Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-27-28 / 72. szám

2 KÜLFÖLD 1993. március 27-28., szombat-vasárnap Lipcse és az irodák A volt keletnémet városok kö­zül irodatelepítésre leginkább Lipcse vonzza a bel- és külföldi befektetőket, természetesen Berlint leszámítva — derül ki egy nemrégiben végzett felmérésből. A felmérést végző brit vagyon­ügynökség szerint ebben a vá­rosban nyitják a legtöbb irodát, amelyek bérleti dija a városköz­pontban a tavalyi négyzetméte­renkénti 70 márkáról az idén 50 márkára csökkent. A városban egymást követik az irodaépítési programok, de a brit cég szerint a nagy érdeklődés miatt így sin­csen remény arra, hogy Lipcse a közeljövőben ki tudna elégíteni a teljes keresletet. Clinton segélyterve Soros György javaslatára Clinton amerikai elnök olyan se­gélyterven is dolgozik Oroszor­szág számára, amely kiteijeszte- né a társadalombiztosítás hálóját a piacgazdasági átalakulás áldo­zatai számára — jelentette a The Times című brit lap. Soros György a kelet-európai orszá­gokban szerezte tapasztalatait. Arra a következtetésre jutott, hogy a társadalombiztosítási há­ló hiányosságai demoralizáló ha­tással vannak a munkaerőre, amennyiben az emberek attól félnek, hogy ha a reformokat tá­mogatják, azzal tulajdon nyomo­rukat segítik elő. Privatizálják a K-vonalakat Privatizálják a brit K-vonalat, vagyis a kormányhivatalokat Nagy-Britannia-szerte összekö­tő távközlési és telefonhálózatot. A rendszerváltás nem érinti a K-vonal létét, amelyen mintegy ezer hivatal 250 ezer munkatársa évente 66 millió beszélgetést bo­nyolít le, csak éppen magánkéz­be kerül. A rendszer most még a Government Centre for Infor­mation Systems nevű állami vál­lalaté, és a privatizációs szerző­dést körülbelül 11 millió font ér­tékűre becsülik. A versenytár­gyalás döntőjébe négy cég ke­rült. Az embargó ellenőrzése: új dzsekiben A Közös Piac bizottsága új fegyvert talált a Belgrád elleni szankciók még szigorúbb betar­tatására: a vámosegyenruhát. A maradék Jugoszlávia elleni in­tézkedések tiszteletben tartását felügyelő EK-megfigyelők ugyanis túlzottan óvatosnak ta­lálták egyes szomszédos államok dunai vámtisztviselőinek mun­káját, s rájöttek: a vámosoknak nem egy esetben maguknak kell megvenniük felöltőjüket, ame­lyet nem szívesen nyűnek el idő előtt a nem éppen tisztaságukról híres dunai uszályok homályos raktereinek ellenőrzése közben. A bizottság ezért jelentős készlet vámosdzsekit készül küldeni az érintett kelet-európai vámszer­veknek, hogy az ellenőröknek ne saját ruhájukat kelljen veszélyez­tetniük. Az OPEC sikeresen korlátoz A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a jelek sze­rint sikeresen igyekszik korlátoz­ni a kitermelést, egyes tagjai elé­gedetlenkedése ellenére is — írta a The Wall Street Journal. A ki­termelésre vonatkozó becslések egymástól függetlenül állapítják meg, hogy az e havi OPEC-teíje- sítmény eddig messze a februári alatt marad. Februárban — napi 25,4 millió hordós kitermeléssel — az OPEC 12 éves mennyiségi rekordot állított föl. A becslések szerint márciusban 24-24,5 mil­lió hordós lesz a napi termelés, több mint 1 millió hordóval ala­csonyabb az előző havi átlagnál. Nincs önkényes adóztatás A kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága közös leiratban tiltotta meg az összes helyi (falusi, járá­si) hatóságnak, hogy a törvénye ben előírt mértékű helyi adón felül bármilyen anyagi többlet­terhet rójanak a parasztokra — jelentette a China Daily című, angol nyelvű kínai lap. A leirat fegyelmi eljárással, súlyosabb esetre büntetőjogi felelősségre vonással fenyegeti az önkénye­sen adóztató helyi állami hivatal­nokokat. Guruló dollárok: mennyi és hova? Kérdőjelek Vajon kiket pénzelt a Szovjetunió Kommunista Pártja? A Szovjetunió Kommunista Pártja összesen mintegy félmilli- árd dollárral támogatta 1950 és 1991 között