Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27-28 / 72. szám
2 KÜLFÖLD 1993. március 27-28., szombat-vasárnap Lipcse és az irodák A volt keletnémet városok közül irodatelepítésre leginkább Lipcse vonzza a bel- és külföldi befektetőket, természetesen Berlint leszámítva — derül ki egy nemrégiben végzett felmérésből. A felmérést végző brit vagyonügynökség szerint ebben a városban nyitják a legtöbb irodát, amelyek bérleti dija a városközpontban a tavalyi négyzetméterenkénti 70 márkáról az idén 50 márkára csökkent. A városban egymást követik az irodaépítési programok, de a brit cég szerint a nagy érdeklődés miatt így sincsen remény arra, hogy Lipcse a közeljövőben ki tudna elégíteni a teljes keresletet. Clinton segélyterve Soros György javaslatára Clinton amerikai elnök olyan segélyterven is dolgozik Oroszország számára, amely kiteijeszte- né a társadalombiztosítás hálóját a piacgazdasági átalakulás áldozatai számára — jelentette a The Times című brit lap. Soros György a kelet-európai országokban szerezte tapasztalatait. Arra a következtetésre jutott, hogy a társadalombiztosítási háló hiányosságai demoralizáló hatással vannak a munkaerőre, amennyiben az emberek attól félnek, hogy ha a reformokat támogatják, azzal tulajdon nyomorukat segítik elő. Privatizálják a K-vonalakat Privatizálják a brit K-vonalat, vagyis a kormányhivatalokat Nagy-Britannia-szerte összekötő távközlési és telefonhálózatot. A rendszerváltás nem érinti a K-vonal létét, amelyen mintegy ezer hivatal 250 ezer munkatársa évente 66 millió beszélgetést bonyolít le, csak éppen magánkézbe kerül. A rendszer most még a Government Centre for Information Systems nevű állami vállalaté, és a privatizációs szerződést körülbelül 11 millió font értékűre becsülik. A versenytárgyalás döntőjébe négy cég került. Az embargó ellenőrzése: új dzsekiben A Közös Piac bizottsága új fegyvert talált a Belgrád elleni szankciók még szigorúbb betartatására: a vámosegyenruhát. A maradék Jugoszlávia elleni intézkedések tiszteletben tartását felügyelő EK-megfigyelők ugyanis túlzottan óvatosnak találták egyes szomszédos államok dunai vámtisztviselőinek munkáját, s rájöttek: a vámosoknak nem egy esetben maguknak kell megvenniük felöltőjüket, amelyet nem szívesen nyűnek el idő előtt a nem éppen tisztaságukról híres dunai uszályok homályos raktereinek ellenőrzése közben. A bizottság ezért jelentős készlet vámosdzsekit készül küldeni az érintett kelet-európai vámszerveknek, hogy az ellenőröknek ne saját ruhájukat kelljen veszélyeztetniük. Az OPEC sikeresen korlátoz A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a jelek szerint sikeresen igyekszik korlátozni a kitermelést, egyes tagjai elégedetlenkedése ellenére is — írta a The Wall Street Journal. A kitermelésre vonatkozó becslések egymástól függetlenül állapítják meg, hogy az e havi OPEC-teíje- sítmény eddig messze a februári alatt marad. Februárban — napi 25,4 millió hordós kitermeléssel — az OPEC 12 éves mennyiségi rekordot állított föl. A becslések szerint márciusban 24-24,5 millió hordós lesz a napi termelés, több mint 1 millió hordóval alacsonyabb az előző havi átlagnál. Nincs önkényes adóztatás A kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága közös leiratban tiltotta meg az összes helyi (falusi, járási) hatóságnak, hogy a törvénye ben előírt mértékű helyi adón felül bármilyen anyagi többletterhet rójanak a parasztokra — jelentette a China Daily című, angol nyelvű kínai lap. A leirat fegyelmi eljárással, súlyosabb esetre büntetőjogi felelősségre vonással fenyegeti az önkényesen adóztató helyi állami hivatalnokokat. Guruló dollárok: mennyi és hova? Kérdőjelek Vajon kiket pénzelt a Szovjetunió Kommunista Pártja? A Szovjetunió Kommunista Pártja összesen mintegy félmilli- árd dollárral támogatta 1950 