Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31szerda BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Hazafelé a klubból Egy panaszos levél cikcakkos nyomában Már nyílik a Pipacs Nagybátonyban Nem lesznek meztelen nők Hangulatos nap után hazafelé. A képen (balról) Bodor István, Vári Jánosné, Kiss Áron, Berze Józsefné és Kotroczó Ignác. Pont egy kártyacsata kellős közepébe cseppentünk a nádúj­falui idősek klubjában. Egyet­len „kibic” van csupán, aki pár­tatlanul drukkol mindenkinek, dr.Váraljai Béláné, az idősek klubjának vezetője. A községi idősek háza több, mint ami a nevéből következne: körzeti szociális központ, széles fel­adatkörrel. Minderre a mátrate- renyei önkormányzat évente 2,2 millió forintot biztosít, amely - dr.Váraljainé szerint — csak a szinten tartáshoz elegendő. Benézünk a hálószobákba. Egy négyágyas és egy hatágyas helyiség áll az idős emberek rendelkezésére, szerény, de íz­léses berendezéssel. A szűkös anyagiak miatt ők is hazamen­nek a hét végén. De a fürdő­szoba, a napi háromszori étke­zés, s egyáltalán a kényelem; megfizethetetlen, sokat ér. Az ára 100 egynéhány forint na­ponta. Akik csak napközben ve­szik igénybe az idősek háza szolgáltatásait, azoknak 30 fo­rinttal még kevesebbe kerül. Csupán egy ápoltja van a házi szociális gondozónak. Az erre rászorulókat ellátja a család. A konyhán 48 személyre főznek, mindössze egy sparhelten és egy gáztűzhelyen. Hetente kétszer orvos is meg­látogatja az idősek házát. Áprilisban fizetünk, ígéri az ügyvezető igazgató Elkeseredett hangú levelet kapott szerkesztőségünk a Ná­dújfaluban élő Ziman Gyulától. A 40 éves fiatalember múlt év végén és ez év elején - Dorog- házáról, Szuháról, Mátramind- szentről verbuvált - a Gyula-ra­kodón társaival több tonnányi salakhegyből szilíciumot válo­gatott a bátonyterenyei székhe­lyű Esélyteremtés Alapítvány megbízásából, amely egy bécsi céggel áll kapcsolatba. Részlet Zeman Gyula levelé­ből:,, ...űz alapítványnak dolgoz­tam 3 hónapig, de fizetést a munkámért nem kaptam, csak karácsonyra 2 ezer forint előle­get a nekem jogosan járó 7 ezerből. De én nemcsak a ma­gam, hanem 60-70 társam ne­vében is kérem, hogy járjanak el ügyünkben, annál is inkább, mert hitegetnek, majd ekkor, majd akkor fizetnek, de pénzt az előlegen kívül egy fillért sem láttunk.. . Segítséget kérek, annál is in­kább, mert jómagam sem mun­kanélküli segélyt, sem másféle járandóságot nem kapok se­honnan, tehát erre a pénzre igen nagy szükségem lenne. De így vannak ezzel mások is, akik­kel együtt ott kaparásztuk a szemetet Gyula-rakodón . . . Az alapítvány ügyvezető igazgatójának, Balogh Mihály­nak már sok fejtörést, hosszú „telefoncsatákat” okozott az ügy­-Ezt a munkát nem lehet glasszékesztyűben végezni, de tisztes pénzt keresni vele igen. 1992 decemberében kötöt­tünk szerződést az osztrák Bema céggel 500 tonna szilíci­umtartalmú kohósalak átváloga­tására. Ebből elvárásai szerint mintegy 150 tonnányi haszno­sítható szilíciumanyagot kellett volna kiválogatni. A munkát nehezítette, hogy december 19-e és január 4-e között a Gyula-rakodói telephely zárva volt, és ezért a rendelkezésre álló salakanyagot ki kellett szál­lítanunk. Ez pluszfeladatot je­lentett, és a válogatást rendkívül megnehezítette. A gondot jelez­tük osztrák partnerünknek, aki hajlandó volt ezt méltányolni, és egy hónappal meghosszabbí­totta a szerződés teljesítésének időtartamát. Ezt követően sem tudtuk rendelkezésére bocsátani az általa elvárt tonnákat. Ez vi­szont azt a jelzésünket igazolja, miszerint a rendelkezésünkre bocsátott salakanyag nem tar­talmazza a tervezett mennyi­ségű szilíciumot. A decemberi kiszállítás meg­történt, a dolgozók az ezért járó pénzt megkapták. Az utolsó ki­szállítás - nem kevés vita, tár­gyalás után - március 12-én megtörtént. S mivel a szerző­désben is benne van, hogy az osztrák partner a kiszállítást kö­vetően két hét múlva fizet az alapítványnak, s utána mi is az embereknek. Birtokomban van az a faxértesítés, miszerint oszt­rák üzletfelünk határidőre meg­küldi a pénzt. így várhatóan áp­rilis elején fizetni tudunk. En­nek időpontját a megyei hírlap­ban közöljük partnereinkkel. Szabó Gy. Sándor • • ' Ökumenikus emlékpark Kisterenyén- Nem állhatok meg uram, mert az egész vagyonom rá­megy, csak előre, amíg lehet. - mondja Bakos Gábor (ismer­tebb nevén Rongyosbáró) salgó­tarjáni illetőségű vállalkozó Bá- tonyterenyén, építkezésén.