Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-27-28 / 72. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. március 27-28., szombat-vasárnap .áihaiatlan” autóbusz - fiktiv áru húszmillióért - usaiadl luxus kfi.-pénzbóí - gyanúsan „elvesztett bizonylatok Az adócsalás egyre kockázatosabb foglalatosság Magyarországon 1988 óta létezik a mai formájában ismert adórendszer. S mint szinte mindenütt, az adórendszer intézmé­nyével nagyjából egyidős az adócsalás „intézménye” is. A közvé­leményt az utóbbi időben mind élénkebben foglalkoztatják a gazdasági bűncselekmények, az adózással való visszaélések. - Gyakran érkeznek bejelentések igazgatóságunkra, ami az adó­zási morál több fonákságára, a gazdaság területén észlelt igaz­ságtalanságokra hívja fel a figyelmünket - mondja dr. Institó- riszné dr. Kozma Erzsébet az APEH Nógrád Megyei Igazgató­ságának vezetője, akivel a nagy adóláz után az adócsalási lázról beszélgettünk.- Gyakran visszatérő kérdés: az adóhivatal miért nem lép fel a visszélések ellen? Hiszen az Amerikai Egyesült Államokban a gyilkosság után az adócsalás a második legnagyobb bűn . . .-Mivel a konszolidált adó­zási rendszer biztosításában és intézményes működtetésében vagyunk érdekeltek, minden törvényes eszközzel igyekszünk elősegíteni az adómorál javítá­sát, ezzel összefüggésben törek­szünk feltárni az adóeltitkolá­sokat és megakadályozni az adócsalásokat. A szankcionálás terén Magyarország még nem Amerika, tapasztalatainkat vi­szont szívesen közreadjuk, hogy a tisztességes adóalanyok (akik a vállalkozók döntő több­ségét alkotják) tájékozatlanság­ból, vagy figyelmetlenségből nehogy beleessenek ugyanezen hibákba. Természetesen az adó­alanyra nevesített kérdésekre nem válaszolhatunk, mivel az adóhivatal valamennyi dolgozó­ját az adótitok törvényi kötele­zettsége hallgatásra kényszeríti.- Ugye, a legtöbb vállalkozó, illetve adózásra kötelezett ma­gánszemély becsületes, a tör­vény előírása szerinti adóbeval­lásra és fizetésre törekszik?- Igen. De sok esetben talál­kozunk olyan adóalannyal, aki tévedésből - sajnos némelyik tudatosan is - jelentős összeg­gel károsítja meg a költségve­tést és ezáltal valamennyi ma­gyar állampolgárt is. 1992. év­ben fokozott figyelmet fordítot­tunk az adóeltitkolások feltárá­sára, a jogtalan visszaigénylé­sek megakadályozására.- Milyen arányt képvisel me­gyénkben az eltitkolt jövede­lem? Van-e erre vonatkozó adat?-A megyei adóbevétel min­tegy 13 százalékát teszi ki az az összeg, amit a múlt év során be nem vallott kötelezettségként tártunk fel, és ez közel 30 száza­lékkal lett volna magasabb, ha a téves, illetve jogtalan általános forgalmi adó visszaigénylések kifizetését nem hiúsítjuk meg. Az elmúlt évben feltárt adóhi­ány mintegy fele az általános forgalmi adó be nem vallásából, eltitkolásából, illetve jogtalan visszaigényléséből keletkezett, melynek vizsgálata kapcsán több bűncselekményt is feltár­tunk, a tettesek ellen feljelentést tettünk. A feljelentést követő nyomozás gyakran az észlelt adóhiány többszörösét fedte fel egyéb vonatkozásban és csak ritkán állt meg a megyehatáron.- Mondana néhány példát - természetesen nevek nélkül -, hogyan próbáltak túljárni az APEH eszén?