az általa felkarolt testvérpártokat egy, a moszkvai televízióban ismertetett doku­mentum szerint. Az Olasz Kommunista Párt járt a legjobban vagy 60 millió dollárnyi támogatással. A pará­nyi Amerikai Kommunista Párt­nak több mint 40 millió dollár Katasztrófa — áldozatokkal Lavina­omlás Afganisztánban Kelet-Afganisztában legkeve­sebb száz embert temetett maga alá egy lavina... Utazók tegnap Újdelhiben számoltak be arról, hogy a Sza- lang-hágó térségében bekövet­kezett katasztrófa több telepü­lést elvágott a külvilágtól. A DPA hírügynökség jelenté­se szerint a közlések egybecsen­genek a térség aknamentesítésé­ben segédkező brit szakemberek információival, akik már koráb­ban — hat nappal ezelőtt — jelez­ték, hogy a Szalang vidékén több ezer embert temetett maga alá, illetve zárt el a külvilágtól a lavi­na. (MTI) Egy líjmájas kislány műtétje Kivették a lépét csütörtökön az amerikai Pittsburghban egy angol kislánynak, aki a múlt nyá­ron új májat kapott. Az AP szerint a négyeszten­dős Laura Davies lépét azért kel­lett eltávolítani, mert megna­gyobbodott, és vér gyülemlett fel benne. A pittsburghi gyermek- kórházban tíz sebészből álló or­voscsoport négyórás műtéttel emelte ki a szervet a kislány tes­téből. A kórház szóvivője szerint La­ura Davies képes lesz élni lép nélkül is, viszont élete hátralévő részében antibiotikumokat kell majd szednie, mivel a lép fő funkciója az, hogy kiszűri a vér­ből a baktériumokat. (MTI) „gurult”. A Francia Kommunis­ta Pártnak 33 millió, a Finn Kommunista Pártnak pedig 30 millió dollárral nyúlt a hóna alá az SZKP. A számok az SZKP aranytar­talékainak eltűnéséről folyó ügyészségi vizsgálatról készült tévéműsorban nangzottak el. Mint külön hangsúlyozták: most fedték fel első ízben a külföldi kommunista pártoknak juttatott A Szabad Európa Rádiót és a Szabadság Rádiót fenn kell tar­tani, hogy segíteni tudja a most kiépülő demokráciákat — jelen­tette ki Bukarestben Eugene Pell, a két adót működtető társa­ság elnöke. Pell körutat tesz azokban a volt szovjet szövetsé­ges államokban, amelyekre a két rádió tevékenysége az elmúlt 40 évben összpontosult, hogy tá­mogatást nyerjen az adók fenn­tartásához, mivel az amerikai kormány azok bezárását tervezi. Pell elmondta, hogy Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és Václav Fiavei cseh államfő már kérte az adók fenntartását. Ion Iliescu román államfő is szeret­né, ha a két rádió tovább működ­ne — tette hozzá. Az amerikai szenátusban csü­Neves vendég járt nemrégiben Budapesten: fővárosunk vendé­ge volt pár napig Henry Kissin­ger, akit — noha már bő másfél évtizede múlt, hogy betöltötte az amerikai külügyminiszter poszt­ját — ma is a nemzetközi kérdé­sek egyik legavatottabb szakér­tőjeként tartanak számon. Hogyan lehetne véget vetni a délszláv polgárháborúnak? Hol a kiút a jugoszláviai krízisből? Beavatkozik-e a Clinton-kor- mányzat, vagy az új adminisztrá­ció Washingtonban befelé fordu­ló lesz?E sorok írójának alkalma nyűt személyes beszélgetésen is feltenni az egész régiónkat joggal foglalkoztató alapkérdéseket... Kész recepttel Kissinger sem szolgálhatott, ám azt egyértel­művé tette, hogy az etnikai tisz­togatás vagy a koncentrációs tá­borok létesítése miatt a szerbek viselik a fő felelősséget. Az em­bargóintézkedések persze, Belg­titkos segély valódi összegét. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a műsorban el­hangzott, hogy a szovjet vezetés az utóbbi evekben az ország aranytartalékainak kétharmadat tékozolta el, és csaknem 500 mil­lió dollárt használt fel az állami költségvetésből kommunista pártok támogatására. MTI) törtökön előtelj esztették a Sza­bad Ázsia Rádió létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A javas­lat kétpárti támogatást élvez, s a rádióadó működéséhez szüksé­ges összeget már figyelembe vet­ték a Bili Clinton elnök által be­nyújtott költségvetési tervben... A rádió a tervek szerint Kíná­ba és öt más ázsiai országba su­gározna. „A Szabad Ázsia Rádió önmagában nem fogja megte­remteni Kínában és a többi ázsiai kommunista államban a demok­ráciát, de reményt és bátorságot sugallhat azoknak az emberek­nek, akik kommunista elnyomás alatt élnek Ázsiában” — mondta Joseph Biden szenátor a tör­vénytervezet elfogadását ajánló beszédében. (MTI) rád szomszédait — így hazánkat — is sértik, ismerte el az ex-kül- ügyminiszter, mégsem lehet szá­mítani a szankciók enyhítésére. Elárulta, „cserbenhagyta-e” a Nyugat a kelet-közép-európai új demokráciákat? Az újságírók e sűrűn hallható váddal is szembe­sítették a neves látogatót, s ő nem is vitatta, hogy akad igazság e vé­leményben... Ám ideje leszámolni az illúzi­ókkal, hogy a politikai rendszer- váltást máról holnapra követi a gazdasági felvirágzás, s bekö­szönt a nyugati szintű jólét — fi­gyelmeztetett Kissinger. S tény az is, hogy a hivatalos Washing­ton vagy épp az EK-illetékesek szemében térségünk inkább le-, semmint felértékelődött az utób­bi időben. Örülünk neki vagy sem, az más kérdés, de a mi szemüve­günk nem torzíthat... (MTI) Szabad Európa és Szabad Ázsia Rádió Kissinger szemüvege Ideje leszámolni az illúziókkal A remény régiója Pentagonálé, majd Hexagonálé néven emlegették azt a racionális együttműködési szervezetet, amelyet végül is Közép-európai Kezde­ményezésre kereszteltek. Tagállamainak külügyminiszterei a minap Budapesten tartották soros ülésüket. Felborult a napirend? Kétségkívül az eredetileg tervezett munka­menet megváltoztatására késztették a külügyminisztereket a moszk­vai események: az orosz hatalmi kötélhúzás, s annak esetleges tágabb következménye lett — a délszláv válság mellett — a konferencia má­sik kiemelt fontosságú témája. Mellettük természetesen maradtak az alapkérdések is: az immár féltucatnyi tagot tömörítő szervezet prog­ramjának, célkitűzéseinek megbeszélése. Nem buijánzanak-e túl a különféle regionális szerveződések? E kétely az utóbbi időben többször elhangzott, s kétségtelen, hogy a vi­segrádi kooperáció, a Kárpátok Eurorégió és a KeK feladatkörei szo­rosan össze összefüggnek. Magyarország számára mégis aligha lehet más ésszerű szempont, mint hogy inkább több kapcsolódási pontot, mint kevesebbet, inkább a közös keresését, mint az elhatárolódást szorgalmazza. Hiszen — amint azt Jeszenszky magyar külügyminisz­ter megfogalmazta — ha a KeK hidat alkot Európa stabil gazdasági része és a jóval nagyobb kockázatokat rejtő, kevésbé gazdag fele kö­zött, akkor kontinensünk újabb együttműködési lehetőségekkel gaz­dagodhat. A jobb együttműködés pedig több remény régiónk számára. (FEB) Ezer Weizman, Izrael állam hetedik elnöke Hogyan lett a héjából galamb? Ezer Weizman, aki immáron Izrael állam hetedik elnöke, egy­koron héjaként indult, és mára galambbá szelídült. Begin kor­mányának volt hadügyminiszte­re ma a békéért cserébe a meg­szállt területekről való izraeli ki­vonulást szorgalmazza — kom­mentálta az AFP francia hírügy­nökség Izrael új államelnökének megválasztását. Weizman katonai, majd politi­kusi pályafutását ismertetve, a francia hírügynökség rámutat, hogy mint Jichak Rabin vezérka­ri főnök helyettese, részese volt az 1967-es háborúban aratott győzelemnek, ő küldte harcba az izraeli Mirage-okat az ellenfél gépeit már a földön harcképte­lenné tevő bevetésre. Ebből az időből való Rabin hozzá fűződő ellenséges viszonya. Rabin, aki ma a kormányfői poszt birtokosa, soha nem tudta megbocsátani helyettesének, hogy világgá kürtölte: felettese összeesett idegességében, nem sokkal az ellenségeskedések ki­törése előtt... A propaganda felelőseként Weizmannak jelentős része volt Begin 1977-es győzelmében a Munkapárt felett. Néhány hónappal később a „héja” átéli az első olyan meg­rázkódtatást, amely elindítja a galambbá, a béke hívévé válás útján. Ez pedig nem volt más, mint régi ellenfelének, Anvar Szadat egyiptomi elnöknek 1977. novemberi izraeli látoga­tása. A Begin-kormány hadügy­minisztereként aktívan részt vett a Camp Davidben 1978-ban Egyiptommal aláírt különbéke kimunkálásában, ősz haj, gőgös modor, mégis mindig állandó mosoly az arcon. Weizman nem habozik gyakran merész bóko­kat mondani, és képes megtalál­ni a legtalálób szavakat az ellen­feleivel való csipkelődésben. Be­gin szemére hányta, hogy nem akarja alkalmazni a Camp Da- vid-i szerződésnek a palesztin autonómiára vonatkozó részét. Egy 1980-as minisztertanácsi ülésen véglegesen „becsapja az ajtót”. Kizáiják a Likudbol... 1988-ban a Munkapárt listá­ján választják meg, és tagja lesz az egységkormánynak, ő volt az egyetlen miniszter, aki ellenezte a tuniszi leszámolást Abu Dzsi- had PFSZ-vezetővel. Ezer Weizmant nem kerülik a botrányok. Ezek közül a legem­lékezetesebb, mikor 1990 janu­árjában egy genfi szállodában ti­tokban találkozott a PFSZ egyik tisztségviselőjével, de az izraeli titkosszolgálat lehallgatta a be­szélgetést, és szövegét átadta Shamir miniszterelnöknek. Emi­att le kellett mondania miniszteri megbízatásáról, de képviselősé­gét 1992 februárjáig megtartot­ta. Weizman híve annak, hogy Iz­rael vonuljon ki az 1967-ben el­foglalt területekről, és kezdjen párbeszédet a PFSZ-szel. „So­káig hittem Nagy^Izrael létrejöt­tében a Jordán folyó két partján (magában foglalva Jordániát is), de mára megváltoztattam a véle­ményemet. Ma úgy hiszem, nem szabad elszalasztanunk az esé­lyeket a békére, és tárgyalnunk kell a PFSZ-szel” — vélekedik. (MTI) Holnap következik a második forduló „Szökőár" Franciaországban A francia sajtóban „szökőár” a kifejezés arra, amelyet az an­golszász politikai nyelv földcsu­szamlásnak ismer, magyarul pe­dig elsöprő győzelemnek nevez­nek. Ez következett be a múlt va­sárnap Franciaországban, a nemzetgyűlési választás első for­dulójában. Mindenki számított ugyan arra, hogy a kormányon levő szocialista pártra súlyos ve­reség vár, de az eredmény meg­haladta az előzetes számítgata- sokat. A szocialisták a hatvanas évek óta legrosszabb eredmé­nyüket érték el, a választók húsz százaléka sem támogatta őket: ha az előrejelzések valóra vál­nak, a második fordulóban man­dátumaik csaknem háromnegye­dét elveszthetik — az új nemzet- gyűlésben talán ha hatvan képvi­selőjük lesz a jelenlegi több mint 200 helyett. A szocialisták több millió sza­vazatot vesztettek a legutóbbi parlamenti választásokhoz ké­pest, és gyakorlatilag ugyan­olyan szétszórt, vesztes helyzet­ben vannak, mint a párt történel­minek nevezett epinayi kongresz- szusa előtt. Akkor Francois Mit- terrand-nak sikerült egyesítenie az erőket és győzelemre vinni a szocialistákat — mára viszont igen sokan őt okolják azért, hogy a párt egy évtized után katasztro­fális vereséggel vesztette el a kor­mányzati hatalmat. Jellemző, hogy az első fordu­lóban egyetlenegy szocialista po­litikus sem jutott mandátumhoz, sőt, sok vezető személyiség kife­jezetten vesztésre áll. Máris ki­bukott a folytatásból Michel Sa- pin pénzügyminiszter. Nem sike­rült többségét kapnia Pierre Bé- régovoy miniszterelnöknek, igen hátrányos helyzetben van válasz­tókerületében Roland Dumas külügyminiszter. A jelenlegi kormányzat húsznál több tagja nem lehet biztos abban, hogy si­kerül holnap mandátumhoz jut­nia. A meglepetések sorába tarto­zik, hogy a népszerűnek tartott Michel Rocard volt miniszterel­nök, aki pedig az elnökjelöltség­re tör, és a szocialisták várható vereségét látva már korábban meghirdette egy új baloldali mozgalom létrehozását, nagy hátránnyal néz a második fordu­ló elébe. De nem lehetnek igazán nagy reményei Laurent Fabius- nak, a párt főtitkárának sem mandátuma megőrzésére. Az egyesült jobbközép, Jac­ques Chirac gaulle-ista pártja, a Tömörülés a Köztársaságért, és Valery Giscard d’Estaing