- Mi készül itt?-Nem nyilatkozom. Nézze, annyi bajom volt már a sajtóval, hogy mindenkiből elegem van. Szó szót követ, s a végén Ba­kos úr megenyhül. Bejuthatunk a mintegy 2200 négyzetméter­nyi hasznos alapterületű épü­letbe. A salgótarjáni faipari szövetkezet szakemberei végzik a belső munkákat.- Úgy nézem, bár lesz.- Pontosan, Pipacs lesz a neve. Most szerelik a kazettás mennyezetet. Elkészültek a vi­lágítással, és néhány napon be­lül befejezik a színpad építését is.- Mi lesz a felső szinten?- Az még a jövő zenéje. Pén­Falumühely Egyedülálló kezdeménye­zésre készülnek a kisterenyei Ádám Zsigmond Nevelőott­honban. Régóta és igen ered­ményesen működik a szövő­szakkörként indult szövőműhe­lyük. ahonnan már eddig is sok tehetséges tanuló került ki, s kapott szövő szakmunkásbizo­nyítványt. A városkörzetben néhány üres falusi portán ren­deznének be számukra falumű­helyt, ahol hozott anyagból, biz­tos megrendelésre dolgoznának, tisztes fizetésért. Egy névtévesztéssel, s kamionnyi csokoládéval kezdődött zem egyelőre csak az alsó szinte kialakítására elég.-Beszélik, hogy toples höl­gyeket is alkalmaz?- Találgatnak összevissza mindent, csak tegyék - legyint bosszúsan. - Itt nem lesznek meztelen nők, az biztos. A másik hatalmas teremben a befuccsolt kenyérgyár nyomai: gépsorok, kelesztőgépek ter­peszkednek kihűltén.- Valóban befuccsoltam a franciákkal. Ezek a gépek soha nem melegedtek fel. A próbasü­tés végén ehetetlen volt a ke­nyér. Ötvenmillió forintért pe­reskedem. Lézerdiszkó lesz a helyén, már szerelik a hang- és a fénytechnikát. Még az idén beindul az egész, abban biztos lehet. S ab­ban is, hogy nem 80 forintért áruljuk a gyerekeknek a kólát, mint teszik sok helyen pofátla­nul, hanem jóval olcsóbban.-szgys­— Szénkiadó voltam a nóg­rádi szénbányáknál. ’88-ban építkezésbe fogtunk, kellett a pénz a sok kölcsönt visszafi­zetni. Összedugtuk a fejünket a feleségemmel: mit is tegyünk? Második műszakban vagy in­kább harmadikban - hiszen ott volt a félig kész ház - a söripar­nak fuvaroztam. Délután 3-tól terítettem az árut este 10-ig vagy még tovább is, ha kellett. Megismertek, elismerték a munkámat. Ajánlották, hogy nyissunk palackozott italok boltját. Akkor már kialakult a ház alsó szintje, ott kezdtük. Az egyik éjszaka csokoládé­val megrakott kamion érkezett. A sofőr biztatott, pakoljuk le az árut, és ide a számla ellenérté­két. Rövid idő alatt kiderült, hogy mi nem kértünk semmit. Összetévesztettek bennünket a Diósdon élő névrokonommal. Mindez azonban arra elég volt, hogy bogarat ültessen a fü­lünkbe: lépjünk tovább! Azért merem ezt többes számban ki­mondani, mert a feleségem A pultnál Kispál Róbert (balról) és egyik alkalmazottja mindenben partner: biztat, fi­gyelmeztet, kalkulál, számol, s adminisztrál is. Lényeg, hogy megváltottuk a palackozott italok teljes áru­készletét, és önállósultunk. A helyén vegyeskereskedést nyi­tottunk. Kérjük és kapjuk az árut. Van, ahol készpénzért. van, ahol csak később kell fi­zetni. A kereskedelemben is lé­tezik bizalom. Úgy érzem, sike­rült igazi vegyesboltot nyit­nunk, tisztes árubőséggel. Az elvünk, és marad is, hogy minél többet és jó minőséget nyújt­sunk a vásárlóinknak. Nyugod­tan mondhatom, a család segít­sége nélkül sehol nem lennénk. Amikor tanultunk, vizsgára ké­szültünk, ők álltak a pult mögé, s pénzzel is segítettek, ha kel­lett. Finommechanikai műsze­rész, gépkarbantartó technikus, gépjárműszakoktató szakmáim vannak. Szegény apámmal - aki azóta meghalt - még a gázpa­lackkezelői tanfolyamot is el­végeztük. De csak azért, mert már a napokban be is indítottam a saját gézcseretelepemet. A feleségemmel együtt jártuk ki a ruhaipari iskolát. Tavaly nyáron beindíthattuk a fehér­nemű-üzemünket. Munkahelyet szeretnék az embereknek. Az önkormányzat ezt 100 ezer fo­rintos segítséggel jutalmazta. Most a németet tanulom, szük­ség lesz rá, hiszen már kilép­tünk a külföldi piacra is. Kölcsönünk csak a legszük­ségesebb. Maradjunk jó pozíci­óban és hitelképesek, ez a cé­lunk. Optimisták vagyunk. Elmondta: Kispál Róbert nagybátonyi vállalkozó Lejegyezte: Szabó Gy. Sándor Ökumenikus emléppark kialakítását kezdték meg Kisterenyén, a 21-es főút mentén húzódó Ta­nácsköztársaság emlékhelyen. Jelenleg a tereprendezési munkákat végzik. Az emlékművön elhe­lyezik majd az első és második világháború hőseinek, valamint az 1956. december 8-i salgótarjáni sortüz kisterenyei és nagybátonyi áldozatainak névsorát. Ez év májusától ez területet a megbékélés szigete, emlékhelye lesz. Ottmár Sándor felvétele Közmeghallgatás Nógrád Megye Közgyűlése április 1-én, csütörtökön 10 órakor Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson az ál­lampolgárok és a különböző szervezetek képviselői egyaránt részt vehetnek, s közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehet­nek a megye önkormányzatát érintő közérdekű ügyekben. Nógrád Megye Közgyűlése a közmeghallgatásra várja az ér­deklődőket. Diákok a pelenkázásról A pelenkázás is témája lesz annak a csecsemőgondozó ver­senynek, amelyet a bátonytere­nyei körzeti Vöröskereszt szer­vez a város és környéke általá­nos iskolás tanulóinak részére. Ha az üzemekből — sajnos - ki­szorultak is, de fontos bázisaik, az iskolák megmaradtak. A felkészülést a gyerekek - vöröskeresztes tanáraik segítsé­gével - már megkezdték. A pó- lyázástól a pelenkázásig, az ét­keztetés szabályaitól a használ­ható gyermekjátékokig a cse- mőgondozás számos gyakorlati és elméleti tudnivalóival ismer­kedve, készülnek az április végi versenyre. Bátonyterenye és környéke Tátika • Bátonyterenye. A kistere­nyei Művelődési Ház - a múlt évi nagy sikerre való tekintettel - az idén ismét megrendezi a 14 év alattiak Tátika című vetélke­dőjét. Az április végi elődöntőre várnak minden olyan fiút és le­ányt, akik a színpadi mozgás, a tánc és a zene világában ottho­nosan mozognak. A döntőt má­jus 29-én tartják. Jelentkezni lehet a kisterenyei mozgalmi házban, vagy levélben. Neve­zési határidő április 10. Kiküldetés • Lucfalva. Március 18—19— 20-án volt a készülő kisebb­ségi, nemzetiségi törvény buda­pesti előzetes vitája, közműve­lődési és intézményvezető szakemberek közreműködésé­vel. A szlovák ajkú községet Gyöngyösi Sándomé, Varga Erzsébet és Tóthné Majercsik Irén képviselték. Vízalap • Nemti. Közös összefogással próbál négy falu - Szuha, Mindszent, Dorogháza, Nemti - vízgondjaikon enyhíteni. Az építési munkálatok előkészíté­sének összehangolására Nemti önkormányzatát bízták meg. A munkálatok anyagi bázisát - sa­ját erőn kívül — a kormányhoz benyújtott céltámogatási pályá­zat elnyerésétől várják. Tetőcsere • Mátraterenye. A napokba fejezték be a szakemberek a községi művelődési ház elavult tetőzetének cseréjét. A kultúra háza korszerű, műszálas techno­lógiával készült, piros színű hullámpala tetőzetet kapott. Eskü • Dorogháza. Március 29-én, hétfőn délután a községházán ünnepélyes külsőségek között Bakos Albert polgármester előtt letette az állampolgári esküt Bakos Zsuzsanna, aki 1985-ben települt át Romániából. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Bolhapiac A külhoni „kereskedő” meg­érkezett a nádújfalui vegyes­bolthoz. Autója motorháztete­jére rakta portékáját, s elkez­dődhetett a „hiányt pótló” bolhapiaci alku. O.S.felv,

Next

/
Thumbnails
Contents