-Van néhány „szép” eset. Egy egyéni vállalkozó áfa visz- szaigénylésénél például kide­rült, hogy a számlán szereplő 20 millió forint értékű áru nem lé­tezik. Az eladóként feltüntetett vállalkozó az országos vállal­kozó listán nem szerepel. Felje­lentésünk kapcsán kiderült, hogy az elkövető személyt a Budapesti Rendőr-főkapitány­ságon már jól ismerik és egyéb bűncselekmények miatt is eljá­rás folyik ellene. Gyakran szúr szemet revizorainknak, hogy egyes adóalanyok néhány ter­melőeszközt irreálisan magas áron vásárolnak és az erre ki­számlázott áfát természetesen megpróbálják visszaigényelni. Egy többéves használt buszt például 33 millió forintért vásá­roltak. A megyék közötti egy­üttműködés révén rövid időn belül kiderítettük, hogy a számla hamis, a méregdrága „szuperbusz” egyszerűen nem létezik. Meglepetéssel tapasz­taltuk, hogy a vizsgálat ideje alatt a társaság újabb hamis számla alapján kívánt adót visz- szaigényelni. Az időközben tett feljelentésünkre megindult rendőrségi nyomozás egyéb bűncselekményekre is fényt de­rített.- Ha a csalók tevékenysé­gükkel átlépik a megyehatáro­kat, ez mennyiben nehezíti üldö­zésüket?- Dolgunkat megkönnyíti, hogy olyan számítógép-hálózat­tal rendelkezünk, amivel azon­nal kimutatható itt is, ha egy gyanús számlán fiktív adat sze­repel, bármilyen más megye te­rületére be (nem) jegyzett adó­számmal. Meg kell említenem, hogy sokan Budapesten jegyez­tetik be vállalkozásukat, mond­ván: ott annyi az adóalany, hogy a „cselre” úgysem derül fény. Többnyire ez sem jön be nekik. Amire azt hiszik, hogy jó trükk, arra másodpercek alatt rájövünk. Az említett trükkök skálája pedig igencsak széles. Több vállalkozó - eladásai, il­letve vásárlásai megfelelő „idő­zítésével” - próbált forgóeszkö­zei finanszírozásában oly mó­don „állami támogatást” igénybe venni, hogy a külön­böző hónapokban áfa tekinteté­ben vagy befizető, vagy vissza­igénylő pozícióba kerüljön. Ily módon a költségeire eső áfát visszaigényelte, befizetési köte­lezettségéről viszont megfeled­kezett, melynek következtében több 10 millió forint adókötele­zettsége keletkezett. Ezen vál­lalkozókkal szemben szigorúan jártunk, illetve járunk el. Hátra­lékukat - ha önkéntesen nem törlesztették - kényszerintézke­désekkel szedtük be, amennyi­ben nem jártunk eredménnyel, felszámolást kezdeményeztünk ellenük. A bűncselekmények több esetben importból szár­mazó termékek, vagyontárgyak adásvételéhez kapcsolódnak, amit néhány esetben tudatlan­ságból, hiszékenységből követ­tek el. Előfordult ugyanakkor, hogy hamis vámpapírokkal próbálták megtéveszteni az adóhatóságot, amire a vámhiva­tal és az adóhivatal helyi szerve­inek együttműködése révén hamar fény derült.-Az áfatrükkök mellett mi még a jellemző?- Az említetteken kívül gya­kori a nyereség eltitkolása, a nyereségadó, illetve a személyi jövedelemadó csökkentésére való törekvés. Több esetben ta­pasztaltuk, hogy fiktív számlák költségként való elszámolásá­val próbálják egyrészt a nyere­ségadó, másrészt a személyi jö­vedelemadó terhek „enyhítését” elérni, mindemellett a számlán feltüntetett áfa visszaigénylésé­vel készpénzhez jutni. így for­dult elő, hogy az egyik vállal­kozó a szakmában jellemző át­lag 40 százalékos anyagfel­használással szemben 70 száza­lékos anyaghányadot mutatott ki. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a számlák egy része kö­zönséges hamisítvány.- Elég gyakran hallani olyan vállalkozásokról, ahol máról holnapra a semmiből azonnal telt külföldi nyaralásra, mé­regdrága nyugati kocsira . . .