párt- szövetsége, az Unió a Francia Demokráciáért a szavazatok több mint negyven százalékát szerezte meg, es jelöltjei olyan kedvező helyzetben vannak a második forduló előtt, hogy — a többségi elven alapuló francia választási rendszer alapján — nem kizárt: az 577 tagú nemzet- gyűlésben 480 bársonyülést fog­lalnak majd el képviselői. Már az első fordulóban a párt szinte minden vezető személyisége biz­tosítani tudta újraválasztását. A fordulóban gazdára talált man­dátumok kivétel nélkül a jobbol­dali pártok birtokába kerültek. A két párt közül Chirac hívei kaptak több szavazatot, és vár­hatóan több mandátumuk is lesz, így aligha vitás, hogy a gaulle-is- ták adják majd az uj miniszterel­nököt. A jelölt személye már is­mert : Chirac Edouard Balladur volt pénzügyminisztert javasolja erre a tisztre, maga ugyanis az el­nökjelöltséget kívánja megsze­rezni. A vezetőknek ugyan még meg kellett egyezniük a második fordulóban követendő taktiká­ról, egyes helyeken a mandátu­mok sorsáról, de ez viszonylag könnyen megvalósult. Árra összpontosítottak, hogy az első forduló sikere ne ringassa édes álomba híveiket, hanem a máso­dikban is aktívan vegyenek részt. A választás meglepetése a környezetvédők kudarca. Nem­rég még tizenkilenc százalékot jósoltak nekik a közvéleménye kutatások, a szavazók azonban végül másként döntöttek. A két zöld párt uniója együttvéve sem kapott nyolc százalékot, aligha lesz képviselőjük — vagyis a francia politikában gém mutat­kozik hely az új formációk szá­mára. Mindkét párt vezetője, a „zöld” Antoin Waechter és az „ökológiai generációt” képvise­lő Bruce Lalonde már az első forduló végén elbúcsúzhatott a képviselőjelöltségtől. Ugyancsak meglepetés, hogy előretört a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Bár aligha tükrö­ződik majd képviselői mandátu­mainak a számában, a szervezet kiszélesítette szavazói táborát, ami mindenképpen siker a min­denki által támadott párt számá­ra. A kommunisták 1988-hoz ké­pest tért vesztettek, a helyható­sági választásokhoz képest vi­szont kissé növelni tudták szava­zataik számát. A párt számára a fő cél az, hogy legalább húsz kép­viselője legyen, vagyis önálló parlamenti csoportot tudjon to­vábbra is alkotni. A baloldal kétségbeesetten igyekezett mozgósítani a máso­dik fordulóra fasulttá vált, a ve­reség tudatában eleve távolma­radó és kiábrándult választóit, hogy mentse, ami menthető. Vá­lasztási alkuk egyelőre még nin­csenek, de mind a szocialisták, mind a kommunisták egymás esélyes jelöltjeinek a támogatá­sára kérték híveiket. A nagy vesztes nyilvánvalóan Francois Mitterrand elnök: egyedül, jelentős parlamenti tá­mogatás nélkül marad majd a jobboldali kormánnyal szemben, és minden bizonnyal hatalmas nyomás nehezedik majd rá az együttélés két évében. (MTI) Mennyi problémát is okoz a „társbérlet”? Chirac Mitterrand lemondását sürgeti Francois Mitterrand elnöknek „le kell vonnia a tanulságokat” a jobboldal nagyszabású választási győzelméből. Az ország érdeke azt kívánja, hogy ez esetben tá­vozzék tisztéből — jelentette ki Jacques Chirac, a választások el­ső fordulójában győztes jobbkö­zép unió egyik vezetője, a legna­gyobb francia pártnak bizonyult Tömörülés a Köztársaságért el­nöke. Chirac egy rögtönzött válasz­tási gyűlésen azt mondotta, hogy az elnök távozása a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is szükséges lenne, mert „a külföldi partnerek előtt nem maradhat kétértelmű az ország külpoliti­kája”. A külpolitika irányítása az elnöki rendszerű Franciaország­ban az államfő kiváltságai közé tartozik, s az előző „társbérlet”, Chirac jobboldali kormánya ide­jén ez több problémát okozott. Mitterrand már jóval a válasz­tások előtt kijelentette, hogy nem áll szándékában a lemon­dás, ki kívánja tölteni mandátu­ma hátralévő két esztendejét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents