirodalom rettegett nehézségű, különleges technikai követelményeket támasztó bravúrdarabjai közé tartozik. Már a műsorválasztásból is kiderült, hogy a művésznek különös affinitása van a sodró erejű szenvedély iránt, s valóban azok voltak a koncert legszebb, legemlékezetesebb pillanatai, amikor Szenthelyi a személyiségéhez közel álló, parttalanul áradó, passzionátus remekműveket tolmácsolhatta. Szenthelyi igazi kolorista. Hangszere rendkívül sokszínűén szólal meg. A D-dúr szonáta karaktervariációinak megvan a maguk saját arculata, miként a partita tételeknek is - ez utóbbiakban kiválóan érzékeltette a művész a stilizált táncjelleget. A második részben interpretált lassú tételeket éreztem egy kicsit visszafogottnak természetesen itt is minden hang a helyén volt - s a bensőséges önfeledt kamaramuzsikálást hiányoltam, az igazán személyes, költői megnyilatkozást. Szenthelyi Judit érezhetően más művészegyéniség. Ő is kiválóan képzett muzsikus, ideális zongorakísérő, de nem csak kísér - szó eredeti értelmében -, hanem együtt is él, együtt játszik partnerével. Érzelmi skálája hihetetlenül széles, a zongora olykor szinte dübörög törékeny ujjai alatt, legato játéka puha és árnyalt, igazi poézissel tolmácsolta a lírai részleteket s ezen az estén őt jobban magával ragadta a c-moll szonáta „lassan éneklő” előadásmódot kívánó Adagio cantabiléje és a Saint-Saens opusz lassú tételének magánya, mint testvérét. Ä két kiváló művész egy szép és emlékezetes koncert élményével ajándékozta meg a salgótarjáni közönséget. Marschalkó Zsolt