- Előfordul, hogy kft., illetve betéti társaság vezetője szemé­lyes, illetve családi szükségle­teit a vállalkozás számlájára elégíti ki. Elkerülve így egy­részt a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget, más­részt csökkenti a vállalkozás nyereségét, egyben adóalapját is. Néhány esetben nemcsak adóhiányra, hanem bűncselek­ményre is fényt derített a vizs­gálat. A vállalkozók egy másik része gépkocsi költségszámolás címén próbálja alkalmazottjai, illetve saját jövedelmét adó­mentesen növelni. A több ki­sebb kifizetés mellett találkoz­tunk olyan vállalkozóval is, aki a 10 ezer forintos havi jövede­lem mellett 50-100 ezer forint gépkocsiköltséget fizetett ki. Természetesen ezen költségek realitását igazolni nem tudta, így ennek adóvonzatát a hivatal megállapította és a bírsággal, valamint késedelmi pótlékkal növelt érték befizetésére köte­lezte a vállalkozót. Az elmúlt években nyugati autók iránt megnövekedett kereslet hatá­sára közkedveltté vált a Nyugat­ról behozott gépkocsikkal való - gyakran engedély nélküli - kereskedés. Az „önkéntes” ke­reskedők azonban ezen gépko­csik után többnyire elfelejtettek áfa-t és személyi jövedelemadót fizetni. Az utólag kivetett bír­sággal és késedelmi pótlékkal növelt adót utólag már bizony nehezen fizették be. Több vál­lalkozó adókötelezettsége telje­sítése alól könyvelése elmulasz­tásával, sőt előfordult, hogy könyvei, illetve bizonylatai „el­vesztésével” próbált kibújni. Meglepetéssel tapasztalták, hogy az APEH becsléssel álla­pít meg, illetve vet ki adót, amit viszont maradéktalanul be is szed.-Ha már megemlítette: ho­gyan állunk az APEH színe előtt a bizonylati fegyelemmel?-A vállalkozók többségével nincs gond. Jó tudni azonban, hogy a bizonylatok őrzése az adózó kötelessége. E kötelesség elmulasztása esetén a felelősség az adózót terheli. A számviteli törvény rendelkezéseinek meg­sértése bűncselekmény. így a könyvelés súlyos hiányosságai miatt a büntetőjog eszközei is igénybe vehetők. Gyakran ér­kezik panasz a számlaadási kö­telezettség elmulasztása miatt, illetve az úgynevezett kontárok ellen. Az előbbit gyakori nyugta, illetve pénztárgép elle­nőrzéssel próbáljuk csökken­teni. Terveink szerint idén kéteze­rötszáz esetben kívánjuk vizs­gálni ezen kötelezettségek telje­sítését. A kontárokkal szemben pedig átlagadót vetünk ki.-Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk: az APEH megala­kulása óta sokak szemében „első számú közellenség”. Ta­pasztalják-e ezt önök is?- A kezdeteknél érződött ez, mostanában már nem nagyon. Azok érzik csak így, akiknek van takargatni valójuk. A több­ség becsületesen igyekszik ele­get tenni adózási kötelezettsé­gének. Számunkra pedig az a siker, ha az adórendszer olajo­zottan működik, az adózók ön­ként, szabályosan teljesítik kö­telezettségeiket. Az adóhivatal anyagilag nem az adóhiány fel­tárásával, hanem a kötelezettsé­gek pontos teljesítésében érde­kelt. Biztos vagyok abban, hogy amennyiben mindenki, minden tevékenysége után becsületesen adózna, még alacsonyabbak le­hetnének az adókulcsok. Tu­domásul kell venni, hogy kon­szolidált gazdaság nem tűrheti az adózással való visszaélést, ezt világszerte súlyos bünteté­sekkel sújtják. A hivatal és a megyei igazgatóság továbbra az adómorál javítására törekszik, a visszaélőkkel szemben termé­szetesen alkalmazzuk a jogsza­bályok által előírt szankciókat, amit a becsületes adófizetők el is várnak tőlünk. Balázs József Már választási helyzet van Magyarországon ’94-ben programokra lehet voksolni Minden harmadik fiatal az utcán kezdi A kormány nem szakadt bele a munkahelyteremtésbe A hivatalos 700 ezerrel szemben a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) szerint egymillió a magyarországi munkanélkü­liek száma. Tíz városban avat­ták fel az egymilliomodik mun­kanélküli szobrát azon a napon, amikor a munkaügyi miniszter éppen cáfolta ezt az adatot. A BIT ezzel az akcióval a Nem­zetközi Szocialista Ifjúsági Szövetség (IUSY) rendezvény- sorozatához kapcsolódott, melynek keretében 32 ország vezetőinek figyelmét hívják fel az ifjúsági munkanélküliség ha­tékonyabb kezelésére. Erről be­szélgettünk Juhász Gáborral, a BIT alelnökével, a NODISZ megyei elnökével.- Mire alapozza a BIT, hogy egymillió munkanélküli van ma Magyarországon ?- A hivatalos regisztráció szerint pontosan 705 ezren van­nak, ezt leszögezte a munkaü­gyi miniszter. Csakhogy, akik­nek már lejárt a munkanélküli segélyük s a hivatalos nyilván­tartás szerint már nem is mun­kanélküliek. Akkor sem, ha kü­lönben nincs állásuk. Ők aztán önkormányzati segélyből ten­gődnek. Van egy rész, amelyik eleve be sem kerül a nyilvántar­tásba. Február végén érhette el a munkanélküliek száma az egy­milliót. Bár ezt bizonyítani nem lehet, mert az állami regisztrá­ció nem alkalmas a tényszámok követésére ...- „Ez a rendezvény nem jött volna létre, ha nincs a kor­mány. ” - Ez volt az ' egyik transzparens felirata. Mennyi­ben a kormány tehet arról, hogy most egymillió munkanélküli van? Kiss Gyula azt mondta, 18-20 százalékos kapun belüli munkanélküliséget örököltek.- Az kétségkívül tény, hogy a kapun belüli munkanélküliség jelentős volt. Az azonban tény: amióta ez a kormány van ha­talmon, 1 millió 200 ezer mun­kahely szűnt meg. És meg kell nézni, hogy ez a kormány a gazdaságpolitikájával mennyi munkahelyet teremtett. Ez a kormány nem szakadt bele, hogy munkahelyeket teremtsen. Abba igen, hogy megpróbálja valamilyen racionalitásra szorí­tani a gazdálkodó szervezete­ket, ugyanakkor semmit nem tett annak érdekében, hogy az emellett megjelenő szociális fe­szültségeket kezelje. Lengyel László azt mondta, ő úgy látja, hogy a kormánynak nincs gazdaságpolitikája, de le­het, hogy jobb is, mert így leg­alább szándékosan nem okoz károkat. A legnagyobb baj az, hogy rövidesen eléri a munkanélküli­ség azt a rátát, ami már kezelhe­tetlen. Kifogy a szolidaritási alap és nem lehet látni, hogy honnan lehet ide átcsoportosí­tani pénzeket.-Mit lehet elérni egy ilyen rendezvénnyel? Figyel erre a kormány?- Gondolom, az önmagáért beszél, hogy a munkaügyi mi­niszter pontosan a meghirdetett szoboravatás napjára hívott ösz­sze sajtótájékoztatót, ahol nem győzte hangoztatni, mennyi hi­vatalt hívtak már életre, ezek­nek mind az a dolguk, hogy ke­zeljék ezt a problémát. És most újra átszervezik az ifjúságpoli­tikai titkárságot. Eddig öt mi­niszter foglalkozott az ifjúság problémáival. Nem indult be párbeszéd a kormány és az ifjúsági szerve­zetek között. Nem indult be a párbeszéd a kormány és a civil és a szféra között, sőt úgy lá­tom, nem is érdek, hogy legyen civil szféra.- Milyen arányban kapcso­lódik ide a fiatalok elhelyezke­dési problémája?- Van egy réteg, a pálya­kezdő fiatalok, akik, miután be­fejezték az iskolát, bemennek az önkormányzathoz, és fél évig segélyt kapnak. Eltelik néhány év és elkallódnak. Minden har­madik fiatal az utcán kezdi. Lenne erre megoldás. A legké­zenfekvőbbnek az látszana, ha a segélyezés és újraelosztás he­lyett próbálnák ösztönözni azo­kat, akiknek lehetőségük van foglalkoztatni őket. A BIT javaslatai közé tarto­zik, hogy a privatizáció során legyen szempont az, hogy az új tulajdonos milyen foglalkozta­táspolitikát szeretne megvalósí­tani, különös tekintettel a 25 év alattiak foglalkoztatására. Sze­rintünk tantervbe kellene ik­tatni, mit tegyen az, aki munka- nélküli lesz, mik a jogai, lehető­ségei, hiszen ez a gyerekek 30 %-át érinti. Dudellai Ildikó A jövő évi parlamenti válasz­tásokra való felkészülés még csak a kezdetén tart, a külön­böző pártok, helyzetükhöz és vehemenciájukhoz mérten azonban megindították kampá­nyukat. Nemrégiben Salgótar­jánban járt Gál Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetője, aki a Szegfű Klubban népes hallgatóság előtt tartott előadást az ország jelen­legi helyzetéről, a legfontosabb feladatokról.