és 1991 között az általa felkarolt testvérpártokat egy, a moszkvai televízióban ismertetett dokumentum szerint. Az Olasz Kommunista Párt járt a legjobban vagy 60 millió dollárnyi támogatással. A parányi Amerikai Kommunista Pártnak több mint 40 millió dollár Katasztrófa — áldozatokkal Lavinaomlás Afganisztánban Kelet-Afganisztában legkevesebb száz embert temetett maga alá egy lavina... Utazók tegnap Újdelhiben számoltak be arról, hogy a Sza- lang-hágó térségében bekövetkezett katasztrófa több települést elvágott a külvilágtól. A DPA hírügynökség jelentése szerint a közlések egybecsengenek a térség aknamentesítésében segédkező brit szakemberek információival, akik már korábban — hat nappal ezelőtt — jelezték, hogy a Szalang vidékén több ezer embert temetett maga alá, illetve zárt el a külvilágtól a lavina. (MTI) Egy líjmájas kislány műtétje Kivették a lépét csütörtökön az amerikai Pittsburghban egy angol kislánynak, aki a múlt nyáron új májat kapott. Az AP szerint a négyesztendős Laura Davies lépét azért kellett eltávolítani, mert megnagyobbodott, és vér gyülemlett fel benne. A pittsburghi gyermek- kórházban tíz sebészből álló orvoscsoport négyórás műtéttel emelte ki a szervet a kislány testéből. A kórház szóvivője szerint Laura Davies képes lesz élni lép nélkül is, viszont élete hátralévő részében antibiotikumokat kell majd szednie, mivel a lép fő funkciója az, hogy kiszűri a vérből a baktériumokat. (MTI) „gurult”. A Francia Kommunista Pártnak 33 millió, a Finn Kommunista Pártnak pedig 30 millió dollárral nyúlt a hóna alá az SZKP. A számok az SZKP aranytartalékainak eltűnéséről folyó ügyészségi vizsgálatról készült tévéműsorban nangzottak el. Mint külön hangsúlyozták: most fedték fel első ízben a külföldi kommunista pártoknak juttatott A Szabad Európa Rádiót és a Szabadság Rádiót fenn kell tartani, hogy segíteni tudja a most kiépülő demokráciákat — jelentette ki Bukarestben Eugene Pell, a két adót működtető társaság elnöke. Pell körutat tesz azokban a volt szovjet szövetséges államokban, amelyekre a két rádió tevékenysége az elmúlt 40 évben összpontosult, hogy támogatást nyerjen az adók fenntartásához, mivel az amerikai kormány azok bezárását tervezi. Pell elmondta, hogy Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és Václav Fiavei cseh államfő már kérte az adók fenntartását. Ion Iliescu román államfő is szeretné, ha a két rádió tovább működne — tette hozzá. Az amerikai szenátusban csüNeves vendég járt nemrégiben Budapesten: fővárosunk vendége volt pár napig Henry Kissinger, akit — noha már bő másfél évtizede múlt, hogy betöltötte az amerikai külügyminiszter posztját — ma is a nemzetközi kérdések egyik legavatottabb szakértőjeként tartanak számon. Hogyan lehetne véget vetni a délszláv polgárháborúnak? Hol a kiút a jugoszláviai krízisből? Beavatkozik-e a Clinton-kor- mányzat, vagy az új adminisztráció Washingtonban befelé forduló lesz?E sorok írójának alkalma nyűt személyes beszélgetésen is feltenni az egész régiónkat joggal foglalkoztató alapkérdéseket... Kész recepttel Kissinger sem szolgálhatott, ám azt egyértelművé tette, hogy az etnikai tisztogatás vagy a koncentrációs táborok létesítése miatt a szerbek viselik a fő felelősséget. Az embargóintézkedések persze, Belgtitkos segély valódi összegét. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a műsorban elhangzott, hogy a szovjet vezetés az utóbbi evekben az ország aranytartalékainak kétharmadat tékozolta el, és csaknem 500 millió dollárt használt fel az állami költségvetésből kommunista pártok támogatására. MTI) törtökön előtelj esztették a Szabad Ázsia Rádió létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat kétpárti támogatást élvez, s a rádióadó működéséhez szükséges összeget már figyelembe vették a Bili Clinton elnök által benyújtott költségvetési tervben... A rádió a tervek szerint Kínába és öt más ázsiai országba sugározna. „A Szabad Ázsia Rádió önmagában nem fogja megteremteni Kínában és a többi ázsiai kommunista államban a demokráciát, de reményt és bátorságot sugallhat azoknak az embereknek, akik kommunista elnyomás alatt élnek Ázsiában” — mondta Joseph Biden szenátor a törvénytervezet elfogadását ajánló beszédében. (MTI) rád szomszédait — így hazánkat — is sértik, ismerte el az ex-kül- ügyminiszter, mégsem lehet számítani a szankciók enyhítésére. Elárulta, „cserbenhagyta-e” a Nyugat a kelet-közép-európai új demokráciákat? Az újságírók e sűrűn hallható váddal is szembesítették a neves látogatót, s ő nem is vitatta, hogy akad igazság e véleményben... Ám ideje leszámolni az illúziókkal, hogy a politikai rendszer- váltást máról holnapra követi a gazdasági felvirágzás, s beköszönt a nyugati szintű jólét — figyelmeztetett Kissinger. S tény az is, hogy a hivatalos Washington vagy épp az EK-illetékesek szemében térségünk inkább le-, semmint felértékelődött az utóbbi időben. Örülünk neki vagy sem, az más kérdés, de a mi szemüvegünk nem torzíthat... (MTI) Szabad Európa és Szabad Ázsia Rádió Kissinger szemüvege Ideje leszámolni az illúziókkal A remény régiója Pentagonálé, majd Hexagonálé néven emlegették azt a racionális együttműködési szervezetet, amelyet végül is Közép-európai Kezdeményezésre kereszteltek. Tagállamainak külügyminiszterei a minap Budapesten tartották soros ülésüket. Felborult a napirend? Kétségkívül az eredetileg tervezett munkamenet megváltoztatására késztették a külügyminisztereket a moszkvai események: az orosz hatalmi kötélhúzás, s annak esetleges tágabb következménye lett — a délszláv válság mellett — a konferencia másik kiemelt fontosságú témája. Mellettük természetesen maradtak az alapkérdések is: az immár féltucatnyi tagot tömörítő szervezet programjának, célkitűzéseinek megbeszélése. Nem buijánzanak-e túl a különféle regionális szerveződések? E kétely az utóbbi időben többször elhangzott, s kétségtelen, hogy a visegrádi kooperáció, a Kárpátok Eurorégió és a KeK feladatkörei szorosan össze összefüggnek. Magyarország számára mégis aligha lehet más ésszerű szempont, mint hogy inkább több kapcsolódási pontot, mint kevesebbet, inkább a közös keresését, mint az elhatárolódást szorgalmazza. Hiszen — amint azt Jeszenszky magyar külügyminiszter megfogalmazta — ha a KeK hidat alkot Európa stabil gazdasági része és a jóval nagyobb kockázatokat rejtő, kevésbé gazdag fele között, akkor kontinensünk újabb együttműködési lehetőségekkel gazdagodhat. A jobb együttműködés pedig több remény régiónk számára. (FEB) Ezer Weizman, Izrael állam hetedik elnöke Hogyan lett a héjából galamb? Ezer Weizman, aki immáron Izrael állam hetedik elnöke, egykoron héjaként indult, és mára galambbá szelídült. Begin kormányának volt hadügyminisztere ma a békéért cserébe a megszállt területekről való izraeli kivonulást szorgalmazza — kommentálta az AFP francia hírügynökség Izrael új államelnökének megválasztását. Weizman katonai, majd politikusi pályafutását ismertetve, a francia hírügynökség rámutat, hogy mint Jichak Rabin vezérkari főnök helyettese, részese volt az 1967-es háborúban aratott győzelemnek, ő küldte harcba az izraeli Mirage-okat az ellenfél gépeit már a földön harcképtelenné tevő bevetésre. Ebből az időből való Rabin hozzá fűződő ellenséges viszonya. Rabin, aki ma a kormányfői poszt birtokosa, soha nem tudta megbocsátani helyettesének, hogy világgá kürtölte: felettese összeesett idegességében, nem sokkal az ellenségeskedések kitörése előtt... A propaganda felelőseként Weizmannak jelentős része volt Begin 1977-es győzelmében a Munkapárt felett. Néhány hónappal később a „héja” átéli az első olyan megrázkódtatást, amely elindítja a galambbá, a béke hívévé válás útján. Ez pedig nem volt más, mint régi ellenfelének, Anvar Szadat egyiptomi elnöknek 1977. novemberi izraeli látogatása. A Begin-kormány hadügyminisztereként aktívan részt vett a Camp Davidben 1978-ban Egyiptommal aláírt különbéke kimunkálásában, ősz haj, gőgös modor, mégis mindig állandó mosoly az arcon. Weizman nem habozik gyakran merész bókokat mondani, és képes megtalálni a legtalálób szavakat az ellenfeleivel való csipkelődésben. Begin szemére hányta, hogy nem akarja alkalmazni a Camp Da- vid-i szerződésnek a palesztin autonómiára vonatkozó részét. Egy 1980-as minisztertanácsi ülésen véglegesen „becsapja az ajtót”. Kizáiják a Likudbol... 1988-ban a Munkapárt listáján választják meg, és tagja lesz az egységkormánynak, ő volt az egyetlen miniszter, aki ellenezte a tuniszi leszámolást Abu Dzsi- had PFSZ-vezetővel. Ezer Weizmant nem kerülik a botrányok. Ezek közül a legemlékezetesebb, mikor 1990 januárjában egy genfi szállodában titokban találkozott a PFSZ egyik tisztségviselőjével, de az izraeli titkosszolgálat lehallgatta a beszélgetést, és szövegét átadta Shamir miniszterelnöknek. Emiatt le kellett mondania miniszteri megbízatásáról, de képviselőségét 1992 februárjáig megtartotta. Weizman híve annak, hogy Izrael vonuljon ki az 1967-ben elfoglalt területekről, és kezdjen párbeszédet a PFSZ-szel. „Sokáig hittem Nagy^Izrael létrejöttében a Jordán folyó két partján (magában foglalva Jordániát is), de mára megváltoztattam a véleményemet. Ma úgy hiszem, nem szabad elszalasztanunk az esélyeket a békére, és tárgyalnunk kell a PFSZ-szel” — vélekedik. (MTI) Holnap következik a második forduló „Szökőár" Franciaországban A francia sajtóban „szökőár” a kifejezés arra, amelyet az angolszász politikai nyelv földcsuszamlásnak ismer, magyarul pedig elsöprő győzelemnek neveznek. Ez következett be a múlt vasárnap Franciaországban, a nemzetgyűlési választás első fordulójában. Mindenki számított ugyan arra, hogy a kormányon levő szocialista pártra súlyos vereség vár, de az eredmény meghaladta az előzetes számítgata- sokat. A szocialisták a hatvanas évek óta legrosszabb eredményüket érték el, a választók húsz százaléka sem támogatta őket: ha az előrejelzések valóra válnak, a második fordulóban mandátumaik csaknem háromnegyedét elveszthetik — az új nemzet- gyűlésben talán ha hatvan képviselőjük lesz a jelenlegi több mint 200 helyett. A szocialisták több millió szavazatot vesztettek a legutóbbi parlamenti választásokhoz képest, és gyakorlatilag ugyanolyan szétszórt, vesztes helyzetben vannak, mint a párt történelminek nevezett epinayi kongresz- szusa előtt. Akkor Francois Mit- terrand-nak sikerült egyesítenie az erőket és győzelemre vinni a szocialistákat — mára viszont igen sokan őt okolják azért, hogy a párt egy évtized után katasztrofális vereséggel vesztette el a kormányzati hatalmat. Jellemző, hogy az első fordulóban egyetlenegy szocialista politikus sem jutott mandátumhoz, sőt, sok vezető személyiség kifejezetten vesztésre áll. Máris kibukott a folytatásból Michel Sa- pin pénzügyminiszter. Nem sikerült többségét kapnia Pierre Bé- régovoy miniszterelnöknek, igen hátrányos helyzetben van választókerületében Roland Dumas külügyminiszter. A jelenlegi kormányzat húsznál több tagja nem lehet biztos abban, hogy sikerül holnap mandátumhoz jutnia. A meglepetések sorába tartozik, hogy a népszerűnek tartott Michel Rocard volt miniszterelnök, aki pedig az elnökjelöltségre tör, és a szocialisták várható vereségét látva már korábban meghirdette egy új baloldali mozgalom létrehozását, nagy hátránnyal néz a második forduló elébe. De nem lehetnek igazán nagy reményei Laurent Fabius- nak, a párt főtitkárának sem mandátuma megőrzésére. Az egyesült jobbközép, Jacques Chirac gaulle-ista pártja, a Tömörülés a Köztársaságért, és Valery Giscard d’Estaing párt- szövetsége, az Unió a Francia Demokráciáért a szavazatok több mint negyven százalékát szerezte meg, es jelöltjei olyan kedvező helyzetben vannak a második forduló előtt, hogy — a többségi elven alapuló francia választási rendszer alapján — nem kizárt: az 577 tagú nemzet- gyűlésben 480 bársonyülést foglalnak majd el képviselői. Már az első fordulóban a párt szinte minden vezető személyisége biztosítani tudta újraválasztását. A fordulóban gazdára talált mandátumok kivétel nélkül a jobboldali pártok birtokába kerültek. A két párt közül Chirac hívei kaptak több szavazatot, és várhatóan több mandátumuk is lesz, így aligha vitás, hogy a gaulle-is- ták adják majd az uj miniszterelnököt. A jelölt személye már ismert : Chirac Edouard Balladur volt pénzügyminisztert javasolja erre a tisztre, maga ugyanis az elnökjelöltséget kívánja megszerezni. A vezetőknek ugyan még meg kellett egyezniük a második fordulóban követendő taktikáról, egyes helyeken a mandátumok sorsáról, de ez viszonylag könnyen megvalósult. Árra összpontosítottak, hogy az első forduló sikere ne ringassa édes álomba híveiket, hanem a másodikban is aktívan vegyenek részt. A választás meglepetése a környezetvédők kudarca. Nemrég még tizenkilenc százalékot jósoltak nekik a közvéleménye kutatások, a szavazók azonban végül másként döntöttek. A két zöld párt uniója együttvéve sem kapott nyolc százalékot, aligha lesz képviselőjük — vagyis a francia politikában gém mutatkozik hely az új formációk számára. Mindkét párt vezetője, a „zöld” Antoin Waechter és az „ökológiai generációt” képviselő Bruce Lalonde már az első forduló végén elbúcsúzhatott a képviselőjelöltségtől. Ugyancsak meglepetés, hogy előretört a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Bár aligha tükröződik majd képviselői mandátumainak a számában, a szervezet kiszélesítette szavazói táborát, ami mindenképpen siker a mindenki által támadott párt számára. A kommunisták 1988-hoz képest tért vesztettek, a helyhatósági választásokhoz képest viszont kissé növelni tudták szavazataik számát. A párt számára a fő cél az, hogy legalább húsz képviselője legyen, vagyis önálló parlamenti csoportot tudjon továbbra is alkotni. A baloldal kétségbeesetten igyekezett mozgósítani a második fordulóra fasulttá vált, a vereség tudatában eleve távolmaradó és kiábrándult választóit, hogy mentse, ami menthető. Választási alkuk egyelőre még nincsenek, de mind a szocialisták, mind a kommunisták egymás esélyes jelöltjeinek a támogatására kérték híveiket. A nagy vesztes nyilvánvalóan Francois Mitterrand elnök: egyedül, jelentős parlamenti támogatás nélkül marad majd a jobboldali kormánnyal szemben, és minden bizonnyal hatalmas nyomás nehezedik majd rá az együttélés két évében. (MTI) Mennyi problémát is okoz a „társbérlet”? Chirac Mitterrand lemondását sürgeti Francois Mitterrand elnöknek „le kell vonnia a tanulságokat” a jobboldal nagyszabású választási győzelméből. Az ország érdeke azt kívánja, hogy ez esetben távozzék tisztéből — jelentette ki Jacques Chirac, a választások első fordulójában győztes jobbközép unió egyik vezetője, a legnagyobb francia pártnak bizonyult Tömörülés a Köztársaságért elnöke. Chirac egy rögtönzött választási gyűlésen azt mondotta, hogy az elnök távozása a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is szükséges lenne, mert „a külföldi partnerek előtt nem maradhat kétértelmű az ország külpolitikája”. A külpolitika irányítása az elnöki rendszerű Franciaországban az államfő kiváltságai közé tartozik, s az előző „társbérlet”, Chirac jobboldali kormánya idején ez több problémát okozott. Mitterrand már jóval a választások előtt kijelentette, hogy nem áll szándékában a lemondás, ki kívánja tölteni mandátuma hátralévő két esztendejét. (MTI)