- Ön illetve pártja hogyan ítéli meg a jelenlegi hazai vi­szonyokat a közelgő választások tükrében?- Nos, választások előtti helyzet van Magyarországon - kezdte válaszát a frakcióvezető. - Lényegében ez határozza meg mindenkinek a lépéseit. S mivel a jövő évi választásoknak lé­nyegesen nagyobb a tétje, mint 1990-ben volt, a felkészülést ennek megfelelően kell vé­gezni. Ez azért is nagyon fon­tos, mert 1990-ben mondhatni azt, hogy minden szinte a fe­jünk fölött játszódott le. Mást nem lehetett tenni, mint elfo­gadni a történelmi szituációt, s a bekövetkezett helyzetnek meg­felelően cselekedni.-Most mit tartanak fontos­nak?- Mivel ma már egészen más a helyzet, mint akkor volt, alap­vetően fontosnak tartjuk a rend­szer tartalmának meghatározá­sát. Ugyanis ebből kell kiin­dulni. Meg kell vizsgálni, hogy folytatódik-e a szociális piac- gazdaság kiépítése vagy sem. Szétszakad-e a társadalom gaz­dagokra és szegényekre? Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi ha­Dr. Gál Zoltán talom megmaradása esetén a kettészakadás állandósulni fog. Látni kell, hogy a hatalom és a politika a saját érdekei szerint rendezi el a dolgokat, s ezek az érdekek nem mindig esnek egybe a társadalom érdekeivel.-A szocialisták hogyan ké­szülnek, formálódik-e már a programjuk?- Mi szocialisták rendelke­zünk programmal. Olyanfajta szociális piacgazdasági viszo­nyokkal és azok ígéretével, amit az emberek döntő többsége vár. Ebben azonban az is benne van, hogy csodákat ígérni nem lehet. Aki így tesz, az hazudik. Az or­szág gazdasági állapota nem olyan, hogy valami hirtelen vál­tozást el lehetne érni. De ez az ország magában hordozza be­látható időn belül egy változás­nak a lehetőségét akkor, ha nem mesterségesen próbálják oszto­gatni a vagyont, akkor, ha van koncepció arra, hogy hová aka­runk eljutni, s ehhez tudjuk mérni a konkrét teendőinket. Ennek a mai kormánynak az a legfőbb hibája, hogy ilyen prog­rammal gyakorlatilag nem ren­delkezik. Ugyanis mindent an­nak rendel alá, hogy a maga tár­sadalmi bázisát mesterségesen kiépítse, kerül, amibe kerül.-A ’94-es választás mennyi­ben lesz más az előzőnél?- Jövőre programok között fognak választani az emberek. Mi szocialisták hisszük azt, hogy ennek a társadalomnak a szociális piacgazdaság a kimért útja, minden részletkérdésével együtt. Nekünk lényegében ez a programunk. Egy kérdés azon­ban érzésem szerint nagy veszé­lyeket rejt magában.- Mire gondol?- Az emberek tömegei között tapasztalható perspektívátlan- ságra. Tragikus, hogy manapság már milliók vannak kilátástalan helyzetben. Az ugyanis csak egy dolog, hogy a gazdasági szerkezetváltásnál szükségsze­rűen megjelenik a munkanélkü­liség. Tudni kellene azonban azt, hogy mely iparágakat kel­lene fejleszteni, vagy melyek hordozzák magukban a fejlesz­tés lehetőségét, melyek szívhat­ják fel a munkaerő egy jelentős részét. Ma ebben az országban ez a tervszerűség nem tapasz­talható. Van remény arra, hogy lassan majd rendeződik a gaz­daság és akkor minden meg fog változni. Ez azonban tudatos koncepció nélkül nem megy. Kérdés, hogy a nehéz hely­zetű milliók kinek a hívó sza­vára fognak hallgatni. Ha a szélsőségesekére, akkor vég­képp elveszítjük a lehetőségét annak, hogy felzárkózzunk Eu­rópához. Pádár András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents